Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

K«" "éiPs w xJumap 1981. OKTÓBER 8., KEDD Púja Frigyes nyilatkozata hazaérkezése után Gyarapodnak az enyhülés hívei Hétfőn Púja Frigyes külügy- I nált hidegháborús hangnemet. miniszter hazaérkezett New Ez többet jelez a puszta reto­Yorkból, ahol az ENSZ-köz- gyűlés 36. ülésszakán vett részt. Hazaérkezését követően az MTI tudósítójának nyilat­kozatot adott: t Az Egyesült "Nemzetek Szer­vezetének idei ülésszakának napirendjén is fontos nemzet­közi kérdések szerepelnek — mondotta. Az általános vita még tart, de az eddigiekből is levonható néhány következte­tés. Az egyik az, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban fokozódik az aggodalom a nemzetközi feszültség növeke­dése miatt. A fegyverkezési hajszát a népek elítélik, s a leszerelés különböző problé­máinak megoldását kívánják. Az Egyesült Államok új fegy­verkezési programja egyáltalán nem népszerű a nemzetek kö­zösségéhez tartozó országok­ban. Ami minket illet: pár­tunk, népünk, kormányunk következetes híve a leszerelés­nek, támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés ezzel kap­csolatos javaslatait és aktívan közreműködünk a nanirenden levő kérdések megvitatásában. Ügy érzékeltem, hogy az ülésszakon felszólaló külügy­miniszterek többsége mellőzte a nyugaton egy idő óta hasz­rikánál, földünk országainak többsége nyilván tartózkodni kíván az amúgy is feszült nemzetközi helyzet további éle­zésétől. Nem hallgathatom el azt sem, amivel nem értünk egyet, s aminek a közgyűlési beszé­demben is hangot* adtam. Az ENSZ tekintélyét nem növeli, hogy a tagállamok többsége — főként néhány nagyhata­lom nyomására — még mindig napirenden tartja az úgyneve­zett afgán és kambodzsai kér­dést. Véleményünk szerint a két országban történt fejlemé­nyek visszafordithatatlanok. Semmi értelme sincs olyan tervek készítésének, amelyek nem veszik figyelembe a kiala­kult realitásokat, s a rendezés helyett inkább az a céljuk, hogy akadályozzák a két or­szág belső és külső helyzeté­nek teljes konszolidációját. Ami az ENSZ-közgyűlés ülésszakán részt vevő külügy­miniszterekkel való megbeszé­léseimet illeti, azokat igen hasznosnak, gyümölcsözőnek tartom. E megbeszélések nem­csak a közgyűlés naoirendjén szereplő kérdéseket fogták át, hanem a nemzetközi élet to vábbi égetően fontos problé­máit is. Véleményt cseréltünk a Magyar Népköztársaság és az adott országok kétoldalú kap­csolatairól is, azokról az idő­szerű teendőkről, amelyek ha­zánk és ezen országok kapcso­latainak a fejlesztését célozzák. Örömmel állapítottam meg, hogy országunk tekintélye mind az ENSZ-ben, mind a világ- szervezet tagállamainak körei­ben töretlen. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása arra kötelez bennünket, hogy Magyarország jó hírnevére, kül' politikánk jelentős eredményei­re alapozva a jövőben még ak­tívabb nemzetközi tevékeny­séget fejtsünk ki népünk tö­rekvései és a szocialista közös­ség külpolitikai elképzelései­nek valóra váltása érdekében — zárta nyilatkozatát Púja Frigyes. Kassa Béketalálkozó Kassán záróközlemény ki­adásával ért véget az európai békeerők képviselőinek talál­kozója. A háromnapos találkozót a csehszlovák békebizottság a szocialista országok békeszer­vezetei tavaly decemberben Moszkvában lezajlott konzul­tatív tanácskozásának kezde­ményezésére és a békeharco­sok idén júniusban tartott stockholmi leszerelési értekez­letének folytatásaként szer­vezte meg, amelyen 21 euró­pai ország békeerőinek kül­döttei vettek részt. A találkozó résztvevői egy­ségesen követelték, hogy ha­ladéktalanul kezdődjék építő szellemű párbeszéd az európai nukleáris potenciál csökken­téséről, s üdvözölték azt a döntést, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tár­gyalásokat kezd e kérdések­ről. A Szolidaritás megszegi a megállapodást Árintézkedések léplek életbe Amerikai fegyverkezési program Elégedetlenek a „héják” Caspar , Weinberger ameri­kai hadügyminiszter és a kor­mányzat más vezetői a hét vé­gén valóságos televíziós offen- zívát indítottak a republiká­nusok újabb fegyverkezési in- 5 tézkedéseinek igazolására. ' Weinberger vasárnap a CBS televíziónak adott félórás in­terjút, majd hétfőn mindhá­rom nagy televíziós hálózat tudósítóit hivatalába kérette, így tízmilliók előtt vehette vé­delmébe az amerikai stra­tégiai fegyverkezést azok­kal szemben, akik sokallják, de főként a szélsőjobboldallal szemben, amely John Tower szenátorral az élen csalódott­ságát fejezte ki, mert Reagan egyelőre elvetetté az MX-rend- szer mozgó indítóállásokba te­lepítésének tervét. Elégedetle­nek a Carter irányvonalát kö­vető demokraták is. Weinberger azzal vigasztalta a szuperhéjákat, hogy mind az MX-rakétáknak a meglevő si­lókban való elhelyezése, mind pedig a B—1 bombázóflotta „átmeneti megoldás”. „A kor­mány három-négy további te­hetőséget vesz fontolóra, ho­gyan erősítse tovább a straté­giai nukleáris erőt a követke­ző szakaszban.” A B—1 bom­bázóflottát — jelezte Wein­berger — az évtized végétől a fejlesztés alatt álló „setten­kedő” típusú, az ellenséges ra­darok által nehezen észlelhe­tő bombázókkal váltják fel. A közbeeső időszakban a B—52- es bombázókat azért kell B— 1-esekkel helyettesíteni, mert azok alkalmasak a szárnyas­rakétáknak nevezett robotre­pülőgépek hordozására. Megmozdulások Madridban A NATÚ-esetMozás ellen A spanyol rendőrség va- I Sürgette, hogy a kérdésről sárnap füstbombákkal és gu- | tartsanak népszavazást. milövedékekkel támadt a Spa nyolország tervezett NATO- tagsága ellen tüntető több mint tízezer főnyi tömegre. A baloldali pártok által szer­vezett tiltakozó menet részt­vevői Amerika-, Reagan- és NATO-ellenes jelszavakat ki­áltozva vonultak végig Mad­rid belvárosán. Több helyen amerikai zászlókat égettek el. Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt fő­titkára egy madridi parkban tartott nagygyűlésen felemel­te szavát az észak-atlanti tömbbe való belépés ellen. A parlament külügyi bizott­ságában kedden kezdődő vi­tához a politikai pártok mint­egy harminc módosító indít­ványt nyfijtottak be. Ezek kö­zül a legjelentősebb a Spa­nyol Kommunista Párt és a Spanyol Szocialista Munkás­párt által benyújtott javas­latok, amelyek különböző for­mában és indoklással a kor­mány kérésének a napirend­ről való levételét, illetve a tervezetnek a kormányhoz való visszaküldését indítvá­nyozzák. Soron-terv KezMetikázett megszállás Az izraeli kormány vasárna­pi ülésén jóváhagyta az úgyne­vezett Saron-tervet, amelynek érelmében december elsejétől a Ciszjordániában és Gázában teljhatalommal rendelkező iz­raeli katonai kormányzat egyes feladatköreinek ellátására pol­gári személyeket neveznek ki az egyenruhás alkalmazottak helyébe. A palesztin földeket kisajátí­tó izraeli telepes' mozgalom szószólójaként ismert Ariel Sá­ron hadügyminiszter nevével fémjelzett tervezet lényegében érintetlenül hagyja a több mint egymilliós lakosú palesztin iz- reli katonai ellenőrzésének rendszerét: a megszálló hadse­reg egységei továbbra is a helyszínen maradnak, s a ki­nevezendő polgári alkalmazot­tak a katonai kormányzat alá tartoznak majd. Akár egyenruhát hord, akár öltönyt: a megszálló megszálló marad — e jelszó jegyében utasította vissza Ciszjordánia 23 palesztin vezetője az izraeli kormánynak azt a kísérletét, hogy egyes igazgatási funkciók katonaiból polgári kézbe adá­sával elfogadhatóbbá tégye a megszállást. A cigaretta és a gyufa árá­nak hétfőtől életbe lépett emelése újabb feszültséget váltott ki a kormány és a „Szolidaritás” között, jóllehet a „Szolidaritás” részéről — a kormány szerint — korábban hozzájárultak az ilyen intéz­kedésekhez. A „Szolidaritás” kongresszu­sának vasárnapi ülésén tilta­kozások hangzottak el, mire — Wojciech Jaruzelski miniszter- elnök utasítására — még va­sárnap este Gdanskba érkezett Marian Krzak pénzügyminisz­ter és Zdzislaw Krasinski, a Lengyel Állami Árbizottság elnöke. Mint a varsói rádió jelenjgtte, a delegátusok . kér­déseire válaszolva . érvekltel támasztották alá az intézke­dések szükségességét, a kül-' döttek azonban ezeket nem fogadták el.. Lech Walesa, a szakszervezet újjáválasztott elnöke felszólította a minisz­tereket, hogy függesszék fel a bejelentett áremeléseket, és közölte, hogy „ha azok mégii életbe lépnek, ez újabb társa­dalmi feszültséghez vezethet”. A varsói rádióban hétfőn reggel felolvasták a kormány sajtóirodájának közleményét, amely emlékeztet arra, hogy még júniusban és júliusban tárgyalások folytak a kormány és a „Szolidaritás” képviselői között a dohányfélék árának emeléséről. Az országos egyez­tető bizottság ezek nyomán akkor úgy foglalt állást, hogy ez ügyben nem folyamodik semmilyen tiltakozó akciqhoz, továbbá, hogy a cigaretta és egyéb dohányfélék árának emeléséért nem tart szüksé­gesnek semmilyen rekompén- zációt. Mint a közlemény hangsú­lyozza, a „Szolidaritás” kong­resszusának résztvevői a ko­rábbi megállapodás és a két miniszter által kifejtett érvek ellenére- hétfőre virradóra mégis olyan határozatot sza­vaztak meg, amelyben az ár­emelések felfüggesztését kö­vetelik. Ennek teljesítésére nincs mód, minthogy időköz­ben az árintézkedések már életbe léptek az ország egész területén — hangsúlyozza a közlemény, de hozzáteszi: a kormány -továbbra is kész tár­gyalásokat folytatni nemcsak őrről a kérdésről, hanem álta­lában az árrendszerről. Vendégünk: Jósé Eduards Bos Santos Mint lapunk első oldalán hírül adjuk, ma hazánkba érke­zik Jósé Eduardo Dos Santos, az MPL A Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke, az Országos Népi Gyűlés elnöke, a fegyveres erők fő- parancsnoka. Jósé Eduardo Dos San­tos 1942. augusztus 28-án született Luandában. Apja kőműves. 1961-ben csatlakozott az An­golai Népi Felszabadítási Mozgalomhoz, az MPLA-hoz. Illegális politikai tevékenysé­get fejtett ki Luandában, a diákok körében. 1961—62-ben a második katonai-politikai körzetben, az egyik felszaba­dított területen tevékenyke­dett. Az MPLA ifjúsági szer­vezetének elnökhelyettese lett Leopoldville-ben, majd az MPLA első képviselője Braz- zaville-ben. és hírközlési fele­lősének helyettese volt. 1974-ben a központi bizottság és a politikai bi­zottság tagjává vá­lasztották. A füg­getlenséget megelő­zően az MPLA nemzetközi osztá­lyának koordináto­ra volt. A függetlenség kikiáltását köve­tően az Angolai Népi Köztársaság külügyminisztere lett, majd később első miniszterelnök­helyettes. 1977-ben az MPLA Munkapárt I. kongresszu­sán a központi bizottság és a politikai bizottság tagjá­vá választották. 1979. szep­tember 20-án az MPLA Mun­kapárt Központi Bizottsága megválasztotta a párt elnöké­vé, s egyúttal megbízta az ál­lamfői tisztség és a fegyveres erők főparancsnoki teendői ellátásával. 1980. november 11-én az akkor megalakult országos népi gyűlés elnökévé választották. Az MPLA Mun­kapárt 1980 decemberében megrendezett rendkívüli kong­resszusán a küldöttek közfel­kiáltással megerősítették Jósé Eduardo Dos Santost párt- és államelnöki, valamint a fegy­veres erők ' főparancsnc ka tisztségében. Az Angolai Népi Felszabadí­tást Hadsereg tagja 1962-től. Egy MPLA-ösztöndíjas csoport tagjaként 1963 novemberében a Szovjetunióba utazott, ahol 1969 júniusában olajmérnöki diplomát szerzett. 1970-től 1973-ig a második katonai-politikai körzet rádió­A Trybuna Ludu hétfői számában kommentárban ítéli el a „Szolidaritás” kongresz- szusának azt a határozatát, amelyben elutasítja az ország parlamentje által egyhangúlag jóváhagyott törvényt a válla­lati önkormányzatról. Ezt a lépést — írja — úgy lehet értelmezni, „mint a társadal­mi megállapodások egyoldalú felmondását, a kompromisz- szumok elvének egyoldalú el­utasítását”. A határozat meg­szövegezőinek nyilvánvaló célja az, hQgy minimálisra csökkentsék az olyan vállala­tok számát, amelyeknek igaz­gatóit központilag nevezik ki. A határozat nyíltan a köte­lező érvényű törvények fi­gyelmen kívül hagyására biz­tat, amikor arra hívja fel a munkáskollektívákat, hogy hozzanak létre „igazi önkor­mányzati szerveket” a „Szoli­daritás” álláspontjának meg­felelően. A „Szolidaritás” mindezzel feltette a pontot az i-re, mert nem kevesebbet nyilvánított ki, mint azt, hogy a parlament csak azt ha* hatja jóvá, és olyan formá­ban, ami és ahogyan a szerve­zetnek tetszik. A „Szolidaritás” kongresszu­sának második fordulóját érté­kelve a „Rzeczywistosc”, a Varsó—80 nevű kommunista értelmiségi kör hetilapja ar­ra a megállapításra jut, hogy ideje határozott nemet mon­dani a sztrájkokkal, provoká­ciókkal, való fenyegetőzésre és az anarchiára. „Itt az ideje, hogy minden, az állam rendelkezésére álló erőt mozgósítsunk mind a nyílt, mind a lopakodó ellenforrada­lom megfékezésére. Nem lehet számítani arra, hogy a szo­cializmussal és Lengyelor­szággal szemben ellenséges erők harc nélkül megadják magukat. Saját céljaik eléré­sében a „Szolidaritás” vezetői következetesek és kíméletle­nek” — írja a lap. ★ Mint a PAP hírügynökség jelentette, a Szolidaritás gdanski kongresszusán felol­vasták ázt a levelet, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára intézett a küldöttek­hez. Nyugtázta a kongresszus­ra szóló meghívást, amely kés­ve érkezett, s megállapította: a magyar szakszervezetek nem kívánnak tanácsokat ad­ni más országoknak arra néz­ve, hogyan oldják meg a szak- szervezeti - problémáikat, A Szolidaritás kongresszusának a kelet-európai országokhoz intézett üzenetét Gáspár Sándor elfogadhatatlannak minősítette. Eh tüzelt a PKP küldöttsége Közlemény a látogatásról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 1— 4-e között látogatást tett ha­zánkban a Portugál Kommu­nista Párt küldöttsége Alva­ro Cunhalnak, a párt főtit­kárának vezetésével. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megbeszéléseket folytatott a küldöttséggel. A megbeszéléseken a részt­vevők kölcsönösen tájékoz­tatták egymást pártjaik hely­zetéről, tevékenységéről és az előttük álló feladatokról. Vé­leményt cseréltek országaik és a két párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A tárgyalások az MSZMP és a PKP kapcsola­taira hagyományosan jellem­ző meleg, elvtársi légkörben és a teljes egyetértés szelle­mében folytak. Kádár János kifejezte a ma­gyar kommunisták és dolgo­zók szolidaritását azzal az ál­dozatkész, következetes és ne­héz harccal, amelyet a por­tugál kommunisták más de­mokratikus. haladó és ha­zafias erőkkel együtt a dol­gozók jogainak és érdekeinek védelmében, az ország alkot­mányában is szentesített ha­ladó demokratikus rendszer és a forradalmi vívmányok megvédéséért folytatnak. Alvaro Cunhal a portugál A nyugalaémst ellenzék követelése Éles vita a tüntetés körül Változatlan hevességgel fo­lyik a vita az NSZK-ban az október 10-i bonni béketünte­téssel kapcsolatban. A Szociáldemokrata Párt visszautasította és propagan­dafogásnak minősítette az el­lenzéknek azt a követelését, hogy Helmut Schmidt kan­cellár vesse fel a parlament­ben a bizalmatlansági kér­dést Előbb Friedrich Zim­mermann, a CDU-CSU par­lamenti frakciójának elnök- helyettese, majd Helmut Kohl, a CDU elnöke azt állította, hogy a szociálliberális koalí­ció valószínűleg nem is ren­delkezik a szükséges parla­menti többséggel a biztonság és a katonapolitika terén. Knut Terjung, az SPD par­lamenti frakciójának szóvi­vője figyel me?tette az ellen­zéket: súlyos parlamenti ve­reség várna rá, ha bizalmat­lansági indítványt terjesztene be. Hasonló szellemben nyi­latkozott Wolfgang Mischnick, a Szabaddemokrata Párt par­lamenti csoportjának elnöke. A vita msfgában a Szociál­demokrata Pártban sem na­gyon csillapodik. Peter Glotz, az SPD országos ügyvezető­je, vasárnap esti tévényilat­kozatában elhatárolta magát Peter Corterier külügyi ál­lamminiszternek attól a dur­va támadásától, amelyben „a kancellár és a kormány el­leni tőrdöfésnek” minősítette a békedemonstrációt. Glotz egyúttal közölte: a szociáldemokrata párttagoknak továbbra is tilos együttmű­ködniük a kommunistákkal. De- mivel a most szombati megmozdulást két evangéli­kus szervezet kezdeményez­te, nem lehetett megtiltani a békét támogató szociálde­mokrata fiatalok részvételét. kommunisták nevében kö­szönetét mondott azért a szo­lidaritásért, amelyet az MSZMP, a magyar nép tanú­sított a Portugál Kommunis­ta Pr rt és portugál nép har­cával. Hangsúlyozta, hogy a portugál testvérpárt nagyra értékeli azokat az eredmé­nyeket, amelyeket Magyaror­szágon a szocializmus építé­sében, különösen pedig az el­múlt negyedszázadban az MSZMP vezetésével elértek. Az MSZMP és a PKP ve­zetői nagyra értékelték a vi­lág népeinek és dolgozóinak a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializ­musért és a kommunizmusért vívott harcában elért törté­nelmi győzelmeit, s ugyanak­kor aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzetnek a legagresszívabh imperialista körök tevékenysége nyomán bekövetkezett romlása miatt. Határozottan elítélték a fegy­verkezési hajsza fokozására, a katonai fölény megszerzé­sére, a nemzetközi feszültség növelésére és a hidegháború újjáélesztésére irányuló tö­rekvéseket. Rámutattak arra a veszélyre, amit az ameri­kai közép-hatótávolságú nuk­leáris rakéták néhány nyu­gat-európai országban törté­nő elhelyezésére vonatkozó NATO-döntés jelent, és alá­húzták, hogy az új tömeg- pusztító fegyver, a neutron- bomba gyártásának megkez­désével az amerikai admi­nisztrációt komoly felelős­ség terheli a nemzetközi lég­kör megromlásáért. A két küldöttség szolidari­tásáról biztosította a Len­gyel Egyesült Munkáspártot és a lengyel dolgozó népet a szocializmus megvédéséért és konszolidálásáért folytatott harcában, az ellenforradalmi erők fokozódó támadásával szemben, amelyek építenek az imperializmus aktív segítsé­gére. A szocializmus védelme Lengyelországban nemcsak a lengyel nép. hanem vala­mennyi ország dolgozóinak és népeinek, a béke megőrzésé­nek érdeke is. Kádár János és Alvaro Cunhal nagyra értékelte az MSZMP és a PKP között fennálló szoros, testvéri kap­csolatokat, amelyek a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár-internacionalizmus elvein alapulnak. A PKP küldöttsége portu­gáliai látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizott­ságának küldöttségét, amit a magyar fél köszönettel elfo­gadott. t

Next

/
Thumbnails
Contents