Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

^íívia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1881. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK Nagy kincs a munkáskéz Minddel jól kel! gazdálkodni Többen a szövetkezetekben Az 1980-ban megjelent — a munkaügyi miniszter által el­lenjegyzet — rendelet óta a tanácsoknál megszűnt a köte­lező munkaerő-kiközvetítés, helyette „A tanácsok munka­erő-irányítása szolgáltató jel­legű”, fogalmazza meg az idé­zett dokumentum. Az 1980 előtti és s mai helyzet között a különbség lényeges. A legszembetűnőbb az a jelenség, hogy a taná­csoknál a munkaerő-forgalom nagyon lecsökkent. A dolgozók nem mennek be a közvetítő osztályhoz, a vállalat hiába adja be az igényét, nincs ki­nek közvetíteni a keresletet. Közvetítéssel Vácott évek óta hat- és nyolcszáz között van a mun­kahelyigény. 1980-ban 172-en jelentkeztek a kínálati olda­lon, de csak 56-an helyezked­tek el. A járásban ezek a szá­mok az alábbiakként alakul­tak: 500 hely, 205 jelentkező, 199 elhelyezett. 1981-ben vi­szont havonta alig 10-en ke­resték meg a munkaügyi osz­tályt, ezek elhelyezkedéséről sincs visszajelzés. így aztán — mivel félévenként összegezik a hiányzó létszámokat — nem lehet napra készen tudni, hogy mi a helyzet a vállala­toknál. Vegyünk egy példát. Január elején az Izzó jelezte, hogy szüksége volna hat vil­lanyszerelőre. Februárban be­téved két szakmunkás a ta­nácshoz, őket elküldik agyár­ba. Májusban ismét jelentke­zik három. A munkaügyi osz­tály dolgozói nem tudják, hogy a két februári jelentkező el­helyezkedett-e az Izzóban, il­letve a vállalat — más úton — betöltötte-e a státusokat. így aztán nem csoda, ha a taná­csi dolgozók feleslegesnek ér­zik a munkavállalók „irányí­tását”. Mindig kevesebb — Mi akkor a feladatuk? — kérdezzük Bagi Adrásné és Meszlényi Gézáné munkaügyi előadókat a városi tanácsnál. — Csak akkor tudunk hasz­nosan közbelépni, ha a dolgozó nem tud munkát találni. Amíg képes rá, hogy maga megta­lálja a megfelelő helyet, nem jön ide. Hasznos az is, hogy pontosan látunk tendenciákat. Például 1978-ban a járás te­rületén levő termelőszövetke­zetek dolgozólétszáma 9300 volt. 1980 végén 12 547. Ez több mint 3000 fős növekedés 3 év alatt. Ezzel párhuzamo­san a városi iparvállalatoknál a csökkenés 640 volt. A folya­mat 1981-ben sem állt meg. Ez a tendencia nemcsak a já­rásunk sajátossága, hanem megyei jelenség is. — Mi az oka? — Egyrészt az, hogy a me­zőgazdaságban is egyre job­bak a kereseti lehetőségek, másrészt sok melléküzemágat hoznak létre a termelőszövet­kezetek. Sokszor a fővárosban létesülnek ilyen munkahelyek, valószínű, hogy az ottani ipar­ból is vonnak el munkáskeze­ket. Kinek jó? Egy rövid írás nem alkal­mas arra, hogy a gazdasági kérdéseknek akár szűk köré­ről is vitát nyissunk. Feltéte­lezhetjük, hogy a mellék­üzemágak is társadalom szá­mára végeznek hasznos mun­kát. Az azonban elgondolkoz­tató, hogy néhány gyárunk olyan mértékű munkaerő- hiánnyal küzd, mely az ex­portteljesítését veszélyezteti. Továbbá miért jó az a társa­dalomnak, hogy az a jól kva­lifikált szakmunkás, aki teg­nap még valutát hozó termé­ket gyártott, holnaptól vala­hol egy kevésbé fejlett tech­nológiával dolgozó mellék­üzemágban sokkal kevésbé fontos termékek gyártásával foglalkozik ? Vicsotka Mihály Bonyolult műszerek értői Felkészültek a télre. A váci Gelka-szervizben a nyári hónapok­ban havonta mintegy kettőezer—kettőczernégyszáz készüléket, háztartási kisgépet javítottak meg. A szakemberek most kezd­ték el a Vidcoton-modulkészülékek javítását, melyekkel eddig a Videoton-márkaszerviz foglalkozott. Újdonság még, hogy újabb szolgáltatásként bevezették a központi tv-antennák ja­vítását, karbantartását, felújítását. Képünkön: Schoffer Sándor, a fiatal tv-szerelő. Papp László felvétele Készülődés a télre Turistaházak a Börzsönyben Ott, ahol a lebontásra ítélt, de Pest megye fiatalsága által megmentett és újjávarázsolt börzsönyi úttörővasút sárga szerelvénye vígan fütyörészve kiszalad Verőcemaros zöld elő. tetős állomásáról a kéklő he­gyek rengetege felé, csiko­rogva fordul be a széles, asz­faltos útra terepjáró kocsink, hogy megnézzük, milyen szí­ves vendéglátás várja a kirán­dulókat a szerződésbe adott turistaházakban. A kocsiban négyen ülünk: Józsa Kálmán, a Közép-dunavidéki Intéző Bi­zottság területi titkára, dr. Zsigó Ferenc, a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat szerződés­be adott üzletek osztályvezető­je, Feszler Géza, a váci járási hivatal kereskedelmi felügye­lője és én jegyzetfüzetemmel. Zenélő helynevek Utunk az erdei vasút, és a Nagy-Vasfazék, a Bagolybükki és Szén-patakokból megizmo­sodott csobogó Morgó’-patak mentén vezet. A hatvanas években előbb kirándulók özöne, majd új honfoglalók jelentek meg és ma már csak­nem összeér Verőcemaros és Szokolya. Rendezni kellett a területet, és a tanács, felsőbb szervek, a Dunakanyar (utóda Közép-dunavidéki) intéző Bi­zottság támogatásával az or­szág legszebb közművesített üdülőtelepét alakítja ki. Az idegenforgalmi idény sürgette a korszerű kereskedelmi és vendéglátóipari egységek ki­alakítását is. — Vállalatunknak a Duna­kanyarban 27 üzlete van — mondja dr. Zsigó Ferenc —, melyből a Börzsönyben levő hat turistaházzal együtt idén 18-at már szerződésbe adtunk. A felszabadulás előtt Sierstoff porosz gróf, a terület tulajdo­nosa nem tűrte, hogy erre tu­risták csellengjenek. A felsza­badulás után különféle egye­sületek főként társadalmi munkában kezdték a turista­házakat építeni. Majd azokat a Turistaellátó Vállalat átvet­te, de úgy látszik, erején felü­li feladatra vállalkozott, mert amikor a vállalatot 1975-ben felszámolták, és a házakat a Pest-Budai Vendéglátó Válla­latnak adták át, annak hirte­lenjében 7 millió forintot kel. lett a rendbehozatalra áldoz­nia. A mai napig összesen 10 millió forintot, de volt gond a tatarozás végrehajtásával is, mert erre a helyre nem kap­tak vállalkozót, így saját kar­bantartó részleget kellett szer­vezniük. A 350 forrás vidékén fut kocsink tovább és zenélnek a nevek, amint sorolják: Ez a Nagy-Morgó, vele szemben a Javult az öregfiúk teljesítménye ia jön s Ferencváros Az öregfiúk labdarúgó-baj­nokságában a héten az utolsó előtti fordulót bonyolították le. A Váci Izzó nehéz feladat előtt állt: Budapesten lépett pályára a Vasas ellen. A vá­ciak felnőttek a feladathoz és nagy küzdelemben szerezték meg a két bajnoki pontot. Vasas—Váci Izzó MTE 0-1 (0-0) Konrád László edző a kö­vetkező csapatot szerepeltet­te: Janák — Molnár, Kriska, dr. Bánfalvi, Balogh, Pálinkás, Pintér, Liebhardt, Velki (Pin- des), Ottó, Ozsvári. A kezdés után a Vasas lépett fel táma­dólag, majd kiegyenlített já­ték folyt. A . váciak taktiku­san, fegyelmezetten játszot­tak és többet birtokolták a labdát. A második félidő-ben a helyiek 'többet támadtak, de a védelem Kriskával az élen jól állt a lábán. A befejezés előtt 10 'perc­cel Balogh a bal oldalon el­futott, szép cselek után be­adott és a jól helyezkedő dr. Bánfalvi 8 méterről okosan helyezett a hálóba. A befeje­zés előtt a Vasas javára meg­ítélt büntetőt Janák remek vetődéssel hárította. Jók: Janák, Kriska (a csa­pat legjobbja), dr. Bánfalvi, Balogh, Pálinkás. Október 29-én, csütörtö­kön az Izzó újabb nagy erőpróba előtt áll: elmaradt mérkőzé­sen a Ferencváros ellen lép­nek pályára. A váci stadion­ban a mérkőzés 14.30 órakor lesz. Nyitrai József Textiles sportnap A textil közművelődési koordinatív bizottság szer­vezésében női és férfi kis­pályás labdarúgásra került sor október 24-én, szombaton a Fonógyár pályáján. Az esős. hideg idő ellenére nagy lel­kesedéssel játszottak a csa­patok. A női csapatok közül a fonás lányok lettek az el­sők, a Bélésgyár a második lett. A férfi kispályás mérkő­zést a Váci Kötöttárugyár nyerte. Második helyen a Fo­nógyár végzett. Csattogó, ott van Csömöle völ­gye, meg Királykő-föle. Szo­kolya neve a sólyomból szár­mazik, itt laktak Mátyás ki­rály solymászai. Ez a Króni­kás állomás, amott a Kincs­kereső, ahonnét irányítják a 15 kilométer' hosszú, 9 állo­mással rendelkező, hazánk öt úttörővasútja közül a második leghosszabbat és legjelentő­sebbet, mely évente közel 1 millió utast és 20 ezer tonna árut szállít. Királyrét után már csak gyalog, vagy az er­dészet földútján, télen szán­nal, nyáron lovas kocsival, vagy terepjáróval lehet árut szállítani. Állandóan 600—700 méter magasan járunk itt a tengerszint fölött. Ez már vé­dett terület, valamikori kirá­lyi vadaskert. Ma is ritka va­dak, madarak lakhelye. Itt bi­zony nem egyszer késő este, sötétben, elemlámpa fényénél gyalogosan térnek haza anyag- beszerző útjukról a turistahá­zak vezetői. 5 kilométeres kapaszkodó után nagy tisztás végén fris­sen festve áll előttünk a negy­ven vendég fogadására alkal­mas Magas Tax-i turistaház. A vezető fiatalasszony, szoko- lyai óvónő, aki most végzi az üzletvezetői tanfolyamot. Táj a magasból — Áldozni kell, hogy meg­találjuk a számításunkat — mondja a férje. — Nem szá­mítjuk fel a felhasználható árrést, építgetünk, tatarozunk. Két baj van még: először, hogy az IBUSZ rosszul tájékoztatja a vendégeket, hogy itt nincs étkezési lehetőség, és mint 30 évvel ezelőtt, teli hátizsák en­nivalóval, petróleumfőzővei jelennek meg a vendégek. A másik, hogy nincs telefon. Nem egyszer hátamon vittem le a beteget a hegyről, ahon­nét mentőkért telefonálhat, tam. Indulunk tovább. A két kilo. méteres meredeken még a te­repjáró is prüszköl, amikor el­érjük az ország egyik leg­szebb turistaházát, a termés­kőből épült, 65 ágyas, egy­emeletes nagyhideghegyit. In­nét pár száz méter az ország harmadik legmagasabb csúcsa, a 939 méter magas Csóványos. A ház belül rendezett, a szo­bák tiszták, de kívül már vár­ja a tatarozást, a terasz a ce- mentezést, az ajtók, ablakok a festést. Persze az is igaz, hogy a négy évszakos kirándulóhely, a Börzsönyben az október és november lazító hónap, ami­kor tatarozni lehet. Megpihe­nünk az ebédlőben, mellet­tünk frissen sültet rendelnek, 20 perc múlva már ott páro­log az étel. . Széles kerülővel Törökmező felé tartunk. A 60 személyes turistaház országos példa is le­hetne. A bérlő saját költségén teraszt, kerthelyiséget építte­tett, a környéken is felszedi a szemetet, és nemcsak azokat látja szívesen, akik fogyaszta­nak, hanem az eső elől behív­ja azokat is, akiknek idáig már elfogyott a pénzük. Múlt­kor 60 diákot, akiknek még szállást I is adott. — Mi ebben a haszna? — kérdezte valaki —, és így fe­lelt: elviszik a jó híremet. Meleg, otthonos, kulturált hely, ahol az ember szívesen időzik egy pohár sör, egy pap. rikás mellett, miközben kinéz az ablakon. Pár lépéssel odébb kézilabdapálya, mellette kez­dődik a 9 állomású, 18 szeres erdei tornapálya, lejjebb ha­lastó csillog, kissé az erdőbe süllyesztve, kerítés mögül dug­ja ki nedves orrocskáját egy őzike. A parkolóban egy sor kocsi, az úton gyerekek vidám zsivaja. Jó tőke Verőcemaroson a Patak vendéglőbe térünk be. Tiszta­ság, trófeák a falon. Mondják, hogy ide is bezúdult vagy 30 gyerek, de már fogytán a pén­zük, elemózsiájuk, mentek ha­zafelé. A vezető ráfizetéssel tálalt nékik. A község napkö­zi otthona tatarozás alatt áll, így 140 gyerek részére önkölt­séges áron ad ebédet. Miért? — A nevemért, a vállalat nevéért. Hazafelé lapozgatom a Házi Jogtanácsadó különkiadását az új üzemeltetési formákról: „Hazánkban a boltok, vendég, látóhelyek háromnegyed része kis üzlet”. A kis üzlet költsé­ge nagyobb, és több gondot jelent, mint a nagyobb forgal­mú áruházaké. Ezért, gazda­ságosság miatt ezeket a he­lyeket nem is lenne szabad üzemeltetni, de a lakosság el­látása miatt bezárni nem le­het. A rendelet végrehajtásá­val ezek megmaradtak, gazda­ságosak lettek, jól járt vele a vállalat, az üzletvezető, a ve­vő, a vendég és a lakosság. Mészáros Gyula Kétszáz telek Sződiigeti parcellázás Sződligeten a községi tanács támogatásával elkezdődtek mintegy 30 hektáron a Határ úttól északra fekvő terület parcellázásának előkészítő munkálatai. A község lakói ily módon bértelekihez juthat­nak. Az Egri Elektromos Művek november elején kezdett épí­teni egy nagyfeszültségű táv­vezetéket, amely módot ad arra, hogy a tanács elkezdje a parcellák kiosztását. A kö­vetkező évben a villamosítási munka folyamatos lesz és kisfeszültségű távvezetéket ad­nak át rendeltetésének. A tervek szerint jövőre már 200 telek megvételére nyílik lehetőség. Vác a hazai lapokban A Népszava hírül adta, hogy a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára a VI. ötéves tervidőszakban 16 millió fo­rintot kíván fordítani szociál- oolitikai és munkavédelmi cé­lokra s ebből vásárolnak kör­nyezetvédelmi berendezéseket is. A Magyar Nemzet hasábjain Gergely László felidézte egy budapest—váci csónak túra él­ményeit s arról írt, hogy a vízi élet odavonzza és meg­tartja az emberek százait, sportbarátságok létesülnek, s a Váccal szemközti sziget ked­velt kemipngterület számukra A Hajó-Daru tudósított ar­ról, hogy változatlan a mun­kaversenyszellem az MHI Váci Gyárában, ahol a: 1981-es évre 35 szocialista bri­gád. 2 kiváló osztály és 2 ki­váló műhely tett vállalást Termelési vállalásaik túltelje­sítése mellett példát mutat­nak a társadalmi munkában is. P. R. ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) Két hétig:- fA. olcsó áruk vására Vácott, a Köztársaság út 7. sz. alatt (a papír- és írószerből! helyén) Ajánlatunk: pliszírozott, mintás női szoknvn férfiöltöny 200 Ft 696 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents