Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
1981. OKTÓBER 6., KEDD %Mám> 3 A kereskedelemben Hatékonyabb ellenőrzés A fogyasztási érdekvédelmi ellenőrzések aktuális kérdéseiről tanácskoztak a megyei tanácsok kereskedelmi osztály- . vezetői és a kereskedelmi felügyelőségek vezetői hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban. A megbeszélésen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi rríiniszter. ■ Áttekintették a kereskedelmi felügyelőségi szervezet előtt álló tennivalókat, s megállapították, hogy a hatékonyabb ellenőrzés érdekében a jövőben fokozni kell az együttműködést a helkereskedelmi ágazatban lévő egyéb ellenőrző szervezetekkel, a vállalati belső ellenőrökkel. A jövőt meghatározó kutatások Földkincsünk gondos védelme Tudományos tanácskozás Királyréten Nem vagyunk jó gazdái a Földnek. Természeti kincseit meggondolatlanul herdáljuk, pótolhatatlan értékeit pazaroljuk. A Magyar Mikrobiológiai Társaság Mezőgazdasági és Ipari Mikrobiológiai Szekciójának, valamint az MTESZ Pest megyei szervezete környezetvédelmi bizottságának rendezésében kétnapos tanácskozásra gyűltek össze Királyréten, a Fővárosi Tanács üdülőjében a tudományos élet azon jeles képviselői, akik jól ismerik Száz új lakás. lakást ad át Rendeltetésének. \ 43. számú Állami Építőipari Vállalat a budaörsi lakótelepen a IV. negyedévben mintegy száz Hol dolgozik a PAEV? Fontossági sorrendben — Ha húsz forintom van, de száz forint értékű árura lenne igényem, dönteni kell: melyik beruházás a legfontosabb — jellemezte a PÁÉV pillanatnyi helyzetét Czetl István főmérnök, amikor az aktuális kivitelezésekről kérdeztük. — A múlt hónapban a megye politikai és állami vezetése áttekintette az idei teendőket, s. ezen belül megszabta a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat teendőit is — mondotta a főmérnök. — Megállapították, hogy vállalatunk teljesítette a terveket, ám néhány beruházás befejezési, sürgősségi sorrendjét is meg kellett határozni, mert a létszámhiánnyal küszködő vállalat nem garantálhatta a határidők betartását. Terveinkhez képest az idén kétszáz ember hiányzik. Ha tehát azt akarjuk, hogy ne minden építkezés csússzon, akkor koncentrálni kell erőinket. Ez nagyrészt sikerült, több helyen azonban ' komoly gondjaink vannak. — Az idén sok létesítményt adtunk már át, egyetlen szeplő a képen a dunakeszi 128 lakásos épület elkészültének elmaradása. Az átadás határidőre megvolt, a hiánypótlás miatt viszont csak a napokban történhet meg a kijelölés, a beköltözés. Az év végére még 128 lakás átadását tervezzük, a készültségi fok megfelelő, csak a szakipari munkák — tapétázás — váratnak magukra. Megfelelő ütemben dolgozunk a következő létesítményeken: a dunakeszi hököz- ,pont és Gelka szerviz, a lakótelep csapadékvizének elvezetése, az érdi lakótelep külső közműve, Szentendrén 85 lakás és közmű, Gödöllőn a Szabadság téri üzlet, Kerepestar- csán az új kórházi szárny, Vácott az ABC (eddig a tanácsi rendelésre épülő létesítmények), a gödöllői Gépgyár trafóháza és üzemépülete, Csepelen a saját dolgozóinknak építünk lakásokat. Mindezek befejezési határideje még az idén van, megítélésünk szerint nem lesz fennakadás. Nem így a következő építkezéseknél; Erden 60 lakás, Vácott 99 lakás, Szigetszentmiklóson 90 lakás, Dunakeszin a Gyógyszeripari Kutató telepe, a szentendrei postahivatal forgalmi szárnya. Mindenütt segítséget kértünk, kisiparosokat hívtunk,1 saját műszaki állományunkat foglalkoztatjuk másodállásban, alkalmazunk munkásokat, nyugdíjasokat, ideiglenes létszámbővítést is kértünk. K. T. azokat a naponta fenyegető veszélyeket, amelyek a termőtalaj szerkezetét, termőképességét, közvetve az emtjer életét, környezetét befolyásolják — károsan. A tudományos ülés elnökségében helyet foglalt dr. Stefa- novits Pál akadémikus, a GATE tanszékvezető egyetemi tanára, dr;. Madas András nyugalmazott miniszterhelyettes, dr. Király Zoltán, címzétes egyetemi tanár, akadémikus, dr. Tóth Béla, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, dr. Kecskés Mihály, címzetes egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora. Összehangoltan A kétnapos — nonstop — tanácskozáson 97 szerző 76 előadása hangzik el, a szép számban jelenlévő, a talaj környezetvédelmének témájával foglalkozó szakember előtt. A tudományos ülés fontosságát aláhúzza az a tény is, hogy a vártnál lényegesen többen — mintegy 180-an — vesznek részt a plenáris és szekcióüléseken. A tanácskozás legfőbb célja — állapították meg egyöntetűen a különböző tudományágak, szakterületek képviselői —, hogy a talaj védelmével kapcsolatos hazai kutatásokat ösz- szegezzék, s ennek alapján szülessenek c jövőt meghatározó összehangolt kutatások, a tények nyomán hathatós intézkedések. A talajtan, az agrokémia, a talaj biológia, a növényvédelem, a közegészség- ügy, a vízgazdálkodás, a geológia, az erdészet képviselői ugyanis abban egyetértenek, bőséggel akad tennivaló a termőtalaj ' értékeinek védelmében. Hiszen amikor környezet- védelemről esik szó, általában csak a víz, a levegő szennyezését kérik száfnon az érdekéitektől, a talaj értékeinek rombolása az utolsó helyre kerül a rangsorban, talán azért is, mert kevésbé szembetűnő. Pedig a talaj tulajdonságaiban bekövetkező változások gligha pótolhatók egy-két emberöltő alatt, legfeljebb száz esztendők során. Ahhoz pedig, hogy a Föld gyors ütemben gyarapodó népességét el is tudja tartani, élelemre, s ennek megtermesz- téséhez jó termőképességű, gondosan kezelt talajra van szükség. Tettekkel Dr. Kecskés Mihály, a tanácskozás szervező bizottságának elnöke utalt arra, hogy nem jól hangzó jelszavakkal, hanem a tudomány erejével, módszereivel , bizonyított tények alapján csak konkrét tettekkel lehet számottevő eredményt elérni a talaj környezetvédelmében. Nem kellenek mindehhez milliárdok, olykor elegendő a technológiai utasítások betartása, a veszélyes vegyszerekkel dolgozók nagyobb odafigyelése. A plenáris ülés egyik előadásában elhangzott, ha a környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, előírásokat, jogszabályokat a gyakorlati munkában betartanánk, feleannyi fő- fájást^és komoly gondot okozó környezetvédelmi problémával találnánk magunkat szemben, mint manapság. Szekcióülések A különböző szekciókban a tudományos ülés résztvevői a kedden folytatódó vitában olyan sarkalatos kérdésekben mondják el véleményüket, tapasztalataikat, mint a hígtrágyák, a növényvédő szerek hatása a talaj tápanyag-háztartására. A kétnapos tanácskozás ma a kora délutáni órákban zárul. G. M. Október hatodikén Vasárnaptól ¥illanyvasú!!al a kék Adriáig Befejeződött a Zágráb— Gyékényes nemzetközi vasútvonal villamosítása, s az ünnepélyes avatás másnapján, vasárnap már villanymozdony vontatta szerelvények . közlekedtek Zágráb és a magyar határállomás között. A száz kilométer hosz- szúságú vonal villamosítása révén mintegy hegyven százalékkal nőtt a szakasz átbocsátóképessége, s villany- mozdony viheti a vonatokat déli határunktól egészen az Adriáig. A magyar—jugoszláv' vasúti együttműködés keretében Gyékényesen kilenc vágány felett építették meg a villamos felsővezetéket, s a MÁV az ország jelenlegi legkorszerűbb biztosítóberendezésével szerelte fel az állomást. 4 z asztal lapjára tá- maszkodó, abba kapaszkodó sima, hétköznapi irodai naptárt nézem. Ma kevés tudnivalóval szolgál. Mindössze arra hívja fel a figyelmet: október 6-a kedd, s ritka név viselőjét, Brúnót illik köszönteni. Az illemtől most eltekintek — e dátum nyomán általános, majd középiskolás történelem könyveim lapjai sejlenek fel előttem. Rosszul nyomott rézkarcok, .metszetek igyekeztek vizuálisan is kitörölhetetlenül • emlékezetünkbe vésni: ezen a napon 1849-ben tizenhárom honvédtábornok életét követelte a szabadságharc bukása, a leszámolás Aradon, míg Pesten Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök halt mártírhalált. Tizenhárom aradi vértanú. Százharminckét évvel ezelőtt megaláztatásként megfeszült a hóhér kötele. Elbukott a 48-as szabadságharc, s e bukást véres megtorlás — egy nemzet gyásza követte. A halált hozó vezényszavak a szabadságvágy, a nemzeti önállóság mindenkori szikráját szerették volna eltaposni. S mégis -e szikra évtizedeken át fáklyaként világlott. /' Múltat idézünk, -mártírokat. Százharminckét év távlatából sem feledkezvén meg arról, hogy e szabadságharc minden tisztasága ellenére sem volt mentes a katonai, a politikai, az emberi hibáktól. Minden jogossága ellenére sem hozta meg az egységet. Döntő kérdésekben is felütötte fejét a széthúzás, az egyetértés hiánya. S a győzelmek, a dicső napok után elkövetkezett Világos, a fegyverletétel, majd Arad... A féktelen terror korszaka. S kialakult ezzel szemben az egység, a magyar nemzet egysége. Haynau rémuralma összekovácsolta, eggyé forrasztotta a tegnap még szét- húzókat, az egyet nem értőket. Kiss, Schweidel, Lázár, Dessewffy, Pöltenberg, Török, Lahner, Knézich, Nagy-Sándor, Leiningen- Westerburg, Aulich, Damjanich, Vécsey tábornokok. A tizenhárom aradi vértanú. Mi adhatott erőt a mártírhalál vállalásához? Kérdés, melyre oly sokszor megfogalmazódott a válasz, mely örök érvényű: az eszme tisztaságába, az ügy jogosságába vetett hit vezérelte töretlen lépteiket a hóhér kötele alá. Éppúgy, mint a félezer halálra ítéltnek — mintegy százhúsz emberen végre is hajtatták —, a várfogságba vetetteknek, a kényszerből besorozottaknak. Az eszme tisztaságába, az ügy. jogosságába vetett hit ereje — melyet évezredek során annyiszor lebecsültek zsarnokok és despoták. Ám . nem is kell ennyire mesz- szire tekintenünk a történelembe, történelmünkbe. Hősöket, mártírokat 1919- ben éppúgy adtunk, mint 1920 és 1944 között. Őket is az eszme tisztaságába, az ügy jogosságába vetett hit vezérelte azon az úton, mely a mártírhalálhoz vezetett. Nem öncélúan, értünk, a ma generációjáért. Tizenhárom aradi vérta- nú — halálának 132. évfordulója a mai. Előttük hajtunk fejet, emléküknél • elidőzünk — de a mában járunk. Nem, ennyit a mi korunk, a mi társadalmunk nem követel tőlünk. Áldozatot igen, melynek vállalása abban az állandó erőfeszítésben fejeződhet ki, melyet holnapunkért, önmagunkért teszünk. Nap mint nap a munkapadok, az erőművek vezérlőpultja mellett, otthont teremtő építőmunkánkban. A hétköznapok heroizmusa ez — de nem is kell ennél több! Varga Edit A váci kötöttárunak vevő kerestetik A piackutatás fehér foltjai? összességében a számok arról tanúskodnak, hogy minden rendben van a Váci Kötöttáru- gyárban; legalábbis Csekő Lajos főmérnök szavaiból az derül ki, — a váciak mindent megtettek azért, hogy az év eleji célok valóra váljanak, és teljesüljenek termelési terveik. Augusztus végén kedvező kéAz utmpétíűst nevelni kell! A szövőnők nem kopogtatnak Sokan és sokféleképpen temették már az utóbbi években a magyar textilipart, Pedig tetemes költségek révén, korszerűsödött a géppark, sokat javultak a munkakörülmények. Miért fogy mégis a fonó-, szövőnők száma? A magyarázat: nincs, aki a nyugdíjba menők helyére álljon. A régi fonónők és szövőnők, akik a mostaninál sokkal mostohább körülmények között dolgoztak, negyvennyolc- ötven éves korukban már kor- kedvezménnyel búcsút mondanak a gyárnak. Elmennek a I fiatalasszonyok is szülési, gyermekgondozási szabadságra,- azután a három év elteltével lehet, hogy más munkahelyet keresnek maguknak. Ezek a legfontosabb okai a textilipar sokat emlegetett munkaerőgondjainak. Anyagi áldozat Marad tehát az egyetlen megoldás: nevelni kell az utánpótlást a textiliparban. Azok a vállalatok járnak jól, amelyek ezt felismerve vállalják az ezzel járó anyagi áldozatot. Mert gyakorlott szakmunkás, fonó- és szövőnő ma már vajmi ritkán kopogtat a felvételi irodák ajtaján. Tizennégy-tizen- öt éves lányok jelentik csak az utánpótlást, akiknek szállásáról, felügyeletéről kell gondoskodni. Nem maradhat ki a számításból: a legszeretőbb gondoskodás ellenére is lesz lemorzsolódás, és előre nem lehet tudni, közülük hányból lesz idővel jó szakember. A vállalat jövője A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban is komoly gondok vannak az utánpótlással, és az utóbbi időben egyre sűrűbben emlegetik, hogy a vállalat jövője függ az új szakmunkások lététől. Ettől a felismeréstől vezetve avatták fel ünnepélyes keretek között a HFSZ Váci Fonógyárában a vállalat első leányszállását, melyet augusztus 25-én foglaltak el a beköltözők. Módot találtak arra, hogy egyik irodaépületet átalakítsák: két-háromágyas szobákkal', nagyon szépen berendezett klubteremmel (amelyben már ott áll a színes tévé is) a kényelmet szolgáló modern konyhával, mosóhelyiséggel. A beköltözés után a gyár dolgozói vendégül létté1 - tanulókkal együtt szüleiket is. Az édesanyák, édesapák megnézték a szállót, a gyárat és személyesen is meggyőződhettek arról, hogy gyermekük jó körülmények közé került. A HFSZ kerepestarcsai gyárában az elmúlt években kétszázmillió forintos rekonstrukciót hajtottak végre, ahol büszkék a nagy teljesítményű, modern gépekre. De ugyanakkor aggódnak, mert csökken a létszám, s a megnövekedett feladatok, a magas minőségi követelmények teljesítéséhez egyre kevesebb a jól képzett szakember. i Pályamódosítás Ezért a gyárban idén először kihelyezett osztályt hoztak létre. A fiatalok az 50-es Szakmunkásképző Intézet tanulói, akik a gödöllői kollégiumban laknak, de elméleti és gyakorlati oktatásuk, képzésük a gyárban . történik. Többségük Szabolcs-Szatmár megyéből jött, s a gyár toborozta őket. A váciakhoz hasonlóan Ke- repestarcsán is gondot fordítottak arra, hogy a szülők is megismerjék a helyi körülményeket, a textiles szakmát. S itt most vissza kell térni megint arra, amit úgy emlegetnek, hogy a szakma becsülete, társadalmi rangja. Az elmúlt évtizedekben a textiles munkának inkább árnyoldalait emlegették, semmint szépségét. A kerepestarcsai tanulók közül például eredetileg mindenki valami más pályára készült, ápolónőnek, fodrásznak, cukrásznak, s mikor ez megr hiúsult — módosították a pályát. Saját gárda A váci és a kerepestarcsai gyárban tehát most a textiles munka szépségeivel és nehézségeivel ismerkednek az általános iskolából alighogy kikerült tizenévesek. Sok minden szokatlan, zajosak a gépek, és gyakorlatlan ujjaik között gyakran elszakad a szál. Mégis, napról napra könnyebb, különösen akkor, ha az oktatók és a körülöttük dolgozók türelmesek, kedvesek és szívesen segítenek.-Egyre több helyen érlelődik tehát a felismerés, hogy saját munkásgárdát kell nevelni — anyagi áldozatok árán, s nagyon sok törődéssel, mert a tervek teljesítésének csak egyik feltétele, hogy megvásárolják a korszerű berendezéseket. Legalább ennyire fontos, hogy a- gépek mellett ott álljanak a jól képzett szakmunkások. Gál Judit pet mutatott a mérleg is: 657 milliós teljesítésükkel éppen 105,6 százalékot értek el az előző év azonos időszakához képest. Hogy mégsem teljesen felhőtlen a helyzet, az nem a hazai piacon, nem is az üzletekben, áruházakban látható — ott rogyadoznak a polcok a melegítők, fürdő- és szabadidő-ruhák súlyától. A külpiaci értékesítés miatt fő a Váci Kötöttárugyár vezetőinek és dolgozóinak feje. Ezen belül is a tőkés export a gondok okozója, ahol — egyelőre még a gyártás megindításához szükséges rendelésállomány lekötése, a vevők felkutatása sem biztosított. ' Panaszukra még az sem jelent biztos orvosságot, hogy a külkereskedelmi szerződéseket megkötő, és az ügyleíevet bonyolító HUNGAROTEN Külkereskedelmi Vállalat üzlétkö- tői és piackutatói szorgalmasan róják a nyugat-európai országokat és a szó legszorosabb értelmében kutatják a piacot. Nyilvánvaló, hogy a nyugati vásárlási kedv alábbhagyá- sáért a gyár nem hibáztatható. Az is kézenfekvő, hogy ők volnának .a legboldogabbak, ha nem lennének tétlenségre kárhoztatva, ha kelendőnek bizonyulna szabadidő- és sportruházati termékskálájuk Hegyeshalmon túl is. Rosszindulatú dolog volna a HUNGARO- TEX-ről is azt feltételezni, hogy nem követett el mindent azért, hogy valuíát-forintot lásson a váci termékből a népgazdaság és a gyár egyaránt. Mégis feldereng a gyanú így október közepe felé még a kívülállókban is, hogy a piac feltérképezése, a vevőkör kialakítása és az a bizonyos körültekintő üzletszervezés még némi kívánnivalót hagy maga után. L. Zs.
