Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

ap 1981. OKTÓBER 25., VASÄRNAP Befejeződött o cemcuni csúcsértekezlet Csak iátszateredményekszűknek A mexikói Cancunban pén­teken este ködös megfogal­mazású nyilatkozat ismerteté­sével véget ért az úgyneve­zett Észak—Dél párbeszéd ke­retében, a világ 22 országa ve­zetői képviselőinek részvételé­vel megtartott csúcsszintű ta­nácskozás. Az értekezlet munkájának eredményeit összegező nyilat­kozatot Jósé Lopez Portillo mexikói államfő és Pierre El­liott Trudeau kanadai minisz­terelnök, a csúcstalálkozó társ­elnökei olvasták fel a közép­európai idő szerint szombaton hajnalban tartott sajtókonfe­rencián. A dokumentum sze­rint a találkozón részt vett állam- és kormányfők (illetve megbízottaik) megerősítették: kívánatos támogatni azENSZ- ben egy megállapodást arról», hogy „globális tárgyalásokat” indítanak kölcsönös egyetér­téssel kialakított alapon, sür­gősségi jelleggel és „jelentős haladás kilátásával kecsegtető körülmények között”. Trudeau a sajtóértekezleten újságírók kérdéseire válaszol­va elismerte r a cancuni talál­kozón nem sikerült megálla­podni abban, hogy „konkré­tan mi legyen a következő szakasz’’. A záródokumentumból ki­tűnik — állapítja meg a TASZSZ szemleírója —, hogy a tanácskozás résztvevői kü­lönböző szempontokból ítél­ték meg a megvitatott kérdé­seket, s eltérő módon látják a problémák megoldását is. Az imperialista hatalmaknak, fő­kén} az Egyesült Államoknak, nem áll szándékában, hogy változtasson a fejlődő orszá­gokkal fennálló egyenlőtlen kereskedelmi-gazdasági kap­csolatain. A szovjet hírügynökség meg­állapítja: a fejlett országok csűrés-csavarása után a fejlő­dő országok körében a remé­nyek beteljesülése helyett mély elkeseredés tapasztalható. Az a tény, hogy az értekezlet az Egyesült Államok erőfeszítései nyomán határozat és világos kötelezettségvállalás nélkül fe­jeződött be, bizonyítja, hogy a kapitalista országok nem kí­vánnak semmit tenni a fejlődő országok problémáinak megol­dása érdekében. Tanácskozás Ma&Mban R Immánypáfl A Spanyol Szocialista Mun­káspárt 29. kongresszusának péntek éjjeli ülésén jóváha­gyott nemzetközi határozatban a szocialisták kijelentik: a békéért és a vitáknak tárgya­lások útján való rendezé­séért folytatott harcot kell a spanyol kormány külpolitiká­jának középpontjába állítani. A kongresszus elítélte a spa­nyol kormánypárt külpolitikai irányvonalát, amely az orszá­got fokozatosan a függőség helyzetébe hozta az Egyesült Államokkal szemben, s ezzel alárendelte Spanyolország ér­dekeit egy idegen hatalom ér­dekeinek. A spanyol szocialisták tá­mogatják a Szocialista Inter- nacionálénak az európai köze­pes hatósugarú rakéták te­kintetében tartandó szovjet Megmozdulások a békééit (Folytatás az 1. oldalról) hét kapcsán emlékeztet rá: a jelenlegi bonyolult nemzetkö­zi helyzetben a népek az ENSZ feladatát abban látják, hogy hozzájáruljon a béke megszilárdításához, a fontos nemzetközi problémák megol­dásához és az államok egyen­jogú, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejleszté­séhez. A Szakszervezeti Világszö­vetség (SZVSZ) az ENSZ ok­tóber 24-től 31-ig tartó nem­zetközi leszerelési hete alkal­mából felhívást adott ki szék­helyén, Prágában. Az SZVSZ — hangzik a fel­hívás — osztja a világ dolgo­zóinak a fokozódó fegyverke­zés, a nemzetközi légkör rom­lása, az enyhülést, a bizton­ságot és a békét fenyegető ve­szélyek miatti aggodalmait. Ezeket az aggodalmakat tel­jesen jogossá teszi az ameri­kai rakéthfégy verek nyugat­európai telepítésének terve, az Egyesült Államoknak a neut­ronfegyver gyártására hozott döntése és a felelőtlen ameri­kai konfrontációs politika sok más lépése. Az ENSZ leszerelési világ­hetének szombati nyitánya al­kalmából a japán sajtó Hiro­sima és Nagaszaki áldozatai­nak nevében vezércikkekben követeli az atomfegyverek el­tiltását. A Mainicsi Simbun emlékeztet rá, hogy miközben mind szélesebb körű nemzet­közi mozgalom bontakozik ki a leszerelés előmozdítására, forgalomba kerültek képtelen elméletek korlátozott atomhá­ború megvívhatóságáról. Autóbusz Budapestre! A KISZ támogatja a hala­dó európai ifjúságnak a fegy­verkezési verseny megféke­zésére, a leszerelés előmozdí­tására irányuló törekvéseit. Ezt a célt szolgálja a máso­dik európai ifjúsági leszerelé­si akciónapok több rendez­vénysorozata is, amelynek egyik központi programja az európai ifjúsági békeautóbusz- túra. A túrán két autóbusz in­dul Európa két pontjáról — Budapestről és Kopvenhágából —, hogy több országot végig­járva október 30-án, Drezdá­ban találkozzék. Az akció cél­ja. hogy minél több fiatal, mi­nél több országban személye­sen is megismerje egymást és hallathassa hangiát a béke és leszerelés érdekében. A DÍVSZ kezdeményezésé­re nemcsak Európában, ha­nem a világ minden táján a napokban békegyűléseket, nagygyűléseket, felvonuláso­kat, tüntetéseket, kerékasz­tal-konferenciákat, aláírás- gyűjtéseket szerveznek,, ame­lyeken a fiatalok nemet mon­danak az esztelen fegyverke­zésre, az imperializmus hábo­rús törekvéseire és igent a békére. —amerikai tárgyalások meg­indítására irányuló erőfeszí­téseit. Pnlms-bizoltság A leszerelésről Pénteken Párizsban meg­nyílt a leszerelés és biztonság kérdéseivel foglalkozó Palme- bizottság 8. ülésszaka. A két­napos tanácskozás fő témája a fegyverkezési kiadások és a gazdasági fejlődés viszonya, amiről a bizottság jelentést ké­szít az ENSZ-közgyűlés 1982. nyarára tervezett rendkívüli leszerelési ülésszaka számára. Az 1980-ban létrehozott 18 tagú, nem kormányszintű nemzetközi testület célja: a le­szerelés kérdéseinek kutatá­sával hozzájárulni a béke meg­őrzéséhez. A francia fővárosban tartott sajtóértekezleten Olof Palme vitába szállt Reagan amerikai elnöknek a „nyugat-európai korlátozott nukleáris konflik­tus lehetőségéről” szóló kije­lentésével. fi Szolidaritás filé:e alán Nem csitul a feszültség Lengyelországiban a szocia­lista állaimmal szemben álló, konfrontációra törekvő poli­tikai erők az utóbbi időben fokozzák tevékenységüket, s lehet, hogy nemcsak politikai, hanem erőszakos eszközöket is igénybe akarnak venni. Mint Miroslaw Milewski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára egy bá­nyász pártaktíva előtt kifejtet­te: ezt a veszélyt tudatosítani kell mindenkiben, elhárításá­ra pedig csak a társadalmi fegyelem radikális erősítése révén van lehetőség. Ennek egyik feltételeként azt emlí­tette, hogy a lakosság nyújt­son támogatást a párt- és szo­cialistaellenes elemekkel szem­ben fellépő rendfenntartó erőknek. Milewski rámutatott, továbbra is van lehetőség megegyezésre és együttműkö­désre a „Szolidaritással”, amennyiben tiszteletben tart három tényezőt: a szocialista rend alapjainak sérthetetlen­ségét, az ország nemzetközi szövetségesi kapcsolatait és a LEMP vezető szerepét. „Ha a hárem feltétel közül bárki egyet is megsért, tette ellen­forradalmi jellegű, s kéméi fellépéssel kell szemben t lálnia magát” — mondotta. A hét vége politikai hangu­latára egyébként erősen rá­nyomta bélyegét a „Szolida­ritás” Országos Bizottságának pénteken este közzétett tá­madó hangvételű határozata, amely az egész válságért ki­zárólag a „kormányzó pártot” tette felelőssé, a jövő hét kö­zepére egyórás országos fi­gyelmeztető sztrájkot hirdetett, s ultimátumszerűén különféle követeléseket támasztott a kormánnyal szemben. A bányászok több mint 65 százaléka dolgozott szombaton, annak ellenére, hogy a „Szo­lidaritás” az utóbbi hetekben a szabad szombati munkavál­lalás bojkottálását erőlteti. A szombat szomorú .híre, hogy a „Zabrze” szénbányában súlyos, szerencsétlenség tör­tént: metánrobbapás követ­keztében hét bányász életét vesztette, a nyolcadikat sú­lyos sérülésekkel kórházban ápolják. A szerencsétlenség körülményeit bizottság vizs­gálja. Jó szomszédunk: Ausztria JZ özép-Európa viharos tör- gazdasági érdekeink alapján ténelmének nevezetes megnyugtató számunkra a dátuma 1955. október 26-a. semleges Ausztria szomszédsá- Ausztriában ekkor iktatták ga. Egyértelműen állíthatjuk, törvénybe az ország örökös hogy kapcsolataink kiállták az semlegességét, amelyre a négy idő próbáját: a különböző nagyhatalom garanciája ütötte társadalmi, politikai, gazdasá- a pecsétet. Az osztrák állam- gi berendezkedésű országok szerződés néhány hónappal ko- közötti együttélés példájaként rabbi aláírása és az örökös emlegetik világszerte. Több semlegességről tett nyilatkozat százezer osztrák turista keresi mindenekelőtt persze Ausztria fel évente a Balatont, Buda- történelmében nyitott új kor- pestet, hazánk más vonzó tá- szakot. A szerződések mégha- iáit. És egyre több magyar lá- tározták nyugati szomszédunk fogatja meg Becset, Salzbur- külpolitikáját. szinte körvona- got, az osztrák idegenforgal- lazták a szerepet, amelyet nevezetessegeket. kontinensünkön, s mindenek- Kapcsolataink az élet min- előtt a kelet—nyugati kapcso- áen területére kiterjednek, latok építésében betölt, s olyan rendszeresek az országaink ve- lehetőségeket teremtettek zetői közötti magasszintű tár- Ausztria számára, amelyek gyalusok is. Kereskedelmi for- révén sok jó szolgálatot te- galmunk egyre nő: tavaly pél- hetett kontinensünk béke- áául 17 százalékkal emelke­dőnek, biztonságának. Nyu- dett és megközelítette a 10 gáti szomszédunk kétségtele- milliárd schillinget. Mindemel- nül sokat is tett a békés egy- közösen keressük azokat a más mellett élés szolgálatában, lehetőségeket, amelyek révén Ennek elismerését is jelenti, a2 országaink közötti gazdasá- hogy Becs — Genf mellett — fi kapcsolatok ^— kölcsönös az ENSZ második európai köz- érdekeink alapján — tovább- pontjává válhatott. fejleszthetők. Az energiagaz­dálkodás, a kultúra, a sport, a Számunkra, magyarok szá- környezetvédelem, az építé- mára, különösen nagy jelentő- szét, a tudomány és az élet ségű volt az osztrák semleges- ezernyi más ága köt össze ség kinyilvánítása. Országaink bennünket jó szomszédunk- közelsége, évszázados történél- kai, a semleges Osztrák Köz­mi kapcsolataink, kölcsönös társasággal. fi kaució szedalisEák kongresszusa R mmkmélkMiség ellen A francia szocialistáknak a választási csata megnyerése után a második csatát is meg kell nyerniök, hogy a szocia­lizmus felé vezethessék Fran­ciaországot — jelentette ki Pierre Mauroy miniszterel­nök szombaton, a Francia Szo­cialista Párt kongresszusának második napján. A kormány előtt álló felada­tokról szóivá a miniszterelnök kiemelte a munkanélküliség elleni harc fontosságát s be­jelentette, . hogy a következő 12—15 hónap alatt ’30Ö 000— 400 000 munkahelyet kívánnak létesíteni. Gaston Defferre belügymi­niszter javasolta: új törvény­nyel teremtsék meg a jogi alapjait annak, hogy hűtlen kezelés címén felelősségre le­hessen vonni azokat, akik idegen kézre játsszák a nem­zeti vagyont. Kehi iKhreSdése Támadják a kmcsilért Helmut Schmidt bonni kancellár és kormánya lemon­dását követelte Helmut Kohl, az ellenzéki Keresztényde­mokrata Unió elnöke. Kohl a Neue Osnabrücker Zeitung­ban szombaton közölt nyilat­kozatában követelését azzal indokolta, hogy a bonni szo­ciáldemokrata—szabaddemok­rata koalíció elvesztette kor­mányzóképességét. A hét ^ilágpslitiköi héwűémi Nyugat-Európa és az atomfegyverek Vihar Reagan nyilatkozata körül - irezsnyev válasza Qnleleplező washingtoni magyarázkodások Mindezek nyomán az ame­rikai kormány vérszegény magyarázkodásba kezdett. Reagan azt állította, hogy nyilatkozatát „eltorzították”. Ugyanezt mondta Weinberger hadügyminiszter is. Reagan válaszul Brezsnyev nyilatko­zatára azt mondotta, hogy az Egyesült Államok is tudatá­ban van egy atomháború bor­zalmainak és veszélyeinek az egész emberiségre. Ugyanak­kor azonban megismételte a nyugat-európai „korlátozott atomcsapásra” vonatkozó té­zist, azzal, hogy ez a NATO- stratégia szerves része. Mi­ként a legkülönbözőbb ame­rikai és NATO-szóvivők ismé­telgették: az úgynevezett „ru­galmas reagálás” tervezet ér­telmében az Észak-atlanti Szervezet vezetői adott eset­ben majd eldöntik, hogy ha­gyományos vagy nukleáris fegyvereket vessenek-e be, s milyen méretű legyen e csa­pás. Ez már hosszú évek óta hivatalos NATO-okmányokban is rögzített. Miért ' akkor az idegesség? — vetették fel a szónoki kérdést. — Miért tá­mad éppen most nyugtalanság, ha az amerikai elnök egy be­szédében figyelmeztet erre? A nyugat-európai sajtó egy része joggal szegez ezzel a ma­gyarázkodással szembe né­hány kérdést: Miért kell ily fenyegető kijelentéseket ten­ni Washingtonban, éppen ak­kor, amikor alig több mint egy hónap választ el a genfi szovjet—amerikai tárgyalások­tól, amelyek témája éppen a közép-hatótávolságú rakéta- nukleáris fegyverek csökken­tése? Miért kell folytatnia az Egyesült Államoknak fegyver­kezési versenyét, ahelyett, hogy komoly tárgyalásokra törekedne? Olyan kérdések ezek, amelyek egyelőre való­ban válaszra várnak... Arkus István nepélyes kötelezettséget vál­lalnának, hogy semmiféle kö­rülmények közepette nem al­kalmaznak elsőnek atomfegy­vert. Ezt a javaslatot Wa­shington már másnapra elve­tette ... Reagan nyilatkozata különö­sen Nyugat-Németországban keltett viharos visszahatást. Az AFP francia hírügynökség Bonnból keltezett jelentésében így írt erről: „Washington — egy hónappal Brezsnyev szov­jet államfő hivatalos bonni látogatása előtt — megint alá­becsülte a nyugatnémet pa­cifista (értsd: a rakéták tele­pítését ellenző) mozgalom je­lentőségét és a fiatal német nemzedéknek egy atomháború kockázata felett érzett nyug­talanságát.” „Hessen nem Ari­zona, Alsó-Szászország pedig nem Nevada. Hadszíntér atomfegyverekkel való csapás­váltás az NSZK-ban áldozatok millióit követelné” — írta a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet újság, arra utal­va, hogy a tengerentúlon két ritkán lakott államba telepí­tik a nukleáris robbanófejek­kel felszerelt rakétákat. „Meg­figyelők véleménye szerint — állapította meg az AFP — Wa­shington figyelmen kívül hagyta a nyugatnémet sajtó (Der Spiegel, Stem és a na­pilapok) közvélemény-formáló erejét. A szociáldemokrata párt jobb- és balszárnya egy­aránt elítéli Reagan kijelenté- seit.” nyugat-európai köröket „meg­puhítsa”, ismét az állítólagos „szovjet támadás” veszélyével hozakodott elő. Megpróbált olyan látszatot kelteni, mint­ha a Szovjetunió „átértékel­te” volna eddigi katonapoliti­káját, s kormánya immár megnyerhetőnek tartana egy atomháborút, s erre komolyan készülődne is. Megtoldotta az­zal, hogy Washington a maga részéről felkészül egy olyan helyzetre, amikor Nyugat- Európa úgynevezett korláto­zott atomháború színhelye lesz. MILYEN VISSZHANGOT KELTETT EZ A MEGNYI­LATKOZÁS?__________________ A Szovjetunió kormánya ne­vében Leonyid Brezsnyev ál­lamfő nyilatkozatot adott' a Pravdának, s nyomatékosan leszögezte: a szovjet katona- politika ugyanazokat a célo­kat követi, mint korábban. Az SZKP főtitkára figyelmeztet­te Washingtont: a korlátozott atomháborúra vonatkozó ter­vek, amelyekkel Nyugat-Euró- pát felégetett földdé változtat­nák, nem megvalósíthatóak, hiszen bármilyen atomcsapqs általános nukleáris világégés­sé szélesedhetne ki, amely halálos veszélyt jelentene az egész emberiség számára. Leonyid Brezsnyev felszólítot­ta Washingtont: fogadja el azt a szovjet javaslatot, amely már az ENSZ-közgyűlés na­pirendjén szerepel, s amely szerint az atomhatalmak ün­katonai terveire, amelyekre úgy derült fény, hogy Reagan amerikai elnök nyilatkozatá­ban felvetette egy Nyugat- Európára „korlátozott” atom­összecsapás lehetőségét. MI HÜZÖDIK MEG AZ AMERIKAI ELNÖK KIJE­LENTÉSE MÖGÖTT? Reagan nyilatkozatának idő­zítését korántsem lehet vé­letlennek tekinteni. Washing­tont idegességgel tölti el, hogy Nyugat-Európában tért hódít az a mozgalom, amely ellenzi, hogy 1983-ra 572 Pershing—2 és szárnyasrakétát telepítsenek Nyugat-Európába. Legutóbb az amerikai kor­mányzatot meghökkentette, amikor háromszázezer ember fejezte ki tiltakozását az NSZK fővárosában e telepí­tési tervek ellen. További „in­gerültség! tényező” volt, hogy Washingtonnak az újonnan megalakított holland kormány­ra gyakorolt nyomással sem sikerült megváltoztatnia az ország korábbi vezetőinek azt a magatartását, amellyel el­lenzik, hogy Hollandia terü­letére 48 szárnydsrakétát te­lepítsenek a tervezett nyugat­európai kontingensből. Bel­gium szintén megkérdőjelezte a NATO rakétatelepítési ter­veit országa területére. Bel­giumban pedig 1933-ig 48 ra­kétát kellene hadrendbe állí­tani. Az amerikai elnök nyilat­kozatában. hogy az általa „pa­cifistáknak” nevezett józanabb A világpolitikai események a héten változatlanul nagy erővel zajlottak a Közel-Ke­leten. Mubarak, akit a nép­szavazás eredményeként Egyip­tom államfői tisztségébe ik­tattak be, tisztogatásokat ren­delt el a hadseregben. Iszlám vallási fanatikusoknak neve­zett tisztek és altisztek cso­portját távolították el a fegy­veres erőkből. Később az egyiptomi vezetés azt közölte a világgal, hogy Szadat meg­gyilkolása egy olyan összees­küvés része volt, amellyel e . fanatikus elemek meg akar­ták dönteni a kormányzatot, hogy iráni mintára iszlám köztársasággal helyettesítsék a fennálló rendszert. Szudánban is nagyszabású hajtóvadászat folyik Nimeri elnök politikai ellenfelei ellen: a Reuter hír­ügynökség összefoglalója sze­rint nyolc hét leforgása alatt tízezer személyt vettek őri­zetbe. Az Egyesült Államok, amelyet aggaszt az ingatag egyiptomi és szudáni belső helyzet, mivel fenyegetve ér­zi befolyását e két országban, már több „ellensúlyozónak” szánt lépést tett. Két modern elektronikus lehallgató be­rendezéssel felszerelt AWACS keim repülőgépet küldött Egyip­tom nyugati, Líbia menti ha­tárára. Megígérte továbbá, hogy felgyorsítja a szudáni kormányzatnak a fegyverszál­lításokat. Washington ezen kí­vül a jövő hónapban negy­venezer amerikai katonát küld. Egyiptomba, mivel ott nagy­szabású hadgyakorlatokat tar­tanak. Az Egyesült Államok és Egyiptom fegyveres erőin kívül ezeken a hadgyakorla­tokon ománi, szudáni és Szo­máliái csapatok is részt vesz­nek. A közel-keleti eseményeken kívül e héten rendkívüli fi­gyelem összpontosult az Egye­sült Államok nyugat-európai

Next

/
Thumbnails
Contents