Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
Tanácskozott a TESIÖV küldöttközgyűlése Minőségi fordulatra van szükség Az elnökségben, balról jobbra: Balogh László, Szabó Is ván. Győré Sándor, Főző József, Ihász! József és Lakatos Tibor A magyar—szovjet barátság jegyében Együttműködési egyezmény Tegnap a budapesti Kertészeti Egyetem dísztermében rendezte meg a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsége a Mezőgazdasági Szövetkezetek IV. kongresszusát megelőző megyei küldöttközgyűlését. Részt vett a tanácskozáson Szabó István, áz MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára. Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Jámbor Miklós a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára. A küldöttgyűlés elnöki tisztét Győré Sándor, az Elnöki Tanács tagja, az abonyi Ság- vári Endre Tsz elnöke töltötte be. Az első napirendként tárgyalt írásos anyaghoz, amely a termelőszövetkezetek III. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról s a területi szövetség munkájáról szólt. Főző József, a TESZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Imponáló növekedés Az V.' ötéves tervidőszakban Pest megye közös gazdaságai termelési értéküket 89 százalékkal növelték, ami több mint a kétszerese az országosnak. Az is igen örvendetes tény, hogy ezen belül a klasszikus értelemben vett' mezőgazdasági produktum mintegy 64 százalékkal gyarapodott. Folytatódott az eszközök és a terület centralizációja és koncentrációja. Ez az üzem- és munkaszervezés, valamint a szövetkezeti demoKYácia elé állított nagy feladatokat. Különösen nagy sikereket könyvelhettek el a tsz-ek az állattenyésztésben, elsősorban is a sertéshús-, a tej- és tojástermelésben. Jól kihasználták a kiegészítő tevékenységben rejlő jövedelemfokozó lehetőségeket, rugalmasan alakították ki termékszerkezetükét. Szemléltetően jelzik a megtett utat az olyan számok, mint a búza átlaghozamainak vagy a kukorica termésének növekedése, hiszen nem kevés azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol kenyérgabonából az öt tonnát, tengeriből pedig a hat tonnát is meghaladják a hektáronkénti termések. A zöldségtermesztés lényegében 15 bázisgazdaságra koncentrálódott, de itt kell megjegyezni, hogy az érdekeltség és az értékesítési biztonság hiánya miatt ennek az ágazatnak a fejlődése elmarad a kívánatostól. A szövetkezetek a községek gazdasági, politikai és kulturális bázisává váltak, tevékenységük meghatározó lett a települések életében. A jelentés kitért a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásokra is. így például utalt arra, hogy a termőföld védelmének érdekében fokozottabban kellene igénybe venni a haszonbérbeadás törvényes lehetőségeit. A VI. ötéves tervidőszakra előirányzott 13 százalékos termelésnövekedés megvalósításához átfogó szerkezetváltoztatásra ugyan nincs szükség, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyes tájkörzetek igényeihez igazodó növényi kultúrák elterjesztéséhez. Az sem lényegtelen, hogy az exportból a közös gazdaságok aránytalanul kis nyereséggel részesednek, a jövőben indokolt lenne éppen az érdekeltség fokozása miatt ebből származó hasznukat növelni. Elhangzott a kongresszusi irányelvek vitájával kapcsolatosan az is, hogy a jelenlegi háztáji felvásárlási rendszer túlszervezett, bonyolult és a szövetkezetek gyakran érdektelenek az ágazat fejlesztésében. Megalapozott az az igény is, hogy szociális és kulturális alap a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok után is képezhető legyen. Gazdasági társaságok Az előterjesztés vitájában heten szólaltak fel: Dóra Béla, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke a szövetkezetek közötti gazdasági együttműködésről, annak eredményeiről szólt. Az ócsai tsz az elmúlt két évben 7 gazdasági társaságot alapított azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az alacsony jövedelmű közös gazdaságoknak. Az érintett mező- gazdasági üzemek nyeresége 70 millió forinttal gyarapodott ezen a módon. A felszólaló rámutatott arra, hogy a jelenlegi szűkös fejlesztési lehetőségek köyieí}cgítét>éín egyre kevesebb ■TOöa^hynik-'bhhéz hasonló szándék gyakorlati megvalósítására. Javasolta, hogy az illetékes szervek tegyék lehetővé az erős gazdaságoknak, hogy e célra adómentes nyereségükből képezhessenek alapot, Giba László, a ceglédberce- li Egyetértés Tsz elnöke arról beszélt, hogy az olyan kis taglétszámú gazdaságok is, mint az övék, jól tudták kamatoztatni a szövetkezeti demokrácia új bevezetett fórumait, Dr. Tresser Pál, a dunavar- sányi Petőfi Tsz elnöke az újító-, a vállalkozó kedv jelentőségét emelte ki, számos példát hozva saját gyakorlatukból. Hogy csak a legutóbbi példák közül említsünk, ilyen az AGRIMOV gazdasági társaság, amelynek a legkorszerűbb szaporodásbiológiai módszer alkalmazása a feladata, vagy az AGROVARSÄNY, amely az energiatakarékos kukoricatárolás megoldását vállalta magára. Szigorúbb feltételek — Az elmúlt öt esztendő kiemelkedő eredményeket hozott a Pest megyei tsz-ek életében. Jól éltek a különböző lehetőségekkel, a kiegészítő tevékenységből származó hasznot a mezőgazdaság fejlesztésére fordították — mondta Szabó István, a TOT elnöke. — A kérdés azonban mőst az, hogy miként lehet ezt a fejlődési ütemet folytatni, különösen, ha figyelembe, vesszük a feltételek további szigorodását. — A gyesen lévő kismamák, szívesen dolgoznának egy-egy kampány idején, ha erre módjuk lenne, s ehhez hasonlóan a kiskeresetű nyugdíjasok is több munkaórát szeretnének teljesíteni, mint azt az érvényes rendeletek megengedik — e témát vetette föl Németh Mária, a sülysápi Tápióvölgye Tsz ágazatvezetője. Dobi Ferenc, a MED'OSZ főtitkára igen kedvezőnek ítélte meg a szakszervezeti mozgalom helyzetét a Pest megyei tsz-ekben, s mint említette, a közös gazdaságok 85 ezer szervezett dolgozója közül 30 ezer Pest megyében tagja a ME- DOSZ-nak. Ruscsák György, a MIKÖV szövetkezeti közös vállalat igazgatója a bedolgozói rendszerben rejlő tartalékok feltárását sürgette. — Országosan is példát mutattak a Pest megyei tsz-ek az elmúlt öt esztendőben: bátran és sikerrel vállalkoztak. Nincs szükség kapkodásra, az ágazat előtt világos célok állnak, bevált az eddigi termeléspolitika. Ugyanakkor számos tekintetben akad még tennivaló, ezek közé sorolható a burgonya-, a gyümölcs- és szőlőtermelés is — így értékelte a megye tsz-einek munkáját Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Szabó János, a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz elnöke örömmel üdvözölte a gazdaságilag erős üzemek segítő szándékát, amelyet a kölcsönös érdekek alapján a jövőben is szükségesnek tart. Közös beruházások A vitában végezetül Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának’titkára kért szót. Az elkövetkező években minőségi fordulatot kell végrehajtani úgy, hogy ,közben a mennyiségi növekedésről sem szabad lemondanunk. Ennek érdekében fokozni kell a szövetkezetek közötti együttműködést, a közös beruházásokat, és nem a létszám növelésével kell a gazdasági dinamizmust fenntartani. Az intenzív fejlődés szakaszába érkeztek a Pest megyei tsz-ek, s ezt nemcsak a legjobbaknak, de valamennyi .közös gazdaságnak komolyan kell vennie — állapította meg a megyei pártbizottság titkára. A 178 küldött titkos szavazással az elkövetkező öt esztendőre megválasztotta a szövetség tisztségviselőit, a különböző bizottságok tagjait, a 1# elnökségi tágét, a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusának 44 küldöttét. • A területi szövetség elnöke Főző József, az albertirsai Micsurin Tsz elnöke, helyettesei Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz és Kiss P. László, a csepeli Duna Tsz elnöke, titkára Ihász József lett, Az ellenőrző bizottság elnökének Szín Bélát, a pátyi Zsámbéki medence Tsz elnökét, a nőbizottság elnökének pedig Nánási LásZlónét, a gödi Dunamenti Tsz osztályvezetőjét választották meg. A TOT tanácsának tagjai sorába Főző Józsefet, Furulyás Jánost, a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Tsz elnökét, Győré Sándort, He- mela Mihályt, a szobi léüzem igazgatóját, Kiss P. Lászlót, dr. Mészáros Erzsébetet, az Óbuda Tsz jogtanácsosát, Somogyi Istvánnét, a kisnémedi Aranykalász Tsz dolgozóját, Szatmári Tibort, a vecsési Ferihegy Tsz elnökhelyettesét és dr. Tresser Pált delegálták. A küldöttgyűlésen nyújtotta- át' Szabó István, a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését, Dé- kány Istvánnak, az érdi Ben- tavölgye Tsz elnökének, Kovács Lászlónak, a kartali Petőfi Tsz elnökének, Sári Józsefnek, az ócsai Vörös Október Tsz elnökhelyettesének és Szabó Ferencnek, a ceglédi Lenin Tsz elnökének. III. európai szimpozion A diháiiyzás ártalmairól Hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémián kezdődött meg a dohányzás ellenőrzésével foglalkozó III. európai szimpozion. Magyar és más országokbeli szakemberek — szív- és tüdőgyógyászok, onkológusok —, a dohányzás járványszerű terjedésének okait, mértékét vizsgálják. Tudományos előadások, filmek révén szemléltetik a dohányzás következményeit, káros hatását a légutakra, a tüdőre, a szív- és érrendszerre, az emésztőrendszerre. Szeretnék felhívni a figyelmet a többi közt a dohányipar világszerte tapasztalható fokozott aktivitására, a felvilágosítás hiányára, a dohányzók lélektani helyzetére. — Még megérjük, rakétát is, gyártani fognak ebben a tsz-ben — jegyezte meg éllel egy ismerősöm évekkel ezelőtt a solymári Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet ipari melléktevékenységére utalva. Azóta a közös gazdaság bebizonyította, az iparból származó forintok jól kamatoztathatók a klasszikus mezőgazdaság gyarapítására. Hogy csak a legfontosabbakat említsük meg: megépítették szakosított szarvasmarhatelepüket, tavaly rekordot ért el tehenészetük a tejversenyben. Korszerű baromfitartó épületeket húztak fel a régi, elavult és főképpen veszteségesen működtethető ólak heA Batthyány tér—Szentendre között közlekedő HÉV-sze- relvények javítása sok gondot okoz, mert a századforduló elején épült szentendrei kocsijavító műhely már rendkívül elavult. Néhány évvel ezelőtt, amikor tervbe vették a létesítmény felújítását, megállapították, hogy a nagyfokú elhasználódás miatt a rekonstrukció költségesebb lenne, mint egy új, korszerű javítóműhely létesítése. Ilyen előzmények után láttak hozzá a HÉV új szentendrei járműjavító bázisának létesítéséhez. i A 25 hektárnyi területen épülő karbantartó bázis munkálatait két ütemre osztótták. Az 1983-ra elkészülő 140 méter hosszúságú javítócsarnok egyik fele, négy vágányával már alkalmas lesz a jelenleg közlekedő 54 MXA típusú háromkocsis szerelvények megjavítására. Az útvonal kocsiparkját az elkövetkező években még 15 további korszerű szerelvénnyel bővítik. Az építkezés 1985-ig befejeződő, második szakaszában már ezeknek a javítása is lehetségessé válik. Az épülő javítóbázis nagyméretű és , korszerűen gépesített, automatikus javítócsarnokához csatlakozóan kétszintes épületben jaHétfőn az MSZBT- székházában első ízben írtak alá öt évre szóló együttműködési egyezményt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság között. Eddig két-három évre szóló együttműködési megállapodások alapján munkálkodtak együtt, az 1931— 1935-re szóló együttműködési egyezmény a hosszabb távra szóló 'tervezéssel országaink, népeink életének megismertetésében tervszerűbb, hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé. lyébe. De nincs okuk szégyenkezni a növénytermesztőknek sem, ami búza- és kukoricahozamaikat illeti. A kifogásolt ágazatok sokmilliós nyereségükkel tehát bizonyítottak. Viszont a mellék- tevékenységet ellenző megállapítása sem bizonyult hamisnak. A megnyilatkozó aligha gondolta volna, jóslata valóban beteljesedik. A szövetkezet ugyanis megkezdte a 197,8 millió forintos termelési értékből e termékük csak szerény mértékben részesedik. A melléküzemi tevékenység négy fő pilléren nyugszik: a fém- és faiparon, illetve a kárpitos és fonalkiszerelő részlegeken. vítóműhelyt és szociális részleget létesítenek. Készül az új forgalmi épület is. Ide kerülnek a különböző műszaki berendezések. Az új transzformátorház négy megawatt teljesítményű vontatási energiát biztosít az útvonalon közlekedő szerelvényeknek. Az utasok kényelmét szolgálja majd az új szentendrei várócsarnok. A mezőgazdasági termékeket — jól tudjuk —, nem elég csak megtermelni, hanem tárolni is kell. S lehetőleg a minimális veszteséggel és minőségének megőrzésével. A tartósítási, tárolási technológia a többi mezőgazdasági munkához képest, csak lassabban fejlődött. Sőt, még mindig nagy mennyiségű termék (főképp burgonya), vészeli át a telet hagyományos módon, az épületek és berendezésük ugyanis sok-sok millió forintba kerül. A Pest megyei Zöldértnek is csak néhány évvel ezelőtt nyílt lehetősége korszerű tárolók és hűtőkamrák építtetésére. A Zöldértnek a kifejezetten erre a célra készített' és berendezett kapacitása 9900 tonna. Ha a burgonya mellett a többi zöldséget, gyümölcsöt is számításba vesszük, akkoi ki kell mondanunk, hogy ez változatlanul kevés, hiszen a téli, tavaszi ellátáshoz ennek a sokszorosára van szükség. Monoron 3600, Dunaharasztin 2700, Gödöllőn és Vácott 1800—1800 tonna burgonya befogadására alkalmas épületekkel rendelkeznek. A kényesebb zöldségfélék megőrzésére kisebb hűtőtárolókat is építettek. Mivel a téli burgonyát októberben szedik fel, s aztán a nagyobb mennyiségű újburgonya megjelenéséig folyamatosan értékesítik, zömét négyhat hónapig kell. lehetőleg minőségromlás nélkül tárolni. Ebből következik a kérdés — amit a Pest megyei Zöldért illetékeseinek tettünk fel —, hogy mire használják ezeket a Az egyezményt magyar részről Apró Antali a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke, szovjet részről .Filip Tyi- mofejevics Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió Állami Filmbizottságának elnöke, a hazánkban tartózkodó SZMBT-küldöttség vezetője látta el kézjegyével. Részt vett az ünnepi aktuson Ritter Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Roska István külügyminiszter-helyettes. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Mint Szabó János csoport- vezetőtől megtudtuk, különösen a kis teljesítményű anyagmozgató gépek kifejlesztésében és gyártásában látnak nagy lehetőséget. A szóban forgó termékek készítése ugyanis hazailag megoldatlan volt, belőlük importra szorultunk. Most az Ipari Minisztérium a belkereskedelemmel egyetértésben a solymári tsz-t nevezte ki, bízta meg gépek gyártásával. De foglalkoznak a nagyüzemben például fémnyomással is. Ez a munka nagy szaktudást és fizikai erőkifejtést igényel. A gépesítés, a felszer- számozás túlságosan sokba került volna a kis sorozat miatt. Többek között ez is volt az oka annak, hogy a vállalatok nem fogtak bele ilyen tevékenységbe. A solymáriak azonban nemcsak a hiánycikkek listájának megkurtítására határozták el magukat, de mint alvállalkozók is sikereket könyvelhet^ nek el. A Csepel Autógyár, részére az Ikarus autóbuszok alvázához kuplungpedálokat készítenek. Eredményeik titka egyebek között az is, hogy saját fejlesztő szakgárdájuk rövid idő alatt, a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodva teremti meg egy-egy új gyártmány termelésének feltételéit. V. B. nem olcsó épületeket, és berendezéseket az év többi hó- napjában? Természetesen más termények megőrzésére is alkalmasak. Ki is használják. Például almát, vöröshagymát, káposztát tárolnak bennük. (Sajnos, a kényesebb gyökérfélék megőrzésére alkalmatlanok.) A tárolók építése és berendezése sok millió forintba került. A legújabb, a váci például 26 millióba. Vajon megéri? — tehetnénk fel a kérdést. A szakemberek gazdaságos- sági számításai szerint hosz- szú távon mindenképpen. Számottevően csökken ugyanis a veszteség. S ami szintén nem mellékes: a Zöldért alkalmazottai télen is megfelelő körülmények között dolgozhatnak, mivel nincsenek kitéve az időjárás szeszélyeinek. S míg a szábadtéri tárolóknál csak futószalag és markoló könnyíti a munkát, ezekben csaknem minden folyamat gépesíthető. A beszállított burgonyát például gép teregeti el, majd szedi fel és zsákolja. A csomagoláshoz a Zöldért ki- rendeltségein most már mindössze hat dolgozóra van szükség, s teljesítményük megsokszorozódott. Elmondták a Zöldért vezetői, hogy a monorihoz hasonlót — legalábbis a VI. ötéves tervidőszakban —, nem szándékoznak építtetni. Legfeljebb — de csak évek múlva —, olyanokat, mint a váci hűtőtároló. Sz. P. Valkó Béla Tanácskozik a küldöttközgyűlés Hatmágyi Péter felvételei Kevesebb hiánycikk Raktári gépek a solymári tsz-hől Járműközpcnt Szentendrén Épül a H ÉV -jav ítébázi s K. Z. Kihasználjáks a Zöldért tárolóit? Hosszú távon kifizetődik #
