Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
1981. NOVEMBER 17., KEDD kMAan Kiegészítő tevékenység Hypésfíakonok Moaorrói A monori Kossuth Tsz-bcn Is fontos szerepe van a kiegészítő tevékenységeknek. A közelmúltban fogtak hozzá a hypésfíakonok gyártásához és töltéséhez. Képünkön Kadlesz Ferencné és Cseszlai Mihályné flakonokat készít a műnyag- sajtoió gépen. Erdőst Agnes felvétele Folyamatos ellátás Befegfeiwéte! A gyógy in téze tökben a hét minden napján folyamatosan ellátják a fekvőbetegeket és az orvosi gyógykezelésre szorulókat azután is, hogy az egészségügyben 1982. január 1-től bevezetik az ötnapos munkahetet. A fekvőbeteg- gyógyintézeti betegfelvételről és ügyeleti rendszeréről irányelveket adott ki az egészségügyi miniszter. Eszerint tovább koreszerűsítik, s a helyi adottságoktól függően szervezik meg a betegfelvételt, a tömb- és pavilon rendszerű kórházakban célszerű önálló folyamatosan működő betegfelvételi osztály létrehozása. Ahol szükséges, elkülöníthetik a belgyógyászati és a sebészeti betegek felvételét. Az ötnapos munkahétre történő áttérés kezdeti időszakában ideiglenesen valamelyik központi elhelyezkedésű belgyógyászati osztályon is kijelölhetik a hét végi betegfelvételek helyét. Azokban a kórházakban, ahol még nem létesíthetnek sem betegfelvevő osztályt, sem betegfelvevő részleget, felvételi csoport szervezhető. Öröklődő mesterség Fortélya a családban marad Munkakelye harminc éve a pomázi gyér A textileseknél módosul a régi mondás, és nem apáról fiúra, hanem anyáról leányra száll a mesterség. Nem Is lehetne másként, hiszen a fonó- és szövőgépek mellett nők dolgoznak, és bár statisztika erről sehol sem készül, köztudott dolog, hogy sokan hagyják lányaikra, unokáikra a szakma fortélyait. A fazekak mellől A különbség általában ott mutatkozik, hogy míg a mama többé-kevésbé véletlenül választotta a pályát, a lányát már felkészítette arra, hogy milyen előnyökkel és nehézségekkel kell számolni a textiles szakmában. így volt ez Trepatyka Pálné és a lánya, Zsuzsa esetében is. A háromgyermekes édesanya, amikor hamminc évvel ezelőtt elindult munkát keresni, elsősorban azt nézte, hogy ne kelljen sokat utazni, el tudja helyezni két fiát meg a lányát bölcsődében, óvodában. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár pomázi gyára megfelelt ennek, és mivel éppen az üzemi konyhában volt munkalehetőség, hát először odakerült. A tűzhely és a fazekak mellől azután még hosszú út vezetett a fonodába. A szakma elsajátítása és gyakorlása azt is jelentette, hogy vállalni keltett a három műszakos munkarendet, először elviselni, azután megszokni és természetesnek venni a gépeik zaját. De minderre csak akkor kerülhetett sor, amikor a gyerekek már nagyobbacskák lettek. A borítékban Könnyű volt vagy nehéz? Trepatykáné, aki ma előmun- kás és többszörösen kitüntetett dolgozó, ezt mondja: — Itt mindig megtaláltam a számításomat. Igaz, hogy más munkahelyeken kisebb a zaj, mint nálunk, de azok pénzben is csöndesebbek. Minden hónapban hazaviszek ötezer forintot a borítékban, hát természetes, hogy ezért a pénzért meg is kell dolgozni. Harminc év alatt átélt a gyárban két, gépcserével járó korszerűsítést és teljes technológiai változtatást. A második most volt, ebben az esztendőben. Felcserélték a régi fonógépeket nagyobb teljesítményű újakra, amelyeken 480 orsót kell kezelni 396 helyett, és magasabbak is a régieknél. Az elömunkásnő korkedvezménnyel jövőre nyugdíjba készül. Nem fontolgató a, hogy érdemes-e erre az időre új fogásokat tanulni? Fel sem merült benne a gondolat, hogy nem érdemes. Sipos Istvánná, Zsuzsa külsőre nem hasonlít az édesanyjára. Vékonyabb, alacsonyabb termetű, és amikor tizenöt éves korában, harmincnyolc kilósán munkáiba állt, nem jósoltak neki nagy jövőt a gyárban. Nem Is kerülhetett rögtön a fonodába, először a kivarróba helyezték, napi hat órai munkára. — Pár év múlva mentem a mama után, mert én is olyan mozgékony természetű vagyok és jobban szeretem a gépeket, mint az egy helyben üldögélést. Vannak rossz napok is, amikor szakad, gubancolódik a fonal, de több a jó — mondja nevetve a csinos, fekete hajú fiatalasszony, aki két gyermek édesanyja. A gyerekek miatt egyelőre állandó délelőttös, amíg kisebbek voltak, azt a kedvezményt kapta, hogy csúsztatott munkaidőben, reggel nyolcra járt dolgozni, hat óra helyett. Nem lakik éppen közel a gyárhoz, Pdlisszentkereszten vettek telket, ott építkeztek. Kétszintes ház Kétszintes, négyszobás a házuk, idegen segítség nélkül került tető alá. A férj kőműves, és részt vett az építkezésben az egész család; szülők, testvérek, sógorok. Meglepő, amikor beszélgetés közben szóba kerül, hogy Sipos Istvánná még a régi típusú fonógépeken dolgozik. — Nem jutott mindenkinek új — magyarázza — és én azért 'maradtam 'ki belőle egyelőre, mert állandó délelőttös vagyok. A váltott műszakosoknak jutottak az új gépek, de később majd én is betanulok a mamától. Évekig együtt élt a nagy család, egyszobás lakásban. Most már távolabb laknak egymástól, de nemcsak a gyárban találkoznak. A nagyszülők olykor hetenként többször is ellátogatnak a fiatalokhoz, és együtt töltenek minden hétvéget az unokákkal. Gál Judit A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Székházában folytatta munkáját. A tanácskozáson megjelent Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Ságky Vilmos belkereskedelmi miniszter. A kongresszus részvevői a második napon három szekcióban vitatták meg az áfészek, a lakásépítő szövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek működésének tapasztalatait, és a fejlesztés lehetőségeit. egyszerűsítésére, egyes jogszabályok indokolatlan kötöttségeinek feloldására és arra is, hogy a fogyasztási szövetkezetekben a bérezés jobban kövesse a tényleges egyéni, illetve csoportteljesítményeket. Három szekcióban A küldöttek kérték, hogy a felvásárlás és a forgalmazás segítse még jobban a szakcsoportok érvényesülését. Több segítséget várnak a kisgépgyártóktól és forgalmazóktól, javasolva, bővítsék ki a kisgépkölcsönzői szolgálatot. Javítani kellene a kisgépek esetenkénti akadozó alkatrészellátásán is. Szóba kerültek o jogszabályok indokolatlan kötöttségei is, köztük azok, amelyek például a lakásszövetkezetek munkáját gátolják. Gyakorlatias javaslatként indítványozták: hozzanak létre műhelyeket és üzleteket építő, valamint fenntartó szövetkezeteket, s társulás formájában működő szövetkezeti lakáskarbantartó egységek létesítését. Összefoglaló válasz A küldöttek sürgették, hogy számolják fel a falusi és a városi hitelezés feltételeiben ma még meglevő és általában indokolatlan megkülönböztetéseket. Javasolták azt is, hogy a hitelezés körét tágítsák, például a kistermelés ösztönzésére. A kongresszusi vitát Szla- meniczky István, a SZÖVOSZ elnöke foglalta össze. Hangsúlyozta: a tanácskozáson kifejezésre jutott az a törekvés, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek fenn kell tartaniuk sokrétű tevékenységüket — sőt a jövőben tovább kell keresniük az újabb lehetőségeket —, formákat a hatékonyság javítására, a gazdaságosság növelésére. Munkájukban továbbra is meghatározó szerepe lesz az alapellátásban vállalt kötelezettségek teljesítésének és annak, hogy a falvakban és a városokban egyaránt a tényleges igényekhez igazítsák a fejlesztéseket. Az áfészek a területfejlesztéshez igazodva — a községek és a kis települések ellátása mellett — növekvő szerepet kapnak a városi szövetkezeti tagok és a lakosság kiszolgálásában. ellátásában is. A SZÖVOSZ elnöke a kongresz- szuson elhangzottakhoz hozzáfűzte, megfelelő előkészítés után várhatóan lehetőség lesz a működési szabályzatok Határozat a tennivalókról A kongresszus ezután határozatot fogadott el, amely a szövetkezetek soron következő teendőit körvonalazva leszögezi: az áfészeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a piaci igények felmérésére és arra, hogy jobban megfeleljenek a tagság és a lakosság különböző rétegei által támasztott igényeknek. Így érvényes a megállapítás az idős korúak, a nagy családosok, továbbá a fiatal házasok speciális árukeresletének. szükségleteinek kielégítésére, továbbá a mező- gazdasági kistermelők, az építkezők, a kisiparosok anyag- és eszközellátásának javítására. Gondoskodniuk kell a szabad idő hasznos eltöltését segítő kulturális & sportcikkek szélesebb választékának biztosításáról is. A dokumentum szerint a kistermelő gazdaságokkal ösz- szefüggő szövetkezeti tevékenység fejlesztésének az áru« termelési lehetőségek feltárása, a szervezettség növelése, valamint a minőség javítása és az exportképesség fokozása a fő célja. Törekedniük kell arra, hogy a szövetkezeti működési körzetben o szükségleteket a lehetőség szerint minél nagyobb arányban a kistermelők fedezzék. A határozat indítványozzál a tanácsok a közművesített telkek tartós használatba adásánál részesítsék előnyben a lakásépítő szövetkezeteket; elsősorban a házilagos építkezőket, valamint a félkészházépítőket. A takarékszövetkezetektől a vidéki lakosság mindinkább elvárja, hogy mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a városi lakosság megkap, helyben vehesse igénybe. Az új tisztségviselők A kongresszus elfogadta a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztésére és a SZÖVOSZ alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatokat. A küldöttek ezután megválasztották a fogyasztási szövetkezetek 133 tagú országos tanácsát. Ezután került sor a SZÖVOSZ tisztségviselőinek megválasztására. Az országos tanács megválasztotta az elnökséget és annak vezetőit. A SZÖVOSZ elnöke: Szlameniczky István; elnökhelyettesei : Imre István, Kovács Sándor és Szilvasán Pál lett. Javítás, korrózióvédelem Ahol nincsen alkatrészhiány Dimbes, dombos tájon pásztáz végig a tekintet Maglód határában. A gödöllői dombvidék déli nyúlványában, ott, ahol a Tápió ered, mindig fúj a szél. Az országút menti fákról elhordta a leveleket. Nem is lehetne eltéveszteni az útirányt, amikor a Rákos mezeje Termelőszövetkezet gépesítési főágazatát keressük. Teherautók, munkagépek sorakoznak egymás mellett sorban, átfújták, lefestették valamennyit, hogy ne marja a rozsda a télen. A termelő- szövetkezet léte forog kockán, ha nem védi, nem óvja, nem fejleszti gépparkját. Nem véletlen, hogy ebben a közepes nagyságúnak nevezhető termelőszövetkezetben másfél esztendővel ezelőtt önálló gépesítési főágazatot létesítettek. A főágazatvezető, Pigniczky Imre agrármérnök tájékoztaKeresletből kínálat ÍV! ióta világ a világ, s ben- ne emberek élnek, mindig úgy volt: valaki megcsinált valamit, egy másik meg megvette. Miért vette meg? Mert szüksége volt rá. Aztán némelyek rájöttek, hogy azt kell csinálni, amire másoknak szükségük van, mivel így lehet biztos piacra — azaz megélhetésre — lelni. Azóta azután azok is megéltek már, akik olyat készítettek, ami senkinek se kellett. Mostanában meg egyre többször támadt kényszerképzetünk: a világon mindent előállítanak már, csak azt nem, amit éppen keresünk. Ez persze ilyen sarkosan nem igaz, de valljuk be: azt hamarabb észre tudjuk venni. amit nem lehet kapni, mint azt, amivel dugig vannak az üzletek. A kereskedelemnek, mondhatni ősidőktől fogva feladata a termelésszervezés, magyarán a kínálat befolyásolása _ a kereslet függvényében, miközben megteremti a vásárlóközönség igényeinek megfelelő választékot, illetve az áruknak azt a mennyiségét, ami kielégíti a vevők kívánalmait. Ez a funkció azonban — ahogy az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tegnapi ülésén is kiderült — nem csupán abból áll, hogy a kereskedelem felméri a lakosság óhajait, s továbbítja azokat a termelőkhöz. Mint a sör, a bur- gonyapehely, a száraztészta, s egy sor iparcikk esetében is tapasztalható volt, a kereskedelem ajánlásokat adhat —és ad is — az iparnak arra vonatkozóan, milyen területeken érdemes fejlesztésre áldozni, a termelőkapacitás bővítését szorgalmazni. 'Permelésszervezás. E szű- kebb kategóriát tekintve mindenképpen érdemes odafigyelni az állami kereskedelem akciójára, ami Vevők vagyunk címmel lopta be magát a köztudatba, igen jó eredménnyel. Tavaly mintegy félmüliárd forint értékű terméket sikerült ennek keretében — szerződések alapján — a vevőkhöz juttatni, az idén újabb szerződések születtek. Pest megye szövetkezetei — amint dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár is említette — elismerésre méltó Igyekezettel vállaltak részt azon termékek előállításából, amelyek az úgynevezett hiánycikklistán szerepelnek. A Sasad Tsz nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzemében állítanak elő például levesszűrőt, különféle méretű bowdenkülsőket, konfekcionált bowdenhuzalokat belföldi és import motorkerékpárokhoz. A Texelektro visszapillantó tükröket csinál kerékpárokra, szeletsütőt a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet gyömrői üzeme, biztonsági fejtámlát a Solymári Vé- gyesipari Szövetkezet, húsvágó deszkát, teflon fakanalat, vállfákat a Rozmaring Tsz üzemága. ETorócs Istvánná, a bizottság tagja (Pest m. 1. v. ki) említette: fokozottabban kellene támogatni a magánerős lakásépítések anyagellátását. Azzal együtt, hogy az idén lényegesen kevesebb panasz volt ilyen tekintetben a Tüzép-te- Jepekre, nemes feladat lenne a kereskedelem számára elintézni, hogy ne csak cserepet szállítson az ipar, amikor téglára van szükség, s ne a gyárakban álljon a cement, ami* kor a Tüzépnél keresi az építtető. Ha már a szállításoknál tartunk, érdemes megemlíteni: a kereskedelem gyakran teszi szóvá, hogy ipari partnere elmarad a szállításokkal. Ugyanakkor nem ritkán olyan mérleget tár elénk, melyben az áll, hogy kiegyensúlyozott az ellátás, a készletek rendben vannak. Felmerül a kérdés: reálisak-e ezek a szállítási szerződések, ha a nem teljesítésük sem okoz különösebb gondot a kereskedelemnek? A válasz nem egyszerű — s ezt dr. Juhár Zoltán is megerősítette—, a dolgokat összetételükben kell vizsgálni. Mit mondjak? Tényleg meg-kellene vizsgálni! A parlamenti bizottság vi^ tájában, amely a Belkereskedelmi Minisztérium beszámolóját tárgyalta meg, elismerően szólt a termelésszervező tevékenységről összefoglalójában Nyers Rezső, a bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a bizottság helyesnek tartaná, ha újabb lehetőségeket is teremtenének bizonyos fogyasztási cikkek előállítására, a nem ipari ágazatokban is. A kereskedelem fő feladata természetesen továbbra is a kereskedés, de emellett hasznos, ha elősegíti, hogy a keresletből kínálat fakadjon. Bálint Ibolya tása szerint ma már a mezőgazdasági gépek javítása, karbantartása sem idényjellegű. A korszerű, modern munkagépeket egész évben szemmel tartják, ilyenkor ősszel elsősorban a korrózióvédelem a leglényegesebb feladat. A saját gépek javítása mellett jut erő arra, hogy lakossági szolgáltatást is fölvállaljanak. Mintegy évi kétezer munkaórát szánnak autójavításra. Wartburg és Trabant típusok garanciális szervizét, diagnosztizálását,, karosszéria- javítását, szervizmunkálatait látják el. Érdemes végigsétálni a műhelyeken. Hatalmas csarnokokban szerelik a mezőgazdasági munkagépeket, kis műhelyekben az autókat. A modern fényezőben, éppen egy zöld Wartburg újult meg. Az AFIT műhelyeiben fél évet is kell várni, mire egy-egy új- rafényezést elvállalnak, itt néhány nap alatt készen van. Mi a titka, hogy gondosan, pontosan, gyorsan dolgoznak Maglódon? A főágazat vezetője szerint a legfontosabb a jó alkatrészellátás. Az autósok tudják, milyen bosszantó, ha a meghibásodott alkatrészekért hónapokig futkosnak. S az autójavítókban is elintézik a kérést, egy kézlegyintéssel; bizony hosszú a hiánycikkek listája. A gépesítési főágazat szakemberei úgy tartják, nincsen lehetetlen. Jó készletgazdálkodással, megfelelő raktár- készlettel nem lehet semmi sem tartósan hiánycikk. Hatvannégyen dolgoznak itt, s ha még néhány jól képzett karosz- szérialakatost fel tudnának venni, bővíthetnék kapacitásukat. Ez a szolgáltatás jelentősen növelné a kétmillió forintos gépkocsijavító árbevételt. A jövő esztendőben a termelő- szövetkezet kísérletezik a folyékony műtrágyázással, amelyhez az eszközöket a gépesítési főágazat adja, s tartja karban. Még egy ötletes újdonságról számolhatunk be. A gazdaságoknál nagy gond, hogy a munka közben meghibásodott gépekről eltelik akár egy nap is, mire értesíteni tudják a javító állomást. A CB-s telefonrendszert szeretnék segítségül hívni, amellyel azonnal jelezni lehetne a hibát, s máris indulna a helyszínre a műhelykocsi. E ^ Befejezett a f eg fásítási szövetkezetek kongresszusa Megválasztották az országos tanácsot és az elnökséget
