Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
NAGYKŐRÖSI ^aíria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 373. SZÁM 1S81. NOVEMBER 21., SZOMBAT A belső tartalékok mozgósításával Termelő és fogyasztó érdeke Az ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg Olvasom az újságban, hogy a frankfurtiak (az NSZK-beli Frankfurt am Main-ról van szó) 220 ezer aláírást gyűjtöttek arra a levélre, melyben az amúgy is hatalmas repülőtér kibővítése ellen tiltakoznak. Mégpedig azért, hogy az építkezésnek ne eshessen áldozatul a város tüdejének is számító kedvelt kirándulóhely: egy darabka természet A frankfurtiak tehát az államhatalomhoz fordultak petíciójukkal segítségért. Nálunk, ha környezetvédelemről van szó, rendszerint, sőt, kizárólag fordított a helyzet. Nálunk az emberek, az állampolgárok szoktak roimbol- mi, s az államigazgatás igyekszik — természetesen a polgárok megbízásából — ezt megakadályozni. Szép szóval, törvénnyel, s ha kell, büntetéssel. Az elmúlt hónapokban alkalmam volt végigolvasgatni mindazokat a terveket, határozatokat, melyek az emberi környezet nagykőrösi védelmével foglalkoztak. Teljes bizonyossággal tudom hát, hogy sok jó határozat, s tanácsrendelet van ez idő szerint is érvényben, melyek betartásával tulajdonképpen egycsa- pásra meg lehetné oldani a város minden gondját-baját. Megyei hatáskör Jó tudni e témával kapcsolatban, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1979. szeptember 28-án hozott egy határozatot, mely szerint az emberi környezet védelme a tanácsok építési és műszaki osztályainak feladata, a természeti környezeté pedig a mezőgazdasági osztályoké. Minthogy a mezőgazdasági területek irányítása városunk határában lényegében megyei hatáskörbe tartozik, helyi természetvédelmi döntések nem születnek. — Magától értetődik, hogy a város mégsincs elzárva a természetvédelem feladatainak megoldásától, hiszen a helyben észre vett problémák s az itt megfogalmazott elképzelések minden esetben eljutnak a megyei szakigazgatáshoz, ahol a szükség szerint intézkednek is. Mindazonáltal városi tanácsunk környezetvédelmi tevékenységének nagyobbik hányadát az emberi környezet megóvása adja, magyarán szólva a város rendben tartása. Mégpedig okos munkamegosztással. A tanácsi szak- igazgatás, vagyis a műszaki osztály vállalta magára a hivatali munkát, a törvények betartását, ellenőrzését, a Városgazdálkodási Vállalat pedig a város tisztántartásával foglalkozik. Fontos feladat jutott, mégpedig a szennyvizek kezelése, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Ugyanez a vállalat szolgáltatja a tiszta ivóvizet is. Anyagi áldozat A hivatalnak és az említett vállalatoknak nincs könnyű dolga. Példának okáért a városi szennyvíz tisztítására szolgáló úgynevezett földoldó medence hovatovább nem felel meg a követelményeknek. Űjabb földoldó medencét kell hát építeni, majd pedig az úgynevezett eleven iszapos szennyvízkezelő telepet. Csupán ez utóbbi építmény legkevesebb 150 millió forintba kerül, tehát kialakítása a távolabbi jövőben is mindenkori gazdasági helyzet függvénye lesz. Nem kisebb gond, de mindenesetre olcsóbb a városi szemét összegyűjtésének és kezelésének megoldása. A minap számoltunk be olvasóinknak arról, hogy a Városgazdálkodási Vállalat milyen rendkívüli erőfeszítéseket tesz _ a szeméttelep rendbehozására. Szükség is van erre, hiszen ez a terület legalább még egy évtizedig szolgálhat erre a célra. Mégpedig a környezet veszélyeztetése, különösképpen pedig a talajvíz szennyezése nélkül, mert mint a'Magyar Állami Földtani Intézet, a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a KÖJÁL megállapította. megfelelő agyagréteg terítésével a talajvíz és _ a szemét érintkezése meggátolható. A messze jövőben szó van a szemétkezelés több városra és községre kiterjedő körzetesítéséről. ennek azonban még meg kell teremteni a feltételeit. Közelebbi valóság az, hogy a Városgazdálkodási Vállalat és természetesen az irányító városi tanács nagy anyagi áldozattal igyekszik gé- oesíteni a szemétszállítást, s Piaci jelentés Pénteken nagy és forgalmas piac volt. A kocsisoron sam csöves kukoricát, sem takarmányrépát nem árultak. A vágott száraz tűzifát 110, a tüskét 70 forintjával adták. A baromfi piacon három hosszú sorban árulták az aprójószágot, zöldségféle is sok volt. A szemestermény-piacon a búza literje 5, az árpa 4,50, a morzsolt kukorica 4,50—4,80 forint volt. A napraforgót 10 —12 forintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpiacon a csemegeszőlőt 28, az almát 5—12, a körtét 10—14, a héjas diót 24—28, a naspolyát 20. a kelkáposztát 3—8. a fehér káposztát 6—7, a karfiolt 12—14. a zöldpaprikát 8 —30. a paradicsomot 5—6, az üvegházi paradicsomot 50. a vöröshagymát 8—9. a fokhagymát 38—50, a burgonyát 4— 4,50. a száraz babot 22—28. a hónapos retek csomóját 4 forintért árulták. A baromfipiacon a tyúk párja 160—210, a rántani való csirke 80—90, a vágócsirke 90 —190, a hízott lúd és kac«a kilója 60—70, a pulyka párja 400—420, a lúd 450—550, a kacsa 180—220, a tyúktojás darabja 2,60—2,80 forint volt. A halászati szövetkezetben az élő halat 35—40, a csirkecombot 75, a hűtött csirkét 44, a libaaprólékot 25 és a csirkelábat 5 forintért mérték. Moziműsor Moszkva nem hisz a köny- nyeknek, I—II. Színes, szinkronizált, Oscar-díjas szovjet film. Előadás 5 órakor. A stúdióteremben A herceg és a csillaglány. Színes, szinkronizált csehszlovák mesefilm, fél 4-kor. Pantaleon és a hölgyvendégek. Színes, szinkronizált dominikai filmvíaiáték. (18 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. megoldani főként a nagyobb üzemekben, intézményekben igényelt konténeres szemét- szállítást. ( ílehéz nyakoncsípni Az emberi környezet védelmének ez a hivatali és vállalati oldala tehát rendben volna. Most már csupán azt kellene elérni, hogy a városlakók is legalább ilyen igyekezettel óvják környezetüket. Szerencsére semmiféle vészharangot nem kell megkongatni, mert a város lakói évről évre növekvő lendülettel vesznek részt a köztisztasági és városszépítési akciókban. Sajnos, még ez sem elég, mert például a Városgazdálkodási Vállalat az elmúlt hónapok során csaknem maradéktalanul felszámolta az illegális szeméttelepeket, de azóta újabbak is születtek. A hivatalnak érthető okokból nehéz nyakon csípnie a szabálysértőket. Azt kellene elérni, hogy a lakosság siessen e téren a hivatal segítségére. F. P. Gyermekre!*» kiállítás A városi úttörőelnökség és az Arany János Művelődési Központ rendezi meg azt a gyermekrajz-kiállítást, melynek anyaga a Picasso születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázaton gyűlt össze. A kiállítást november 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Molnár Elekné tanárnő. A nagykőrösi gyerekek rajzai az Arany János Művelődési Központ előcsarnokában december 7-ig tekinthető meg. Hétfő kivételével mindennap reggel 9 órától este 6 óráig. Arra már mindenki rájött, i- ..gy a világpiaci árváltozások nun állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, előbb-utóibb olyan feszültségeket teremtenek, amit itthon csak a termelői, majd fogyasztói áremelésekkel lehet feloldani. Sok embert érint Sem a fogyasztónak, sem a felhasználónak nem tetszik az áremelés, de kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen ha a növekvő termelési költségeket állami támogatással akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordítani. És ez előbb lassítaná, később megállítaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségeket azonnal érvényesíteni az árban, tehát automatikusan áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek esetében sem lehet automatikus, hisz az árképzési előírások az áremelések ellen irányulnak.) Az ár egy része azonban a maximált, illetve kötött árformába tartozik. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a népgazdasági szinten indokolt, és az életszínvonalpolitikai tervekkel összhangban levő áremeléseket engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységeknek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősorban belső tartalékaik felderítésével és kihasználásával kell ellensúlyozni. Csak ezek után kerülhet sor — finoman fogalmazva — az ármódosításra. Nem mindegy persze, hogy minek emelik az árát. Például a dohány, az alkohol drágulása, bár sok embert érint, a fogyasztóknak korántsem. jelent akkora gondot, mintha az alapvető élelmiszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése végett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élelmiszeren. Ezek köre 1981-ben más, mint ami például 1951- ben volt. Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő körét az ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg és ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fogalmazni, hogy egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek áremelésére ne szisszenne fel a közvélemény. A húsáremelésnek mindig komoly gazdasági okai vannak. Nem arról van szó, hogy az állam a húsiparnak vagy a kereskedelemnek akar kedvezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelői, a felvásárlói árakat általában mintegy 20 százalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mint amennyit a termeléshez felhasznált ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a mező- gazdasági termelők viselték az áremelkedések egy részének terheit Tartani tudják A dráguló takarmány- és energiaárak miatt azért, hogy a termelőknek érdemes legyen hústermeléssel foglalkozni, korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat. Ekkor társadalmi érdekből még a vasúti pályaőrt, a vidéken lakó, de gyárban dolgozó embereket is érdekeltté kellett tenni a hústermelésben, hiszen a sertésállomány fele a háztáji, és ház körüli gazdaságokiban van, s ezek rendkívül érzékenyek a piaci viszonyokra. Talán ellentmondásnak tűnik, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kellett a fogyasztói árakat. A termelői érdekeltség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növelésével megterem teni. Lassabb ütemben Ez csak az egyik ok. Ha furcsának is tűnik: a vasárnapi rántott szelet és a népgazdaság egyensúlyi helyzete között is van összefüggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni kell a dollár elszámolású vágóállatok és a húsipari termékek kivitelét. Most jön a „vasárnapi rántott szelet”. Ha a hús árát emelik, óhatatlanul lassul a húsfogyasztás növekedése, több marad exportra. És talán nem sértő annak a megkockáztatá- sa — még ha átlagról is van szó —, hogy nem alapvető gond, ha a 73 kilogrammos évi húsfogyasztásunk ftem nő gyors iramban, hanem csak lassabb ütemben éri el a 80 kilogrammot B. P. Labdarúgás Nehéz mérkőzés előtt A Nagykőrösi Kinizsi labdarúgó-csapatának ebben a bajnokságban elsőnek kellett volna lennie. A labdarúgók saját mugak nehezítették meg helyzetüket: leadtak hazai pályán két pontot és idegenben nyerésre álló mérkőzést vesztettek. Most még volna lehetőség a javításra, de vasárnap Péterin jól kellene játszani. A tabellán a helyzet a következő: 1. Gyömrő 17 pont, 2. Nagykőrös 16 pont, 3. Péteri 16 pont, 4. Abony 15 pont. Gyömrő hátralévő mérkőzéseit otthon játssza, így biztos csoportelső, a Kinizsinek Péterin nyerni kell, ha nem akar leszakadni a versenyfutásból. Ehhez hozzátartozik még az ifjúsági csapat szereplése is, mert egyenlő pontállás esetén az ificsapat, jobb helyezése dönt. Jelenleg a körösi ifi vezet 19 ponttal, de Péterinek a 3. helyen Abony után 18 pontja vart, így az ifimérkőzés sorsdöntő lehet. Érdekes találkozás Úttörők és muitkásőröl^ Az idén, júniusban számháborúra kísértük el a nagykőrösi Petőfi Sándor és az abo- nyi Gyulai Gaál Miklós, valamint a Somogyi Imre úttörő- csapatok munkásőr szakaszainak pajtásait. Már ott feltűnt, hogy a körösi ifjú „munkásőrök” milyen nagy tisztelettel és szeretettel vették körül „Péter bácsit”, vagyis Cönczöl Pétert, az úttörő munkásőr- szakasz vezetőjét, aki máskülönben a Nagykőrösi Konzervgyár villanyszerelője. Fiatalember és édesapa is. — Néhány hónappal ezelőtt az úttörő munkásőrszakasz vezetését nagy lelkesedéssel vettem át — mondja Gönczöi Péter. Több éve vagyok munkásőr és általános iskolába én is a Petőfibe jártam. Már korábban értesültem arról, hogy igen eredményesen működik az iskolában az úttörő munkásőrszakasz. Azután, amikor Tóth Imrét, az elődömet elvitték katonának, s megkérdeztek, vállalnám-e az ifjú munkásőrszakasz vezetését, nem sokat teketóriáztam, hanem mindjárt igent mondtam. Játékos verseny — Szeretem a gyerekeket, értek is a nyelvükön. Jólesik az a bizalom, melyet az úttörők tanúsítanak irántam. Sok a tervem, célom, melyet szeretnék megvalósítani. Ügy érzem, a valóra váltásuk sikerülni fog. Munkámhoz jelentős segítséget kapok Bojtos Istvántól, a nagykőrösi mun- kásőr-alakulat parancsnokától, Horváth Leheltől, az iskola igazgatójától és Csönkös Ferenctől, az iskola úttörőcsapatának vezetőjétől. Vendégül látták — A nyáron lezajlott közös játékos verseny, a számháború jól sikerült. Jövőre ismét megrendezzük, de akkor már Abonyban. — Azután két alkalommal elkísértük terepfoglalkozásukra a felnőtt munkásőröket is. Talán mondanom sem kell hogy ezek milyen nagy élményt jelentettek a gyerekeknek. Élvezettel használták a felnőttek gyakorlatain jól ismert eszközöket. A távcsövet és a rádiót, valamint a fegyverekkel is ismerkedhettek. — Az úttörő munkásőrsza- kasz tagjai más módon is betekintést kapnak a munkásőrség életébe. Például úgy, hogy havonta foglalkozásokon vesznek részt. Ezeket az ösz- szejöveteleket nyíltság és őszinte érdeklődés jellemzi. A harminchat 6—8. osztályos fiú és lány bátran kérdez és szól hozzá a témákhoz. Közülük többen szakértelemmel is, hiszen munkásőr édesapjuktól már hallottak testületünk szép, felelősségteljes és gyakran nem könnyű munkájáról — Az úttörő munkásórsza- kasz tagjainak maradandó élményt jelentett, amikor a fegyveres erők napja alkalmából felnőtt munkásőröket láttak vendégül az iskolában. A kötetlen beszélgetés lehetővé tette, hogy a gyerekeknek a munkásőrséggel kapcsolatos ismeretei gyarapodjanak. Hasonló kedvvel — Annak érdekében, hogy még jobban Összekovácsolód- junk, az idén tartottunk egy kiubdélutánt. Kicsit távolabb tervünk, hogy vetélkedőt ren dezünk, melyen az úttörőéletről és a munkásőrségről szerzett ismeretekről adnának számot az ifjú munkásőrök Tervezzük, hogy közös kiránduláson is részt veszünk. — Célom az — mondja Gön- czöl Péter —, hogy a pajtások az úttörő munkásőrszakasz ban jól érezzék magukat és továbbra is hasonló kedvvel, lelkesedéssel vegyenek részt a foglalkozásainkon. K. K. Nevezni november 30-ig lehet November 30-ig meghosz- szabbították a városi KISZ-es asztalitenisz- és kosárlabdabaj nokság nevezési határidejét. A KISZ-bizottságon Vad- nay Istvánnál jelentkezhetnek az érdeklődő fiatalok. A hideg idő beálltával jégkorongbajnokság beindítását is tervezik, a Városgazdálkodási Vállalat gondozásában a strandfürdő területén létrehozandó jégpályán. MAI SPORTMŰSOR Birkózás Tatabányai serdülő szabadfogású egyéni bajnokság. Súlyemelés Aszód: megyei egyesületi ifjúsági és serdülő egyéni bajnokság. Sportlövészet Békéscsaba: a Viharsarok Kupa-viadal 1. fordulója. Természetjárás Sopron—Kőszeg: az Nk. Kinizsi túrája. Torna Monor: a megyei középiskolás női C-kategóriás verseny 1. fordulója. VASÁRNAPI műsor Asztalitenisz Budapest: Magyar Posztó— Nk. Kinizsi NB Hl-as; Göd. G. Tsz SK—Nk. Kinizsi II. és Göd ifi—Nk. Kinizsi ifi. megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Tököl: a megyei serdülő és újonc vándorkupa- viadal 4. fordulója. Birkózás Tatabánya: serdülő szabadfogású országos egyéni bajnokság. Szigetszentmiklós:- az 1981—82-es tanévi úttörőolimpia megyei döntője- Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 9 óra: a Duna—Tisza közi serdülő fiúbajnokság 2 fordulója (La- josmizsei KSE, KÖZGÉP I. és II.—Cegléd, Nk. Kinizsi). Labdarúgás Péteri: P. KSK—Nk. Kinizsi, felnőtt és ifjúsági összevont járási I. osztályú bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Békéscsaba: a Viharsarok Kupa-viadal 1. fordulója. Természetjárás Sopron—Kőszeg: az Nk. Kinizsi túrája. Visegrád: országjáró diákkörök megyei túrája. S. Z. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Bródy Sándor: A tanítónő. Pe- tőfi-bérlet. JSSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi Mindenki felelős a tisztaságért Szép szóval, törvénnyel
