Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-30 / 255. szám

A Minisztertanács ülése A kormány intézkedéseket tett az energio program gyorsítására, több tröszt megszüntetésére, valamint a fuvarigények kielégítésére PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtöki ülésén megerő­sítette a Gazdasági Bizottság határozatát az energiagazdál­kodási kormányprogram vég­rehajtásának meggyorsítására. Kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy az energiatakaré­kossággal és racionalizálással összefüggő konkrét feladatok végrehajtását következetesen érvényesítsék, folyamatosan és gyakorlatiasan ellenőrizzék. Az intézkedések végrehajtásának elmulasztása esetén minden esetben felelősségrevonást kell alkalmazni. A prémiumrend­szert úgy kell továbbfejleszte ni, hogy a kellő személyi ösz­tönzés és az anyagi érdekelt­ség erőteljesebben támassza alá a program gyorsított vég­rehajtását. A kormány, megerősítve az Állami Tervbizottság állásfog­lalásait, áttekintette a hazai szénbányászat helyzetét. Intéz­kedéseket hozott a szénbányá­szat gazdálkodásának javításá­ra, továbbá a márkushegyi és a nagyegyházai bánya építésé­nek gyorsítására. Megvizsgál­ta a korábbi döntések alapján létesülő mányi bányaüzem épí­tésének helyzetét és meghatá­rozta a további feladatokat. A Minisztertanács úgy dön­tött, hogy az irányítási rend­szer korszerűsítése, valamint a piaci követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében 1981. december 31- ével megszünteti a Baromfi- ipari, a Söripari és a Konzerv­ipari Trösztöt,, valamint az Agrotrösztöt. Ugyancsak 1981 december 31-ével megszűnnek a korábban megszüntetett trösztök helyett létesült ága­zati irodák is. A korábban tröszti szervezethez tartozó Szélütés tőgyre több olyan, érté- kés és — nem utolsó sóiban, — nagy terjedelmű, súlyos fogyasztási cikket vásárolunk, amelyet — hogy egyáltalán használ­hassuk — előbb haza kell szállítani. Téglát, cementet fuvaroznánk, új, épülő ott­honokhoz; de a tüzelőt sem elég csak megvásárolnunk, el is kell juttatni például szenespincénkbe. Röviden — és hivatalos szóhaszná­latban — nőttek a lakossá­gi fuvarigények. Ennek helyzetét vizsgálta meg a KNEB, és a tapasztalatok­ról a kormány Gazdasági Bizottsága tájékoztatta a Minisztertanácsot. Becslések szerint évente tízmillió esetben a lakosság áruival futnak a gépkocsik szerte az országban. A jár­művek többsége az úgyne­vezett közhasználatú fuva­rozó Vállalatok tulajdona, de akadnak köztük a kü­lönböző közületek, gyárak, üzemek kocsijai is. A szál­lítási feltételek javultak, de nem eléggé. Az elmaradás okai között a KNEB előter­jesztése egyebek között megemlíti: a közhasználatú fuvarozók szívesebben vál­lalnak olyan, nagy volume­nű szállításokat, amelyek kifizetődőbbek, így teljesít­ményükben csak elenyésző százalék a lakossági fuva­rozás. A közületek — bár már egy 1969-es kormányrende­let lehetővé teszi számuk­ra — nem kellően érdekel­tek abban, hogy a lakos­ságnak szállítsanak. A hely­zetet alig javítja, hogy egyes helyeken a magánfu­varozók — egyelőre főleg lovas kocsikkal — vállal­koznak a lakosság ellátásá­ra, de lényegesen drágáb­ban, mint az állami, szövet­kezeti szállítók. A< legtöbb gond a tüzelő- és építőanyag-szállításnál van. A szervezett fuvaro­zás nem általános, gyakran a vevőnek leéli rakodnia is. Kevés a fuvarvállaló iroda, a megrendelők általában nem tudják, milyen szállí­tási lehetőségeik vannak, mennyi fuvardíjat számít­hatnak föl nekik. Még bő­ven akad olyan nagyobb település is, ahol nincs megoldva a pb-gázpalack, a tüzelőolaj, a kisebb mennyiségű szilárd tüzelő hazaszállítása. Nincs ele­gendő különleges jármű sem, például emésztőgödör szippantásához, szemétszál­lításhoz. Az autólehoz kap­csolt poggyászszállító pót­kocsik nem váltak be, így a kistermelők akkor is ne­hezen tudják piacra juttat­ni árujukat, ha személygép­kocsival rendelkeznek. A Minisztertanács tavalyi határozata alkalmas kerete­ket és feltételeket adott a lakossági teherszállítás fej­lesztéséhez. Egyes kezdeti eredményektől eltekintve azonban a határozat végre­hajtása vontatottan halad. Továbbra sem kellően ki­használtak a szállító kapa­citások, nem megfelelően mérték föl a lakosság fu- vaxigényeit. A szállítás színvonalának javítására, a minisztertanácsi határozat következetesebb végrehaj­tására a KNEB az országos vizsgálat tapasztalatai alap­ján számos javaslatot tett. Így például ajánlják, hogy az építőanyagot gyártó üze­mek közvetlenül szállítsa­nak a lakosságnak. Felül lehetne vizsgálni a tüzelő- és építőanyag-kereskedelmi telepek nyitvatartási idejét úgy, hogy az jobban alkal­mazkodjék a lakosság ér­dekeihez. Tovább kell fej­leszteni a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállításá­nak rendszerét, rövidítve ennek határidejét. A városokban, járási székhelyeken megol­dandó a tüzelőolaj és a pa­lackos gáz szervezett ház­hoz szállítása. Növelni kell a fuvarfelvevő helyek szá­mát, és a helyi tanácsoknak szükség esetén úgy kell en­gedélyezniük magánszemé­lyek tehergépjármű-fuva­rozását, hogy feltételként megszabják különböző célú lakossági fuvarok kötelező teljesítését is. vállalatok önálló gazdálkodó egységként, működnek tovább. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság tájékoz­tatóját a lakossági fuvarigé­nyek kielégítésének helyzetéről és a további tennivalókról, va­lamint a téli fűtési idényre való felkészülésről. A Minisztertanács megvitat­ta a közületi szervek gépko­csihasználatát szabályozó ha­tározatok végrehajtásának ta­pasztalatait és a további ten­nivalókat. Megállapította, hogy a végrehajtott intézkedések eredményeként a közületi gép­kocsik száma, s ezzel párhuza­mosan a költség jelentősen csökkent. Intézkedéseket foga­dott el több területen a közü­leti gépkocsiállomány további csökkentésére, észszerűbb, gaz­daságosabb hasznosítására. A kormány felhívta az érin­tett miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az or­szággyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői javasla­tok megvalósításának lehetősé­geit, s tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét, vala­mint az érdekelt képviselőket. r* ■ n i t * /■» a rr. t v'*•**:*• :i TAKIÁr< I A XXV. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. OKTÓBER 30., PÉNTEK Mer 3. oldal: 36 év — summa cum laude 4. oldal: Garancia kistermelőknek 6. oldal: A hajók a DESÉ-ben nem kaptak léket 7—8. oldal Rádió-, televízió-melléklet Befejeződtek a műszaki hetek Több ezer volt az érdeklődő Elsőévesek tanítási órája Befejeződtek a Pest me­gyei műszaki hetek. Az MTESZ Pest megyei szer­vezetének rendezésében ok­tóber 1 és 29 között több mint harminc előadást és bemutatót rendeztek, a programba mintegy 2500— 3000 érdeklődő kapcsolódott be. A rendezvénysorozat befe­jező eseményére tegnap került sor Cegléden, ahol az MSZMP járási, illetve városi bizottsá­gának székházában Vendég Ferenc mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást az egybegyűlt szakembereknek. A rendezvé­nyen jelen volt dr. Olajos Mi­hály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője is. A miniszterhelyettes, aki a mezőgazdaság VI. ötéves ter­vének kiemelt feladataival foglalkozott, egyebek között •elmondta: az ágazat tovább­fejlődésében a gabonatermelés változat­lanul kulcskérdés. Nemcsak arra van szükség, hogy a termésátlagok növe­kedjenek, hanem a vetésterü­letet is gyarapítaniuk kell, ha céljainkat el akarjuk érni. A mezőgazdaság másik alap­pillére, a hústermelés szerke­zetében bizonyos arányváltozá­sok várhatók, különösen a hús­marhatartás pozíciói javulnak. A t&z-melléküzemek megte­remtésében elismerő szavakkal szólt Pest megyéről, s a legna­gyobb lehetőséget a nagyipari vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem tartós kapcsolatában jelöl­te meg. Követendő példaként említet­te az ácsai Vörös Október Tsz egyik kezdeményezését: a gaz­daság ugyanis a tsz tulajdoná­ban maradó teheneket helye­zett ki a háztájiba. Ezzel nö­velni tudta állományát anél­kül, hogy költséges beruházás­ba fogott volna. ’ 'í '• / . 3 ■ ' (>s a a halásztelki ezőgazdasági [munkásképző la tanulói megye ter- iszövetkezetei- sajátítják el akorlaü ismé­iét. Az I. éves - és gyü- ilcstermesztő os diákok a d Tsz faisko- >an ismerked- az oltvány ikészítésével, rmelésévcl és ályozásával. Az előadást követően a té­mával kapcsolatosan kérdések hangzottak el, majd dr. Bán­házi Gyula, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatója mondott zárszót. V. B. Lázár György hazaérkezett Véget ért a bonni hivatalos látogatás Lázár Györgyöt vendéglátója, Helmut Schmidt kancellár kísérte ki a bonni repülőtérre Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön dél­előtt a nyugatnémet főváros­ban megkoszorúzta a háború és a fasiszta önkényuralom ál­dozatainak emlékművét. Ezt követően a bonni városházán tett látogatást, ahol Hans Da­Bsakhitelhl — osztrák kooperációban Új bánya és brlkett§yár Nagy teljesítményű szénbá­nya és brikettgyár építésére írtak alá csütörtökön két köl­csönszerződést a Dorogi Szén­bányák és a Magyar Nemzeti Bank képviselői Dorogon. A Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárd forint hosszúlejáratú fejlesztési hitelt nyújt a doro­gi vállalatnak a Lencsehegy—2 elnevezésű új bánya létreho­zására. A munkálatokat, a do­rogi vállalat kivitelezésében, a jövő év januárjában kezdik meg. Az első frontfejtés 1985- ben ad szenet, a teljes beru­házás pedig 1988-ban fejeződik be. A másik hitelszerződés egy évi 450 000 tonna kapacitású új brikettgyár felépítéséhez nyújt anyagi fedezetet. A több mint egymilliárd forintba ke­rülő létesítmény osztrák—ma­gyar közös beruházásból épül fel Tokod-altárón. Az építke­zést a jövő év elején kezdik és a gyár 1983-ban készül el. Titels, Bonn főpolgármestere köszöntötte meleg szavakkal. A magyar kormányfő beírta nevét Bonn város aranyköny­vébe. A miniszterelnök délben — a tervezettnél hosszabb, körül­belül egyórás — elmélyült zá­rómegbeszélést folytatott a kancellári hivatalban vendég­látójával, Helmut Schmidttek A tárgyalások befejezése után a két kormányfő sajtóértekez­letet tartott, melyet a 2. olda­lon ismertetünk. Lázár György NSZK-beli látogatása ünnepélyes búcsúz­tatással ért véget. A kancellá­ri hivatal épülete előtt a két ország himnuszának elhangzá­sa és a katonai tiszteletadás után Helmut Schmidt kancel­lár vett búcsút vendégétől. A kormányfő, felesége és a kíséretükben tartózkodó ma­gyar államférfiak csütörtökön, a délutáni órákban érkeztek haza. Korszerűbb városrendezés, a követeiményekhez igazodva A lakótelepek Éj arculata Lehetséges-e és miként a jelenleginél emberközelibb la­kótelepek kialakítása? — erre a kérdésre adtak választ a tegnap délelőtti, kiállítással egybekötött sajtótájékoztatóju­kon a Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézet szak­emberei. Bemutatták a tele­püléstervezés legújabb ered­ményeit, és beszámoltak ar­ról, hogyan korszerűsíthetők a korábbi lakásépítési és vá­rosrendezési irányelvek. Ugyanis korszerűsítésre szo­rulnak, állapította meg Kdl- noki Kiss István, a VÁTI igazgatója. A miértre igen egyszerű a válasz. A jelenlegi társadalmi és szakmai közvé­lemény az épített környezet vál­tozását igényli, ami egyenesen következik hazánk megtett útjából, az eddigi gazdasági fejlődésből. Az MSZMP Központi Bizott­sága október 2-i üléséről ki­KÖZÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta Mohammed Saed Abdulla Mohsent, a Jemeni NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Kenan Evren táborno­kot, államfőt Törökország nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait Bü- lend Ulusu török kormányfő­nek. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter vezetésével csütörtö­kön hazaérkezett az NDK-ból a magyar építésügyi küldött­ség, amely részt vett a KGST építésügyi állandó, bizottság 52. ülésén. Radc Galeb elnök vezetésé­vel csütörtökön elutazott ha­zánkból a Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség Országos Ta­nácsának küldöttsége. Osman Basman, a Török Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünne­pén, csütörtökön a rezidenciá­ján fogadást adott, amelyen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, valamint politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tünk sok más képviselője. adott közleményében is ol­vashattuk: A társadalmi, gaz­dasági fejlődéssel, az életkö­rülmények javulásával együtt felerősödtek az igények a jobb minőségű és nagyobb lakások iránt... Képesek-e a megváltozott követelményekhez igazodni a lakótelepek, a szakemberek szívesebben beszélnek lakóne­gyedekről? A VÁTI tervezői a főváros északi részén épülő békásmegyeri városrészre ké­szítettek több, részletes ta­nulmányt; kidolgozva, miként tehető változatosabbá, színe­sebbé, emberközelibbé a la­kónegyed. Legfőbb érdekessé­ge, hogy több, alacsony szin­tű — egy—négy emeletes — épületet terveztek, állítván, hogy a nagyobb alapterületű lakások például a több gene­ráció együttélését is lehetővé teszik, de javítják az ember és a természet kapcsolatát is. A költségeket elemezve, ki­dolgozva, azt is kiszámították, miután elsődleges, a megfele­lő építési terület kiválasztása — ez határozza meg később az összes költség jó részét —, hogy az új arculat kialakí­tása sem kerül számotte­vően többe a hagyomá­nyosaknál. Viszont az is lényeges, hogy a korábbinál nagyobb szerepet kaphat a magánerő bevonása. Azaz a lakosság anyagi forrá­sait jobban kihasználhatják, ezzel csökkentve az állam la­kásépítési terheit. D. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents