Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

2 I xMiao 1981. NOVEMBER 22., VASÁRNAP & Ítél világpolitikai kérdései Ai erőegyensúly megbontása ellen I tani látogatás elolt — Reagan valódi szándékai Ä leii csúcstalálkozó és a szaúdi tervezet Közzétették Brezsnyev májusban ír! levelét Békés együttműködés óhaja New Yorkban egymást kö­vetik a napirendi pontok az ENSZ-közgyűlés bizottsági és plenáris ülésein, folytatja ta­nácskozásait a madridi érte­kezlet is az európai biztonsá­gi kérdésekről, de a világpoli­tikai érdeklődés homlokteré­ben két küszöbönálló esemény áll. HjTagy várakozás előzi meg Leonyid Brezsnyev szovjet ál­lamfő ma kezdődő NSZK-beli látogatását és azt a genfi megbeszéléssorozatot, amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői között november végén kezdődik Genfben. MIT VÁRNAK LEONYID BREZSNYEV LÁTOGATÁ­SÁTÓL? __________________ A szovjet államfő immár hatodízben ül le a tárgyaló­asztalhoz Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. A szovjet—nyugatnémet csúcs- találkozó napirendjén egya­ránt szerepelnek világpolitikai és a két ország közvetlen kap­csolatait érintő kérdések. Ami a nemzetközi politikát illeti, elsősorban az úgynevezett „eurorakéták” ügye vetődik jel majd, rendkívüli súllyal. Ebben a problémakörben a Szovjetunió és az NSZK más- más alapról fejti ki majd nyil­ván újra véleményét. Schmidt ugyanis elfogadja azt az ame­rikai állítást, hogy a szovjet SS—20-as rakéták telepítése nyomán a Szovjetunió „javá­ra tolódott el” az európai ka­tonai erőviszony, s ezért jo­gos, ha a NATO 572 új Per­shing—2 és robotrepülőgép Nyugat-Európában való elhe­lyezésével „helyrebillenti az egyensúlyt”.’ Szovjet részről viszont a valóságos európai erőviszonyok tényeiből indul­nak ki. Ezek szerint a NATO- országok jelenleg Európában 986 középhatótávolságú nuk­leáris hordozóeszközt tarta­nak fegyvertárukban, a Szov- jetunióriak pedig 975 hasonló fegyveregysége van a konti­nensen. Vagyis hozzávetőle­gesen fennáll az erőegyensúly. Ka tehát elhelyeznék az új amerikai gyártmányú Per­shing—2 rakétákat és a ma­nőverezhető robotrepülőgépe­ket Nyugat-Európa területén, az erőviszonyok jelentősen el­tolódnának a NATO javára, s a Szovjetunió és a vele szö­vetséges országok biztonsága veszélyeztetetté válna. Éssze­rű tehát az a szovjet elgon­dolás, hogy fagyasszák be a jelenlegi színvonalon a közép- hatótávolságú rakéta-nukleá­ris fegyverek számát Európá­ban, s ilyen körülmények kö­zepette induljanak meg a tár­gyalások. Mivel ebben a kérdésben annyira ellentétesek a két tár­gyaló fél nézetei, a mostani bonni csúcsszintű megbeszélé­seken inkább csak arra lehet számítani, hogy az álláspontok mindkét fél számára világo­sabbak lesznek a személyes vélemenycsere folytán! Nagyobb esély van az elő­rehaladásra a kétoldalú kap­csolatok ügyében, különösen ami a gazdaság szféráját il­leti. A tizenegy esztendeje, 1970-ben aláírt megállapodás óta több mint tízszeresére nö­vekedett a szovjet—nyugatné­met kereskedelmi forgalom, új, korszerű együttműködési formák, ipari kooperációs megállapodások jöttek létre. Éppen a bonni látogatás elő­estéjén írták alá Essenben a szovjet—nyugatnémet föld­gázegyezményt. Ennek kereté­ben nyugatnémet cégek csö­veket, kompresszorállomásokat szállítanak a szibériai Jarr.al félszigetről kiinduló, ötezer kilométer hosszú gázvezeték építéséhez. Elkészülte után — előreláthatólag 1984. őszétől — a Szovjetunió földgázzal fizet a hitelbe vásárolt csövekért és gépi berendezésekért. A veze­téken egyébként a tervek sze­rint 1984-től kezdve, évi 40 milliárd köbméter gázt szál­lítanak az NSZK-nak, Fran­ciaországnak, Hollandiának, Belgiumnak, Ausztriának és Olaszországnak. Ez az „évszá­zad üzletének” is nevezett megállapodás, rendkívüli je­lentőségű az európai béke és biztonság gazdasági megerősí­tése szempontjából. MILYEN CÉL VEZETTE REAGANT javaslatá­nak Megtételében ? Az amerikai elnök a no­vember végén kezdődő genfi szovjet—amerikai megbeszé­lésekre körvonalazta az Egye­sült Államok leendő tárgyaló pozícióját. Eszerint az ameri­kaiak az úgynevezett „nulla megoldást” igyekeznek majd elfogadtatni a másik tárgyaló- delegációval. A kifejezés pro­paganda szempontból azt su­galmazza, hogy ez volna az ideális megoldás. Hiszen nem kerülne sor az 572 amerikai Pershing—2 rakéta és manő­verezhető robotrepüLőgép nyu­gat-európai telepítésére. Vagy­is Washington olyan benyo­mást szeretne kelteni, mintha „engedett volna" a nyugat­európai közvélemény óhajá­nak. A NATO-országokban ugyanis, mint emlékezetes, az elmúlt hetekben heves tünte­tések zajlottak le e veszélyes nukleáris fegyverek tervezett elhelyezése ellen. Cserébe Reagan viszont nem keveseb­bet követel, minthogy a Szov­jetunió semmisítse meg aiz eu­rópai területen állomásozta- tott középhatótávolságú raké­ta-nukleáris rendszereit. Ez — mint szovjet részről hangsúlyozták —, nem keve­sebbet jelentene, minthogy a Szovjetunió egyoldalú leszere­lési lépést hajt végre, veszé­lyeztetve saját biztonságát. Hiszen, ha megvalósulna Rea­gan elnök feltétele, ez annyit jelentene, hogy a jelenlegi erőegyensúly eltolódna ezek­ben a fegyverekben a NATO- államok javára. Az úgyneve­zett „nuUamegoldás” után ugyanis a Szovjetunió köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközeinek száma 500 alá csökkenne, míg a NATO-nak megmaradna 986 hasonló esz­köze ... Nem egyébről van tehát szó, mint a nyugat-európai közvé­lemény megtévesztésére szánt propagandalépésről. Reagan a jelek szerint megfogadta az amerikai sajtó vezető publi­cistáinak felhívásait arra, hogy a sok harcias kijelentés után. pengessen végre már va­lamivel békésebb húrokat is, tegyen ajánlatot fegyverzet­korlátozásra is. Az elmúlt hetekben az International He­rald Tribune közölte például James Reston neves cikkíró elemzését, amelyben kimutat­ta, hogy a reagani vézetés el­ső kilenc hónapja annyira bő­velkedett a fegyverkezési programok növeléséről, a „kor­látozott atomháború lehetősé­géről” szóló megnyilatkozá­sokban. hogy a nyugat-európai közvélemény joggal fejezhet­te ki aggodalmát. Sajnálatos. he”y a „genfi nyitány” előtt néhány nappal az amerikai vezetés egyoldalú követelése­ket fogalmaz meg, s változat­lanul olyan benyomást alakít ki. hogy inkább a tárgyalások látszata érdekli, semmint őszinte törekvés az azokon való megegyezésre. MI TÖRTÉNT AZ ARAB CSÚCSÉRTEKEZLET ELŐTT? A jövő hét elején összeül­nek a marokkói Fezben az arab országok, külügyminisz­terei, hogy előkészítsék a hét közepére tervezett államfői ta­nácskozást. A tárgyalások iránt azért növekedett meg különösképpen a nemzetközi érdeklődés, mert eléje időzít­ve került napvilágra Fchd szaúdi trónörökös nyolcpon­tos tervezete a közel-keleti rendezésre. Ez a tervezet vegyes fogad­tatásban részesült. Izrael tel­jesen elutasította. Washington nagyobb óvatosságot tanúsí­tott, s csak részben fejezte ki nyíltan negatív álláspontját. A közös piaci országok pozi­tív tárgyalási alapot láttak benne. Ami pedig az arab vi­lágot illeti, a nézetek itt is rendkívül különbözőek vol­tak. Líbia és Szíria határo­zottan elutasította a Fahd-ter- vet, sőt Kadhafi bejelentette, el sem megy a marokkói Fez­be a csúcstalálkozóra. A Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet üdvözölte a tervezetnek azt a kitételét, hogy létre kell hozni az önálló palesztin álla­mot, s minden érdekeltet be kell vonni a rendezési folya­matba, de több pontot illető­en bírálta a spaúdi javaslatot. A Szilárdság Frontjához tar­tozó államok is kritikus meg­jegyzéseket tettek, s jellem­ző, hogy most megtartott ade- ni külügyminiszteri konferen­ciájuk közleményében egyet­len szót sem ejtettek a szaú­di kezdeményezésről. Ilyen előzmények után nem a legkedvezőbb esélyekkel kerül a szaúdi terv a fezi csúcs- konferencia elé, ha egyáltalán odaterjesztik. Erről nyilván majd a külügyminiszterek elő­zetes tanácskozása dönt, amely megvitatja az államfői érte­kezlet napirendjét. Árkus István Hollandia történelmének legnagyobb tüntetése zajlott szombaton Amszterdamban, az atomfegyverek, az esztelen fegyverkezési verseny ellen. A békemozgalmi szervezetek felhívására tízezerszám gyü­lekeztek a csatornák városá­ban már a délelőtti órákban az atomrakétákat és neutron­fegyvert ellenző, teljes atom­leszerelést követelő tömegek. Az ország minden feléből in­dultak különvonatok, és 1300 autóbuszt béreltek ki erre a napra. Az NSZK-bóI, Bel­giumból, Franciaországból és más országokból is tömegesen érkeztek résztvevők és kül­döttek. A résztvevők száma a ható­ságok becslése szerint 250—300 ezerre tehető. A tüntetés fő szervezője a Holland Egyházközi Béketa­nács. , Csatlakoztak hozzá a politikai pártok, szakszerveze­tek, Ifjúsági szervezetek, kü­lönböző katolikus és protes­táns társadalmi szervezetek. A hatalmas megmozdulás egyetlen központi jelszó körül szerveződött: „Nem akarunk új atomfegyvereket Európá­ban", Ez a követelés elsősor­A japán külügyminisztérium részletes vizsgálatot követelt az Egyesült Államok japáni fegyveres erőinek főparancs­nokságától egy majdnem tö­megkatasztrófát előidéző sú­lyos tengeri incidens ügyében. A sajtóban nagy visszhangot keltett incidens során feltéte­lezhetően amerikai katonai re­pülőgépek világítóbombákkal majdnem eltalálták a World Ambassador nevű kőolajtar­tály-hajót a japán shikoku- szigeti Ashizúri-fok közelé­ben. A matrózoknak a sokokui tengerbiztonsági hivatalhoz nyomban továbbított jelenté­se szerint a hajóról látták, amint egy navy (haditengeré­szet) feliratú és amerikai csil­lagos felségjelű gép, valószínű­leg P3C-típusú tengeralattjá- ró-elhárító, több kört írt le fö­löttük, majd röplabda nagysá­gú világítóbombákat ejtett a vízbe, 400 méternyire a World Ambassadortól. Befejeződött a korát Púja Frigyes hazauiazott Púja Frigyes külügyminisz­ter szombaton befejezte hiva­talos kolumbiai tárgyalásait. A megbeszélések végén sajtó- közleményt fogadtak el. A magyar diplomácia vezetője hivatalos látogatásra hívta meg Carlos Lemos Simmonds külügyminisztert, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Púja Frigyes külügyminiszter latin-amerikai körútját befe­jezve szombaton hazautazott Kolumbiából. fi közgyűlés elfogadta Magyar javaslat az EHSZ-ken Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú, politikai biztonsági kérdé­sekkel foglalkozó bizottsága pénteken közfelkiáltással elfo­gadta a sugárfegyverek eltiltá­sával kapcsolatos beterjesztett magyar határozati javaslatot. Az okmány felhívja a genfi leszerelési bizottságot: folytas­son tárgyalásokat a sugárfegy­verek kifejlesztését, gyártását, felhalmozását és alkalmazását eltiltó szerződés kidolgozásá­nak befejezése céljából, hogy a szerződést, ha lehetséges, be lehessen terjeszteni a közgyű­lés 1982-ben tartandó, a lesze­reléssel foglalkozó II. rendkí­vüli ülésszakán. ban a holland kormánynak szólt, ne járuljon hozzá a NA­TO határozata értelmében Hollandiába szánt 48 manőve­rező robolrepülőgép befoga­dásához. De, amint a gyűlés szónokai hangoztatták, a több százezer tüntető a NATO 1979- es határozatának visszavoná­sát is követelte, egész Nyu- gat-Európára vonatkozóan. A gyűlés szónokai rámutat­tak: Reagan amerikai elnök legutóbbi javaslatait nem igazi békeszándék hatja át, mert a szovjet középható­távolságú rakéták leszerelését szorgalmazva, hallgat az elő­retolt amerikai támaszpont­rendszer már meglevő atom­hordozóiról. A rájuk vonatkozó tilalom ellenére nagy számban vettek részt a tüntetésen a holland fegyveres erők tagjai is. Pop­zenekarok az emelvényen, a háború borzalmait szemlélte­tő és a militarizmust gúnyoló jelmezes együttesek a menet­ben, a fiatalok tömegei való­ságos népünnepéllyé tették a nagyszabású megmozdulást A zsúfolásig tele hatalmas tér fölött atombomba formájú fe­kete léghajó fenyegető árnya Az eset még november ele­jén történt, de a japán hatósá­gok csak most jelentették be hivatalosan. Azt is közölték, hogy a fenti időpontban a tér­ségben amerikai hadgyakorlat zajlott. Enrico' Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, olaszországi látogatásra hívta meg Jasszer Arafatot, a PFSZ vezetőjét. A meghívást ;— mint ezt szombaton este kö­zölték Rómában — pénteken adta át a libanoni fővárosban Arafatnak az olasz pártkül­döttség, amely, élén Emanuele Macalusóval, az OKP vezető­sége tagjával, jelenleg Szíriá­ban tartózkodik a Eaath párt vendégeként. A Szovjetunió nem törek­szik konfrontációra az Egye­sült Államokkal, nem akar az Egyesült Államok törvényes érdekei ellen cselekedni — ál­lapítja meg Reagan elnökhöz címzett 1981. május 25-i leve­lében Leonyid Brezsnyev. A levél szöVegét szombaton a Szovjetunió washingtoni nagy- követsége azzal kapcsolatban hozta nyilvánosságra sajtóköz­lemény formájában, hogy az amerikai fél ezt megelőzően közzétette Ronald Reagan 1981. április 24-i, Leonyid Brezs- nyevhez intézett levelét. Személyes hangvételű vá­laszlevelében Brezsnyev emlé­keztetett arra, hogy 1973 jú­niusában Nixon, akkori elnök kaliforniai rezidenciáján al­kalmuk volt találkozni és rö­vid beszélgetést is folytattak. Utalt arra, hogy éppen azok­ban az években lépett a két or­szág azoknak a megállapodá­soknak az útjára, amelyek nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatokban, hanem a nem­zetközi helyzet egészét tekint­ve is jó irányú fordulatot je­lentettek. Az Egyesült Álla­mokban azonban abban az Idő­szakban is hallatták hangju­kat azok, akik makacsul arra törekednek, hogy meghiúsítsák ezt a folyamatot. A Szovjet­unióban semmi ehhez hason­ló nem történt. Brezsnyev a továbbiakban rámutat: a fellendülés idősza­szimbolizálta az atompusztu­lás. veszélyét, egyben — fel­iratával — a magasból közve­títette a követelést: „Nem akarunk Euroshimát!”, Sürgős élelmiszersegélyért a nyugat-európai szakszerveze­tekhez fordult, Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke. Mint le­velében írta, „a nagymértékű élelmiszerhiány Lengyelország­ban olyan veszélyes társadal­mi kitörésekhez vezethet, ame­lyek meghiúsíthatják a gazda­sági és a politikai stabilizáció kilátásait az országban”. Wa­lesa a Szolidaritás nevében azt ígérte, hogy a szervezet min­dent megtesz a segély mielőb­bi visszatérítése, a válság meg­fékezése érdekében. A PAP hírügynökség, amely a levelet ismertette, kommen­tárjában megállapítja: a kü­lönféle indokokkal, ürügyek­kel szított sztrájkok, feszült­ségek nem arra mutatnak, hogy a Szolidaritás a válság leküz­désére törekedne. Az is para­doxon, hogy Lengyelország, ahol az idén kifejezetten jó volt a termés, nem tudja ma­gát ellátni élelmiszerrel. Az ok: a termények jő része nem jut el a városokba, hanem fa­lun marad, a gazdálkodóknál. Közben a városi lakosság, amely hosszú ideig nyugalom­mal tűrte az ellátási gondokat, az utóbbi időben egyre idege­sebb. Ugyancsak a PAP szá­Az Arafattal való bejrúti ta­lálkozó — mint az OKP sajtó­irodája közölte — igen jó lég­körben zajlott, és ez alkalom­ból a térség több problémáját érintő kérdést is megvitattak. Arafat elmondta, hogy nagy­ra értékeli az OKP-nak a pa­lesztin nép sorsát érintő kez­deményezéseit, és közölte, hogy hamarosan Olaszország­ba utazik. ka után az országaink közötti viszony gyors ütemben romla­ni kezdett, s köztudott, hogy e folyamatért döntő mérték­ben a* Carter-kormányzat volt a felelős. Valamilyen okból az új amerikai kormány úgy dön­tött, hogy ezen az úton halad tovább. Erőfeszítések történ­nek az Egyesült Államok által létrehozott katonai szövetsé­gek aktivizálására. Az orszá­gunk ellen irányuló és az Egye­sült Államok határaitól sok ezer kilométerre levő katonai támaszpontok rendszerét újak­kal bővítik, folyamatban van a külföldi amerikai katonai jelenlét fokozása és bővítése, a világ nagy térségeit az Egye­sült Államok számára „létfon­tosságú” övezetekké nyilvá­nítják. Mi békét és együttműködést, kölcsönös bizalmat és jóindu­latot akarunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — Írja a szovjet államfő. Az erre vonatkozó őszinte óha­junktól vezérelve azt javasol­juk az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak, folytassunk becsületes, konst­ruktív tárgyalásokat, keressük gyakorlatilag valamennyi fenn­álló nagy kérdés kölcsönösen elfogadható megoldását. Vo­natkozik ez a fegyverkezés! hajsza megfékezésére, a világ különböző részein levő veszé­lyes feszültséggócok felszá­molására éppúgy, mint a bi­zalomerősítő intézkedésekre és a kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésére. Politikánk tehát békepoliti- ka, és soha nem fogunk hábo­rús tűzvészt kirobbantani — írja befejezésül Leonyid Brezs­nyev, hozzáfűzve, hogy a levél­váltásnak megvannak a maga korlátái, a személyes megbe­szélés ebben a tekintetben alkalmasabb, s ezért egy sze­mélyes találkozó előkészítésé­nek témájára egy későbbi idő­pontban még vissza kell térni. molt be arról, hogy az elmúlt hetekben feldühödött vásárlók tettleg bántalmaztak bolti el­adókat, garázdálkodtak az üz­letekben. A konfliktusok ki­robbanásához egyes esetek­ben az járult hozzá, hogy a sorbanálló tömeg árurejtege­tésről vagy a „hátsó kapun át” történő árusításról szerzett tu­domást. A „Ruch” lap- és könyvter­jesztő vállalat bolti alkalma­zottai szombaton felfüggesztet­ték a sajtó árusításának boj­kottját, miután részleges meg­állapodás jött létre a vállalat­tal a jutalékrendszer módosítá­sa ügyében. Ugyanakkor a lublini Szoli­daritás a helyi középiskolák után az általános iskolákra is kiterjesztette a „sztrájkké­szültséget”. A példátlan, eszte­len akció ellen hevesen tilta­kozott a lublini pedagógusok jó része. Memká Eözveiitési ajánlat Jósé Lopez Portillo mexikói elnök azt nyilatkozta, hogy vé­leménye szerint egy Kuba vagy Nicaragua elleni katonai lé­pés a nemzetközi elvek meg­sértése volna. Az államfő fel­ajánlotta országának közvetítő szolgálatát az Egyesült Álla­moknak Kubával és Nicara­guával szembeni fenyegetései­vel súlyossá vált válság meg­oldására. Az államfővel az NBC ame­rikai televízió társaság készí­tett interjút. Lopez Portillo . leszögezte, hogy Washington ! nagy hibát követne el, ha bé- I avatkozna Kuba és Nicaragua | ellen. Az egész közép-amerikai j régióra utalva azt mondta, I hogy kormánya a szuverenitás I és a be.nem avatkozás híve. Küzd háromszázezren tüntetlek Amszterdamban Vonják vissza a M T0-határozatot Japán vizsgálnia! követel Súlyos tengeri incidens Berlinguer meghívására Aralat Rómába látogat Walesa élelmiszersegélyt kért Konfliktusok

Next

/
Thumbnails
Contents