Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

►Mr Vre. in 1981. NOVEMBER 21., SZOMBAT Brufyó János A jobb minőség érdekében köszöntése Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnökét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysé­gének és a szocialista társa­dalom építésében szerzett ki­emelkedő érdemeinek elisme­réseként — hetvenedik szüle­tésnapja alkalmából — az El­nöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és So­mogyi Imre, a Központi El­lenőrző Bizottság titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsá­ga Brutyó János tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság titkársá­gának tagjai. A Központi Bi­zottság nevében Kádár János, a Központi Ellenőrző Bizott­ság nevében pedig Somogyi Imre köszöntötte Brutyó Já­nost. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Brutyó Jánost, a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közötti testvéri barátság és együttmű­ködés erősítésében szerzett ér­demei elismeréséül, hetvene­dik születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdem­renddel tüntette ki. Ellenőrzik a szilárdságot Kicsiben érdemes kezdeni Gombacsíra a befőttes üvegben A Fa-, Papír- és Nyomdaipari Minőségellenőrző Intézet legfontosabb feladata, hogy a vizsgálatok során szerzett tapasz­talatokkal hathatósan támogassa az érintett iparágakat, illetve elősegítse a gyártók és a kereskedelem közötti együttműködést. Megvizsgálják a különböző célra készült papírfajtákat, fe­lületi kezelés, nedvszívóság szempontjából. Véleményezik az újságpapírokat, a műnyomó- és csomagolópapírokat, hogy mi­nél jobb minőségű papír jusson a majdani felhasználókhoz. Képünkön: papíripari minőségellenőrzés: papírcsík szakítószi­lárdságának ellenőrzése. Formához igazítva a tartalmat Tanácsok felkészü/ése az új vállalkozásokra Az új vállalati és vállalko­zási formákkal ismerkednek a tanácsi dolgozók. A megyei tanács ipari osztálya kétnapos eszmecserére hívta meg a já­rások és a városok termelési és ellátási ügyeiért felelősöket. Nem kevesebbért, mint hogy a jogszabályok részletes meg­ismerésén túl áttekintsék az előttük álló feladatokat. Állampolgári jog — Kemencén a VILATI üdülőjében — az első napon — a kisipar újraszabályozá­sáról, a gazdasági munkakö­zösségekről, a másodállásról és mellékfoglalkozásról, illet­ve a magánfuvarozás és szál­lítás új rendelkezéseiről hal­lottak előadást a résztvevők. A tanácsok szempontjából ez a rendelet a tevékenységi körök lehető legteljesebb ki- szélesedésével egyenlő. Mind­eddig a tanács mérlegelte: mely területeken, milyen szak­mákra ad iparigazolványt, il­letve működési engedélyt. A jövőben viszont — 1982. ja­nuár elsejétől — állampolgári joggá válik az iparengedély kiváltása. Feltételt ezentúl a jogszabályok szabnak, s a szakigazgatás feladata csak azok betartásának ellenőrzé­se lesz. Gondos e/.eitőrzés De ez nem jelent kevesebb munkát. A bővülő lehetősé­geknek megfelelően jócskán nő az ügyintézők tennivalója. Hiszen továbbra is nyilván kell tartani a kisiparosokat, ellenőrizni tevékenységüket, de most már szélesebb körben, s mert nő a kisiparban alkal­mazhatók száma is. További terheket rónak a tanácsi dol­gozókra az eddig majdnem is­meretlen gazdasági munka- közösségek. Jóváhagyásukkor ellenőrizni, hogy a társasági szerződés minden pontja meg­felel-e az előírásoknak, alkal­mazni kell a most készülő te­lephelyengedélyezési jogsza­bályokat, s teljes körben fel­mérni a gazdasági munkakö­zösségek tevékenységét. Nem lesz kisebb feladat a magán­fuvarozás igazgatása sem, hi­szen a helyi igényeknek meg­felelően kell mérlegelniük a gépkocsi üzem'oentartási en­gedély kiadását. Az elcadá-ok mélyrehatóan elemezték a szövetkezeti tör­vény módosí‘á~át — az esz­mecsere második napján — s a kisszövetkezetek, az átalány- díjas és bérleti rendszer jog­szabályait, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese pedig a feladatok po­litikai jelentőségéről szólt. Vállalkozó kedv A szocialista népgazdaság optimális szerkezeti felépíté­sének kialakítása már évtize­des igény. A szocialista terme­lés alapja továbbra is a nágy- üzem, de eddig háttérbe szo­rultak a piaci igényekhez job­ban alkalmazkodni tudó kö­zép- és kisvállalatok. Ugyan­akkor nem érvényesülhetett eléggé a lakoság vállalkozó kedve. így létrejött az úgy­nevezett másodlagos gazdaság, amelyből ma már 3,5 millió ember jut valamilyen — oly­kor az alapfizetésnél is na­gyobb mellékjövedelemhez. Legálissá, szabályozhatóvá és irányíthatóvá kellett tehát tenni a vállalkozó kedvet, megteremteni az egészséges verseny feltételeit Előfordulhat, hogy vala­melyik vállalkozási forma nem bizonyul szerencsésnek. Az első lépéseken lassan, bi­zonytalankodva leszünk túl, s netán az ügyeskedők is meg­próbálják majd kihasználni az alkalmat. De az biztos, hogy aki dolgozik (s nem mások munkáján élősködik), az előtt megnyíltak a lehetőségek. A tanácsi apparátus munká­jának gördülékenysége csak nagy erőfeszítések árán érhe­tő el. E munka része a decem­berre elkészülő — szűkebb pátriánk sajátosságait alkal­mazó — megyei irányelvek kialakítása is. Kolossá Tamás Különös kis gyülekezet. A közös témát tárgyalva jól megérti egymást hetvenéves nyugdíjas néni és a szakállas, torzonborz fiatalember. Itt mindenki gombáról beszél, csiperkéről, laskáról meg a többiről és a táptalajok, csí­rák beszerzési lehetőségeiről. Soroksáron vagyunk a Pé- teri-majorhan, ahol a Kerté­szeti Egyetem rendezésében gombatermesztési tanfolyam indult. Az előadóra várva a résztvevőkkel ismerkedem, akik szeptember óta heten­ként egy alkalommal találkoz­nak, és már jó ismerősként kö­szöntik egymást Próba, szerencse Jöttek hivatalosan termelő- szövetkezetből — például a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-bőL, Áfész-ekiből, és jöttek leendő őstermelők, a legkülönbözőbb képzettségűek. Az adatlap foglalkozási ro­vatában szerepel egyetemi ta­nár az ELTE bölcsészettudo­mányi karáról, kisiparos, há­ziasszony, mérnök, nyugdíjas, úszómester és még sok más. Kit miért érdekel ez a té­ma? Supka Andrásnét Gyálról például azért, mert van egy kihasználatlan pincéje, ami termesztésre éppen alkalmas. Nem egyedül jött, a szomszéd­ja, Csorba Lászlóné ugyan már elmúlt hetvenéves, de es­ténként a szakkönyvet for­gatja, azt fontolgatva, hogy a kert ugyan neki előbbrevaló, de ha futja erejéből, megpró­bálkozik a pince hasznosításá­val is. Szekkárdi Mihállyal cserél­nek tapasztalatot, aki disznó­ölés után akar hozzálátni a gomlbázáshoz. Már megvásárolt hozzá öt darab kivágásra szánt fűzfát, és fel is aprítot­ta, mert laskagombát akar, ami farönkön terem. Gyárik Józsefné váci házi­asszony a család étrendjét szeretné változatosabbá ten­ni, és kipróbált receptjeit má­soknak is ajánlgatja: — Fasírtot és káposztába való tölteléket is lehet gom­bából készíteni, nálunk az egész család nagyon szereti. Ha sikerül otthon termeszte­ni, sokkal olcsóbb lesz, és ta­lán eladásra is jut belőle. Kü­lönben, amit itt tanulok, el­mesélem a tizenhárom éves fiamnak, ő még biológia órán szerzi vele a jeleseket. Már ez is haszon. Papp Attila csillaghegyi fia­talember keresetkiegészítésnek szeretné, ha minden jól megy. — Kertes házban lakom, a lehetőségek adottak, és érde­kel is a dolog. Miért ne pró­bálkoznék? Sokan a szabadságukat szán­ták az ismeretszerzésre, mások lecsúsztatják az időt, többen ledolgozott éjszakai műszak után ültek vonatra, és utaztak az ország másik részéből. Há­rom Csehszlovákiából érkezett kertész is hallgatja az előadá­sokat. Csak harminc deka Az első órát meghívott elő­adó tartja, és így alkalom nyí­lik dr. Szabó István adjunk­tussal, a tanfolyam vezetőjé­vel beszélgetni. — Miért ez a nagy érdek­lődés? — Országszerte sok kertba­rátkor alakul, fejlődik a moz­galom, amit természetesen mi, szakemberek igyekszünk se­gíteni. Rendszeresen tartunk előadásokat a művelődési há­zakban, és igyekszünk felhív­ni a figyelmet minden kihasz­nálható lehetőségre. A gom­batermesztésre szinte minde­Egy esztendő tapasztalatai Jó munkáért, több pénz Ezekben a napokban lesz egy éve, hogy a Telefongyár nagykátai gyáregységében be­vezették a minőségi bérezési rendszert. A kísérlet, mely­nek cselekvői és alanyai a tekercsüzemben dolgozók vol­tak — hasznosítható tapasz­talatokat eredményezett. Fe- ketén-fehéren bebizonyoso­dott, hogy az üzem kapaci­Exportorientáció a mezőgazdaságban Országgyűlési bizottságok együttes ülése A föld országainak többsé­ge nem képes a népességét sa­ját termelésű élelmiszerekkel ellátni. Kisebbik hányada — köztük Magyarország is — élel­miszer-felesleggel rendelkezik, amit külföldön értékesít. Me­zőgazdaságunk a hetvenes évek- tői nemzetközi mércével mér­ve is jelentős eredményeket ért el: a legutóbbi évtizedben az egy lakosra jutó mezőgazdasá­gi termelés 23 százalékkal nőtt, kétszeresen meghaladva a fej­lett tőkés országok növekedési átlagát. És milyen legyen a jö­vő? — erről tanácskozott pén­teken a Parlamentben együt­tes ülésen az országgyűlés mezőgazdasági, valamint terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Az írásbeli tájékoztatót ki­egészítő Vendégh Ferenc me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kiemelte: Agrártermelésünk dinamikus fejlődésében meghatározó té­nyező pártunk és kormányunk negyedszázados, töretlen ag­rárpolitikája. A haladásról vall az a statisztikai adat is, mely szerint az utóbbi 20 év­ben az exportált élelmiszerek aránya 5 milliárd forintról 63 milliárd forintra emelkedett, s Magyarország kivitelén belül aránya tavaly is ■ 25 százalék körül volt. 1979-ben a határa­inkon túlra szállított vágóba­romfi a világexport 11 százalé­kát jelentette. Számos más összehasonlítás is arról vall, hogy a mezőgazdaság jól sá­fárkodott a termőföld adta le­hetőségekkel, s a rábízott gé­pekkel, eszközökkel. Ám a kö­vetkező években még többre van szükség. Előtérbe kerültek a gazdasági fejlődés minőségi tényezői. Ami az exportot il­leti, túltelített a gazdag fejlő­dő országok piaca is, ugyan­akkor sok más gazdaság pénz­hiánnyal küszködik. A mező- gazdasági termékeket értékesí­tő külkereskedők nincsenek könnyű helyzetben. Mindezek a körülmények azért érdemelnek figyelmet, mélyreható elemzést, mert — minden jel, prognózis szerint — a külgazdasági egyensúly további javításában fontos sze­rep vár az agrártermelésre. A bizottság ülésén — ame­lyen Cselőtei László, a mező­gazdasági és Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság vezetője elnökölt — a mező- gazdaság feladatáról szólva el­hangzott: kiemelt teendő leg­nagyobb természeti erőforrá­sunk. nemzeti kincsünk, a termőföld legésszerűbb hasz­nosítása. Ehhez — miként Bog­nár József zárszavában han­goztatta — új fejlődési irányo­kat kell kijelölni, hiszen a ma­gyar agrártermelés színvonala, a világgazdasági feltételrend­szer is jelentősen változott. Eb­ben a fontos munkában a ma­gyar népgazdaság export­orientáltságát kell szem előtt tartani. Mindenekelőtt azt, hogy a termelésben és az ér­tékesítésben egyaránt nagy ru­galmasságra és mozgékonyság­ra van szükség, olyan voná­sokra, amelyek a szervezeti formák révén is erősítendők. Kétségbevonhatatlan ugyanis a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek sok-sok eredmé­nye, ám a hathatós külpiaci munkához elengedhetetlen a hajlékony közép- és kisvállala­tok tevékenysége is. A fejlesz­tést illetően a középpontban áll a gabona- és húsközpontú agrártermelés. A teendők is jelzik: a mezőgazdaság és az ipari háttér együttes fejleszté­se jelentheti az egyetlen célra­vezető utat. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a beruházáso­kat illetően az állam nincs olyan helyzetben, mint 197? előtt. Ezért az agrárgazdaság­nak — akárcsak az iparnak — az eddiginél is többe* kell fen­nie az energia- és költségcsök­kentésért. * tása ily módon jelentős mér­tékben növelhető, jobb a gép­kihasználtság, emelkedik a hatékonyság és javul a minő­ség. A vizsgált időszak alatt az üzemből egymilliónál több te­kercs került ki. A hagyomá­nyos bérezési mód alkalma­zásánál 2,6 szí alékos gyártá­si és 3,3 százalékos szerelési selejtszinttel dolgozott az üzem, a változás következté­ben ez a két mutató 1,3-re, illetve 2,2-re csökkent. Egy­szerű szorzás-osztás művelet­tel könnyen kiszámítható, hogy a 85 ezer darabos havi tekercsátfutásnál a selejtcsök- kenés évi 4 millió megtaka­rítást jelent. önkéntelenül felmerül a kérdés: milyen ösztönzőkkel lehet érdekeltté tenni az üzem dolgozóit? Mennyit kell „ösztönzőkre” szánni ahhoz, hogy a négymilliós tiszta hasznot magáénak tudhassa a gyár, a vállalat? Nagykátán félmillió forint „ráfordítás­sal". A hatékony és eredmé­nyes munkát honoráló összeg­ből 250 dolgozó részesedik — szigorúan differenciált elosz­tásban. Mivel a tekercsek alapanya­ga tőkés importból származik, nemcsak forintban, hanem konvertibilis valutában is mérhető a minőségi bérezés vagy közvetlenül a selejt- csökkenés hatása. A négymil­liós gyártást alapul véve. az hozzávetőlegesen 40 ezer dol­lár „itthon tartását” jelenti. Ha ez így van — és tények számok bizonyítják igazságát —, érthetetlenné válik: miért csak a tekercselőüzemben vezették be az új módszert'’ Miért kísérlet a minőségi bérezés, miért nem gyakorlat ? Megnyugtatásul hírt adhatunk arról, hogy a jövő gyakorlata üdvözölhető az egyéves kí­sérletben. L. Zs. nütt adottak a körülmények, van aki például a fürdőszobá­jából választott le egy részt erre a célra. — Sokat hallani, olvasni a gombamérgezésről. Nem le­hetnek veszélyesek az otthoni próbálkozások? — Gyakori a félreértés ez­zel kapcsolatban. A termesz­tett növényeknél, amelyek eredete a csíravásárlási ira­tokkal igazolható, minden ve­szély kizárt. Amennyire élet­be vágó az elővigyázatosság a vadon nőtt fajták vásárlásá­nál és fogyasztásánál, annyira indokolatlan a tartózkodás a termesztett gombáktól. Két­ségtelen, hogy az utóbbi idő­ben erősen nőtt az érdeklő­dés. de más országokhoz vi­szonyítva a fogyasztás nálunk még mindig csekély. Előkerülnek a legfontosabb adatok: Magyarországon egy személy évente átlagosan 30 dkg termesztett gombát fo­gyaszt, míg az európai orszá­gokban az átlag másfél kilo­gramm. Igaz, hogy ami a konyhai tu­dományokat illeti, nálunk többnyire csak levesnek, pap­rikásnak, meg rántva tálal­ják. Franciaországban ezzel szemben több mint százféle módon készítik a gombát, amely táplálkozási szempont­ból sok értékes fehérjét és vitamint tartalmaz. Az sem közömbös, hogy nagyüzemi méretekben vi­szonylag kevéssé munkaigé­nyes a termesztése. Egy em­ber évente átlagosan 120 má­zsát tud szedni, öntözni, tele­píteni. Az egy főre eső terme­lési érték mintegy hatszáz­ezer forint. Pest megyében sokáig csak a Duna Termelőszövetkezetben foglalkoztak gombacsíra-előál- lítással. Kedvező fordulatot jelentett a kistermelőknek, amikor a gödöllői Áfész is be­kapcsolódott a munkába Bordás Béla, a gödöllői la­boratórium vezetője rendsze­resen ellátogat a Kertészeti Egyetem tanfolyamaira, és aki akarja, az ő révén megvá­sárolhatja a termesztés alap­anyagait. Ez bombaüzlet — Évente egymillió-kétszáz­ezer forint értékű csírát állí­tunk elő — mondja — a csi­perke, a laska és a harmat­gombák termeléséhez. Ter­mészetesen tanácsokkal is szívesen segítünk, ha igény­lik. Négyezerötszáz émberrel tartunk rendszeres kapcsolatot, sok vásárlónknál látogatóban is jártunk, és igyekszünk fi­gyelemmel kísérni a termesz­tés körülményeit Gyakran apró változtatásokon múlhat a nagyobb terméshozam, a jobb eredmény. A gödöllői Áfész egyébként a közelmúltban szerződést kötött huszonnyolc váci üzlettel, rendszeres szállításra, és a je­lek szerint azóta gyakrabban kerül gomba a helybeli csa­ládok asztalára. A 10-es boltban például na­pi húsz kilóval kezdték, és most egy mázsánál tartanak. Az utolsó előadás elhangzá­sa után sokan távoznak be­főttes üveggel a szatyrukban, táskájukban. A befektetés nem nagy, négy liter csiperkecsíra ez a kedvenc — 120 fo­rintba kerül. Az álmodozásra hajlamosak bombaüzletet remélnek, a többiek a saját konyhára, esetleg egy kis mellékesre, nyugdíjkiegészítésre gondol­nak. Dr. Szabó István adjunktus mindenkit figyelmeztet: csak kicsiben érdemes kezdeni. így reális, és a feltételek is köny- nyebben megteremthetők. Hazafelé, a gombásokkal beszélgetve arra gondolok, bogy bár a csiperke a ked­venc, a laskával egysze űbb ? dolog. Kevesebb he’v kell bo-o-á már farönkökön is ms^te-em. Otthon, a kamrá­ban éppen elfírne. Gál Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents