Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

1981. OKTÓBER 25., VASÁRNAP 5 Önzetlen életmentők A Kaematológiai és Vértranszfú­ziós Intézet harminc éve kezdte meg működését. Ma már az or­szágos hálózat keretében évente hatszázezer — közöttük csaknem negyvenezer Pest megyei — ön­kéntes véradó van —, akik két­százezer liter vért adnak a rászo­rulóknak. Az intézet fő .tevékeny- sége mellett — többek között — Kuba és India vérellátó szakembe­reinek kiképzésében segédkezik. Vérvétel a laboratóriumban Az utolsó ellenőrzés kiadás előtt A plazma leszívása Biztos kereset, otthon E játékban mindenki nyerő — Ez kérem olyan játék, amelyben vesztes nincs, min­denki csak nyer! — Somogy- vári László Örkény nagyköz­ség közös tanácsának elnöke máris hozzáfog, hogy megma­gyarázza kijelentésének értel­mét. Miről is van szó? A buda­pesti Politechnikai Ipari Szö­vetkezet — új nevén a Po- litoys — pusztavacsi bedolgo­zó részlegéről. Két éve (las­san három is lesz) a szövet­kezet, amely különféle játé­kokat gyárt, nyolcvan pusz­tavacsi asszonynak könnyű, szakképzettséget nem igénylő munkaalkalmat teremtett. Ki­adott bedolgozásra egy sor részfeladatot, ragasztást, ösz- szeszerelést, csomagolást, stb. Bolt az üzemben — A szövetkezet számítása az új részleg megnyitásával, helyesnek bizonyult. Ahogy mondtam, ebben a játékban mindenki nyerő. Jól járt a Politoys. mert a pusztavacsi asszonyokban szorgalmas, meg­bízható munkaerőre talált, olyannyira, hogy máris bő­vít! Nem kis beruházással 100 fős műhelycsarnokot épít. Ez év végén, most már szer­vezetten megindul a játék­gyártó részleg Pusztavacson. Jól járt a község is! Mo­dern, korszerű üzemet ka­pott Sőt. A szövetkezet az üzemcsarnokon belül egy kis ABC üzletet is létesít, amit nemcsak az itt dolgozók, ha­nem az egész falu igénybe vehet. És már kialakult egy jó partneri kapcsolat Is a Politoys vezetői' és a tanács között. A szövetkezet — úgy­mond — nemcsak az üzemet, hanem a községet is kicsit magáénak tekinti, gondjaink­ban. problémáinkban ahol tud segíteni fog. Mint a motolla... A pusztavacsi asszonyok mennyire nyerők a játékban? Arról ők maguk vallanak. Jelenleg még ki-ki otthon, két A Pilis kapujában Kikötők a nagy folyó mentén Több mint kilencszáz évvel ezelőtt, a magát bőségesen kí­náló fa-, vad- és halállomány, valamint a 'víz csábította le­telepedésre a Duna menti Dö- mös község alapítóit. Ott min­dig sok ember élt a vízből. Révészek, vontatóhajók kor­mányosai, a vízi járművet hú­zó lovak lakói közül. Dömös azok közé a Duna menti fal­vak közé tartozik, amelyek különösen sok hajóst adtak az országnak. A község kikötője hosszú időn át volt fontos állomása nemcsak a személy-, hanem az áruszállításnak is. Sokat tud erről a Kádár házaspár, hiszen csaknem három évtizeden át voltak a hajóállomás vezetői. Amikor ugyanis Kádár Al­bertet a visegrádi kikötőbe helyezték, jegykezelő feleségét, aki közben elsajátította a szakma minden csinját-bínját, nevezték ki utódjának. A par­ti szolgálat sem volt könnyű, hiszen az állomásvezetőnek másodmagával kellett ellátnia a sokféle tennivalót, Elbeszé­lésük nyomán felelevenednek a nevezetes kofahajók, ame­lyek hajnalok hajnalán indul­va Dömösről. útközben fel­szedték a közbeeső állomások termelőit, hogy elszállítsák a zöldséget, gyümölcsöt a fő­városba. A községi gazdák raay sóskat.ermelők voltak. Az 1980-as évekig nem ritkán 60— 70 mázsa sóskát szállítottak egy-egy hajóval a piacokra. Korábban nagyon megbecsül­ték az olcsó vízi szállítást. Nem volt ritka az olvan esz­tendő. amikor 60—66 vagon árut hajóztak be a dömösi ki­kötőben. Ma már a háromórányi ví­ziót aligha tud versenyezni az autóbusszal, amely egy óra alatt ér a fővárosba, de akkor a Duna jobb partján ez volt az egyetlen összeköttetés. Fon­tos szerepe volt ezért a sze­mélyszállító hajóknak is. Egy­kor a fővárosiak legkedvel­tebb szórakozásai közé tarto­zott a kirándulás a dömösi ha­jóval. A falu ugyanis a Pilis hegység egyik kapuja, és kör­nyékének szépsége, kedvező elhelyezkedése révén, kezdet­től szorosan összefonódott a magyar turizmus és természet- járás történetével. Vasárna­ponként nem ritkán több ez­ren érkeztek a hajóval, és elő­fordult, hogy segédjáratokkal is csak nehezen tudtak min­denkit hazaszállítani. A dömösi hajósok azonban jóval túljutottak a főváros határain. A ma már nyugdí­jas Lencsés'Illés, aki most a dömösi baráti kör tagjaként gyűjti a hajósélet emlékeit, végigjárta a dunai hajózás minden fokozatát. Kiváló munkája elismerése­ként többek között A hajózás legjobb matróza címet is el­nyerte. Majd matrózból fe­délzetmester, kormányos, vé­gül hajóvezető lett. Egész éle­te összenőtt a Dunával, végig­járta hajózható szakaszát, Re- gensburptól egészen Reniig. Ügy ismerte a víz sodrását, a meder alakulatait, a víz alatti sziklákat, mint saját tenye­rét. Az ugyancsak nyugdíjas Mihalok Jánosról még inkább elmondható, hogy bejárta he­tedhét országot. Eredeti fog­lalkozása ács volt. így került a tengeri hajókra, majd mat­róz lett ő is. A tengerjáró ma­gyar flotta egységeit szolgálva megfordult a világ minden táján. A dömösiek és a Duna kap­csolata ma sem szűnt meg. A falu több lakója, köztük Len­csés Illés egyik fia ezt a szép szolgálatot választotta hivatá­sul. Gyűjtik a hajózás emlé­keit is, és egy török kori ma­lomépületből falumúzeumot akarnak kialakítani. A dömösi baráti kör vezetője, Vertei József nemzetközi hírű bé­lyeggrafikus, a falu szülötte pedig dömösi alkotóházában most készíti újabb hajóbélyeg- sorát. B. É. nagyobb csoport pedig két családi házban — ami ideig­lenes műhellyé alakult — dolgozik. Hegedűs Sándorné otthonában tizennyolcán szor­goskodnak. A hangulat, bár jóformán talpalatnyi hely sincs — dobozerdők, színes műanyag golyó-, kocka-, sakkíigurtehalmok, nylonzsá- kok púposodnak amerre csak nézek — vidám, családias. Móricz Béláné és Juhász Pai­ne egymással szemben, kis masinán dolgoznak. Műanyag lapocskákra fúrnak lyukasat, négyet-négyet mindegyikre. Míg beszélgetünk egy pilla­natra sem állnak meg, mint a motolla, úgy jár a kezük. — örültek a munkalehető­ségnek? — Nagyon. Juhász Pálné: — Azelőtt Dánszentmiklósra jártam dol­gozni, az utazgatás több mint két órát vett igénybe. Mióta itthon vagyok rengeteg időt nyertem. Fél nyolcra jövünk be. addig a gyerekeket útnak indítom, ellátom a jószágot is. Móricz Béláné: — Otthon voltam, disznókat hizlaltam. Amikor meghallottam, hogy itt helyben is volna valami lehetőség azonnal jelentkez­tem. — Mennyit keresnek ha­vonta? — Átlagban 2700—2800 fo­rintot. — És a jószág? Az keve­sebb lett? — Valamicskét csökkente­ni kellett, de megéri. Ez mégis csak biztosabb pénz, meg kényelmesebb is! — Nem fárasztó nyolc órán keresztül ugyanaz a mozdulat? — Nem. Még szeretjük is. Aztán mire nagyon megun­nánk . az egyiket, már jön is az újabb játék. Mégsem fárasztó Hegedűs Sándorné: — ösz- sza sem lehet számolni mi­mindent csinálunk. Most pél­dául kosárlabda játékot. — Mi a munkájuk? — A műanytaglaibdákat (fél­gömb formában kapjuk) Ö3z- szeragasztjuk, a dobólapocskát szegecseljük, aztán jön a csomagolás. ' A csomagolóban egyetlen hosszú asztal mellett ülnek, vagy állnak az asszonyok. Villámsebas, folyamatos a munka. A játékok tömkelegé­vel zsúfolt a helyiség, de itt is vidámak, mosolygósak az asszonyok. — Szeretünk együtt dolgoz­ni. Gödöny Jőzsefné karton do­bozokat hajtogat. — Nem fárad bele? — Mibe? — néz csodálkoz­va. Vitorlát bont a Victory — Ebbe az egyhangú mun­kába. — Á, nagyon jó csinálni. Nem fáraszt. Meg aztán itthon vagyok. Azelőtt Dánszent­miklósra jártam, borzasztó volt az utazgatás. Kovács Istvánnénak ez az első munkahelye, a két kis­gyerektől, meg az állatoktól nem tudott hazulról eljárni. — Nagyon örülünk ennek a lehetőségnek — mondják szinte egyszerre, valameny- nyien. Igaz most még kicsit kényelmetlenül vagyunk így egymás nyakán, de ha meg­lesz az üzem, biztosan még többet is tudunk keresni. — Nem idegenkednek attól, hogy üzemi dolgozók lesznek? Gondolom, mégis csak na­gyobbak lesznek a kötöttsé­gek? — Ugyan! Itt is ledolgoz­zuk azt a nyolc órát, kü­lönben nem keresnénk. Ott viszont zuhanyozók, öltözők, és tágas, világos műhely. Még azt is mondogatják, hogy ké­sőbb üzemi koszt is lesz. — Igénybe vennék? — Hát persze. Ott sem több Radóciné Hegedűs Ilona a legfiatalabb. Két éve végzett Cegléden a közgazdasági szak- középiskolában. Azóta itt dol­gozik, övé az adminisztráció. — Nem gondolt arra, hogy inkább Pesten, vagy Cegléden vállal munkát? Egy fiatal nőnek mégiscsak vonzóbb a város, nagyobbak a lehető­ségek? — Nem hiszem. A fizeté­sem 2800 forint, bárhová men­tem volna, akár Pestre is, ott sem keresnék többet. Azonkívül Pusztavacs közle­kedése rossz. Alig egy-két já­ratunk van, órákat tölthet az ember csatlakozásra várva. Somogyvári László tanácsel­nök szavai — itt mindenki nyerő — csengenek vissza a fülembe, amikor . a családi­műhelyt elhagyom. Azt hiszem igaza volt, de talán mégis az asszonyok és családjaik jártak a legjobban. Biztos keresethez jutottak és otthon, a saját fphdu’-Vm! S. Horváth Klára Füllentések A családi békét mcffrontó gyanúsítgatások. bizalmatlan­ságok mindig kis hazugságok nyomán születnek. Ártatlan senkit necn sértő füllentések­kel kezdődnek. Azzal, hogy a feleség ú,i pulóvert vásárol, s csak a fele árat vallja be, vagy amikor a férj munkaide­jét megtoldja valamiféle baráti beszélgetéssel, s ezt is túlóra cípién adja családja tudtára. A füllentéseket általában el is hiszik egymásnak a házas- társak. S akkor mintegy bá­torságot kapva, következnek a vaskosabb hazugságok. A leg­gyakrabban a pénz- és az idő­beosztással kapcsolatban. Pedig mindkét témában sok­kal célravezetőbb az őszinte­ség, a közös megbeszélés. Le­het ugyan, hogy akkor közbe­szól a családi költségvetés ésszerű rendje, s az asszony nem vehet egyszerre három pár cipőt, bármilyen gyönyö­rű is, vagy a férjnek kell egy ideig lemondania a legdivato­sabb bőr dzsekiről, de nem hi­hető. hogy azok, akik 'harmo­nikus házasságban élnek, ne hoznának egymásért ennyi ál­dozatot. Ami az időbeosztást illeti, szintén megegyezés tár­gya lehet. Minden embernek szüksége van időnként ma­gányra, kikapcsolódásra, akkor is. ha sokgyerekes szülő az illető. Szüksége van egy-egy bizalmas barátra vagy egysze­rűen csak a csendre. Ha a fe­leség régi barátnőjével kettes­ben akar tölteni néhány órát, ebben a férj számára semmi sértő nincs. Ugyanígy a férj is fenntarthatja hajdani baráti kapcsolatait. Ebben nem aka­dályozni, hazudozásra kénysze­ríteni kell egymást, hanem se­gíteni. Mert el lehet ugyan egy-két órát lopni, munkahely­re, varrónőre, hivatalos elfog­laltságra fogni —, de nem éri meg ... A hazugság újabb ha­zugságot szül, s a végén már úgy belebonyolódik, aki el­kezdte, hogy akarva se tud ki­keveredni belőle. Még rosszabb, ha a gyerek is szem- és fültanúia a füllen tésnek, esetleg cinkostárs is. Ne mondd meg a Danának, hogy hol jártunk délelőtt —■ inti egy mama a villamoson a kisfiát —, ha hallgatsz, akkor újból kapsz gesztenyepürét —■ hallani az ígéretet is. Az ismé­telt ígéretet, hiszen a gyerek egyszer már kiérdemelte az édességet. Vajon milyen gon­dolatok járhatnak az ilyen cinkostárssá tett kisfiú fejé­ben? Bizonyára nem botrán- kozik meg. Ezt a titkolódzást, füllentést tartja természetes­nek. És aztán csodálkozik az anyuka, ha kisfia cllhallgatja az iskolában szerzett rossz je­gyet ha nem őszinte sem az iskolában, sem a szüleivel. A hazugságokkal terhes lég­kört előbb-utóbb megérzi a há* zastárs, de megérzik a gyere­kek is. A házasíárs előtt még ki lehet magyarázkodni, de a gyerek előtt soha. S vajon mi­lyen jellemű ember válik az olyan gyerekből, aki elsőszá­mú példaképeitől — a szülei­től — példát és felmentést kap a kisebb-nagyobb hazugságok­hoz? S. E. Hármas hasznosítás Tórendszer a Benta mentén Pest megye a gazdasági tár­sulások számát tekintve jóval az országos átlag fölött van. Ezeknek az együttműködések­nek a hasznát aligha lehetne tagadni; hogy csak a legutób­biakat említsük, éppen az ilyen kooperáció segítségével jutot­tak több millió nyereséghez a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek. Az ácsai Vörös Október Tsz egyebek között a ceglédi Kossuth Tsz-szel társulva szer­vezte meg utóbbi gazdaság ipari melléktevékenységét. Nemrégiben a százhalombat­tai Temperáltvizű Halgazda­ság (TEHAG), a Halért és az létesítenek halastavakat. A gazdasági társaság 'létrehozói megállapodtak abban, hogy a várhatóan 1983-ban befejeződő halastórendszer hármas hasz­nosítású lesz. Részint itt tárol­ják majd az ország különböző részeiből összegyűjtött, a fővá­ros karácsonyi ellátását szol­gáló mintegy 30 vagon halat. A TEHAG ivadéknevelésre rendezkedne be, míg az érdi tsz öntözésre használná fel a tavak vizét. A tervek szerint a mesterséges halastavakat a Benta patak mentén a hőerő­mű közelében hoznák létre, mert itt kettős víznyerési le­érdi Bentavölgye Tsz vezetői döntöttek úgy, hogy érdekeiket egyesítve közös beruházásba kezdenek: 15 hektár területen hetőség van. A üzemeltetés a TEHAG szakembereire hárul­na, míg a Halért az értékesí­tés feladatát kapja. Budakeszin épül Üzlet a kereszteződésben Különös hobbinak hódol Horváth Árpád vcndéglátóipari dol­gozó. A huszonöt éves fiatalember szabad idejében történelmi hajómaketteket készít. Számos érdekesség megtalálható már gyűjteményében. Most a Victory, angol hajó kicsinyített má­sál készíti, amely az 1800-as években közlekedett a tengeren. Sikerük van a Betonyp- típusú elemekből épített üz­letházaknak. A Solymári Költ­ségvetési Üzem tavaly nyáron adta át az első ilyen könnyű- szerkezetes elemekből össze­szerelt ABC-áruházat az otta­ni lakótelepen. Azóta Pomá- zon és Budakeszin készült ugyanilyen — s valamennyit dicséri1 a kereskedelem és a vásárló közönség is. Az elé­gedettség jele egyebek közt, hogy Budakeszin a Vöröshad­sereg útja, az Erkel utca és a Gyöngyvirág utca által hatá­rolt területen Betonyp-ele- mekből már épül egy újabb, minden eddiginél nagyobb — 530 négyzetméter alapterületű — korszerű üzletház. A kivitelező — ugyancsak a Solymári Költségvetési Üzem — az átadást jövő év május végére ígéri. A 207 négyzetméter alap- területű eladótérben fűszer, csemege, húsbolt és vegyes­áruház kap helyett. A korsze­rű és nagyméretű raktártér alapterülete 105 négyzetmé­ter. A vásárlók jó kiszolgá­lását biztosítja, hogy az áru­házban hús és csemege elő­készítőt. meg zöldáruraktárt is kialakítanak. A tartósításra nagyméretű szovjet mélyhűtő- kamrát is. építenek ; az alag­sorban. A gyerekkocsival ér­kezőknek, vagy a mozgásban akadályozottaknak rámpás megoldással biztosítják a be­járást. K. Z. ✓

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents