Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

Kfiiriap 1981. OKTÓBER 23., PÉNTEK- 9 Újabb akciók, provokációk Lengyelországban A Szolidaritás élezi a helyzetet Lengyelországban csütörtö­kön is több körzetben tilta­kozó akciókra került sor — főként sztrájkok és sztrájk­készültségek formájában —, amelyek szervezői az élelmi­szer-ellátási gondokat jelölték meg indokként. A tarnobrzegi vajdaságban levő Sandomierz- ben a helyi „Szolidaritás” újabb üzemekre terjesztette ki a munkabeszüntetési ak­ciót, sztrájkkészültség volt ér­vényben a többi között a walbrzychi és a wroclawi vajdaságban is. Wroclawban, ahol szerdán este a helyi „Szolidaritás” em­berei állam- és szovjetellenes propagandaanyagokat' terjesz­tettek, s emiatt incidensre ke­rült sor, csütörtökön hétórás sztrájkot tartottak a város közlekedési dolgozói. A forga­lom akkor indult meg újra, amikor a helyi hatóságok szabadon engedték az előző napi incidens során őrizetbe vett „Szolidaritás”-aktivistá- kat. Wroclawban a szerdai inci­densek során terjesztett pro­pagandaanyagok egy része a lengyel fegyveres erőket tá­madta. A sziléziai katonai körzet ügyészsége ezért fi­gyelmeztette a regionális „Szo­lidaritást” az ilyen tevékeny­ség tűrhetetlenségére, s arra, hogy az ebből eredő esetleges következményekért a felelős­ség a „Szolidaritást” terheli. Esti jelentések szerint egész Wroclawban csütörtökön nyu­galom volt. Az utcákon meg­erősített járőrök cirkáltak. A szesztilalom érvényben van, a gyülekezési tilalmat egyes for­rások szerint feloldották, má­sok szerint még nem. A sieradzi vajdaságban ugyanakkor befejeződtek a tiltakozó akciók, miután meg­állapodás jött létre a helyi „Szolidaritás” és az illetékes minisztérium képviselői kö­zött az ellátás javításáról. Ugyancsak befejeződött a „Szolidaritás” több hónapja tartó „blokádja”, amelyet az élelmiszerexport visszatartásá­ra szervezett meg még a nyá­ron. A kivitel bojkottjának feloldása azoknak a tárgyalá­soknak az eredménye, ame­lyek a napokban fejeződtek be a kormány és a „Szolidaritás” képviselői között. A tiltakozó akciók mögött rejlő szándékokra mutat rá az, hogy a koszalini vajdaságban — ahol az ország sok más kör­zetéhez viszonyítva elfogadha­tó az élelmiszerellátás — a re­gionális „Szolidaritás” szin­tén sztrájkkészültséget hirde­tett, ellátási gondokra hivat­kozva. A vajdaságban műkö­dő számos helyi „Szolidari- tás”-szervezet — eddig meg­lehetősen példátlan módon — közölte, hogy nem csatlakozik a sztrájkkészültséghez, s a til­takozás egyéb formáihoz. Közben két újabb állam-, illetve szovjetellenes provoká­ció történt Lengyelországban: a lesznói vajdaságban levő Koscian kisváros tanácsának épületére csütörtökre virra­dó éjszaka ismeretlen tettesek a pártot, a szocialista álla­Elfogadtdk a határozattervezetet Washingtoni nyomásra Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés­szaka szerdán szavazást tartott az úgynevezett Kambodzsa- kérdésben. Az ülésszakon részt vevő tagországok képviselői 100 szavazattal 25 ellenében, 19 tartózkodás mellett — 12 ország pedig nem vett részt a szavazáson — elfogadták azt a — főként ASEAN-országok ál­tal kezdeményezett — határo- zatterevezetet, amely a külföl­di csapatok kivonását és a jú­liusban eredménytelenül vég­ződött „Kambodzsa-konferen- cia” újbóli összehívását indít­ványozta. A Kambodzsa-kérdés napi­rendre tűzésével és a szava­zással kapcsolatosan a TASZSZ szovjet hírügynökség rámutat, hogy a Washington és Peking által a világszerve­zetre ráerőszakolt vita nem végződött semmiféle olyan ha­tározat kidolgozásával, amely megfelelne a kambodzsai nép érdekeinek és konstruktív utat jelölne meg a Délkelet-Ázsiá- ban kialakult helyzet megren­dezésére. ★ Az ENSZ tagállamainak többsége amellett foglalt ál­lást, hogy a közeljövőben dol­gozzanak ki egy olyan, az egész világra kiterjedő szerző­dést, amelyben az aláírók kö­telezik magukat, hogy nem al­kalmaznak erőszakot a nem­zetközi kapcsolatokban. Az ENSZ-közgyűlés 6. (jogi kér­désekkel foglalkozó) szakbi­zottsága elfogadta a határo­zattervezetet. A szerződés gondolatát, amely jogi akadályt állít az erősjakpolitika hívei elé, ko­rábban a Szovjetunió terjesz­tette elő. A dokumentumtervezet ellen szavazó néhány ország között ott található az Egyesült Álla­mok is. mot támadó jelszavakat fes­tettek. Egy ittas férfi ugyan­ezen az éjszakán letépte az épület homlokzatáról a vörös zászlót. A ciechanowi vajda­ságban, Mlawa városkában is­meretlen tettesek letörték és olaj festékkel összemázolták a főtéren álló szovjet hősi em­lékműn elhelyezett emléktáb­lát TodorZsivkov kitüntetése Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, az ál­lamtanács elnökét 70. születés­napja alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitüntetésével, a „Kari Marx” érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést Horst Sindermann, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagja, az NDK népi kamarájának elnö­ke adta át. Szocialista pártok tanácskozása A béketüntetések szerepe A Benelux-államok és skan­dináv országok szocialista pártjai az atomfegyver-ellenes tömegmozgalmakról és a le­szerelésről tartottak tanácsko­zást Hágában. Dánia, Norvé­gia, Hollandia, Belgium és Lu­xemburg szocialista pártjainak képviselői vettek részt a meg­beszélésen. Egyetértettek abban, hogy tevékenyen be kell kapcsolód­niuk a mindenütt terebélye­sedő tömeges béketüntetések­be, mert azok „politikailag nem elhanyagolható tényezőt jelentenek”. Többé-kevésbé valamennyi párt ellenzi, vagy fenntartás­sal kezeli az amerikai rakéta­telepítést, de az erősödő tö­megmozdulások most arra késztetik őket, hogy az eddi­ginél egyértelműbben foglalja­nak állást az atomfegyverek ellen. Befejeződött a NUSZ-kongresszus Felhívás az ájságírókhoz Moszkvában csütörtökön vé­get ért a Nemzetközi Újság­író Szervezet IX. kongresszu­sa. A 120 ország mintegy 180 ezer újságíróját átfogó nem­zetközi szervezet tanácskozása terjedelmes dokumentumot fo­gadott el a nemzetközi kérdé­sekről, az újságírók feladatai­ról a békéért, a nemzetközi együttműködésért folyó küz­delemben. A kongresszus meg­választotta a NUSZ új vezető­ségét is. Az elnök ismét Kaar- le Nordenstreng finn profesz- szor lett, a főtitkári tisztre újraválasztották diri Kubkát. Az elnökség tagja Király And­rás, a Magyar Újságírók Szö­vetségének főtitkára is. Szódat puccskísérlet áldozata volt Iszlám szervezet tervei Az Anvar Szadat egyiptomi elnök elleni merénylet egy olyan puccskísérletnek volt a része, amely iszlám köztársa­ságot akart létrehozni Egyip­tomban — jelentette egyiptomi kormánykörökre hivatkozva csütörtökön az ABC amerikai televíziós társaság. Az ABC értesülése szerint A búd El Zumur, az egyiptomi hadsereg alezredese volt a puccs fő szervezője, ő volt a vezetője a különböző mohame­dán csoportosulásokat tömö­rítő szervezkedésnek. Az al­ezredes terve szerint az állam­fő halálát szerte Egyiptomban lázadásoknak kellett volna kö­vetniük. Az ABC jelentése szerint az összeesküvők a múlt hét csü­törtökjén hatalmukba akarták keríteni az egyiptomi műhol­das távközlés kairói földi állo­mását, de a hatóságok pár órá­val a tervezett támadás előtt tudomást szereztek a dologról és meghiúsították az akciót. A kairói televízióállomás szintén az egyik célpontja volt az ösz­Kéta!dalű tárgyalások Megnyílt a cancnni csúcs Jósé Lopez Portillo mexikói elnök csütörtökön Cancunban megnyitotta az úgynevezett észak—dél-párbeszéd kereté­ben zajló csúcsszintű tanács­kozást. A konferencián 22 fej­lett tőkés és fejlődő ország ve­zetői vesznek részt. Jelen van Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár is. Ezt megelőzően 24 kétoldalú tárgyalás zajlott az „észak- dél” konferencián részt vevő országok képviselői között. Reagan amerikai elnök és Csao-Ce-jang kínai miniszter­elnök Cancunban találkozott először. Amerikai források sze­rint egyebek között a két or­szágnak abból fakadó ellenté­téről folytattak eszmecserét, hogy Washington fegyvereket kíván szállítani Tajvannak. Az amerikai elnök ugyanakkor hangot adott reményének, hogy a Tajvannak szállítandó fegyverek „kényes” kérdése nem hat hátrányosan a Wa­shington és Peking közötti kapcsolatokra. A magas rangú amerikai szóvivő újságírók előtt „gyümölcsözőnek és hasz­nosnak” nevezte a találkozót. szeesküvőknek. Az egyiptomi biztonsági erőik olyan szöve­gekhez jutottak, amelyeket a puccsisták a televízióban akar­tak felolvasni, és amelyek sze­rint Egyiptomot iszlám köztár­sasággá, Abud El Zumur alez­redest pedig államfővé nyilvá­nították volna. A záróülésen a kongresszus békefelhívást fogadott el. A világ újságíróihoz, a sajtó, a rádió, a televízió munkatár­saihoz intézett felhívás alá­húzza : a jelenlegi nemzetkö­zi körülmények között az új­ságíróknak, a sajtó munkatár­sainak mindent meg kell ten­niük azért, hogy elősegítsék a békéért vívott küzdelmet, az új termonukleáris katasztrófa megakadályozását A békefel­hívás rámutat a kongresszus résztvevői Moszkvában meg­győződtek arról, hogy a szov­jet nép, amely több millió embert vesztett a II. világhá­borúban, nem akar újabb ka­tasztrófát, békére, barátságra, együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével. ★ Csütörtökön Moszkvában ünnepélyes keretek között nyújtották át Komját Irén­nek, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége alelnökének a V orovszkij-díjat, amelyet ez év tavaszán a Szovjet Új­ságíró Szövetség ítélt oda a béke, a szocializmus és a kommunizmus, a népek kö­zötti barátság eszméit propa­gáló publicisztikai tevékeny­ségéért. Háborúellenes nap Megmozdulások Japánban A japáni háborúellenes nap alkalmából szerdán késő este nagyszabású tüntetés zajlott le a tokiói Meidzsi-parkban a Japán Kommunista Párt, vala­mint az atomfegyverek eltil­tásáért küzdő társadalmi szer­vezetek kezdeményezésére. A megmozduláson, amelynek ha­gyománya az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója idejére nyúlik vissza, negy­venezres tömeg követelte az amerikai katonai támaszpon­tok felszámolását, az atom­fegyverek beviteli tilalmának törvénybe iktatását és az amerikai—japán katonai szö­vetség felbontását. A részve­vők harcot hirdettek a japán militarizmus újjáélesztésére és a békés alkotmány módosít- tatására irányuló szélsőjobb- oldali törekvések ellen. Mija­moto Kendzsinek, a JKP el­nökének beszéde után 2000 léggömböt bocsátottak fel a magasba, rájuk erősítve a nagygyűlés írásba foglalt jel­szavait. Hasonló felvonulást szerve­zett a Japán Szocialista Párt és az ötmillió munkást és al­kalmazottat tömörítő Szohjo, a szakszervezeti főtanács is. A szigetország 23 megyéjében, illetve megyei jogú városában a szocialisták és a kommu­nisták közös rendezvényeken, akcióegységre lépve emlékez­tek meg a háborúellenes nap­ról. Papandreu megtartja a hadügyi tárcát A hivatalos végeredmény A görög belügyminisztérium szerdán este nyilvánosságra hozta az október 18-i parla­menti választások végeredmé­nyét. A 18 478 választókerületben összesen 5 570 416 érvényes szavazatot adtak le. A szava­zatok és a mandátumok meg­oszlása a következő: Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASOK) 2 725 132 sza­vazat (48,6 százalék) — 172 mandátum. Új Demokrácia 2 033 585 szavazat (35,86 száza­lék) — 115 mandátum. Görög Kommunista Párt 619 292 sza­vazat (10,92 százalék) — 13 mandátum. A magát „euro- kommunistának” valló Görög Kommunista • Párt — Belső Iroda, a szavazatok 1,37 száza­lékát, a szélsőjobboldali Ha­ladó Párt pedig 1,69 százalé­kát kapta, de manddtú.mlioz egyik sem jutott. Rajtuk kí­vül még tíz kis párt indult a választásokon, de egyik sem szerezte meg a szavazatok 1 százalékát. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök • aki a hadügy­minisztert tárcát is megtartot­ta, szerdán kijelentette, hogy a katonákat teljes jogú ál­lampolgároknak tekinti, de nem engedi, hogy a hadsere­gen belül politikai tevékenysé­get fejtsenek ki. „A hadsereg­nek egyetlen feladata van: az ország területi épségének és a nemzeti függetlenségnek a megvédése — mondotta Pa­pandreu. — A jelenlegi kriti­kus nemzetközi helyzetben meg kell erősíteni nemzetvé­delmünket, és rendelkeznünk kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel biztosíthatjuk a térség békéjét.” ★ Lázadás tört ki szerdán egy Mükéné közelében lévő bör­töngazdaságban. A 39 rab le­fegyverezte az őröket, majd elbarikádozta magát a börtön­épület fő szárnyában és azt követeli, hogy az új igazság- ügymíniszter, Szathiosz Ale- xandrisz tárgyaljon velük. Ez az első börtönlázadás Görög­országban 20 év óta. Teherán Meglepetés a szavazáson Az iráni parlament lesza­vazta Khamenei államfő mi­niszterelnök-jelöltjét. A csü­törtökön reggel megtartott szavazáson 80 képviselő sza­vazott Ali Akbar Velajati ki­nevezése ellen és 74 mellette, 38-an pedig tartózkodtak. Velajati kinevezésének el­utasítása általános meglepe­tést keltett, mert az Iráni Iszlám Köztársaság történeté­ben a parlament először ve­tett el ilyen szintű kinevezést. Megfigyelők szerint a döntés a többségi Iszlám Köztársasá­gi Párton belüli megosztott­ságról tanúskodik. A vitáról eddig semmilyen részlet nem szivárgott ki. Magyarország és az NSZK KÖZISMERT TÉNY: legfőbb tőkés gazdasági partnerünk a Német Szövetségi Köztársaság. Az sem vitás, hogy az NSZK egyben Nyugat-Európának po­litikailag egyik legfontosabb állama. Minden amellett szól tehát, hogy jó kapcsolatot tartsunk vele, s — miután ez a kívánság kölcsönös — a két ország viszonya az elmúlt idő­ben kedvezően alakult Erre a kapcsolatra annál is inkább tőlünk. Ez pedig elsősorban a több, mint négyszáz kooperá­ciós megállapodásnak köszön­hető, amelyet magyar vállala­tok kötöttek NSZK-beli cégek­kel közös gyártásra-értékesí- tésre. Két esztendővel ezelőtt Schmidt kancellár, ittjártakor elismeréssel szólt a magyar külkereskedők és vállalatok rugalmasságáról. Tegyük hoz­zá, hogy erre az erényre a jö­vőben az eddiginél is nagyobb ügyelünk, mert a nemzetközi körülmények romlanak, ha te­hát egy szocialista és egy ka­pitalista állam tartja, erősíti az összekötő szálakat, ennek ma fokozott jelentősége van. Magyar szemmel nézve, a két ország kapcsolataiban első­rendű helye és szerepe van a gazdaságnak. E tekintetben jó mérleget, dinamikus fejlődést mutatnak az utóbbi esztendők: tavalyi árucsere-forgalmunk már túlhaladta a négymilliárd márkát. De nézzünk az önma­gában sem kis szám mögé. Behozatalunk az NSZK-ból kétharmadrészt anyag- és fél­készgyártmány, s ez természe­tes, hiszen iparilag igen fejlett partnerről van szó. De a gaz­dag fogyasztási cikk és mező- gazdasági kivitel mellett — ők n csaknem felerészt anyagot és félgyártmányokat, tehát ipari termékeket vásárolnak szükségünk lesz. Igaz, ipar­kodnak a nyugatnémet gyá­rak, üzemek is — különösen a kis és középvállalatok törek­szenek közös termelésre, érté­kesítésre. NE FELEDKEZZÜNK MEG más területekről, a tudomány­ról és a kultúráról sem, hi­szen a német nyelvterülettel évszázadosak a szellemi kap­csolataink. A két kormány nemrégiben egy kulturális ve­gyes bizottságot alakított, amely e területen van hivatva összehangolni, ösztönözni az együttműködést. Miközben az érdeklődő magyarok színpa­don, könyvekben, folyóiratok­ban ismerkedhetnek a nyugat­német irodalom legjobb alko­tásaival, az NSZK közönsége egyebek között a meg-megis­métlődő „magyar napok”-on láthatja művészeinket, hall­gathatja zenekarainkat. Leg­utóbb például Duisburgban rendeztünk közösen Bartók- ünnepséget, amelyet Pozsgay Imre művelődésügyi miniszter nyitott meg. Mindennek azonban a politi­ka ad hátteret. Ismételjük meg az előbbi tételt: milyen hatás­sal lehet az általános nemzet­közi helyzet romlása a magyar —NSZK viszonyra? Mi készek vagyunk minden lehetőt meg­tenni az enyhülés megőrzé­séért, noha ez korántsem könnyű. Súlyosodnak a prob­lémák, a kelet—nyugati viták­ban vannak kérdések, amelye­ket nyilvánvalóan másképpen ítél meg egy NATO-ország, tnint a Varsói Szerződés egyik tagja, érthető tehát, ha több területen ellentétesek a néze­teink az NSZK-val is. Bizo­nyos alapvető közös érdekelt­ségünk azonban nem változott. Két esztendővel ezelőtt, amikor Kádár János viszontlátogatá- son fogadta a kancellárt, po­hárköszöntőjében ezt mondta: „A békés egymás mellett élés politikájának nincs ésszerű al­ternatívája." Helmut Schmidt válaszbeszédében hasonlóan fogalmazott: „A fegyverzet- ellenőrzés és -korlátozás poli­tikája a fegyverkezési hajsza egyetlen alternatívája.” E mondatokból és az azóta el- haagzottakból bátran levon­hatjuk a következtetést, hogy mind Magyarország, mind az NSZK el akarja kerülni a nemzetközi helyzet éleződé­sét, kívánja az enyhülést, mégha egy s más vonatkozás­ban eltérően is értékelik ezt a fogalmat. ÖSSZEGEZVE: Magyaror­szág és az NSZK politikai kap­csolatai változatlanul rende­zettek, korrektek. Négy esz­tendeje, Kádár János bonni látogatása óta ismétlődnek a különböző magas szintű esz­mecserék. A kancellár emlí­tett, 1979-es budapesti tartóz­kodása óta miniszteri találko­zókon tanulmányozták a kü­lönböző szakterületeket, s hadd emlékeztessünk Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárá­nak jó kapcsolataira a Német Szakszervezeti Szövetség ve­zetőivel, Púja Frigyes külügy­miniszter tavalyi, bonni láto­gatására, s három nyugatné­met miniszter idei tanácskozá­saira fővárosunkban. E kap­csolatrendszer jelentős esemé­nye lesz miniszterelnökünk, Lázár György közeljövőben esedékes, hivatalos NSZK-beli látogatása is. A magas szintű látogatások sora tehát folytatódik. Ma­gyarország nemzeti érdekeit szolgálja kapcsolataink fej­lesztésevei, egyben ily módon is hozzájárul az enyhülés meg­őrzéséhez, a különböző társa­dalmi rendszerű államok együttélésének erősítéséhez, megóvásához. T. L

Next

/
Thumbnails
Contents