Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
BS» -él>, « Kshmm 1981. OKTÓBER 6., KEDD TÍZESZTENDŐS Óvodai nevelési tervek Tíz évvel ezelőtt lépett életbe az óvodai nevelési program. Amint Keresztúri Fe- rencné, az Országos Pedagógiai Intézet óvodai csoportvezetője elmondta, nevelés- elméleti, óvodadidaktikai szakemberek, gyermekpszichológusok, fiziológusok, gyakorló pedagógusok, s más szakterületek képviselőinek közreműködésével számba veszik a nevelési program tapasztalatait. Az eredmények vita (hatatlanok, a közoktatás fejlesztésének távlati terveit figyelembe véve azonban felmerült a továbbfejlesztésének igénye. Szakkörökben téma, hogy a jövőben a gyermekek melyik életkorban részesüljenek óvodai nevelésben, hány éves korukban kezdjék iskolai tanulmányaikat, avagy: az óvoda előkészít, vagy felkészít az iskolai tanulásra. A válaszokat ismerve fogalmazhatjuk majd meg a program előírásait, hiszen ha az óvoda előkészít az iskolára, az óvodai nevelés során a gyermekeknek azokat a képességeit, tulajdonságait fejleszti, amelyekre az iskolai nevelésoktatás építhet; ha viszont az óvoda felkészít az iskolára, akkor átvállalja annak egyes feladatait. Kérdés azonban, hogy ez utóbbit megteheti-e. ismerve e korosztály élettani sajátosságait. A program fejlesztése előtt" dönteni kell arról is, hogy az óvoda feladata-e megkezdeni a gyermekek idegen nyelvű, úszás stb. oktatását. Amatőrfilm-fesztivál Díjkiosztás Eredményhirdetéssel és a díjak átadásával vasárnap befejeződött az V. országos szak- szervezeti amatőrfilm-fesztivál Szolnokon. Az amatőrfilmesek háromnapos seregszemléjén összesen 33 alkotást mutattak be. A fesztivál fődíját Káldi László, budapesti amatőrfilmesnek adományozták a Kapitány és a Tiszamenti vallomások című műveiért. Első díjat nyert a győri Kovács Róbert Édesipar-édesipar című filmjéért, míg a szolnoki Szakács Tibor Az út végén című alkotásával második helyet szerzett. A harmadik helyezést a szolnoki Benedek Katalinnak Rozsdás vasak és a szentesi Szabó Árpádnak Boleró című műveikért megosztva ítélték oda. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A népi képzelet szárnyán Uhrig Zsigmondi Dunakanyar s Október közepéig tekint- ! hető meg a Budapesti Tör- I téneti Múzeumban az V. | országos népművészeti ki- ! állítás. Pest megye népmű- ! vészete az MSZMP Pest | megyei Bizottságának buli dai székházában látható. Jó hagyományaink közé tartozik, hogy élő népművészetünk évi. termését bemutatjuk, ezúttal ötödször. Állandóságot látunk. Gyakorlatban élnek a régi technikák, s nemcsak falun, hanem városi szakkörökben is. Helyes elv, hogy- díjazzuk is a jók között megbúvó még jobb, még eredetibb műveket. A szoborfaragások közül méltán kapott Gránátalma díjat Kocsis Antal „Disznóölés”-e, aranyplakettet a nagytilaji Tőke Imre „Asszony kapával” című alkotásáért, de legalább olyan szép, ha nem szebb, a Kun- • ágotáról érkezett Tűhegyi Mihály subás „Juhász”-a — még akkor is, ha összteljesítményéért „csak” bronzplakettet kapott. Rengeteg a lelemény A használati tárgyak sorából kiemelkednek Németh Gyula szaruékszerei, Sibin- ger Miklós ökörfejes tálja. Rengeteg a lelemény a bőrből, fémből, gyékényből, csuhából készült sallangok, táskák, gyertyatartók, szakajtók, fedeles méhkasok és tekerőlantok sorában — kiemelkedik a balassagyarmati Egri István áttört mintázatú karosszéke. Nem hiába kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. A fazekasság hagyományai is erőteljesen élnek, melyet köcsögök, tálak, komaszilkék jeleznek, és a nyíregyházi gyermekszakkör tejescsupra. Ez utóbbi lényeges mozzanat. mivel a népművészet utánpótlására figyelnek az országban sok helyütt, így a fóti Gyermekvárosban is, ahol évek óta vezeti Szmolár Erzsébet a hímző-szövő szakkört. Székely szőttesükre ezúttal is a legmagasabb elismerést, a Gránátalma díjat kapták. Pest megyét ők képviselték, senki más. Mi az oka ennek? Egyrészt az, hogy Vankóné Dudás Juli alkotásai, Bodrpgi Sándor lószőr- ékszerei, a túrái hímzések olyan rangúak, hogy túlnőtték e bizonyító jellegű, versengő bemutatkozást. Mindez azonban csak részben magyarázat, mert sok Pest megyei szakkör és népművész^ munkái is érdemesek az or-' szágos nyilvánosságra Makádról, Püspökhatvanból, Nagy tárcsáról. Impozáns gyűjtemény A Pest megyei Pártbizottság aulájában azonban mégis érdekes és impozáns nép- művészeti anyag gyűlt egybe abból az alkalomból, hogy Omszk és Pest megye kapcsolata tízéves. Lórévi pes- kirek, Galga menti öltözékek, Vankóné Dudás Juli „Szü- ret"-e, nagytarcsai pruszlik, tököli délszláv viselet kerekedik hosszú útra, hogy barátságunk jegyeként hírt adjon népművészetünk magas készenléti fokáról, cserébe azért a tekintélyes képzőművészeti anyagért, melyet mi kaptunk ajándékba Omszk testvérmegyénktől. A festői küldetés vállalása A Mányoki Ádám ifjúsági napok keretében mutatkozott be Szokolyán Uhrig Zsig- mond. Jórészt azokat a műveit mutatta be, melyeket nemrég Szentendrén láthattunk, s új alkotásai közül a sok motívummal hangszerelt „Dunakanyar”-ját, mely bizonyítási szándék nélkül is igazolja termőkedvét, páratlan szorgalmát, vállalt és megvalósított festői küldetését. Losonci Miklós A MÚZEUMI HÓNAP ESEMÉNYSOROZATA Sokszínűprogram Pest megyében Ha október van, akkor ez a múzeumi hónap, felelik a közművelődés területén dolgozó munkatársak. De egyre többen tartják számon ezt a hagyományossá vált rendezvénysorozatot azok is, akikhez szól: a múzeumlátogatók. Pest megye pem marad le a programnyújtók közötti nemes versenyben. Ezt tanúsítja az a vonzó, informatív és esztétikusán szerkesztett plakát is, melyből sokat láthatunk a nagyobb településeken. Tetszetős plakát Hogyan is állunk múzeumokkal, kiállítótermekkel? Még erre a számvetésre is alkalmas ez az ismertető, örömmel tapasztalhatjuk, hogy csaknem évente gyarapodnak ezek a múltunk sze- reíetére nevelő közművelődési intézipények. Petőfi, Kossuth, Arany nevével fémjelzett nagymúzeumok, talán a település utolsó öreg házából kialakított falumúzeumok, emlékházak és helytörténeti gyűjtemények, galériák emelik a megye művelődési rangját. Az idén nem volt központi megnyitórendezvénye a Múzeumi és műemléki hónapnak, az egyes intézményeknek önmaguknak kellett megszervezniük saját eseménysorozatukat. így október 3-án Isa- szeg kezdte a sort, ahol a Művelődési Házban nyitották meg a kultúrának ezt az ünnepét. Másnap Nagytarcsán a Falumúzeum „100 év legszebb pruszlikjai” címmel időszakos kiállítással kezdett. Hétfőn a nagykőrösi Arany János Múzeumban Fejfák a Kárpát-medencében” című előadással vezették be az októberi rendezvényeket. V endégkiállí tások Nem könnyű a mintegy ütvén esemény, rendezvény,' előadás közül csak néhányat kiemelni. A váci Vak Boty- tyán Múzeum vezértémája a céhek, kisiparosok tevékenységének bemutatása lesz kiállításon és mozgófilmen. Szentendrén a Ferenczy Múzeum három előadást tervez, a középkori pilisi ásatások eredményeiről, a képzőművészet a zene és a pszichológia kapcsolatáról, valamint három szentendrei műemlék épület helyreállításának tapasztalatairól. Cegléden helytörténeti előadásokat hallgathatnak, az érdeklődők. Érdekesség, hogy miközben Aszódra látogat a ceglédi múzeum Kossuth portrégyűjteményének java, az aszódi intézmény Dányban vendégeskedik Székely Bertalan grafikáival. Lesz persze más esemény Aszódoi). Megtekinthetik az érdeklődők Kracker nevezetes freskóját is. Idén megrendezik a Petőfi-ünnepséget és a járási Petőfi-szavalóversenyt — ezúttal a megújult Helyőrségi Művelődési Házban. Műemlékvédelem Gödöllőn 11-én emléktáblát helyeznek Körösfői Kriesch Aladár egykori lakóházára. Kilenc nappal később kiállítás nyílik a Helytörténeti Gyűjtemény színhelyén, ahol Pest megyei nevezetességek régi ábrázolását, valamint a megye felszabadulásától napjainkig tartó helyismereti irodalmát mutatják be az érdeklődőknek. A múzeumok munkatársai és a műemlékvédelem gazdái Vácott találkoznak majd, október 12-én. A zeneiskolában tartandó összejövetelükön megbeszélik az idei közművelődési tevékenységük eredményeit, gondjait, a kiemelkedő munkát végzők pedig jutalomban részesülnek majd. Balázs Gusztáv TV-FIGYELŐ Sybill. Noha a más orszá- goküéli sajtó előszeretettel szokta Victor (Viktor) Jaco- binak, illetőleg Imre Kálmánnak írni Jacobi Viktort meg Kálmán Imrét — hogy a többi jeles pályatársuk nevét ne is említsük —, azért ők mégiscsak magyar zeneszerzők. Mégpedig olyan értékű és formátumú dallammívesek, akik okkal és joggal viselhetik az operettkirályi rangot; mármint azt a titulust, amely a muzsikacsinálók e csoportjában a fejedelmeknek kijár. Az említett és nem említett komponisták a reájuk kény- szerített hajszában száz meg száz zenés színpadi játékot gyártottak, mégpedig oly sikerrel, hogy azok egy része még ebben a musicalos világban is vidáman pályázhat nemhogy a pódium de egyenesen a televíziós — tehát a legtöbbek által méltányolt —, sikerre. Itt van például Victor (Viktor) Jacobi, vagyis Jacobi Viktor Sybill című nagyoperettje! Hát ez aztán úgy örökzöld, ahogyan a közparkok hervadhatatlan növényei, tehát bizonyítottan kibír kulturális égzengést ugyanúgy, mint művelődéspolitikai viharzúgást. Igazgatni ugyan igazgatnak rajta — mármint azon a részén, amit szövegkönyvnek szokás nevezni —, de ami azt az elzengenivalót illeti, hát az nagyjában-egészében ugyanúgy várja, s igényli a mezzoszopránokat meg a telt baritonokat, mint legelőször,, huszadszor, avagy a századik előadáson. Joggal örvendhetünk, hogy nemzedékről nemzedékre, mindig akadnak olyan színpadjáróink, akik a zenei anyaghoz méltóan újrázzák meg a kettősöket meg az áriákat. Sőt, ha szabad megkockáztatni, mintha még felül is rpúlogatmolni. Nyolc önálló, ha tetszik: szépirodalmi kötetem jelent meg és hárma'; álnéven írtam Kulin György csillagásszal közösen. Ez utóbbiak tudományos-fantasztikus regények, ezért az A. F. Bian nevet használtam. Mitagadás: nagyon izgalmas munka volt. — Ha már a különlegességeknél tartunk, mondja el: Kodály Zoltán hogy került a mesterek közé? — Ifjan két évet jártam a Zeneművészeti Főiskolára, zeneszerzést tanultam Kodály mesternél. Csakhogy rá kellett jönnöm: nem' vagyok tehetséges, nem volt belső hallásom, a dallamokat, az akkordokat nem tudtam igazán átélni. Enélkül pedig nem sokat ér egy komponista, hát abbahagytam. De Kodály Zoltán emberi példája sokat számított az életemben. A FŰTI ŐSZ rendezvénysorozatnak e héten még egy alkalommal vendége lesz Fábián Zoltán. Október 8-án, csütörtökön délelőtt rendezik a 13. Fóti párbeszédet. Ez alkalommal az olvasás és a művelődés kapcsolatáról, lehetőségeiről mondanak véleményt írók, költők, művelődésszociológusok, népművelők és újságírók. Kriszt György nák az elődöket," elsősorban az alakítások kulturáltságát, intellektuális töltetét illetően. ' Az a Sybill-változat, amit most, szombaton este láthattunk, például oly dicséretesre sikeredett, hogy igazán nem lehet ellene egy rossz szavunk sem.. Rossz szavunk? Némi túlzással szólva, tulajdonképpen csak lelkendeznünk lehet, mert Seregi László rendező irányításával éppen azok az énekesek és énekes színészek gyűltek össze e kedvesen szenvedélyes mese előadására, akik tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy meddig lehet komolyan venni egy édesbús librettót, s hogy mennyivel fontosabb az, ha nem, úgymond, prozódice (mármint az élő szó szabályainak megfelelően) jeleskednek, hanem ' inkább arra ügyelnek, hogy mily teltre, töretlenre sikeredik a dallamív. Így aztán egy társulattá vl- dult az egész kompánia. Láthatóan a szokványféladatok- nál sokkalta jobban élvezték ügyeletes tennivalójukat az ope-risták (Pitti Katalin, Bénáé Zsolt, Leblanc Győző); dicséretes rutinjukon messze túlléptek az Operettszínház ifjú tehetségei (Kovács Zsuzsa, Maros Gábor, Zsadon Andrea); no, és szinte lubickolni látszott a kormányzó szerepének eljátszására felkért Haumann Péter, aki már-már a paródiáig merészkedett el, ám úgy, hogy egyszer sem bolygatta meg az egész előadás biztos kézzel megvont körét. Tavak. Egy sokak számára rendkívül kellemetlen rendelkezésről adott hírt a Hét vasárnap esti adása, amikor egyik riportjában azt tudatta, hogy le kell bontani a Csepeltől délre húzódó üdülőtórendszer partjaira épített hétvégi • házakat. Az ok: engedély nélkül kerültek tető alá, és most, amikor e vízi világ környékét rendezni akarják, nagy hirtelen útba kerültek. Csak az a furcsa — vélték a megszólaltatott érdekeltek, és vélhették velük együtt a nézők is —, hogy eddig nem szúrt szemet az illetékeseknek ez a ki tudja hány százezer forintnyi téglában, cserépben, üvegben megtestesülő szabálytalanság? Az a bizonyos hallgatólagos beleegyezés nem beleegyezés? Az ügy Pest megyei illetőségű is, tehát felfokozott kíváncsisággal várjuk: tényleg meglendülnek-e majd. azok a bontó csákányok. Akácz László Bábszínészek lesznek A Bóbita Bábszínház keretében színészképzés indult Pécsett. Vidéken ez az első bábszínészképző stúdió. Hazánkban nincs külön bábművészeti felsőoktatás, ezért a Színház- művsézeti Főiskola még a hatvanas években bábstúdiót szervezett, amely kihelyezett tagozataként működik a Budapesti Állami Bábszínházban. Ilyen stúdió alakult most Pécsett is. A stúdióban tizenketten kezdték- meg a tanulmányaikat: nyolcán az együttes régi tagjai, négyen pedig a felvételi vizsgán megfelelt fiatalok. A képzés időtartama két év. TÖRÉKENY ALKATA szívós szervezettel párosul. Munkabírása bámulatos: író és irodalomszervező, az Olvasó népért mozgalom egyik elindítója és istápolója, megbízatásokat vállal a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közművelődési bizottságában, likkeket ír . és előadásokat tart. Fábián Zoltánnak mindezek mellett arra is jut energiája, hogy figyelemmel kísérje, támogassa egy-egy település szellemi életét. Hivatali beosztását tekintve a Magyar írók Szövetségének titkára. Fábián Zoltán szerzői estjét tegnap, hétfőn rendezték meg a fóti művelődési házban Mesterek és kötődések címmel. A Fáy—Vörösmarty Társaság és ah elyi MÜFA ipari szövetkezet által szervezett találkozón fellépett Erdélyi György előadóművész, a művelődési ház kamarakórusa és Miklós Györgyi zongoraművész. A műsor Fábián Zoltánnak az idei könyvhéten megjelent Mesterek és kapcsolatok című kötetére épült. A szerző ebben a könyvben azokról a feledhetetlen emberekről ír, akiknek közük volt élete alakulásához. A felsorolásban többek között megtaláljuk Szabó Pál, Kodály Zoltán, Veres Péter és Darvas József nevét. — A szerzői est címe nem egyezett pontosan a kötetével. — Ez csupán a véletlen műve — magyarázta Fábián Zoltán a műsor kapcsán készített beszélgetéskor. — Az eredeti cím Mesterek és kapcsolatok volt, de nekem sehogyse tetszett a kapcsolatok szó. Sokat gondolkodtam rajta, aztán egy író barátom javasolta a kötődés kifejezést. Meg is akartam változtatni a címet, csakhogy a Kner Nyomda olyan gyorsan dolgozott, hogy mire jelentkeztem, már elkészült a könyvborító. Sajnálom, mert a kötődéssel többet lehet kifejezni. — Jelenthet ez tájhoz, szű- kebb lakóterülethez kötődést is? — Bizonyos vonatkozásban feltétlenül. A Tiszántúlról fakadtam ki, de nem akartam Pestre költözni, sohasem szoktam volna meg a nagy várost, Leányfalun telepedtünk meg 1955-ben. Aztán már tudatosan Pest megyei akartam lenni, nem egy egyszerű bevándorolt. A feleségemmel és a gyerekeimmel gyalogosan bejártuk a környező településeket, sokat foglalkoztam a megye múltjával és jelenével. Írtam is a Kortársnak egy dolgozatot Szentendre holdudvarában címmel, sőt ezenkívül sok feljegyzésem,, adatom van kéziratban például Visegrád- ról. Majd ezeket is megírom, ha nyugdíjas leszek. — Jelenleg min dolgozik? — Egy kisregényen. Mai ima lesz a címe és egy tanyai kislányról szól, akit a körülményein kívül a betegsége is kínoz: teljesen megkopaszodott. Valóságos a törté; et alapja. Néhány évvel ezelőtt szociográfiát készítettem a Tápió mentéről, akkor találkoztam ezzel a gyerekkel és figyelemmel kísértem az élete alakulását. Rá kellett jönnöm, hogy a valóság sokkal gazdagabb az írói fantáziánál. A kislány megtalálta a kiutat: a tudás megszerzését és továbbadását, persze hozzásegítette ehhez egy szép szerelem is. — Hányadik könyve lesz a Mai ima? — Kétféleképpen lehet szá„Mesterek és kötődések” FÁBIÁN ZOLTÁN SZERZŐI ESTJE FOTON
