Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

Pártélet Nagyobb Igények, nehezebb feladatok A XII. pártkongresszus határozatainak vég­rehajtása városunk párt- alapszervezeteiben is fo­kozottabb erőfeszítéseket követel mindenkitől. A fel­adatok megoldását segíti irányítással, ellenőrzéssel és gyakorlati támogatással az MSZMP városi bizottsá­ga. Legutóbb az alapszer­vezeti titkárok értekezletén nyílott alkalom arra, hogy az MSZMP városi bizottsá­ga, jól megválasztott min­ták alapján, mérlegelje a gondokat és eredménye­ket, bemutassa a jó mód­szereket. A titkárok ta­nácskozása — ez azóta be­bizonyosodott —, jól szol­gálta az alapszervezeti munkatervekben foglaltak végrehajtását. A végéhez közeledő esz­tendő munkájának értéke­lése, s valamennyi hasonló jellegű tanácskozás több szempontból is érdekes. Az idénre szóló gazdaságpoli­tikai tervek, azok új voná­sai változásokat követeltek meg a párt-alapszervezetek életében. Ilyen meghatáro­zó újdonság volt a VI. öt­éves terv indítása, az idei elképzelések beillesztése a hosszabb távra szólók rendjébe, vagy például a cselekvési programok meg­szűnése. Ezekhez az idei sa­játosságokhoz akkor kel­lett igazodni, amikor a gaz­dasággal szemben támasz­tott követelmények megszi­gorodtak. A gazdasági élet pártirányítása tehát új módszereket igényelt. Különösen a cselekvési programok megszűnése kö­vetelte meg, hogy minden eddiginél jobban előtérbe kerüljenek a politikai irá­nyítási módszerek. Ez csak akkor vált lehetségessé, amikor a pártalapszerveze- ti életben a korábbinál na­gyobb hangsúlyt kapQtt a gazdaságpolitikai munka, s figyelem középpontjába ke­rültek az emberi tényezők is. A munkahelyi célok számszerűen nem kerültek 5 be a munkatervekbe. Az állami tervek, a politikai határozatok és a helyi sa­játosságok összevetésével az alapszérvezetek és a gaz­dasági vezetők közösen ha­tározták meg a munka fő irányait. Végeredményben az idei feladatok lényegét. Némiképp, legalábbis mód­szertanilag más volt a helyzet a gyáregységeknél, telephelyeknél. Az alap­szervezeteknek itt inkább az volt a dolga, hogy ki­vegyék részüket a nagyvál­lalati tervek kialakításá­ban, képviselve saját, sző­kébb közösségüket. rp er veink ismeretében végül is széles körű gazdaságpolitikai agitáció, tájékoztató és mozgósító te­vékenység vette kezdetét városunkban. Érződik azon­ban, hogy nem minden alapszervezet találta meg azokat a módszereket, ame­lyek a régi cselekvési prog­ramok számszerű előírásait a megfelelő módon helyet­tesítik. Történetesen a gaz­daság pártirányítását előse­gítő politikai eszközöket. A helyzetet felismerve a Nagykőrösi Konzervgyár, a TRAKIS, a DÉMÁSZ és az ITV pártalapszervezetei szinte zökkenőmentesen él­ték át a változásokat. Si­kerrel határozták meg a feladatokat, gyoráan alkal­mazkodtak, s ezt a készsé­güket azóta is megőrizték. Kevésbé sikerült a felada­tok összefoglalása a Város­gazdálkodási Vállalatnál és az Építőipari Szövetkezet­nél. Mindkét helyen erősen kötődtek a tennivalók számszerű kifejezéséhez. A munkatervek tehát el­készültek. Végrehajtásu­kat ellenőrizni beszámolta­tással lehet a' taggyűlése­ken. Negyedévenként, fél­évenként. Az ellenőrzésről meglehetősen sok, hasznos tapasztalat gyűlt össze ed­dig. Kiderült, hogy nem célszerű a taggyűléseket túlságosan gyakran megter­helni számok özönével dol­gozó beszámolókkal. Fon­tosabb a helyzet elemzése, a legjellemzőbb adatokra támaszkodva. Nem szeren­csés az sem, ha az alap­szervezet mindig - csak az első számú gazdasági ve­zetőt számoltatja be. S vé­gül nem kell minden témát a taggyűlés elé vinni. Gyakran lehet célravezető a pártcsoportra korlátozó­dó vizsgálódás is. Jó mód­szer, ez a konzervgyárban derült ki, kívülálló szak­emberek bevonása a gazda­ság elemzésébe. A pártélet szerves része ‘ az ideológiai tevékenység. Valamennyi munkatervben sok ideológiai jellegű napi­rendi pont található. Téma lehet a politikai oktatás, a politikai irodalom terjesz­tése, s az ideológiai munka sok hasonló, mennyiségileg is megfogható eleme. Rit­kábban esik szó az ideoló­giai munkának az egyénre és a közösségre gyakorolt hatásáról. Természetesen erre' is találunk jó példá­kat. Például az ITV-nél, ahol a vallásosság helyze­tét elemezték, vagy a DÉ- MÁSZ-nál, és az 1-es. Vo­lán Vállalatnál, ahol vi­szont a párttagok ideoló­giai felkészültségét vizsgál­ták meg. Majd mindenütt gyakori téma a szocialista életmód meghatározása. tTülönösen sok szó esik a v közösségi életről, a szocialista életmódról a pe­dagógus alapszervezetek­ben. Az ideológiai munka elvégzése ezekben minden­napos nevelési feladat. Városunk pártalapszer- vezeteinek munkaterveit vizsgálva kiderült, hogy 'a nagyító alá vett témák zö­me a párt belső életéhez kapcsolódik, A cél, vagyis a pártélet fejlesztése tehát nyilvánvaló. E munka min­denütt szórósán kapcsoló­dott a felsőbb határozatok­hoz. Valamennyi alapszer­vezetben elemezték a párt­taggá nevelő munkát, s a tagfelvételt, igyekeztek a növekvő igényekhez igazí­tani. így történt ez a 21-es Volán, a NEFAG, a DÉ­MÁSZ, a TRAKIS és a tej­üzem pártalapszervezetei- ben. Követésre méltó kez­deményezés a konzervgyári kommunistáké, akik min­den eddiginél többet törőd­nek az új párttagokkal. Alapszervezeteink több­nyire megfelelő mérték­ben foglalkoztak a pártfe­gyelem kérdéseivel, a párt­megbízatások teljesítésének helyzetével, a tömegszerve­zetek irányításával. Nagy figyelmet fordítottak a szakszervezetek kongresz- szusain megfogalmazott feladatok laelyi megoldásá­ra. Az ifjúságpolitikai ten­nivalók terén a KlSZ-vá- lasztások politikai, káder- és szervezeti előkészítése, a kongresszusi készülődés ad­ta a munka gerincét. Jól szolgálta városunk politi­kai életét két különleges helyzetű területi pártalap- szervezetünk. . Sokat tettek a kereskedelem javításáért, a kisegítő gazdaságok gond­jainak feltárásáért. Yf árosunk kommunistái hamarosan megkez­dik készülődésüket a be­számoló taggyűlésekre. Nincs könnyű dolguk. Vál­tozásokhoz alkalmazkodó és változásokat követelő munkát értékelnek majd minden eddiginél szigorúbb' mércével. S nemcsak visz- szatekintenek a mögöttünk hagyott hónapokra,' hanem előre is. A holnapra épp­úgy, mint az évek hosszú sorára. S ez a messzire te­kintés még nehezebb, mint az értékelés, Gotzián Lászlóné, . az MSZMP városi bizottságának titkára A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1981. OKTOBER 16., PÉNTEK Kelendő a szőlőkaró Szövetkezeti fafeldolgozók A nagykőrösi Mészáros Já­nos és Arany János termelő- szövetkezetek erdőterületeit az Arany János Tsz erdészete kezeli, s ez utóbbi intézi a fakitermelést és a -telepítést is. re 30 ezer gyümölcsízes lá­dát is gyártunk. Emellett a kétegyházai szőlőtelepnek 60 ezer, s a nyársapáti és cse- mői megrendelőknek 30 ezer szokványméretű szőlőkarót készítünk. Dolgozókat állandóan vesz­nek fel, főleg szalagfűrész- és körfűrészkezelőket, és faipari betanított munkásokat is ke­resnek. Kopa László Megyei tanácstag fogadónapja Gömöri Jánosné, a megyed tanács tagja október 19-én, hétfőn délelőtt 8-tól 12 óráig fogadónapot tart a Nagykőrö­si Konzervgyár II-ets. telepén. Siiteményvásár Teréz napi süteményvásár elnevezéssel cukrászati áru­bemutatót rendezett tegnap a Vénusz eszpresszó. A mintegy 15 ezer forint értékű árukész­letet a Pest megyei Vendég- látódpari Vállalat Ceglédi Igaz­gatóságának monori cukrásza­ti termelő üzeme állította elő. A monori cukrászmesterek több mint 60 féle tortával, sü-_ teménnyel és krémmel kedves­kedtek a nagykőrösieknek. Di­cséretükre válik, hogy igye­keztek minél több olcsó fi­nomságot városunkba hozni. Egyébként ahol, lehetett, a vállalat is engedett a süte­ményárakból, legalább 10 szá­zalékot. A tegnap megkezdett Teréz napi süteményvásár még ma is tart. Erdészek révén az Arafty János Termelőszövetkezet fa- feldolgozó üzemet tart fenn, mely évente 4 ezer 300 köb­méter faanyagot dolgoz fel és 8 millió forint árbevétel, az 1981. évi terve. A fafeldolgo­zó üzemet Cseri Sándor ve­zeti. Vele beszélgettünk mun­kájukról. * Külső megrendelők — Két műszakban dolgo­zunk — mondotta a vezető. — Jelenleg 30 a létszám, de az üzemet és a létszámot fej­leszteni igyekszünk, hiszen igény van erre. — Mi a fő munkájuk? — Az erdőterületeken kiter­melt faanyagból, elsősorban a Mészáros János és az Arany János termelőszövetkezetek szőlőtelepeinek, szőlőtámosz- lopot és szőlőkarót készítünk. Azután a külső megrendelé­seket teljesítjük. A legna­gyobb megrendelőnk a Nagy­kőrösi Konzervgyár, mely­nek ebben az évben a kon- zervszállítmányokhoz 3Ö ezer felső és 20 ezer alsó rakodó­lapot készítünk. — Ugyancsak a gyár részé­Háztáji föld — Mik a további céljaik? — Üzemünk kapacitását nö­velni igyekszünk. Dolgozóink jelentős része a tanyavilágból került ki, akiket betanítot­tunk. Jó kapcsolatban va­gyunk a NEFAG-gal. s annak a továbbképző tanfolyamára küldjük el embereinket. A vá­rosból mindennap autóbusz hozza, s viszi haza dolgozóin­kat. Minden második szom­bat szabad. — Mennyi a havi kereset? — Átlagosan 3500—4000 fo­rint. Emellett kiegészítő része­sedést ad a Itsz és a tagok egy hold, a bedolgozók 800 négyszögöl háztáji földet is kapnak. I x Betanított munkások Cseri Sándor üzemvezető azzal fejezte be tájékoztatá­sát, hogy üzemükben szegező­csarnok építését tervezik, s a munka könnyítésére és gyorsítására rönkhasító' sza­lagfűrészt és szegezőpisztolyo­kat szándékoznak beszerezni. Fűtött tartályok Befőtt kukoricacukorból Jó néhány hónappal ezelőtt a konzervgyáriak kíváncsian figyelték a befőttüzem szom­szédságában épülő négy hatal­mas acéltartályt. A kívülál­lók először csak találgatták majdani rendeltetését a szo­katlanul nagyra méretezett edényeknek. A tartályok azóta elkészültek, és használatba is vették valamennyit. így aztán mindenki tudja már, hogy a vállalat ezekben tárolja a Sza­badegyházáról érkező kukori. cakeményítőből készült, úgy­nevezett izomer cukrot. Bekő Antal csoportvezető el­mondotta, hogy néhány nap­pal ezelőtt érkezett meg az el­ső szállítmány, s az átvételt követően meg is kezdték fel- használását. — Ez az a bizonyos, az új­ságokban és televízióban is sokat emlegetett kukoricacu­kor. Kukoricakeményítőből enzimatikus bontással nyerik a glükózt, és fruktózt tartal­mazó oldatot — magyarázza a csoportvezető. — A kristály- cukorhoz hasonlóan lehet fel­használni. Nagy előnye, hogy távvezérlésű szivattyúk segít­ségével, csővezetéken közvet­lenül a felhasználási helyre lehet juttatni. Megszűnt a ne­héz zsákolás, s az elkerülhe­tetlen cukorszóródással, vagyis .veszteséggel sem kell a jövő­ben számolni. — Naponta mennyi folyé­kony cukor érkezik? — Tartálykocsiban naponta 18 tonnát hoznak, s mivel egyelőre csak a befőttüzem használ belőle, ez elegendő mennyiség. De ennél többet is tudónk fogadni. A négy, egyenként 75 köbméteres tar­tály összesen négyszáz tonna befogadására képes. — A téli hidegben miként óvják meg a cukrot a meg- dermedéstől, mely lehetetlen­né tenné a szivattyúzást? — Erre is gondoltak az épí­tők. A tartályokat fűtőköpe­nyekkel látták el. bennük cir- kuláltatószivattyúk segítségé­vel áramol tatjuk^ a forró vi­zet. Így a cukrot mindig az optimális 30—32 fokon tudjuk tartani, ami már elegendő ah­hoz, hogy fennakadás nélkül tudjuk szivattyúzni a felhasz­nálási helyre. Miklay Jenő Gondozzák a parkokat, virágokat SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Csere nélkül, derekasan Megyei kosárlabda OSK-helyezések 74-44 (33-25). A körösi fiúcsa­pat tagjai: Horváth B. (48), Molnár B. (27), Ábrahám (18), Kalocsa (16), Horváth T. (10), Matuska (2) és Molnár J. A serdülő leányok körmér­kőzéses rendszerben játszot­tak. A körösiek első mérkőzé­se szoros volt, a másodikon áz egyesületi ellenfél nagy magassági' fölényben volt. Mo­nori Gimnázium 102-48 (52­26). A harmadik helyen vég­zett körösi leánycsapat tag­jai: Szabó D. (28), Bán (16), Kenderes (14), Botocska (8), Dombi Zs., Lakatos, Tóth és Lányi K. (4—4). Ifjúsági asztaliteniszezők sikerei Tápiószentmárton volt a színhelye két kategóriában az asztaliteniszezők megyei férfi tízekbajnokságának. A felnőt­teknél a 15 induló két cso­portban küzdött, majd hely­osztókat vívtak. A fiatal Papp Imre (Nk. Kinizsi) tizedik lett. A 11-es ifjúsági mezőnyben igen jól szerepeltek a körö­siek: Szakács István jó játék­kal 2., Iván Zoltán 4. és Ru- zsányi Tamás 5. lett. A Mono­ton rendezett megyei női if­júsági tízekbajnokságra a meghívott körösi sportoló visszavonulása miatt nem uta­zott el. Vegyes túrán Az Nk. Kinizsi 14 termé­szetjárója vegyes, túrán vett részt. Hazulról Budapestig vo­nattal, onnan Szentendrére hajóval utaztak. Megnézték a hangulatos kisváros főbb ne­vezetességeit, jártak a skan­zenben és a közeli Pilis-hegy­ségben is. Mai sportműsor Teke Temetőhegyi tekecsamok, 17 óra: Nk. Mészáros Tsz SK —Bp. Gázművek, NB III-as csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. Tétmérkőzéseikre háromszor is idegenbe utaztak a nagykő­rösi kosárlabdások. Megyei felnőtt férfibajnoki: Kossuth KFSE (Szentendre)— Nk. Pedagógus 65-48 (26-22). Nk.: Ábrahám dr. (9), Csikós (10), Pomázi (8), D. Kovács (13), Lakatos (8). A körösiek csere nélkül derekasan helyt­álltak a tíz főt szerepeltető, tavalyi harmadik helyezett katonai főiskolások otthoná­ban. A csapatok védekezés­ben tűntek ki jobban. Megyei női ifjúsági bajnoki és középiskolás kupamérkő­zésen: Monori Gimnázium— Nk. Gimnázium 48-36 (24-18). Jó mérkőzésen bizonyultak győztesnek a jó képességű ven­déglátók. Kosárdobók: Szabó E. (14), Fischer (10), Boros (6), Kassay M. (4) és Dombi Zs. (2). Megyei serdülő és diák leány bajnoki: Monori Gimná­zium—Nk. Gimnázium 38-24 (20-14). Az ellenfél volt az eredményesebb. Kd.: Németh (12), Boros (6), Bán (4), és Kenderes (2). A kosárlabda Országos Ser­dülő Kupa megyei1 döntőjét 4 fiú- és 3 leánycsapattal Ceg­léden rendezték. A fiúk kiesé­ses rendszerben mérkőztek. A körösiek első mérkőzésükön jól játszottak, a döntőben el­lenfelük jobb volt és így má­sodikok lettek. Nk. Gimná­zium-Ceglédi Mezőgazdasági DSK 77-24 (43-9), Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium A ’ Nagykőrösi Vízgazdálkodási Vállalat parkgondozó brigádjának tagjai egész évben rendszeresen tisztítják, gon­dozzák a virágágyásokat, a gyepes területeket. Városszerte most kezdték meg az őszi munkákat. Barcza Zsolt felvétele Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonok­nak, jó barátoknak, szomszédok­nak. ismerősöknek, akik szeretett felejthetetlen drága jó édesanyám, dédnagyanyánk Boros Sándorné szül.: Vajda Terézia temetésén megjelentek, utolsó útjára elkísér­ték ravatalára koszorút, virágot helyeztek, mély, fájdalmas gyá­szunkat enyhíteni igyekeztek szó­ban vagy írásban őszinte együtt­érző részvétüket nyílvánították. Oniga Ottóné és családja. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, testvéreknek és ismerősöknek, akik Halasi Ist­vánná temetésén részt vettek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, ezzel nagy bánatunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknok, ismerősöknek, akik szeretett feleségem somodi Ambrusné temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Ezzel nagy bánatunkon eny­híteni igyekeztek. Gyászoló férje. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, akik özv. Gelttlár Mátyásné teme­tésén részt vettek, sírjára koszo­rút. virágot helyeztek, ezzel nagy bánatunkon enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család. ISSN 0133-27M (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents