Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

1981. OKTOBER 23., PÉNTEK SS» <áfl, w xriimav Jobb; mint tavaly A vendéget szívesen várjak Néhány sütögetőt megbüntettek 2 Az idegenforgalmi idény hazánkban régebben csak 2 a nyári hónapokra korlátozódott. Körülbelül évtizede p azonban egyre erősebb az úgynevezett elő- és utószezon. p Sőt, már a téli idegenforgalom sem illúzió. Ugyan még p olyan kicsi, hogy gyermekcipőben sem jár (inkább csak p próbálgatja ezt a cipői, s tanulgatja a járást), de már í megszületett. Az igazi erőpróba viszont — mármint a p vendéglátóknak —, változatlanul a nyár. S mivel nagy i o tét, az ellenőrzések zöme is ezekre a hónapokra esik. Hat témakört vizsgáltak meg — Az idei teljes idegenfor­galmi szezonban hat témakört vizsgáltunk. Így az üzem­anyagtöltő állomásokat és az ott vagy közelükben működő kereskedelmi, vendéglátó egy­ségeket; a Dunakanyarban lé­vő vendéglátóhelyeket; a pe­csenye-, hal-, lángos- és pa­lacsintasütödék működését; az éjszakai szórakozóhelyeket a fogyasztói érdekvédelem szempontjából a csoportos penziós rendszerű étkeztetést, s a Dunakanyarban szerződé­ses rendszerben dolgozó keres­kedelmi és vendéglátó egysé­geket — mondta el Falvai Sándor, a Pest megyei Keres­kedelmi Felügyelőség vezetője. A dunakanyari vendéglátó- helyek vizsgálatát az Orszá­gos Kereskedelmi Főfelügyelő­ség irányította, s ebbe több megye ellenőreit bevonta. A többi ellenőrzést a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya szervezte meg és fogta össze. — Milyen volt Pest megyé­ben az idei idegenforgalom? Ennek értékelésére, s a vizsgálatsorozat tapasztalatai­nak ismertetésére kértük meg Lányi Pált, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjét. A hibák ha tőségeké t sikerük csökkenteni — Summázva elmondhatjuk, hogy az idei szezon jobban si­került a tavalyinál. Többen több napot töltöttek itt, s több pénzt is költöttek. Miért? Jobb Volt az időjárás. A mi idegen- forgalmi áraink nem változ­tak, míg külföldön emelked­tek, s általában meghaladták a magyarországiakat. A ven­déglátóipar az idén már rugal­masan változtatta az árakat, s a korábbiaknál több enged­ményt i adott. Alaposabban felkészült, kedvezőbb az ellá­tás, amiben minden bizonnyal a következetes ellenőrzés, és a szükséges felelősségrevonás is közrejátszott. — A nagyobb forgalom több hibalehetőséggel jár. Sikerült-e ezeket kivédeni vagy leg­alább csökkenteni? — Csökkenteni sikerült. Változatlanul a főszezon neu­ralgikus pontja a munkaerő- helyzet. A Dunakanyarban nyáron, mintegy 30 százalék­kal több kereskedőre, vendég­látós dolgozóra van szükség. Szakképzett munkaerő viszont nincs, s így kénytelenek szak­képzetleneket, főképp kereske­delmi tanulókat, egyetemistá­kat, főiskolásokat alkalmazni. Természetesen ez a vendége­ket, a turistákat, különösen a külföldieket nem érdekli, ezt nem is várhatja tőlük senki; ők a pénzükért jogosan meg­követelik az illő ellenszolgál­tatást. Az áruellátás általában meg­felelő volt. Néha ugyan csúcs­időben egy-két helyen elfo­gyott. a tej, a kenyér és a gyümölcs, de két órán belül megérkezett az újabb szállít­mány. A más megyékből át­irányított ellenőrök is mara­déktalanul elégedettek voltak a Pest megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat nagymarosi Maros vendéglőjével, és a NYÉK vi­segrádi ABC-áruházával. Változatosabb lett az ételkínálat A Dunakanyarban viszony­lag sok pecsenye-, lángos-, hal- és palancsintasütő dolgo­zik. Általában jól, gyorsan, ru­galmasan reagálnak a vásár­lói igényekre. Tizenkét sütöge­tőt azonban meg kellett bír­ságolni a vásárlók megkárosí­tása miatt. A nyár közepére, az első fél­év végére, már több mint öt­ven szerződéses üzlet talált gazdára. (Azóta a számuk nö­vekedett.) Elmondható róluk, hogy kezdik beváltani a hoz­zájuk fűzött reményeket. Vál­tozatosabb lett az ételkínála­tuk, szebb az üzletek külcsíne, jobbak a személyi kapcsola­taik. A mostani vizsgálat meg­erősített azonban bennünket abban, hogy e vonatkozásban sem szabad elhanyagolni a fo­gyasztói érdekvédelmet. Vizsgálták az éjszakai szóra­kozóhelyeket is, s a legtöbb hiányosságot — egyébként a várakozásnak megfelelően — itt fedezték fel. Feltehetően azért sok ezeknél a hiba, a szabálysértés, mert a vállalati belső ellenőrzés, de a Keres­kedelmi Felügyelőség is csak nagy ritkán látogatja meg őket. Az ételek és az italok minősége megfelelt, de a szám­lázott mennyiség már sok eset­ben nem. Antikor a ceruza erősebben fogott Kirívó szabálytalanságot fedtek fel a Szobi Afésznél. Időleges áramkimaradás miatt sok áru megromlott. De nem semmisítették meg. Hogy mit akartak tenni ezzel, nem lehet tudni. Az ellenőrök ugyanis éppen ekkor a helyszínen dol­goztak, s azonnal intézkedtek. Különben ugyanilyen áramki­maradás fordult elő a Vác és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat üzletei­ben. Ők azonban nem vártak az ellenőrökre, hanem az áru egy részét megmentették, a többit pedig megsemmisítet­ték. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezése sem bizonyult hibamentesnek. Elő­fordult például, hogy egy külföldi csoportnak elfelejtet­tek ebédet rendelni. A vendég­látók közül pedig a legtöbb hibát a Pest-Budai Vendéglá­tó Vállalat egységeiben fedez­tek fel. Nagy csalásokra, visszaélé­sekre nem bukkantak, de ap­róbbakra annál többre, amikor a ceruza erősebben fogott. Az Utasellátó Vállalatnak a bu­daörsi benzinkút melletti bisztrójában például drágáb­ban árusították a meggylét és a cseh sört. A bizonyítható jogtalan bevételük, több mint ezer forint volt. A Pest megyei Zöfdért nagymarosi boltjában pedig a 10 forintos őszibarac­kot 18-ért árusították. A Rác­keve és Vidéke Áfész sziget- mártoni vendéglőjében a 104 penziós vendéget károsították meg, úgy, hogy a kalkulált és számlázott étel helyett olcsób­bat szolgáltak fel. Ugyanitt, úgynevezett fekete árut, tehát beszerzési számla .nélküli árut is találtak. Szigorúbb ellenőrzés szükséges — S mi lett a következmé­nye a vizsgálatsorozatnak, il­letve a számos felfedezett hi­bának, szabálysértésnek? A szankciók természetesen nem maradtak el. Egy bűnvá­di feljelentés, számos szabály­sértési eljárás, fegyelmi vizs­gálat és sok-sok ezer forintot kitevő helyszíni bírságolás. — Szerintünk a felelősségre- vonással egyidőben hasznosnak bizonyult az értékelő tanács­kozás, amire a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, szövetkezetek illetékeseit, á kiskereskedők képviselőit meghívtuk. Ekkor pontról pontra megvitattuk a tapasz­talatokat. Kimondtuk, hogy szigorúbb, hatékonyabb belső ellenőrzésre van szükség, s ha ugyanezek, illetve újabb hi­bák ugyanott jövőre is elő­fordulnak, akkor már nem­csak az egységek dolgozóit, hanem a vállalati, szövetkezeti vezetőket is felelősségre von­juk. Személy szerint is fele­lőssé tettük őket azért, hogy a turisták, a kirándulók és természetesen a helyi lakos­ság fogadása, ellátása, a ven­déglátás minden egységében zökkenőmentes legyen. Szente Pál Gazdaságpolitikai fórum Öj, korszerű szövetkezeti formák Érvényesül a nagyobb koskáztstválfalés Élénk érdeklődéssel fogad­ták a résztvevő Hazafias Nép­front-aktivisták azt a vitával összekötött gazdaságpolitikai fórumot, amelyet a HNF Pest megyei Bizottsága, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a KIOSZ és a me­gyei tanács ipari osztályának képviselői tartottak tegnap délután. A fórum részt vett Kovács Antalné, a HNF megyei titká­ra, Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke, Soly­már Árpád, a Pest megyei Ta-' nács ipari osztályának helyet­tes vezetője, és Urbán László, a KIOSZ megyei titkára. A vi­taindító előadásban Bernáth Tibor, a megyei KISZÖV elnö­ke. a HNF alelnöke ismertette a hallgatósággal a január else­jével életbelépő új, korszerű szövetkezeti formákat, azok kialakításával, szervezésével, anyagi és személyi feltételei­nek biztosításával járó tenni­valókat. Előadásában elmon­dotta, hogy a kisipari szövet­kezetek, a szakszövetkezetek, kisszövetkezetek és gazdasági társulások együttes népgazda­sági jelentősége abban gyöke­rezik, hogy tevékenységükkel összehangolják a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érde­keket. A munkával — méghoz­zá hatékony és gazdaságos munkával — szerzett jövede­lem az új társulások anyagi bázisa. Kifejtette, hogy a kis szövetkezetekben markánsan érvényesül a nagyobb kocká­zatvállalás. Ennek egyik leg­jobb példája, hogy az ilyen konstrukcióban létrejövő tár­sulások tagjainak nincs meg­határozott biztos havi jövedel­me, hanem úgynevezett brutto jövedelemszabályozás érvénye­sül. Nincs tehát garantált bér, nincs szanálási „veszély” sem, de ez egyben azt is jelenti, hogy a tagok — gazdaságtalanság vagy sikertelen üzleti vállal­kozás esetén — nemcsak fi­zetésüket, hanenj, bevitt tőké­jüket is kockára teszik. A fórum előadásából meg­tudhatta a hallgatóság, hogy a jövő év januárjában életbe lé­pő új szövetkezeti formákba tömörülhet minden magyar állampolgár, akár főállásban, akár ezen kívül, a diákok —, ha az iskola jóváhagyja — és a nyugdíjasok. Kisszövetkeze­tek és gazdasági társulások lét­rejöhetnek decentralizálással (egy szövetkezetből való kivá­lással), vagy formai átalaku­lással. Ezek a változások — az eddigi információk szerint — 10 szövetkezetét érintenek a megyében. A társulások létre­hozhatók meghatározott időre — például egy újítás, talál­mány, szabadalom megvalósí­tására — vagy meghatározat­lan időre. Az induló vagyon­nak olyan összeget kell kiten­nie, amely a tevékenység meg­kezdésének és folytatásának anyagi biztonságát garantálja. Ez a vagyon a tagság részje­gyeiből, célrészjegyeiből és ta­gi kölcsönből jöhet össze, de képezheti átadott vállalati fejlesztési alap, központi szol­gáltatásfejlesztési alap, köz­ponti szolgáltatásfejlesztési bankhitel is. Az előadást kérdések és hozzászólások követték. A hoz­zászólások száma, tartalma azt bizonyította, hogy az új, kor­szerű szövetkezeti formák fog­lalkoztatják a HNF aktivistáit. A felszólalók többsége üdvö­zölte a szövetkezeti mozgalom kiszélesedését, a kockázatot is vállaló gazdaságpolitikai irány­elveket. A kérdések nagy ré­sze a jövedelemkoordinációra, az árutermelés és pénzgazdál­kodás kapcsolatára, a társulá­sok létrehozásának néhány gyakorlati mozzanatára vonat­kozott. Az elhangzott kérdé­sekre az illetékes szervek kép­viselői a helyszínen választ adtak; így az aktivisták bő in­formációval térhettek vissza munkahelyeikre a városok, községek Hazafias Népfront szervezeteibe. L. Zs Életkörülményeik javulnak Tanácskozás a cigánylakcsság helyzetéről A Csepel-sziget vidékén élő 2 ezer főnyi cigánylakosság élet­körülményeiről tájékozódott tegnap a ráckevei járásiban az erre hivatott megyei koordiná­ciós bizottság. A testület fel­kereste a körzet két, a szociá­lis követelményeknek meg nem felelő telepét, a ráckevei Po­kolhegyet — itt látogatást tett a megye egyetlen cigány álta­lános iskolájában is —, vala­mint a dömsödi Tókertet. A helyszíni tapasztalatok, vala­mint Raffay Bélának, a Rác­kevei Járási Hivatal elnökének beszámolója alapján a délutá­ni órákban tanácskozással folytatódott a bizottsági ülés. A cigánylakosság életmódja, szociális hejyzete, maiként az or­szág más vidékein, itt is je­lentősen differenciálódott, ál­lapította meg csaknem minden felszólaló. Ambruska Péter, Dömsöd tanácselnöke elmond­ta, hogy a muzsikus dinasz­tiák leszármazottjai, a helyi cigányság túlnyomó többsége Tésa nem jut Gyűrűfű sorsára Felfedezték a romantikáját r ormi egyed része túl van a nyugdíjkorhatáron, vagyis be­töltötte a hatvanadik életévét. A fiatalok zöme elvándorol in­nen, Vámosmikolára, Szobra és más, kedvezőbb adottságú községbe, esetleg városba — Vácra. Jó pár éve, hogy meg­szűnt a tanács, az általános iskola, a művelődési ház, mo­zi nincs, a közlekedés sem a legkedvezőbb. Egy italbolt maradt meg, no meg a ve­gyesbolt, ahol az itt élők az alapvető élelmiszereket megvá­sárolhatják. Tésának mind­ezek ellenére mégis van jö­vője, még hosszabb ideig nem fenyegeti az a veszély, amely egykor egy másik falu sorsa lett, Gyűrűfűé, hogy elnépte­lenedik. Megszűnt az iskola is Tésa az elnéptelenedéssel egy időben új szerepet kapott. Felfedezték hangulatát, roman­tikáját a városi emberek, akik egyre másra vásárolnak itt maguknak házakat, hogy az­után nyaranta itt pihenjék ki az éves munka' fáradalmait. A tésai emberek ügyes-ba­jos dolgait Vámosmikolán in­tézik, immár 1970 óta. A kö­zös tanács elnöke Tóth Lajos, aki a falu elnéptelenedésének okait az ottani szűkös munka- lehetőségekkel magyarázza. Mint mondja, 1946-ban például a község lélekszáma megköze­lítette a hétszázat. Azóta fo­lyamatosan csökken, éppen úgy, mint egy másik, közeli te­lepülésen, Perőcsényben, ahol most körülbelül hétszázan él­nek a harmincöt évvel ezelőt­ti 1400 helyett. — Tésa kiesik a forgalom­ból. A lélekszám csökkenésé­vel sorra megszűntek a fon­tosabb intézmények — mond­ja a tanácselnök. — Hét évvel ezelőtt már az általános isko­la alsó tagozatába is csak né­hány gyerek járt, így az isko­lát is megszüntették, s azóta Vámosmikolára járnak tanul­ni a gyerekek. Az egykori ta­nács épületében hetente egy­szer fbgadónapot tartunk. Ál­talában kevés ember jön be, s ha mégis, ugyanazok a gon­dok kerülnek napirendre: ja­vítani kellene a buszközleke­dést, a boltban ritkán lehet friss húst vásárolni... Az utóbbit egyébként később a tásaiak közül is többen szó­vá teszik beszélgetés közben. Pedig úgy hírlik, hogy a ve­gyesbolt vezetője még arra is képes, hogy Vámosmikolán járva ő maga vásárolja meg — nagyobb mennyiségben —. a húst, amelyet később a falu­siak tőle megvesznek. Egysze­rűsített kereskedelmi eljárás, ha nem is a legszabályosabb. Tény azonban, hogy a falu­siak zöme Vámosmikolán szer­zi be a naponta szükséges élel­miszereket. s ez a település nyújt megélhetést, munkale­hetőséget is az apró falu la­kóinak. A környék nevezetességed közé tartozik a bogyós gyü­mölcsök termesztése; elsősor­ban a málna és a ribizli a gya­kori. Az Alagi Állami Tangaz­daság szobi kerülete a meg­levő 150 hektárnyi őszibarac­kost 200 hektárnyi almáskert­tel bővítette. Kedvezőek az ég­hajlati adottságok a gyümölcs- termesztés számára, így az­tán a gazdaság tervei között a meggy telepítése is szerepel. A gazdaság egyébként nyári épí­tőtábort hozott létre a falu egykori termelőszövetkezeti központjában, ahol nemcsak nyáron tűnnek fel a diákok, hanem ilyenkor, ősszel, alma- szüret idején is. Gyümökskultúra Kovács Vilmos a tésai éspe- rőcsényi szövetkezet egyesülé­se előtt a helyi Béke Tsz elnö­ke volt. Pár éve már nyugdí­jas, de most is dolgozik, akad tennivaló bőven a ház körül. — Szeretem ezt a falut, csendességéért, a szép kör­nyezet miatt — mondja. — Itt az Ipoly mentén szorgalmas emberek élnek, bár a termő- terület és a föld minősége sem a legjobb. A málna és a gyü­mölcs számára azonban ked­vező. Csakhát a fiatalok... A legtöbb kirepül a családi fé­szekből, s aztán csak nyáron, látogatóba jön vissza. Így van rendjén. Mi azonban nem me­gyünk el innen, itt születtünk. Sötétedik, amikor az idegen búcsút int a falunak. A főté­ren busz áll, körülötte fiata­lok. Az egyik közöttük az egy­kori tsz-elnök fia. Almaszüre­ten voltak itt egy hétig a diá­kok, de már befejezték a mun­kát, A busz sűrű füstöt okádva elindul. Amint a motor zaja elhal a távolban, ismét tökéletes lesz a csend a vidéken ... Gsitári János teljesen beilleszkedettnek te­kinthető, rendszeresen dolgo­zik, megfelelő körülmények között él, gyerekeit iskolába járatja. Ugyanakkor a Tókert vidéke közel 100 ember szá­mára bizonyos mértékig még konzerválja a régi életformát. Megoldást az utóbbiak számá­ra is az életkörülmények meg­változása jelenthetne, de a Ráckeve környékén a 180 ezer forintos lakásépítési kölcsön és a 100 ezer forintos házvá­sárlási hitel az otthonterem­téshez, a sokgyermekes csalá­doknak nem elegendő. A tanácskozáson élénk vita bontakozott ki a pokolhegyi cigány iskola jövőjéről. Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese el­mondotta, hogy 10—20 eszten­dővel ezelőtt, amikor Pokolhe­gyen még a beiskolázás, a tankötelezettségi törvény vég­rehajtása volt az elsődleges cél, enriek az iskolának a megszervezése szükséges volt. Időközben a körülmények azonban megváltoztak. Ma Ráckevén a cigánygyerekek 86 százaléka óvodás, így lehető­ség van arra, hogy a kicsik az esetleges hátrányokat hatéves korig pótolják. Ugyanakkor a pokolhegyi iskola, ahol jelen­leg mindössze egy-egy peda­gógus tanítja az összevont 1—4 és 5—8 osztályt, hyilván- valóan képtelen megfelelő színvonalú oktatást biztosítani az ott tanuló 47 diáknak. A bizottság a tanácskozás végén ajánlás formájában fel­hívja a megyei tanács műve­lődési osztályának' vezetőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jelenlegi ok­tatási forma megszüntetésére Pokolhegyen. B. E. Píisvörösvári gyártmány Hőszigetelő nemesvakolot Űj hőszigetelő nemesvako­lat gyártását kezdték meg az idén az Országos Ásvány- és Ércbányák pilisvörösvári üze­mében. A perlit alapanyagú száraz nemesvakolat vízzel ke­verve vihető fel a felületekre. A pilisvörösvári üzemben a már korábban is ismert terra- nova technológiájához hason­lóan gyártják majd a perlit alapanyagú vakolatot. Jelenleg a gyártási folyamatban sok még a kézi munka. Mérséklé­se érdekében hamarosan 30 millió forintos kapacitásbőví­tő beruházás kezdődik a vál­lalatnál. A beruházás befeje­zése után az Országos Ás­vány- és Ércbányák pilisvö­rösvári üzemében évente 25 ezer köbméternyi perlit alap­anyagú hőszigetelő nemesva­kolatot állítanak elő. Vámosmikolától néhány ki­lométerre északi irányban be­kötő út vezet a Börzsöny-hegy­ség háta mögött meghúzódó aprócska faluba, Tésára. Két oldalt sűrű erdő övezi a kes­keny, repedezett aszfaltcsíkot Csend van, mintha sohasem, vagy - legalábbis csak nagyon ritkán járna erre ember... Az út bál oldalán sebes folyású, apró patak siet valahová a iák gyökerei között .vájt kes­keny árokban. Az őszi lombok között ha- loványan vergődik át a nap fénye, közben madarak rikol- taznak, szárnyuk csattogása az élet egyetlen jele a vidéken. Aztán még valami... A rit­kuló lombok közül, szinte nesz­telenül őz sétál ki az útra, megbámulja az embert, aztán vár kicsit, amíg utoléri a pár­ja. Csak villanásnyi ideig tart az egész, mind a ketten be­ugranak az út túloldalán le­vő fák közé. Alig kétszázan A következő kanyar után egy major, majd isimét egy be­kötő út következik, amely a faluhoz vezet. A házak, szin­te kijönnek az elágazásig, az idegennek mégsem könnyű felfedezni a keresztút mögött levő falut, amelynek utcái csendesek. Járókelő napköz­ben, szinte alig bukkan fel. , A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Tésán alig két­száz ember él. A lakosság há-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents