Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

FtST Ifeem ÍV ' •rV'- '' 1981. NOVEMBER 21., SZOMBAT Zaglngyin az amerikai indítványokról Hiányzik a megegyezés óhaja Az amerikai indítványok részben elfogadhatatlanok, részben pedig túl általánosak, mondotta pénteki moszkvai elemzésében Vagyim Zagla- gyin. Az amerikai kormányzat­nak a fegyverzetkorlátozással kapcsolatos legújabb, Reagan elnök szerdai beszédében nyil­vánosságra hozott javaslatai­val az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első he­lyettese azon a sajtóértekezle­ten foglalkozott, amelyet az európai biztonság és együtt­működés szovjet bizottságának vezetősége rendezett. A sajtóértekezleten Alekszej Sityikov, a bizottság elnöke bemutatta „Az Európát fenye­gető veszély” cimű, szovjet tu­dósok, katonai szakértők ál­tal írt tanulmányt, amely a kelet—nyugati stratégiai erő- egyensúlyt elemzi és a Szov­jetuniónak a fegyverzetkorlá­tozással kapcsolatos álláspont­ját tükrözi. Vagyim Zaglagyin a sajtó- értekezleten közölte, hogy Leo- nyid Brezsnyev megkapta Reagan elnöknek a washing­toni beszédben ismertetett ja­vaslatokat tartalmazó levelét. Ezt szovjet részről gondosan tanulmányozni fogják, s meg­adják rá a hivatalos választ. Zaglagyin utalt a beszéd, s egyben a levél hangnemére. Figyelemre méltónak nevez­te, hogy az amerikai elnök hi­vatalba lépte óta első ízben a fegyverzetek kérdéséről szólva nem a katonai erőfölény meg­szerzésének szükségességéről beszélt, hanem bizonyos javas­latokat tett a szovjet—ameri­kai szembenállás csökkenté­sére. Ez önmagában üdvözlen­dő tény volna, ha a megválto­zott tónus mögött nem ugyan­azok a célok húzódnának meg, amelyeket Reagan korábbi, kardcsörtető nyilatkozataiban .megfogalmazott. Az az indít­vány ugyanis, hogy az USA lemond Pershing—2 rakgtáb nak és manőverező robotre­pülőgépeinek Nyugat-Európá­ba telepítéséről, ha a Szovjet­unió megsemmisíti SS—4, SS —5 és SS—20 jelzésű rekétáit, nem szolgál más célt, mint a két fél közötti hadászati erő- egyensúly egyoldalú megvál­toztatását az USA javára. El­fogadása esetén ugyanis a Szovjetunió közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközeinek száma 500 alá csökkenne, míg a NATO-nak megmaradna 986 hasonló eszköze. A védelmi fegyvereiről pedig ilyen egy­oldalúan a Szovjetunió nem mondhat le. Az amerikai elnök további három, a hadászati fegyverek számának csökkentéséről foly­tatandó tárgyalásokra, a ha­gyományos fegyverzet csök­kentésére, s a meglepetéssze­rű nukleáris háború elkerülé­sét szolgáló intézkedésekre vo­natkozó javaslatairól szólva Zaglagyin megállapította, hogy Reagan e kérdésekben nyitott kapukat dönget, mivel a Szov­jetunió ezekre vonatkozóan korábban már többször sok­kal konkrétabb, s az Egyesült Államok által mindeddig ko­molyan meg nem vizsgált ja­vaslatokat tett. Az amerikai elnök indítvá­nyairól tehát, részletesen meg­vizsgálva őket, kiderül, hogy nem a katonai szembenállás csökkentése és a hadászati fegyverzet korlátozása terén elérendő haladás őszinte vá­gya diktálta őket — hangsú­lyozta végül Vagyim Zagla­gyin. Leonyid Brezsnyev vasár­nap kezdődő bonni látogatásá­ról szólva Vagyim Zaglagyin kijelentette, hogy szovjet rész­ről nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak. A NATO jóváhagyta a Reagan-tervet A NATO hivatalosan jóvá­hagyta Reagan amerikai elnök fegyverzetkorlátozási elkép­zeléseit. A NATO-tagállamok állandó brüsszeli képviselői nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a szövetség teljes mér­tékben támogatja Washing­ton tárgyalási indítványát Eagleburger amerikai kül­ügyi államtitkár kijelentette, hogy a NATO tagállamai el­határozták: a tárgyalások alatt is folytatják a fegyvertelepíté­si programot és csak „konk­rét megállapodás” esetén áll­nak el tőle. Brüsszeli sajtóér­tekezletén hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „csaló­dott” az elnök beszédének szovjet bírálata miatt. Hozzá­tette: Washington továbbra is bízik azonban abban, hogy a Szovjetunió el fogja fogadni a javaslatot. Eagleburger kifej­tette, hogy a kétoldalú megbe­szélések első fordulóján az Egyesült Államok a szárazföl­di fegyverrendszerekre kíván­ja korlátozni a tárgyalásokat, Ma béketüntetés Amszterdamban Százötvenezer embert várnak A nyugat-európai atomfegy­ver-ellenes béketüntetések so­rozatában ma Amszterdam lesz várhatóan nagy arányú megmozdulás színhelye: a Holland Egyházközi Béketa­nács (IKV) és más szerveze­tek előkészítő és szervező munkája eredményeként 150 ezer embert várnak a város­ba. A holland tüntetés fő kö­vetelése: a kormány semmi­képpen se járuljon hozzá az országba szánt 48 amerikai manőverező robotrepülőgép (cirkáló szárnyasrakéta) tele­pítéséhez. A követelések kö­zött szerepel a NATO 1979-es határozatának visszavonása és az atomfegyverek általános leszerelése. Hollandiában tükröződik leginkább a békemozgalom súlya a kormány állásfoglalá­sában. Az új kormány parla­menti bemutatkozásakor hét­főn este Andries Van Agt mi­niszterelnök kijelentette, hogy kormánya egyelőre nem ad választ a NATO-nak, befo­gadja-e a robotrepülőgépeket. A holland kormánypártok egyébként erősen megosztot­tak az eurorakéták kérdésé­ben. a tengeralattjárókon és bom­bázókon-elhelyezett atomfegy­vereket el akarja hagyni az első tanácskozások napirend­jéről. Bogota Faja Frigyes megbeszélései A hivatalos látogatáson Ko­lumbiában tartózkodó Púja Frigyes külügyminisztert pén­teken fogadta Ramon Gomez Ovalle, a képviselőház alelnö- ke. Ezt követően a magyar diplomácia vezetője látogatást tett Meló Guevara fejlesztési miniszternél, s áttekintette vele a kétoldalú gazdasági kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­gét. Délután folytatódtak a hivatalos tárgyalások. Púja Frigyes pénteken este találkozott a bogotai magyar kolónia tagjaival. Magyar-osztrák tárgyalások Közös közlemény a látogatásról Kulikov Bukarestben Nicolae Ceausescu román államfő, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság fegyveres erőinek főpa­rancsnoka pénteken fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjet­unió marsallját, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát és Anatolij Gribkov hgdseregtá- bornokot, az egyesített fegy­veres erők törzsének főnökét. Szovjet—NSZK földgázüzlet Megkötötték a szerződést Pénteken délután Essenben megkötötték az „évszázad üz­letének” nevezett szovjet— nyugatnémet földgázüzletet. A több mint egyéves tár­gyalássorozat eredményeként létrejött szerződés értelmében a Szovjetunió a nyolcvanas évek közepétől évente 10,5 milliárd köbméter földgázt szállít az NSZK-ba. A szerző­dés része annak a tervezett szovjet—nyugat-európai meg­állapodásnak, amelynek kere­tében az NSZK, Franciaor­szág, Olaszország, Ausztria, Hollandia és Belgium évente összesen 40 milliárd köbméter földgázt fog kapni a nyugat­szibériai lelőhelyekről. Az ötezer kilométeres ve­zetékhez a csöveket, komp­resszorállomásokat, távirányí­tó és egyéb berendezéseket nyugati cégek szállítják, és ezeknek az értékét egyenlíti ki a Szovjetunió az 1984—85. fordulójától szállítandó föld­gázzal. : tói Kiegyensúlyozott megállapodás kell Vita a madridi találkozón Ronald Reagan amerikai el­nöknek szerdán elhangzott beszédét ismertette Max Kam- peImán nagykövet, az Egye­sült Államok küldöttségének vezetője a madridi találkozó pénteki teljes ülésén. Az ülé­sen Esztergályos Ferenc nagy­követ, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Kampelman az amerikai el­nök beszédének azokat a ré­szeit idézte, amelyek érintik a madridi találkozó napirendjén szereplő kérdéseket. így — nyilvánvaló propagandisztikus céllal — azt a kijelentést, amely saját kezdeményezés­nek tünteti fel az európai katonai enyhülési és leszerelé­Igazolhotailan washingtoni lépés letiltott repülőjárat Mint a TASZSZ hírügynök­ség pénteken jelentette, az amerikai külügyminisztérium Bizonytalanság uralkodik Csádban Előretörtek a lázadók Párizsba érkező hírek sze­rint Csádban bizonytalan a ielyzet azóta, hogy a közép- ífrikai országból néhány nap­pal ezelőtt kivonták a líbiai csapatokat — jelentette pénte­ken a JANA líbiai hírügynök­ség a The Washington Post amerikai lap egy tudósítását idézve. A francia rádió pén­teken azt közölte, hogy Hissé- ne Habré volt csádi hadügy­miniszter fegyveresei elfoglal­ták az ország keleti vidékének központi városát, Abéché-t. A csádi vezetés, amely egyébként nem más, mint egy tucat politikai-katonai frak­ció érdekszövetsége, attól tart, hogy a „semleges erők” meg­érkezéséig Habré fegyveresei­nek sikerül mélyen behatol­niuk az ország belső területei­re. A csádi kormányzat nem rendelkezik harcra képes egy­séges nemzeti hadsereggel. CSAK RÖVIDEN. AZ AMERIKAI TÖRVÉNY- HOZÁS képviselőháza csütör­tökön megszavazta azt a tör­vényjavaslatot, amely továb­bi 5,1 milliárd dollárt irányoz elő atomfegyverek előállításá­ra. SZABADLÁBRA HELYEZ­TÉK egészségi állapotára való tekintettel Vu Fa-hsziant, a kínai légierő volt vezérkari fő­nökét. A 68 éves Vut az idén januárban a „négyek bandá­jának” perében ítélték 17 évi börtönbüntetésre. utasítására újabb megkülön­böztető intézkedést hoztak az Aeroflot szovjet légitársaság ellen. A külügyminisztérium nyomásának engedve, az Egyesült Államok polgári re­pülési hivatala, amely az or­szág légterében a polgári lé­gifolyosókat ellenőrzi egy hét­re — november 21-től 28-ig — letiltotta az Aeroflot Moszk­va és Washington közötti me­netrendszerű járatait. A döntést a külügyminisz­térium azzal a megalapozat­lan és tényekkel nem bizonyí­tott állítással próbálta indo­kolni, amely szerint az Aero­flot november 8-i Moszkva— Washington járata amerikai légtérben haladva, állítólag két ízben is, „szándékosan” letért a légifolyosóról. A gép személyzete által a polgári re­pülésügyi hivatalnak benyúj­tott feljegyzés viszont bizo­nyítja, hogy a személyzet ki­zárólag a földi irányítószolgá­lat által adott — s a repülő­személyzet számára kötelező érvényű — pályamódosítási utasításokét hajtotta végre. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége tiltakozott a repülőjáratok letiltása miatt si konferenciára vonatkozó ja­vaslatot. Köztudott, hogy a Varsói Szerződés tagországai, amelyek már a találkozó kez­detén javaslatot terjesztettek elő a katonai konferencia megtartására, eddig is a leg­következetesebben küzdöttek a konferencia megtartásáért. Leonyid lljicsov külügymi­niszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője mindene.í- előtt megállapította, hogy az amerikai elnök beszédében el­hangzott „új javaslatok” nem elsősorban a madridi találko­zó napirendjén szereplő kér­désekre vonatkoznak. Ráadá­sul nem is adnak konkrét vá­laszt azokra az itt vitatott problémákra, amelyekre vo­natkozóan Leonyid Brezsnyev a Der Spiegel című nyugat­német hetilapban közölt inter­jújában pontos javaslatokat tett. A szovjet küldöttség ve­zetője ugyanakkor hangsú­lyozta, az amerikai megnyil­vánulásból mégis úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok most már fontosnak tartja egy európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia rende­zését. Ezzel szemben — muta­tott rá lljicsov — a deklarált szándékok mögött egyáltalán nincsenek, még körvonalak­ban sem, konkrét lépések ki­egyensúlyozott megállapodás elérésére. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárja 1981. november 18— 20. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Dr. Bruno Keisky szövetségi kancellárt fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Lo­soncéi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke A nemzetközi problémák megvitatása során a két kor­mányfő megelégedéssel álla­pította meg, hogy számos kér­désben véleményük közelálló vagy azonos. Hangsúlyozták, hogy álla­maik politikája továbbra is a béke és biztonság megőrzésé­re, az enyhülés elmélyítésére és a leszerelés előmozdítására irányul. A tárgyaló felek aggodalmu­kat fejezték ki a nemzetközi helyzet rosszabbodása miatt, ami veszélyzteti az enyhülés eredményeit. Aláhúzták, hogy határozott erőfeszítések szük­ségesek e fejlemények okai és a meglevő válsággócok meg­szüntetésére. Mindkét fél üd­vözölte, hogy sor került a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter találkozójára és hogy ezt a jövő év elején újabb találkozók követik. Kifejezték reményüket, hogy a november végén Géni­ben folytatódó, a nukleáris fegyverek kérdésével foglalko­zó szovjet—amerikai tárgya­lások, amiről a két külügy­miniszter New York-i találko­zójáról kiadott közleményben állapodtak meg, mielőbb pozi­tív eredményeket hoznak. A kormányfők aláhúzták annak szükségességét, hogy tényleges előrehaladást érje­nek el a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és' áz azzal összefüggő intézkedé­sekről Becsben folyó tárgya­lásokon. A kormányfők megtárgyal­ták a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak hely­zetét. Egybehangzóan megál­lapították, hogy a két ország kapcsolatainak az utóbbi években bekövetkezett fejlő­dése jó alapot ad az együtt­működés mindkét állam érde­keinek megfelelő bővítésére. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a ma­gyar—osztrák kapcsolatok a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élésének és jó együtt­működésének meggyőző pél­dája. A két szomszédos ország kormányfője kifejezte megelé­gedettségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának kétoldalú kapcsolataikban va­ló megvalósítása terén további eredményeket értek el. Ebben az összefüggésben szóltak a vízumkényszer megszüntetésé- . ről, az erről szóló, 1979. január 1-én hatályba lépett egyez­mény jelentőségéről. A két kormányfő megkülön­böztetett figyelmet szentelt országaik gazdasági kapcsola­tainak. Megállapították, hogy a kereskedelmi forgalom az elmúlt években jelentősen fej­lődött. Mindkét fél erőfeszíté­seinek eredményeként javult a kereskedelmi mérleg egyen­súlya. Az elért fejlődés hang- súlyozása mellett szükséges­nek tartották kiemelni, hogy a kereskedelmi forgalom har­monikus és dinamikus fejlesz­tése, illetve az áruszerkezet javítása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. Lázár György miniszterel­nök és dr. Brúnó Kreisky szö­vetségi kancellár megvizsgál­ta a két ország gazdasági és ipari együttműkdásének eddi­gi eredményeit és jövőbeni le­hetőségeit. Hangsúlyozták a kooperációk jelentőségét, va­lamint a harmadik piacokon való közös fellépés fontossá­gát és hasznosságát. A felek üdvözölték a kap­csolatok elmélyülését a kul­túra, a tudomány, az. oktatás és a környezetvédelem terén. Megelégedéssel szóltak az if­júsági és spbrtkapcsolatok fejlődéséről. A kormányfők állást foglal­tak a két ország. együttműkö­désének további elmélyítése mellett, amelynek folyamatos fejlesztése a nemzetközi eny­hülés ügyét is szolgálja. Dr. Bruno Kreisky szövet­ségi kancellár hivatalos láto­gatásra hívta meg _ Lázár Györgyöt, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökét, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Az időpontot diplomáciai úton egyeztetik. Tanácskozás Londonban Czyrek villámláto Pénteken egynapos látoga­tást tett Nagy-Britanniában Józef Czyrek lengyel külügy­miniszter. A lengyel diplomá­cia vezetőjét fogadta Lord Carrington brit külügyminisz­ter. Czyrek és Carrington tár­gyalásainak középpontjában a lengyelországi gazdasági és politikai helyzet alakulása, a kelet—nyugati kapcsolatok, valamint a közel-keleti hely­zet állt — közölte a brit kül­ügyminiszter szóvivője. A brit külügyminiszter — mutatott rá a szóvivő — biztosította tárgyalópartnerét, hogy Nagy- Britannia továbbra is teljes mértékben támogatja a len­gyel kormány erőfeszítéseit az ország gazdasági és politikai problémáinak megoldására. Jól értesült források szerint ENSZközgyűlés Javaslatok a leszerelésről Viktor Iszraeljan, a Szovjet­unió képviselője a genfi lesze­relési bizottságban, csütörtö­kön az ENSZ-közgyűlés plé­numa előtt, beszámolt az 1. számú bizottságban végzett munkáról. Egyebek mellett kijelentette, hogy 1915, vagyis az atomfegyver megjelenése óta a Szovjetunió több tucat­nyi, a nukleáris háború meg­előzésére irányuló javaslatot terjesztett elő. A szovjet képviselő rámu­tatott: pusztán az, ha a köz­gyűlés elfogadja a Szovjetunió által javasolt nyilatkozatot, annak az elismerése, hogy a nukleáris fegyver bevetése az emberiség elleni legsúlyosabb bűn, visszatartó erkölcsi-poli­tikai erőként hathat. A szocialista országok cso­portja a neutronfegyver betil­tására irányuló határozati ja­vaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé. A javaslat rá­mutat, hogy a neutronfegyver rendszerbeállítása erősíti a fegyverkezési hajszát. szó volt á Lengyelországnak nyújtott pénzügyi segítség nö­velésének kérdéséről is. Ideiglenes intézkedés Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, miniszterelnök utasítására a lengyel falvak­ból és kisvárosokból ideigle­nesen visszavonják a csaknem négy hete tevékenykedő terü­leti operatív katonai csoporto­kat. Mint Varsóban közölték, a csoportok pénteken munkájuk helyszínén összegzik tevé­kenységük eredményeit, majd távoznak. A hivatalos közlés szerint az akció első szakaszá­nak célja az volt, hogy az operatív csoportok a körzetek­ben segítsenek az ellátási és szállítási gondok megoldásá­ban, továbbá, hogy felmérjék a tennivalókat, A következő hetekben dolgozzák majd fel a beérkezett jelentéseket. A tervek szerint az operatív csoportok visszatérnek majd mostani körzeteikbe. LEMP-pIénum Pénteken Varsóban ülést tartott- a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bi­zottsága, s úgy határozott, hogy november 27-re összehívja a Központi Bizottság hatodik ülé­sét. Ennek napirendje: a párt feladatai a válság leküzdésé­ben, a gazdasági reform beve­zetésében és a jövő évi nép- gazdasági terv előirányzatai­nak megvalósításában.

Next

/
Thumbnails
Contents