Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
Télen is Épület nélkül karámokban — Máté Ottót keresem Let- késen az Ipolyvölgye Mező- gazdasági Termelőszövetkezet központi épületének egyik irodájában. — A másik épületben van, mindjárt megmutatom hol találja, válaszol készségesen a íőmezőgazdász. A találkozás és kölcsönös bemutatkozás után Máté Ottó főállattenyésztő irodájába invitál. Már a kézszorításán is érződik a határozottság: — Miről kér tájékoztatást? —- kérdezi szűkszavúan. — Hát... a tehenekről — válaszolom. — Azok köszönik szépen, jól vannak — mondja tréfálkozva. — De komolyra fordítva a szót, 1975-ben áttértünk a húshasznú állatok tartására. — Mit jelent ez? — Azt, hogy épület nélkül, karámokban tartjuk az állatokat. Központilag szeretnénk kialakítani egy kétszáz férőhelyes olcsó, beruházás nélküli téli tartású karámot. — Jelenleg hol vannak az állatok? — Széppatakon, Homokpusztán, összesen négyszázötven darab. 1981. január 1-től a Váci Húsmarha Egyszerű Gazdasági Társaságnak adjuk el a 6—8 hónapos korban lévő bikákat. A selejt üszőket a bernecebaráti termelőszövetkezet veszi meg tőlünk. — Mivel etetik őket? — Húsz hektáron termelünk silócirkot, az kapják. A beteg, legyengülő szarvas- marhák Nagybörzsönybe kerülnek az elkülönítőbe. Vigyázunk arra, hogy a másik egészséges állat ne egye meg a gyengébb táplálékát. így felerősödik, s szakszerű orvosi kezelés után visszatérhet társaihoz. Célunk, hogy egészséges, jól fejlett példányokat adjunk el, s minél több hús kerüljön a fogyasztó asztalára. Nagy Péter Soproni siker A váci Híradástechnikában mutatták be először azt a Németh László születésének 80. évfordulójára készített emlék- kiállítást, amely Brassnyó Klára, Mester Endre, Buzási Péter és Petővári Gyula munkásságával bemutatja a Kossuth- és Herder-díjas író életútjának fontosabb állomásait. Budapest közönsége is megismerkedett a páratlanul érdekes anyaggal, amelyet e héten bemutattak Sopronban, a városi művelődési központban. Politikai könyvnapok Este a klubkan Göd-felsőn az Ady klubban 23-án este fél 6-kor dr. Szabó László történész közreműködésével rendeznek író—olvasó találkozót. Gyermekkönyvnup Nagybörzsönyben az úttörő- csapat tagjainak a napokban könyvkiállítást és vásárt rendezett az iskola vezetősége. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 273. SZÄM 1981. NOVEMBER 21., SZOMBAT Hogy ériik magiakat nálunk? Vendégfogadásunk feltételei Közművelődés és idegenforgalom. A kettő közel áll egymáshoz. A váci járás idegenforgalma meglehetősen eltér más vidékekétől, s erősen érezteti hatását a tranzit jellege. Vagyis az, hogy az északi határainkon be- és kilépő külföldiek csak kevés időt töltenek el, miközben ezen a területen átutaznak. Látni, mutatni való pedig errefelé is akadna, azok számára is, akik többnyire Budapest és Balaton országnak tekintik hazánkat. Érdek és barátság Sokat tesznek ezért a járás vezetői, népművelői, hogy a Duna melléke ne csak természeti szépségeivel vonzza ide a vendégeket, hanem azután is érezzék jól magukat, miután a látvány már megszokottá válik. A kulturális rendezvények haszna kettős. Egyrészt a vendégek számára nyújtanak élményt, szórakozást, másrészt az olyan nagyobb szabású rendezvényeken, mint például a vácrátóti botanikus kert hangversenyei, a község és a környékbeli lakosság művészi szórakoztatását is szolgálják. A nyári rendezvénysorozatoknak bizonyos bázisai alakultak már ki. Köztudott, hogy a gödi Fészek ünnepségei a munkásmozgalom hagyományainak ápolását szolgálják. A Szobi Napok egyik fő vonása, — s az e vidéken rendezett kulturális események tartalmát így is érdemes alakítani — a határmenti barátság ápolása, a szlovák és magyar testvériség érzésének elmélyítése. Az, amit ma idegenforgalomnak vagy turizmusnak nevezünk, több, mint a külföldiek tartózkodásának vonzó programokkal történő meghosszabbítása, maradandó élmények nyújtása. A fővároshoz közel fekvő Dunakanyarnak a hét végén kiáramló, aktív pihenésre szoruló tömegek érdekét is kell szolgálnia. És nemcsak azokét, hanem a magunkét is. A poros levegőjű Vác lakossága is szívesen indul szombat reggelenként a Börzsöny irányába, vagy az őrbottyáni és veresegyházi tavak mellékére. Ősszel és télen erdei barangolásra, hegyi szánkózásra és síelésre. Szépségekben és lehetőségekben gazdag ez a táj, megismernivaló is bőven akad Arborétum, múzeum, jellegzetesen épült település, a városban és a falvakban működő együttesek. Csak jól kell gazdálkodni a szellemi és természeti vagyonnal, s néhol pótolni a hazai és külföldi vendégek fogadásának elemi feltételeit. Szerepük szerint A közelmúltban épp ezzel a kérdéssel foglalkozott az MSZMP Váci Járási Végrehajtó Bizottsága. Az idegenforgalmat a kilenc község nyári kulturális rendezvényeinek tükrében vizsgálták meg. Szabó Lajos, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője, előterjesztésében tájékoztatást adott arról, hogy nyáron a hét végi kirándulók és üdülők száma eléri a közel 2 milliót. Ezért alapvetően fontosnak ítélte meg a helyi közművelődési intézmények hét végi programkínálatát, jó és folyamatos működését. Nagybörzsönyben a nemzetiségi folklórműsorok jelentik az érdekességet. Sok látogatót vonz a könnyűzenei est, a Bányamúzeum és a helyreállított vízimalom, no meg a népművészeti vásár. Szob nagy nyeresége a környező településekre hatást gyakorló zeneiskola, tanárainak és növendékeinek zenekara. Zebegényben 8 üzemi üdülő működik, sok a hétvégi üdülőtelek. A Szőnyi István Múzeum és jól megszervezett baráti köre, több, mint képző- művészeti központ, nyári táborainak alkotó és személyiségformáló légköre a határokon ' túlról is évről évre visz- szavonzza a vendégeket. Verőcemaros elsősorban a Gorka Géza által teremtett kerámiaművészét bemutató- helye, de a Mányoki Napoknak nevezett nyári rendezvénysorozat vonzása is egyre nagyobb lesz itt és a közigazgatásilag társult községekben. A Fóti ősz mindig nagy tömegek számára nyújt maradandó élményt. A vácrátóti botanikus kertet az idén 160 ezren látogatták, s akik egyszerre gyönyörködtek a parképítés és a zene művészetében, azaz a nyári hangversenyek látogatói voltak, azok száma 512. Jövőre több látogatót, eredményesebb propagandát várnak attól, hoj*y a hangversenyek rendezését az Országos Filharmónia veszi át. Nagy gcnÉnk az uiáapáflás Holnap már késő lesz A Vác-Deákvári Szolgáltatóház cipőjavító részlegének ajtajára táblát függesztettek, melyről ez a felirat olvasható: „Értesítés Kérem, — a munkatorlódás miatt, kb. 3-hétig átvétel nem lehet! (Nem öröm ez nekem sem!) Az itt levő, (kész) munkáért azonban, — kérem, — jöjjenek!” Az emberek bosszúsan fordulnak vissza kezükben a lábbelikkel. Olyan érzés fogja el őket. mint amikor kétnapos ünnep közeledtén, a bolt ajtaján ezt a felírást látják: ... a kenyér elfogyott! Az ott dolgozó mester nagyon igyekszik, de lassan már-már képtelenségnek tartja feldolgozni azt a mennyiséget, ami ide beérkezik. Ha megjavít tíz pár cipőt, húszat, harmincat hoznak helyette, s kazalszámra gyűlik a javítani való. Minden hiába! A sok-sok túlóra, a feleség segítsége. Az 57 évi szakismeret, ... a megtanult udvariasság, ... a szorgalom. Itt mindez kevés. Ugyan ki kíváncsi arra, hogy ő hetvenéves, nagybeteg? S hogy még nem látta a Balatont — országunk szépségeit, mert arra nem ért rá sohasem ... Egy a kérdés. Mikor lesz kész, amit hoztam? Hát nincs utánpótlás? Csodálkozik sok-sok olyan asz- szonyka, aki orvosnak, tanárnak, mérnöknek szánja még kisiskolás gyerekét. Vannak szakmák, s ilyen a cipészeké is, melyek munkásai hatvan-hetven éve mentek el inasnak, ők a magukét megtették, s ma is megteszik, amit tudnak, bírnak. De miért nem mennek mai fiaink tanulónak? Hiszen szükség lenne rájuk. Az emberek kb. 5 százalékának olyan a lába. hogy csak méretes cipőt viselhet. De hol vannak ehhez a mesterek ? Hetven-nyolcvan évesek végzik csak ezt a munkát. De meddig? Holnap már késő az utánpótlást szervezni. A falvakban hiányzik a cipész. a fodrász meg az egyéb szolgáltató foglalkozás. Vannak falvak, ahonnét a 15—20 kilométerre fekvő városba járnak fodrászhoz szabóhoz meg cipőt javíttatni. Az egyik tanácselnök mondotta: Tessék elhinni, hogy a faluból induló autóbuszok utasainak a fele ezért utazik. Jöjjön hozzánk! Lakást, műhelyt adunk, csak jöjjön! Oravecz György Mindez nem kevés, de nem is elég ahhoz, hogy az idegen jól érezze magát a mi vidékünkön. A referátum készítői azokra a fogyatékosságokra is felhívták a figyelmet, amelyeket minél előbb meg kell szüntetni. Ezek közé tartozik, hogy Nagybörzsönyben nem éppen ideális a művelődési ház állapota. Sok kritika érte a szobi művelődési házzal együt más települések filmvetítéseit, s még kritikusabban szóltak a vb-ta- gok arról, hogy Zebegényben még mozi sincs. Elemi feltételek A gondok közé természetesen oda tartozik a Duna vizének szennyezett állapota is, de a kirándulók ettől függetlenül letáboroznak az egykor kijelölt strandhelyeken, s ezek állapotát kulturáltabbá kell tenni — ^állapították meg az előterjesztés vitája során, mely a nyári munka mérlegeként íródott. Hazai és külföldi idegenforgalom azonban télen is van, s a kemencei síparadicsom építői erre is gondolnak. Bizonyára szívesen töltené- nek egy-két hétvégi napot a Börzsöny és Cserhát falvaiban a budapestiek, a duna- kesziek, a váciak, s talán a határon túli szomszédvárosok lakói is, ha volna hol megszállni, ha vonzó programot kínálnának a vendéglátók. Ennek azonban még sokféle feltétele hiányzik. Lehetne kezdeményezőbb az IBUSZ, javítani kell a szolgáltatások színvonalát, pontosabban meg kell fogalmazni az átfogó koncepciót. A vb határozata lényegében ezt ajánlja. K. T. I: Pedig hivatásnak tekinti A vevők érdeke az első Sok a panasz a Rákóczi téri élelmiszerbolt ellátására, ami nem a vásárlók érdekei szerint alakult. Nem megfelelő a készlete, a bolt nyitvatartása. Szabad szombat előtti este lévén nem tudtam már felkeresni a vállalat ellenőrét, a város kereskedelmi felügyelőjét, így hát magányosan indultam el a Rákóczi tér felé. Nem vált be A boltvezető fiatal lány, alig túl a húsz évén, boltvezetői képzettség nélkül. — Igaz, minden igaz pa- naszkodta el magát, miután türelmesen végighallgatott. — A környéken főként idős emberek laknak. Órák múlnak, amíg bejön egy vevő és annak is azt kell mondanom; „sajnos nincs”. Pedig úgy szeretnék igazi kereskedő lenni! Én nem azért jöttem ide, mert máshol nem volt hely, én ezt hivatásnak érzem. Jelentkeztem már kereskedelmi középiskolába is, de az elfoglaltságom miatt oda sem mehetek. Ügy érzem, ilyen körülmények között nem érdemiem meg a fizetésemet. Aztán így folytatta: — Megfelelő volt az állandó délelőtti nyitvatartás. Amikor a Táncsics utcai boltot bezárták, mely a Hunyadi utcai bolttal volt váltakozó műszakban, a tanácstag azt mondta, hogy próbaként a váltakozó műszakot ez a bolt vegye át. Az elgondolás helyes volt, de közben kinyitott a kisváci ÁBC-áruház, miután nemcsak a bezárt boltét, de az egész városrész vevőkörét magához vonzotta. A próba nem vált be. vissza kell állítani az állandó 7 órától 15 óráig történő nyitvatartási, de hiába mondom. Meg kell oldani — Meg mi is — szólt az egyik vevő. — Minek ide két személy 170—200 ezer forintos forgalomhoz? — folytatta a boltvezető. — Tiszta ráfizetés. A szállítók illetékeseitől pedig, ha ötdekás csemegepaprikát kérek, behelyettesítik díszdobozossal. Ugyan kinek kell az itt? Amikor fél tizenkettőkor nyitok, van eset, amikor öt órakor érkezik a tej, három óra után a kenyér, az is kevesebb a rendeltnél. Kénytelen vagyok elővenni a raktári kiskocsit és végigbóklászni Kis- vácon, hogy valamelyik boltból kikönyörögjek pár liter tejet. pár kiló kenyeret, hogy legyen a vevőimnek. Mert tudom, hogy otthon várja őket a család. Vannak délutáni műszakjaim, amikor egyáltalán nem kapok semmiféle napi cikket. Hentesárum egyáltalán nincs, s kocsim, sem, hogy utánajárjak. Ha egy áruház harminc választékból tízet nem kap meg, nagyobb baj még nincs, de, ha énnekem kétfajta hentesáru nem jön, az már ellátatlanság. Nem szól róla, csak később tudtam meg, hogy a boltvezető Váckisújfalun lakik és, ha délelőtti, ha délutáni műszakra jár, mindennap hajnali öt órakor kell kelnie és esti tíz órára érkezik haza. Sohasem akart vezető lenni, csak rábeszélték és ottragadt. Minderről csak ennyit mondott: — Nem vezető, csupán eladó akarok lenni. Mondtam, hogy helyezzenek át, majd meglátják, mit tudok én produkálni! Mészáros Gyula Piaci jelentés Liba — nagy mennyiségben Közepes novemberi felhozatal jellemezte a tegnapi váci piacot. Elő csirkéből volt elég kí- náJat s 40—44 forintot kértek kilójáért. Az élő tyúk ára hasonló volt, a libáé 76—78, a kacsáé 78— 79 forint. Az árkádsor melletti — a gombaárusoknak kijelölt területet — a vágott baromfi árusítói foglalták el. A liba, a nagy kínálat ellenéAlsóváros boltja Könyvek — ötmillióért A Mártírok útja Alsóváros nagyforgalmú útvonala, mégis kevés üzlettel találkozunk ezen a vonalon. Néhány évvel ezelőtt — a 62. számú épületben — helyet kapott a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat új üzlete. Kettős feladattal nyitották meg a könyvesboltot: ellátni az üzemi könyvterjesztőket megfelelő újdonságokkal és a környékbeli községekbe eljuttatni a hazai könyvkiadás szépirodalmi műveit, ifjúsági könyveit, szakirodalmát. Szabó László üzletvezető ötödmagával teljesíti ezt a szép feladatot. Idén forgalmuk már eléri az ötmillió forintot, s ami ennél is többet jelent: megszerettették a könyveket a váci járás lakosságával. 35 állandó bizományossal dolgoznak. Az üzemek között a Híradástechnikában és az Izzóban van legnagyobb érdeklődés a könyvek iránt. Dunakeszi város eddig nem nyitott könyvesboltot. így oda is Vácról szállítják a könyveket. A MÁV Járműjar vító, a Mechanikai Laboratórium állandó ügyfelük, sokan olvasnak a Konzervgyárban is. csak a Hűtőgyárban nem sikerült még gyökeret verniök. Az ötmilliós forgalmat tovább növelhetnék, ha megfelelő mennyiségben érkeznének a közönségsikeres olvasnivalók. Ez nem helyi téma, országos gond. Mikor lesz szinkronban a kereslet és ,a kínálat? Mikor válik feleslegessé a budapesti Kén utcában a sokemeletes „könyvtemető”? Talán az ő munkájuk is felhívta a figyelmet Dunakeszire Ott rendezik november 20-án a Pest megyei ifjúsági könyvnapok megnyitóját. Budapesti írók, költők találkoznak ott is az olvasókkal, irodalmi játék, élménybeszámoló növeli majd a könyvolvasók —' és a könyvvásárlók — számát. P. R. re 81—84 forint volt, a kacsa 88—91 forint kilónként- A gödi Dunamenti Mgtsz 600 kiló vágott baromfival nyitotta meg az elárusítóhelyét. A tsz másik árudájában malachúst, birkahúst, belsőséget és hurkaféleségeket kínáltak. A PENOMAH mindennap friss árut hoz a piacra, most is jó volt az ellátás, megkönnyítette a háziasz- szonyok hét végi gondját. Meglepő volt, hogy november második felében szabad földön termett paprikát láttunk. 18 forintos árban. Az almáért 6—8—12 forintot kértek az árusok, a minőségtől függően. A fejes káposzta 5— 6 forint, a kelkáposzta 5—7 forint, a karfiol 16—18 forint volt kilónként. Vették a „téli csemegét”, a nagyon szép sütőtököt is 5 forintos árban. A tojásért a tsz 2.20-at kért, az őstermelők 2,80—3,00 forintért adták darabját. A tej- és tejtermékárusok aránylag többen voltak az átlagosnál. Négyet fizet, ötöt kap A váci Fehér galamb étterem december elsejétől megszervezi a törzsvendégek klubját, omelybe szeretettel várjuk tagnak önt, a családját és a barátait. Jelmondatunk: sziveslátás = vendéglátás a y VENDÉGLÁTÓ Ha ön négyszer, száz-száz forinton felüli összegért fogyaszt éttermünkben ételt, akkor az ötödik alkalommal az étterem bejegyzett klubtagja és vendége lesz: száz forintnak megfelelő összegű, térítésmentes ebédre vagy vacsorára jogosult. Hívjuk, várjuk, kulturáltan kiszolgáljuk Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)