Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

1981. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK KlTE-kiálílós FélanlSBié hektárom Az iparszerűen termesztett szántóföldi növények legna­gyobb hazai rendszere, a KITE — a Nádudvari Kukori­ca és Iparinövény-termelési Együttműködés. A kilenc éve alakult társaság tevékenysé­gét, eredményeit bemutató kiállítás nyílt szerdán a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épületében. A kiállítás grafikonjaiból kitűnik: a KITE-ben jelen­leg 371 taggazdaság tevékeny­kedik, s összesen 640 ezer hek­táron gazdálkodnak. Búzát, kukoricát, cukorrépát, burgo­nyát és rizst termesztenek a legkorszerűbb technológiák, gépek alkalmazásával. Ennek eredményeként a növények többségénél az országosnál nagyobb termésátlagokat ér­nek el. A kiállítás november 26-ig tekinthető meg, naponta reg­gel 9 órától délután 5 óráig. Hogyan hat a minőség ter­mékeink versenyképességére, milyen módon lehet érdekel­tebbé tenni a vállalatokat a minőség javításában? —Ezek­re a kérdésekre kerestek vá­laszt az országos minőségügyi konferencián, amelyet szerdán rendeztek az -MTESZ székha­zában. Mintegy ötszáz válla­lati vezető, a minőségszabá­lyozással és -ellenőrzéssel fog­lalkozó szakember részvételé­vel vizsgálták a termékek mi­nőségére ható tényezőket, a közgazdasági szabályozás hatá­sait, a vállalati minőségszabá­lyozás helyzetét. A magyar termékek export­képessegét elemezve Káplár József külkereskedelmi minisz­terhelyettes elmondta, hogy a világranglistán összességében közepes helyet foglalunk el. Vannak kiváló, de elavult áru­cikkeink is, s nem kis meny- nyiségű olyan termék, amely­nek versenyképessége nagyobb gondossággal lényegesen fokoz­ható. Örvendetesnek mondotta, hogy a mezőgazdasági, élelmi- szeripari cikkek, főleg az ál­lati termékek nagy elismerést szereztek- a külpiacokon, álta­lában kiegyenlített a vegyipar minősége,' s egyenletesebbé vált a minőség a gépiparban is. A versenyképességéhez azon­ban nem elegendő a termékek előírásszerű elkészítése, sőt az sem, ha a vállalat lépést tart ugyan a korszerűség követel­ményeivel, de nem szállít pon­tosan, nem gondoskodik szer­vizről, ha nem kielégítő a cso­magolás, és akkor sem lehet versenyképes, ha valamennyi követelménynek eleget tesz ugyan, de az üzleten nem ke­res. Egyéves a Pest megyei Építmgmi Gazdasági Társaség. Kölcsönös érdekek és előnyök Tévhitet igyekszik eloszlat­ni dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője. Beszélgetésünk kezdetén le­szögezi ugyanis: nem kezel­hetjük valamiféle önálló, el­különült szervezetként a ta­valy októberben megalakított Pest megyei Építőipari Gaz­dasági Társaságot. De azt is: semmi pluszkapacitást nem várhattunk a társaságtól, csak egy újfajta, kölcsönös érdeke­ken alapuló együttműködés megteremtését. Ilyen, vagy hasonló szerve­zet létrehozásának szükséges­ségét már 1979 májusában megfogalmazta az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Pest megye építőiparának és to­vábbfejlesztésének feladatai között a következőket olvas­hatjuk: „Meg kell vizsgálni a megyében működő építőipari szervezetek részvételével, a tervező és beruházó vállala­tok bevonásával a gazdasági együttműködés létrehozásának a lehetőségét. Az együttműkö­dés célja, a vállalatok kölcsö­nös érdekeltségét szem előtt tartva, a kapacitások területi koncentrációjának elősegítése; a vállalatok, a szövetkezetek szakosodásának és együttmű­ködésének kezdeményezésére közös fejlesztések kialakítá­sa ...” Összehangolás Jó eszköznek tűnt mindeh­hez egy gazdasági társaság létrehozása, s most, egy év el­teltével, már mérhető, való­ban helyes utat választot- tak-e? A pártbizottság állás­pontja: leginkább a szervezet tagjai érzékelhetik, mit je­lent számukra az összetarto­zás, a vezetők között kialakult személyes, nagyon közvetlen kapcsolat. Például, hogy meg­oldódtak a kis egységek anyagellátási gondjai is. Véle­ményük szerint a főhangsúly­nak most a költségek csök­kentésére kell kerülnie, még fokozottabb mértékben ki­használhatják egymás beren­dezéseit a tagok. Vágvölgyi József, a Pest megyei tanács általános elnök- helyettese, nem ítéli rózsás­nak szűkebb pátriánk helyze­tét. Mármint, az építőipart il­letően. Az építőkapacitások térben és időben ugyanis vál­tozatlanul nem felelnek meg az igényeknek. A kereslet és kínálat egyensúlyának létre­jötte előreláthatólag csak később következhet be, mint az ország többi megyéjében. Lényegesnek véli azt is, hogy a társaság nem önálló jogi személy — a tagok nem „vit­tek be” tőkét a szervezetbe! —, tehát, nincs is konkrét anyagi érdekeltség. Azt az igyekezetei, hogy ennek elle­nére már a kezdeti szakasz­ban is megpróbáltak valami­féle érdekeltséget mégis te­remteni a társaság vezetői — sikeresnek ítéli. A fejlődés le­hetőségén tűnődve, elsősor­ban — önkritikusan! —, sa­ját feladatukat hangsúlyozza az elnökhelyettes. Kijelentve: ahhoz, hogy a társaság többet tehessen, majd a kapacitások összehangolásáért, kellő idő­ben ismerniük kell a megyei tennivalókat. Még az esetle­ges bizonytalansági tényezők ellenére is, tudniuk kell, hol, milyen beruházás, tervezés, építkezés van soron. Mert bi­zony a már aláírt, megyén kí­vüli munkákra vonatkozó szerződések teljesítése is kö- teléző. S utólag majd szemre­hányás sem tehető a tagszer­vezeteknek. Önkéntesség Egy év elteltével bevallhat.- juk, több-kevesebb politikai agitáció, rábeszélés is kellett a társaság megalakulásához, egyes tagok belépéséhez. A kisebb egységek ugyanis nem bíztak a kölcsönös előnyök­ben, attól féltek, hogy az együttműködés csak a nagyok­nak lehet hasznos. S talán va­lami kötelező beszolgáltatás Thztújítás a Szilasmenti Tsz-ben Nem csökkent a bizalom Az elmúlt öt esztendő mun­kájának mérlegét vonták meg azon a közgyűlésen a kerepes- tarcsai Szilasmenti Tsz-ben, amelyen egyúttal újraválasz­tották a gazdaság vezető testü­letét, és a különböző tisztség­viselőket. Z. Molnár Mihály, a szövet­kezet elnöke tájékoztatójában elmondta, hogy az 1977. január ! 10-én egyesült gazdaság az el- j múlt években dinamikusan fej­lődött. Ezt alátámasztotta az­zal is, hogy az egyesülés évé­ben a szövetkezet árbevétele 482 millió forint volt, az idén i 880 millió forintra számítanak. I A mérleg szerinti eredmény öt évvel ezelőtt 58, millió forint volt. az idén eléri a 90 ntilliót. Nemcsak a közös kasszája gyarapodott szépen az évek során, hanem a 2500 dolgozó évi jövedelme is. A 49 786 fo­rintról öt év alatt 55 817 fo­rintra emelkedett az átlagjö­vedelem a gazdaságban. . Az évente képződő eredményből mind több jut a fejlesztési el­képzelések válóra váltására, s a részesedési alap növelésére. A Szilasmenti Tsz-ben a jó eredmények eléréséhez a tag­ság szorgalmára, a vezetés egy­ségére, és megfelelő irányító munkájára volt szükség 'és lesz a jövőben is. Elsősorban ez az igény az újonnan megválasz­tott — tisztségében megújított — vezetőséggel szemben is. A titkos szavazás alapján ugyan­is ismét bizalmat szavazott a szövetkezet tagsága a korábbi vezetésnek. is vár rájuk. Tévedtek, állít­ja Somorjai Béla, a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat igazgatója, az igazgató ta­nács elnöke. Az egyesülés tel­jesen önkéntes, akkor is, ha a társaság alapelve, hogy minden tag — mostanra már 33 a számuk —, egyre határo­zottabban és egységesebben kapcsolódjék a megyei építő­ipari feladatok megvalósításá­ba. A társaság, mint szervezet, nem sértheti viszont a tagok érdekeit. Ezt biztosítja pél­dául, hogy az irányító igazga­tó tanács csak akkor fogad­hat el határozatot, ha vala­mennyien megszavazzák. Egyetlen tagadás is vétót je­lent. Hoaaan tovább? Törik tehát fejüket a tár­saság irányítói, szervezői, me­lyek a továbbhaladás lehető­ségei. Az alapok adottak, hi­szen egy év alatt 125 millió forint értékű kapacitásgaz­dálkodást értek el; a gépköl­csönzés és gépeladás forgal­ma meghaladta a 22, a transz­portbeton- és a vasbeton-elő- regyártás pedig a 10 milliót. Enyhülhettek valóban a tag- szervezetek anyagbeszerzési nehézségei is: az ÉPTEK-től 26 millió forint értékű anya­got vásárolhattak, És amit ugyancsak említésre érdemes­nek tart Somorjai Béla, a társaság gesztor-vállalatának igazgatója, hogy csaknem szá­zan jelentkeztek a szervezett kalkulálón tanfolyamra, de már a könnyű- és kisgépkeze­lői, valamint a művezetői tan­folyam előkészítését is meg­kezdték. Dódé Györgyi Gazdag a művészeti élet A Pest megyei Tanks végrehajtó kiiotiségénak ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A ta­nácskozás napirendjén szere­Gyökeres a változás mindenütt a feSiételskben és az igényekben Pest megyében a művészeti élet, a művészeti nevelés — különösen az elmúlt évtized­ben meggyorsult — fejlődése jelentős értékekre, hagyomá- nvokra épült. A képzőművészet a Dunakanyarban és Gödöllőn, a népművészet a Galga és a Tápió mentén az alföldi terü­leteken, az irodalmi hagyomá­nyok Nagykőrösön, a munkás kórusmozgalom az ipari cent­rumokban — mind-mind máig ható tényezők, az itt élő alko­tók, a lakosság igényeinek, te­vékenységének formálásában. Hogy mégis az utóbbi évtized­ben beszélhetünk gyökeres vál­tozásról, az abból fakad, hogy ez idő alatt születtek meg .ál­dozatkész, tervszerű munkával a szélesebb körű közművelődés tárgyi és személyi feltételei, kaptak sokoldalú támogatást, ösztönzést a kezdeményezések és a kulturális forradalom to­vábbi kibontakozását szolgáló törekvések. Korszerű művelő­dési házak sora épült. Általá­nossá vált a megyében az in­tézmények közös fenntartása. Gyarapodott a szervezett ok­tatás keretében a nevelés esz­köz- és módszertára. A megye olyan területein is felszínre tört a művészetek iránti ér­deklődés, ahol korábbi hagyo­mányokra sem támaszkodhat­tak. Népszerű tárlatok A közművelődési intézmé­nyek a művészeti élet, a ne­velés sokoldalú léhetoségeit te­remtették meg. A hagyomá­nyoknak megfelelően legki­emelkedőbb területe a művé­szeti életnek a tárlatok rende­zése. Pest megyében több száz képzőművész él, akik alkotó tevékenységükkel párhuzamo­san jórészt bekapcsolódnak lakóhelyük társadalmi életé­ben. Szerepük, hatásuk orszá­gosan is jelentős. Többségük Szentendrén, Vácott, a budai és a szentendrei járásban él. Az országban egyedülállóan, öt éve önálló területi szerve­zetük is működik, mely felelős partnerként kapcsolódott be a megye közművelődési elképze­léseinek megvalósításába, a nemzetközi kulturális kapcso­latok fejlesztésében. Közremű­ködésükkel. ismerhette meg a megyei alkotók műveit Omszk, Suhl és Szófia megye, vala­mint Becs műártő közönsége. Az új, korszerű művelődési központokban, a múzeumok­nincs szervezeti kerete, nem jelenik meg helyi folyóirat. Az alkotók qs közönségük ta­lálkozóinak mind gyakoribb színtereivé válnak a könyv­tárak. Sok településen rend­szeresek az író—olvasó talál­kozók, a rendhagyó irodalmi órák. (Hozzátesszük: lehetősé­geihez mérten a Pest megyei Hírlap is igyekszik fórumot biztosítani a megyében élő alkotóknak, határozott törek­vésünk a fiatal írók, költők publikálási lehetőségeinek megteremtése.) Korunkban különösen nép­szerű színtere a művészeti ne­velésnek a mozi. A megyei moziüzemi vállalat egyre in­kább érvényesíti műsorpoliti­kájában a művelődéspolitikai törekvéseket. Sikeresen mű­ködnek több helyen a film­klubok. Aktív amatőrök Az öntevékeny művészeti mozgalomnak is nagy hagyo­mányai vannak Pest megyé­ben. A különböző csoportok­ban a résztvevők nemcsak ismeretekben, érzelmekben gazdagodnak, hanem fogé­konyabbá válnak a művészeti alkotások befogadására. Az amatőr színjátszó mozgalom­ban a megyében öt együttes nyújt kiemelkedő teljesít­ményt. , A többiek többségük­ben rövid 1 ideje alakultak, kevés tapasztalattál rendel­keznek. A népi hagyományok ápolá­sa a népdalkörökben a leg­szélesebb körű. A csoportok többsége évek óta működik, műsoraik a helyi társadalmi ünnepek részévé vált. Népsze­rű a megyében a hagyomány- őrző együttesek mozgalma. A gyermekcsoportokkal együtt 94 ilyen együttes működik a megyében, több nemzetközi hírnévre is szert tett. A megyében élő nerrizetisé- gek öntevékeny csoportjai is jelentős részt vállalnak a ha­gyományok ápolásában. Kü­lönösen sikeres a ceglédber- celi és szigetújfalui német, a pilisszentkereszti és nagytar- csai szlovák, a tököli dél­szláv együttes. A kórusmozgalom hagyomá­nyait 39 felnőtt, köztük 17 munkáskórus ápolja. Az ének­karok rendszeresen fellépnek az országos, illetve megyei rendezvényeken. Az amatőr képzőművészek szerepe kiemelkedő jelentősé­gű Pest megyében. Rendszere­sen tárlatokon mutatják be alkotásaikat a pedagógusok, a vasutasok, s erős amatőrbázis­sá szerveződött Dél-Pest me­gyében a Nagy István csoport. A soraikban működő hivatásos művészek jótékony hatást gyakorolnak az amatőrök fej­lődésére. Mindinkább teret nyer a megyében a fotóművé­szet is. A Dunakanyar Fotó­klub máris ismert hazai és nemzetközi szakmai körökben s a mozgalom új hajtása a gödöllői fotóstúdió is nagy tervek megvalósítására készül. A művészeti nevelés alap­vető színterei a szervezett ok­tatási intézmények. A legna- nagyobb hatású az általános és középiskolákban, közvetle­nül az anyanyelv, az ének- ze­ne- és rajztanítás, a tantár­gyak anyagainak feldolgozása. A művészeti nevelés tantervi, keretein belül az általános is­kolákban 11 tagozatos intéz­mény, a gimnáziumokban a fakultáció segítségével bizto­sítják a kiemelkedő képessé­gűek felkészítését. Sokkal sze­rényebbek a lehetőségek a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben. ■ Mind eredményesebb az együttműködés a közművelő­dési intézményekkel, az ifjú­sági mozgalom keretében, a tanórán kívül. Szinte minden iskolában jelentős a művészeti szakkörök, klubok tevékenysé­ge. A kórusok, zenekarok és a szólisták a helyi és az orszá­gos kulturális szemléken ki­emelkedően szerepelnek. Haté­kony az olvasó művészeti és közművelődési szaktáborok mozgalma, kihasználatlan le­hetőség viszont a nyári nap­közis tábor a kulturális neve­lőmunkában. M. J. Szezonális terméket gyártanak ezekben a napokban a gyömrői ruhaipari szövetkezetben. A legnagyobb munkát a szövet téli­kabátok gyártása jelenti, amelyből több ezer darabot küldenek a megrendelőknek Erdősi Agnes felvétele Minőségügyi konferencia Fokozott verseny képesség pelt A művészeti élet és a mű­vészeti nevelés helyzete Pest megyében című előterjesztés. ban, számos, sikeres kiállítás nyüt az elmúlt években. Szent­endre a tárlatok’városává vált: évente több mint egymillióan tekintik meg az itt megnyitott gyűjteményeket, kiállításokat. Kiemelkedő érdeklődés nyilvá­nul meg Kovács Margit mű­vei iránt: a múzeumnak egy év alatt több a látogatója, mint a Nemzeti Galériának. Jelen­tős a fejlődés az érdeklődők számát tekintve, Cegléd, Nagy­kőrös, Tápiószele, Zebegény és Vác vonatkozásában is., Vácott a művelődési központ nem­csak színvonalas kiállítási programot szervez évek óta, hanem segítséget nyújt a tár­latok rendezésében a járás ki-, sebb intézményeinek is. Ugyan­csak ígéretes törekvések és si­kerek jellemzik a Gödöllői Ga­léria programját. Cegléden az országos kisgrafikai kiállítás valamint a Fa és környezet című tematikus tárlat vált jó hagyománnyá. A társadalmi alapok szélese­dését jelzi a múzeumok bará­ti köreinek sikeres működése Vácott, Zebegényben és Isa- szegen. Kiemelt jelentőségű a nép­művészet értékeinek megőrzé­sében, népszerűsítésében a szentendrei szabadtéri népraj­zi múzeum, mely ugyancsak számos hazai és külföldi ér­deklődőt vonz. Egész évben ugyancsak sok ezren gyönyör­ködnek a hagyományokat a modern törekvésekkel ötvöző — éppen ezért Hild-éremmel elismert — Szentendre város­képében is. Hírnév a zenében A pezsgő zenei élet alapja az országosan is elismert ki­terjedésű és színvonalú zene­iskolai hálózat. Hangverse­nyeket mindenekekelőtt a ze­neiskolák székhelyén rendez­nek. A megyében 20 települé­sen látogatnatnak az érdek­lődők ifjúsági és felnőtt kon­certeket. Több együttes — így a Musica Humana, a Vox Fiumana, a váci KISZ-kórus, a szentendrei kamarazenekar nemcsak itthon, hanem kül­földön is számos sikert ara­tott. Népszerűek a nyári kon- certprogramok. Vácrátóton, Szentendrén, Visegrádon és Solymáron. Bár önálló színház rém működik a megyében, az egyre növekvő érdeklődést mind színvonalasabban sike­rül kielégíteni. Kedvező adottság, hogy a megye szá­mos településéről viszonylag könnyen megközelíthetők a fővárosi színházak, évről évre növekszik nemcsak az egyéni, hanem a csoportos, szervezett színházlátogatók száma; Mind­emellett Pest megye hét mű­velődési intézménye alkalmas minden tekintetben színházi produkciók rendezésére. Ta­valy több mint kétszáz elő­adást tartott a művelődési intézménye alkalmas minden tekintetben színházi produk­ciók rendezésére. Tavaly több mint kétszáz előadást tartott a művelődési házakban min­denekelőtt az Állami Bábszín­ház és a Bartók Gyermekszín­ház. Szentendrén, és Vácott népszerűségnek örvendenek a színházbérietek. De másutt is szerveztek felnőtt előadáso­kat. A tájelőadások növekvő költségei miatt új kezdemé­nyezés is született: a jövőben saját szervezésű és adottsá­gokhoz alkalmazkodó, önálló produkciókat szerveznek, me­lyeket a kisebb művelődési házakban is bemutathatnak a korábbiaknál jóval szeré­nyebb költséggel. A nyári szabadtéri színház­nak, a szentendrei Teátrum­nak is nagy hagyományai vannak. A megyében számos író él és alkot. Az irodalmi életnek más megyékhez hasonlóan Szabják a télikabátokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents