Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

%ániup 1981. NOVEMBER 18., SZERDA fi Szsvjetimió íj ötéves terve Hatékonyabb, gazdálkodás a cél (Folytatás az 1. oldalról) éves és a jövő évi népgazdasá­gi tervről szóló előadói beszéd után Vaszilij Garbuzov pénz­ügyminiszter ismertette a kül­döttekkel a Szovjetunió 1S82. évi költségvetését. A Legfelsőbb Tanács ülés­szakának keddi megnyitásán ott Voltak az SZKP és a szov­jet állam vezetői, élükön Leo- nyid Brezsnyevvel. Kedden délelőtt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az ál­lami tervbizottság elnöke is­mertette a küldöttekkel a Szovjetunió XI. ötéves népgaz­dasági tervének tervezetét. Felhívta a figyelmet, hogy a terv teljesítése érdekében .biztosítani kell a népgazdaság hatékonyabb működését, ta­karékoskodni kell az erőforrá­sokkal, javítani kel? a gazda­ságirányítás módszereit, s meg kell szilárdítani a gazdálkodá­si egységekben a terv-, a ter­melési és a munkafegyelmet A XI. ötéves terv főbb gaz- -dasági mutatói — mondotta •Bajbakov — megfelelnek az • SZKP XXVI. kongresszusán . jóváhagyott előirányzatoknak. Az ország nemzeti jövedelme öí év alatt 18 százalékkal nő, a növekedés összege 78 és fél milliárd rubel lesz — 4 mil- liárddai több, mint az előző öt évben, öt év alatt a terme­lési érték növekedése az ipar- »bari csaknem 40 milliárd ru­bellel, a mezőgazdaságban pe­dig éves átlagban több mint 6 milliárd rubellel haladja meg az előző öt évben elért emel­kedést. A terv szerint 22 százalék­kal növekszik a lakossági cé­lokra szánt fogyasztási alap. Változik a nemzeti jövedel­men belül a fogyasztásra szánt részarány is — az 1980-as 75,3 százalékkar szemben 1985- ■ ben 78 százalék lesz. A lakos­ság egy főre számított “reáljö­vedelme 16,5 százalékkal emel­kedik. A XI. ötéves terv nagy sze­repet szán , a gazdálkodás in­tenzív módszerei szélesebb kö­rű elterjesztésének. Az elő­irányzat szerint a munka ter­melékenysége az iparban 23 százalékkal nő. A mezőgazda­ságban az emelkedés egy év átlagára számítva ugyanilyen arányú. Ennek eredményeként az ipari termelés növekedésé­nek mintegy 90 százalékát, a mezőgazdasági termelés nör vekedésének egészét a terme­lékenység növekedése adja. Az egyes népgazdasági ágak fejlődéséről részletesebben szólva Nyikolaj Bajbakov hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelt fontosságú feladat­nak számít az ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztése Je­lentős termelésnövekedést ter­veznek az energiatermelő ága­zatokban. Villamos energiából 1985-ben 1555 milliárd kilo­wattórát fognak előállítani, 260 milliárd kilowattórával többet, mint 1930-ban. Nagy figyelmet szentel az ötéves terv a mezőgazdasági termelés növelésének, az élel- mlszerprogram sikeres megva­lósításának. A mezőgazdaság termelési értékének 1985-ben el kell érnie a 147,1 milliárd rubelt. Az ötéves terv alatt 700 milliárd rubelt fordítanak beruházásokra. A népgazdasági terv széles körű szociálpolitikai intézkedé­seket -irányoz elő. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi fizetését 14,5 százalékkal kívánja növelni, így az átlag­bér 1985-ben eléri a 193 ru­belt. A kolhoztagok pénzbeli jövedelme 20 százalékkal fog növekedni. . Emelkedik a gyermekes családoknak nyúj­tott állami támogatások és a nyugdíjak összege is. Az utób­bi intézkedések több mint 4 és fél millió családot és mint­egy 14 millió nyugdíjast érin­tenek. öt év alatt 530 millió négyzetméter lakás épül fel. A Szovjetunió külgazdasági kapcsolatairól szólva Nyiko­laj Bajbakov hangsúlyozta, hogy továbbra is elsőrendű fontosságú a Szovjetunió és a szocialista országok együttmű­ködésének fejlesztése. A Szovjetunió kölcsönösen előnyös és szilárd gazdasági kapcsolatokat akar fenntarta­ni az iparilag fejlett kapita­lista államokkal is — hang­súlyozta Bajbakov. Nyikolaj Bajbakovnak az öt­éves tervről és a jövő évi nép­gazdasági tervről szóló előadói beszéde után Vaszilij Garbu­zov pénzügyminiszter ismer­tette a küldöttekkel a Szov­jetunió 1982. évi költségveté­sének tervezetét. A költségvetés a bevételek összegét 321,8 milliárd rubel­ben, a kiadásokat pedig 321,5 milliárd rubelben állapította meg. A népgazdaság pénzszük- ségleteinek fedezésére (a vál­lalatok saját eszközeit és a bankhiteleket is beleszámítva) 328,9 • milliárd rubelt fordíta­nak. Ez az összeg fedezi a termelési alapoknak a terv ál­tal előirányzott növelését és Befejeződött a Brit KP kongresszusa Középpontban Az ír kérdésben és az impe- 1 rializmusellenes harc külön­böző frontjairól hozott határo­zatokkal fejezte be munkáját kedden délután Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának kongresszusa. A Brit KP „maradék nélkül” elítélte az IRA Nagy-Britan- niában és Írországban folyó hadjáratát. Leszögezte viszont, hogy az északír politikai viszo­nyok mindmáig elmaradt de­mokratizálása nélkül, a Lon­donból váló közvetlen kor* mányzás és az unionistáknak nyújtott támogatás feladása, valamint a brit részről gyako­rolt erőszak és elnyomás meg­szüntetése nélkül nincs kiút a válságból. A kongresszus a továbbiak­ban határozatokat fogadott el Kubáról és Grenadáról, Salva­dorról és Chiléről, Afrika déli részéről, a Közel-Keletről és Lengyelországról. A Közel-Kelettel kapcsolat­ban a kongresszus ismételten elítélte a Camp David-i külön- alkut, a palesztin nép elleni összeesküvést; síkraszállt a szovjet,—amerikai társelnöklet­tel tartott genfi értekezlet új- raösszehívása mellett. Lengyelországról vita után született határozat. Ez kedve­zően ítélte meg a lengyelor­szági politikai folyamatokat, arra helyezte a hangsúlyt, hogy a múlt hibáit, csak a párt és a „Szolidaritás”, valamint más szervezetek partneri viszonyán keresztül lehet felszámolni. megújítását, s a népgazdasági ágazatok egyéb szükségleteit Az állami költségvetés ter­vezete a Szovjetunió védelmi szükségleteinek fedezésére 17,05 milliárd rubelt,, a költségveté­si kiadások 5,3 százalékát irá­nyozza elő. A nap második felében el­kezdődtek a Legfelsőbb Ta­nács két házának külön ülései. A tervjavaslatok és a költség­vetés vitáját először a szövet­ségi tanácsban kezdték meg. A küldöttek először a tanács terv- és költségvetési bizottsá­ga elnökének előterjesztésében meghallgatták azokat a módo­sításokat és javaslatokat, amelyeket, a Legfelsőbb , Ta­nács állandó bizottságainak tagjai csaknem egy hónaipon át tartó munkájuk során a tervtörvény tervezetéhez fűz­tek. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka szerdán folytatja mun­káját. mz Magyar ja vaslat Tizennyolc szocialista és kö­vetkezetesen antiimperialista ország nevében dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar ENSZ-küldöttség tagja nagy fontosságú határozati javasla­tot terjesztett elő hétfőn a .világszervezet- közgyűlésének politikai és biztonsági kérdé­sekkel foglalkozó bizottságiban. A tervezet arra irányul, hogy ne állomásoztassanak nukleá­ris fegyvereket azoknak az or­szágoknak a területén, ahol je­lenleg nincsenek ilyen fegy­verek. A magyar küldött a bizott­ság hétfői ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek te­lepítésének ilyetén való bőví­tését tiltó nemzetközi egyez­mény megkötése jelentős mér­tékben megsrtlárdítaná az atomsorompó-rencLsaert. hoz­zájárulna az atomháború ve­szélyének és a nukleáris fegy­verkezési hajszának a csökke­néséhez és elősegítené atom­fegyvermentes övezetek kiala- , kilósát. Bonn a „nulla-megoldást” szorgalmazza Brezsnyevlátog elsüti A nyugatnémet kormánynak alapvető érdeke fűződik a ke­let—nyugati párbeszéd folyta­tásához és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez — közöl­te Kurt Becker kormányszóvi­vő a bonni kabinet keddi ülése után, amelyen a fő napirendi pont Leonyid Brezsnyev kö­zelgő bonni látogatása volt. Az NSZK kormánya saját sikerének is tekinti a nukleá­ris eurostratégiai eszközökről két hét múlva megkezdődő szovjet—amerikai tárgyaláso­kat és azt a tényt, hogy az Egyesült Államok kormánya a tárgyalások céljául elfogadta a Bonn által szorgalmazott, úgy­nevezett nullamegoldást. A szociáliibetális koalíció vezetői előzetesen már ismer­ték Ronald Reagan szerdai be­szédének szövegét és ennek alapján megerősítették: a gen­fi tárgyalásokon a Nyugat elő szőr csak a szárazföldi közép­hatótávolságú rakétákról akar tárgyalni, s ennek során a szovjet SS—20-as rakéták le­építésétől teszi függővé, hogy sor kerül-e 1983 végén az 572 amerikai nukleáris eszköz nyu­gat-európai telepítésére, vagy sem. A nyugati fél — figyel men kívül hagyva a Szovjet­unió álláspontját — a tárgya­lások első szakaszából ki akar■ ja hagyni az Európában talál­ható amerikai tengeri és légi nukleáris rendszereket, vala­mint a brit és francia euróstra tégíai fegyverekét. Újabb konfliktusok Lengyelországban M szejmhafározat ellenére Varsóban Wojciech Jaruzels­ki hadseregtálbornok, kormány­fő elnökletével hétfőn ülést tartott a minisztertanács. Az ország helyzetéről szólva meg­állapította, hogy néhány sztrájk-központban sikerült ugyan rendezni a helyzetet, de számos körzetben és foglalko­zási körben újabb konfliktusok jelentkeznek, ami arról tanús­kodik, hogy sokan figyelmein kívül hagyják a szejmnek a sztrájkok beszüntetésére szó­lító határozatát. Az üzemek­ben és a felsőoktatási intéz­ményekben egyre újabb fe­szültségek keletkeznek, politi­kai jellegű kilengések tapasz­talhatók — ezekben időnként a „Független Lengyelország Konföderációjának” jelszavait Äz afganisztáni licSyzetről Csak békés eszközökkel Az ENSZ közgyűlése hétfőn megkezdte az úgynevezett af­gán kérdés megvitatását. Mint az AFP hírügynökség jelentet­te, elsőként Sah Nßvaz, pa­kisztáni külügyminisztériumi titkár szólalt fel, aki — figyel­men kívül hagyva a korábbi afganisztáni javaslatokat — 44 pontból álló követelést terjesz­tett elő. A vitában felszólalt Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió ENSZ-képviselője is. A Szov­jetunió teljes mértékben tá­mogatja az afgán kormánynak a rendezésre tett javaslatait — hangsúlyozta Trojanovszkij. A Szovjetunió álláspontja szerint az Afganisztán körüli kérdést békés eszközökkel kell rendez­ni: azonnal és feltételek nél­kül garantálni kell, hogy sem­miféle beavatkozás nem törté­nik az ország belügyeibe, ren­dezni kell Afganisztán és szomszédai kapcsolatait. Af­ganisztán független, el nem kö­telezett-állam, és a Szovjet­unió úgy véH, hogy ezt a stá­tuszát a jövőben is meg kell tartania az országnak. Nagygyűlés Párizsban Szolidaritás Hubával Párizsban hétfőn este nagy­gyűlést rendeztek a Kubával való szolidaritás jegyében. A nagygyűlésen Georges Marchais, az FKP főtitkára, a francia kommunisták testvéri szolidaritásáról biztosította a kubai népet az amerikai fe­nyegetésekkel szemben, s hangsúlyozta: az amerikai kor­mány azért terjeszt rágalma­kat Kubáról, s azért feíiyégeti a kubai népet, mert nem tud­ja megbocsátani, hogy Kuba, amely negyedszázada gyakor­latilag amerikai gyarmat volt, ma szocialista állam, s a szo­cializmus életképességéről ta­núskodik. alkalmazzák — szocialistaelle­nes és szovjetellenes röplap­akciók folynak. A minisztertanács foglalko­zott a jelenleg széles körű vi­ta és. konfliktusok tárgyát ké­pező felsőoktatási törvény ter­vezetével és úgy határozott, hogy azt saját észrevételeivel együtt a közeli napokban a szejmhez továbbítja. A minisztertanács határoza­tot hozott arról, hogy a kor­mány elnöksége mellett mű­ködő társadalmi konzultatív tanácsot hoznak létre. Ennek véleményező és tanácsadó sze­repe lesz. •fc Rzeszów környékén egy börtönből megszökött tizenegy elítélt Felmásztak a közeliben levő elektromos erőmű negy­venhárom méter magas kémé­nyének tetejére, s közölték, hogy csak akkor hajlandók le­jönni, ha a hatóságok teljesí­tik korábban ismertetett, leg­különfélébb követeléseiket. •k A lengyel belügyminiszté­rium kedden összegezte annak a vasárnap tartott országos razziának az eredményeit, amelyben negyvenezer rend­őr, katona és önkéntes rend­őr vett részt. Az akció so­rán ötszáz bűnöző került kéz­re, s elfogtak további ezer olyan szerríélyt, aki különféle okokból bújkált az isazság- szolsálta+ási szervek elől. Nagy mennyiségű lopott holmi és rejtegetett áru is előkerült. Vendégünk: De. Bruno Kreisky Dr. Bruno Kreis­ky, . az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellár­ja 1911. január 22- én született Becs­ben; Jogot és köz- gazdaságtant ta­nult és jogi dok­torátust szerzett a bécsi egyetemen. A „Forradalmi Szocialista Ifjú­ság” funkcioná­riusaként 1935- ben letartóztatták, 1936-ban, a szo­cialisták elleni perben haza­árulásért elítélték. 1938-ban a Gestapo letartóztatta, végül sikerült Svédországba mene­külnie, ahol emigránsként telepedett le. Ott folytatta közgazdasági tanulmányait ,és a stockholmi fogyasztási szö­vetkezet tudományos munka­társaként tevékenykedett, kü­lönböző nyugat-európai újsá­goknak volt tudósítója. Részt vett a szocialista emigráns­mozgalomban. 1945 után a svéd kormány megbízásából segélyakciót szervezett Ausztria számára, s előkészítette az Ausztria és a skandináv országok közötti diplomáciai kapcsolatok felvé­telét. 1946 és 1951 között dip­lomataként dolgozott a stock­holmi osztrák nagykövetségen. 1951-ben visszatért Auszt­riába, s az elnöki kabinetiro­da helyettes vezetője lett. 1953- ban külügyi államtitkár­rá nevezték ki, s így részt vett 1954- ben a berlini konferen­cián, valamint 1955-ben a moszkvai államszerződési tár­gyalásokon. Bruno Kreiskyt 1959-ben külügy­miniszterré ne­vezték ki. Ebben a minőségben szá­mos nemzetközi konferencián vett részt, s képviselte Ausztriát — töb­bek között a dél- tiroli kérdésben is — az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. 1964 vé­gén a nyugati külügyminiszterek közük elsőként lá­togatást tett Magyarországon. 1956-ban parlamenti képvi­selővé választották. 1959-ben lett az Osztrák Szocialista Párt elnökhelyettese, majd 1986-ban megválasztották a párt alsó-ausztriai elnökévé. A pártkongresszus 1967-ben az Osztrák Szocialista Párt elnö­kévé választotta, ebben a funkcióban azóta többször megerősítették. . Az 1970-es parlamenti vá­lasztásokon a második köztár­saság történetében először Brúnó Kreisky vezetésével si­került a szocialistáknak meg1 szerezni a relatív többséget a parlamentben, ennek megfele­lően Kreisky lett az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárja. Azóta is betölti ezt a funkciót, ugyanis pártja az 1971., az 1975. és az 1979. évi parlamenti választásokon ab­szolút többséget szerzett. Dr. Bruno Kreisky — akinek svéd születésű felesége és két gyermeke van — a Nagy Arany Becsületkereszt, vala­mint számtalan külföldi ki­tüntetés tulajdonosa. , Inderin az MTI tudósítójának R magyar-osztrák viszony mentes a problémáktól Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására szer­dán — kormányküldöttség élén — hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezik. Utazásá­val, a magyar vezetőkkel foly­tatandó tárgyalásaival kapcso­latban az MTI bécsi tudósító­jának kérdéseire válaszolva Kreisky kancellár kijelentette: nagyon jók, minden tekintet­ben problémamentesek a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsola­tai. A két szomszédos ország együttműködése az elmúlt évek során valamennyi területen, igy a gazdaság és a kultúra területén is örvendetesen fej­lődött. Kapcsolataink zavartalanok, és aki jól ismeri mind a ma­gyar, mind az osztrák törté­nelmet, az megállapíthatja, hogy — sajátos módon — azokban az időkben, amikor Magyarország és Ausztria sor­sa szorosan összefonódott, nem volt ennyire zökkenő- mentes a viszonyunk. Kije­lenthetem, hogy érdekünk a Magyarországhoz fűződő jóvi­szony ápoló-sa, további fejlesz­tése, hangoztatta a kancellár. A gazdasági együttműködés évek óta fejlődik, Magyaror­szág a második helyet foglalja el Ausztria KGST-beli partne­rei sorában. A kis- és közép­üzemek között kialakított ko­operációs kapcsolatokat te­kintve Magyarország Ausztria partnereinek sorában a szocia­lista országok között az első helj*en áll. Ezek a kapcsolatok tovább építhetők, sőt az együtt­működést tovább növelheti, hogy Magyarország felvételét kérte a nemzetközi valuta­alapba, mutatott rá az osztrák kormányfő. Külpolitikai kérdésekről szólva az osztrák kormányfő kiemelte Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt küszöbön- álló bonni tárgyalásainak je­lentőségét. Véleménye szerint a jelenlegi nemzetközi hely­zetben a nagyhatalmak közötti viszony alakítását illetően a nyugatnémet kancellárnak kulcsszerepe van. Rendkívül jelentősnek tar­tom a szovjet—amerikai kap­csolatok alakulása szempontjá­ból mindazt, ami most a bon­ni találkozón történik — mon­dotta Kreisky, aki egyebekben óvakodott jóslásokba bocsát­kozni. Az osztrák kormányfő ezút­tal is aláhúzta a nagyhatalmak vezetői közvetlen tárgyalásai­nak alapvető jelentőségét a bé­ke, az enyhülési politika jövő­je szempontjából. Nincs döntés a rakétákról Eollmi kormán Andies Van Agt holland miniszterelnök előterjesztet­te a parlamentben a balkö­zép kormány programját. ß TßSZSZ elmarasztalja a hatóságokat Terrorakció Mm fork-ban A TASZSZ szovjet hírügy­nökség hétfőn terrorcselek­ménynek minősítette azt, hogy New Yorkban merényletet kí­séreltek meg Oleg Trojanovsz­kij nak, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviseiőjének otthona ellen. Szombaton este 12 lö­vést adtak le a Glencoe nevű New York-i elővárosban levő házra. Itteni körökben — hangzik a TASZSZ New York-i tudó­sítása — felhívják a figyelmet arra a körülményre, hogy az amerikai hatóságok, akik oiy nagyhangú kijelentéseket tesz­nek a terrorizmus elleni harc szükségességéről, a gyakorlat­ban semmit sem tesznek a külföldi állampolgárok elleni bűnös tevékenység üldözésére. A májusi választások és többszörös válság után meg­alakult hárompárti balközép kormány fő törekvése a költ­ségvetési hiány csökkentése, a vállalatok versenyképességé­nek javítása, egyben a 10 százalék körül járó munka- nélküliség enyhítése. A kormányfő közölte: de­cemberben Hollandia nem ad választ a NATO-nak az 1979-es rakétatelepítési hatá­rozat végrehajtása kérdésé­ben. Az előző kabinet ez év végéig ígérte a választ. Van Agt azzal indokolta a dön­tés elhalasztását, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalások még el sem kezdődtek.

Next

/
Thumbnails
Contents