Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

LUOI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 243. SZÄM 1981. OKTOBER 16, PÉNTEK Három község és a gazdaság Szigor, alkalmasság, előkészítés Szakmaközi bizotiság Újjáválasztották a vezetőséget Sem a vezetőség, sem a tit­kár nem panaszkodhat Vác- szentlászlón az egysíkú mun­kára. Három község, a közös tanácsú Valkó. Vácszemtlászló és Zsámbok ügyes-bajos dol­gai, a termelőszövetkezet szer­teágazó tevékenysége a párt- szervezet valamennyi tagjá­tól nagy figyelmet és józan mérlegelést kíván, akár a ter­vek egyeztetésekor, akár a döntések végrehajtása, ellen­őrzése során. Színesítik a terepet, már­mint a pártmuivka terepét, a szétszórtan dolgozó fővárosi munkahelyek, ahol a taggyűlé­seken való megjelenése is gon­dot okoz. Ezért szerepel a tervekben egy budapesti alap­szervezetnek a kialakítása, s így a széttagoltság ellenére könnyebbé válna az ottani pá Hm unka. Belépés előtt Sajátságos helyzetben van­nak a községi alapszervezetek is, hiszen ezekben a tagság­nak éppen hogy a fele aktív dolgozó, a többiek nyugdíja­sok, akik, legyenek bármilyen érdeklődők és mozgékonyak, mégiscsak más szemmel nézik a világot, mint a mindennapok rohanásában' élők, a munka­helyeken sűrűn előbukkanó újabb és még újabb kérdé­sek megoldásán fáradozók. Eme alapszervezetekben a tag­nevelés, a pártépítés is sokkal nehezebb, a kor- és a szociá­lis összetétel miatt egyaránt. A tagnevelésben Vácszent- lászlón szigorúak. Felfogható ez önvédelemnek is, ők azon­ban nem tartják annak, vagy csak részben, szerintük jobb, ha még a belépés előtt derül ki a tagságra való alkalmas­ság, mint utána. A kiszemelt jelölteknek jó háromnegyed része szokott beválni, ami bi­zonyítja, a párttagok nyitott szemmel élnek, dolgoznak, jól ismerik munkatársaikat, fel­fogásuk, világnézetük, politi­kai állásfoglalásaik oldaláról Is. Könnyen belátható, hogy a pártvezetőség szoros kapcso­latban áll az üzemi alapszer­vezetekkel, de ugyanerre tö­rekszik a községiekkel is. En­nek sincs különösebb akadá­lya, minden alapszervezetből találunk vezetőségi tagot, akik naprakész információkkal ren­delkeznek a községek, az is­kolák, óvodák és a tanács te­vékenységéről. S mióta a párt­vezetőség titkára függetlení­tett, ő is gyakrabban fordul­hat meg a területen. Dr. Cseri László titkár az idén januártól fordíthatja min­den idejét a pártmunkára. A termelőszövetkezetet alaposan ismeri, több mint tíz éve dol­gozik itt, függetlenítéséig jog­tanácsosként S noha Gödöllőn lakik, sajátjának érzi a közsé­gi élet minden mozzanatát s jól ismeri mindhárom telepü­lést. Nem elszigetelten Ezt könnyen ellenőrizhettük, amikor megérkezett a gazda­ság központi telepén lévő iro­dájába a közös tanács elnöke, Sziráki Mihály, s mint min­den községi vezető nyomban kezdte sorolni, hol, melyik ut­cában mi kellene, mit kérnek, sürgetnek a lakók. Cseri Lász­lónak valamennyi település- rész ismerős volt Ugyanúgy, tisztában van a nyugdíjasok helyzetével, mint a fiataloké­val, akik például keveslik^ a helybeli szórakozási lehetősé­get. KISZ-klub működik, a művelődési háznak is van programja, mindez kevés. Sok ■ pénzük, mondja a titkár, nem csoda, ha elmennek más­hová szórakozni. Eddig jobbára a gazdaságon kívüli alapszervezetekről esett szó, a velük való kapcsolat- tartásról. S hadd tegyük hozzá, ezek a közösségek, a községi­ek, egymástól sincsenek elszi­getelve, megbeszéléseikre meg­hívottak a többiek vezetőségei, akik élnek is ezzel, különösen Zsámbokon és Valkón. Tagoltak a munkahelyek a gazdaságon belül is. Amíg üzemegységi felállás volt, s ehhez igazodott az alapszerve­zetek rendszere, jószerivel minden párttag hasonló gon­dokkal találkozott. A főágaza­ti keretekre való áttérés után ez megszűnt. Emiatt azonban nem mutatkozik érdektelen­ség a taggyűléseken, ami egye­bek között a munkahelyek, az ágazatok kapcsolódásaival ma­gyarázható. Példaként utalha­tunk az állattenyésztés és a növénytermesztés egymásra utaltságára, de különböző mértékben és formában más területekre is ez a jellemző. Eredmény és folytatás Egyik lényeges tényezőként emeltük ki az elején a vác- szentlászlóiak szigorúságát, elvszerűségét a tagnevelésben, pártépítésben. Egy másik ha­sonlóan jelentős pont a párt­munkában a gazdasági tevé­kenységgel kapcsolatos. Az alapszervezetek tagsága aktí­van vesz részt a tervkészítés­ben. Javaslataikra, észrevéte­leikre már az előkészítés ide­jén számíthatnak. Ugyanígy támaszkodhatnak ae alapszer­vezetek' tagjaira a kampány- munkák heteiben, például a betakarításban. Jelentős súly- lyal esik a latba a párttagság véleménye, állásfoglalása a munkahelyi közösségekben is. Október közepén járunk, las­san már a beszámoló taggyű­lésekre kell gondolni, összegez­ni egy újabb év munkájának A múzeumi és műemléki hó­nap rendezvényeinek sorában kiemelkedőnek számított a gö­döllői helytörténeti gyűjte­mény és a városi közművelődé­si bizottság megemlékezése, amelyen A művésztelep emlé­kei címmel dokumentumfilm- matinét rendeztek, magnósza­lagok és közreműködő tolmá­csolok segítségével idézték fel az egykori művésztelep életét. Tanúságtevők — Tanúságtevőket hallunk — mondotta bevezetőjében Poló- nyi Péter, a gyűjtemény veze­tője —, akik arról szólnak, hogy az a szellem, ami a mű­vésztelepet létrehozta és fenn­tartotta, amit tagjai képvisel­tek, ma is eleven erővel hat. Sokan voltak az ünnepi ese­mény résztvevői, s ez igazolja, hogy a helytörténeti gyűjte­mény májusban megnyílt és a művésztelep fénykorát bemu­tató kiállítása egyre többekkel ismerteti fel Gödöllő jelentősé­gét a magyar művészettörté­netben. A megnyitás óta megjelent sajtóközlemény, a látogatottság statisztikai adatai, a vendég­könyv bejegyzései egyaránt ar­ról tanúskodnak, hogy szüksé­ges és érdemes volt megren­dezni a kiállítást, hogy ma is eleven erővel ható művészet eredményeit, tapasztalatait. Vácszentlászlón, a Zöldmező Termelőszövetkezet minden nehézség ellenére, tavaszi ked­vezőtlen időjárás, fagy, jég, olyan teljesítményt könyvel­het el, amely az itt dolgozók szorgalmát és szakértelmét di­cséri, amely alapot szolgáltat a jó politikai légkör megtartásá­hoz. A 40 mázsás gabona- és bor­sótermést, a 23 mázsás napra­forgóhozamot, az ipari ágazat nyereségét, a tejtermelés ada­tait, melyek állításainkat iga­zolják, s mind egy-egy ada­lék a termelőszövetkezeti-köz­ségi pártszervezet mindennap­jainak a megértéséhez, mélta­tásához. Ezekről az alapokról folytathatják az újabb célok­hoz vezető utat a gazdaságban és a községekben. és egyszersmind program az, amit a gödöllőiek képviseltek. — Eddig fogalmam sem volt, milyen értékeket titkolt el elő­lem szülővárosom — írja az egyik • látogató. Dr. Kamarás István szociológus író a követ­kezőket jegyezte a vendég­könyvbe: — Nagy élmény volt. Nemcsak egy izmus, ha­nem egy életvitel, egy érték­rend bukkant fel, s jelent ta­lán kihívást a mának is. A korabeli film kopott koc­kái mutatják be a művésztelep életét, s a kommentátort Bar- csay Jenő Kossuth-díjas mű­vész hangja helyettesíti. A Gö­döllőn élt művészek érdemeiről szól. Körösfői Kriesch Aladár­ról, Nagy Sándorról és művész, társaikról, akik a népművészet megújító erejének, formakin­csének felfedezésével, az egész környezetet, a mindennapi éle­tet is alakító, az ember külső és belső világát átjáró művé­szet jobbító erejébe, társadal­mi és nemzeti hivatásába ve­tett hittel alkottak újat és ma­radandót Etikai tartalom A művésztelepnek a közel­múltban eltávozott alkotója, Remsey Jenő vallomását is hallhattuk. — Mikor én 1909 őszén első ízben Körösfői Ala­dár Erdő utcai portájának ka­Ülésezett a szakszervezeteik városi szakmaközi bizottsága, amelyen értékelték a bizott­ság munkáját, majd a Szak- szervezetek Országos Taná­csa határozata értelmében új­jáválasztották a vezetőséget. Mi is tulajdonképpen a szakmaközi bizottság működé­sének célja, erről is szólt Var­ga István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. Egyebek közt az, mondotta, hogy bevonja a helyi üzemek és intézmények szakszervezeti bizottságait o településfejlesz­tési gondok megoldásába. Törekvése kell legyen a bi­zottságnak az is, hogy a kü­lönben eléggé elszigetelten dolgozó szakszervezeti csopor­tok tagjai közvetlenül részt vegyenek a helyi politikai fel­adatok megoldásában, az élet- körülmények javításában. Ma­gyarán: szükséges, hogy a szakszervezeti tagok kilépje­nek a munkahelyi környeze­tükből. Konkrét feladat A szakmaközi bizottságban minden intézmény, üzem szakszervezeti alapszerve vagy bizottsága képviselteti magát, függetlenül attól, hogy melyik szakszervezet működik ott. Arról is szólt Varga István, hogy nem elég, ha az üzemi vállalati szakszervezeti bizott­ságok elküldik képviselőjüket, legalább olyan fontos, hogy konkrét feladattal bízzák meg. A küldő szb készítse fel, hogy ő ott megfelelő partner lehes­puján beléptem, olyan szelle­mi atmoszféra fogadott, amely­nek hatását még ebben a pil­lanatban is, lelkemnek minden ízében érzem. A századforduló Gödöllőjé­nek képeit vetítik a falra. Mi­csoda ellentét feszül a palota és a szegényes porták közt. Két világ találkozásának adott he­lyet ez a település, s adott szel­lemi hovatartozást, programot és rangot nyújtó minősítést az itt otthonra lelt 14 kiváló fes­tő, szobrász, építész, iparmű­vész számára. Dr. Kriesch Margit visszaemlékezése iga­zolja az új programot. — Apám művészete és élete egybefonódott. Az angol Rus- kin és W. Morris nagy hatással voltak rá. Magáévá tette Rus- kin elvét: minden embernek jo. ga és valamilyen formában szüksége van a művészetre, s vallotta W. Morris gondolatát is: művészet mindenütt és mindenkinek! Szigorú napirend Remsey Ágnes visszaemléke­zéseiben már az új elképzelé­sek megvalósításának a módja is felvillan. — Művészek vol­tak. akik Gödöllőn csoporto­sultak, de ezt a művészetet alárendelték egy magasabb cél­nak. amelynek etikai tartalma volt, s amely egy emberebb sen, ha társadalmi munkáról, ha bármilyen közös városi ak­ció megszervezéséről v^n szó. A szakmaközi bizottság ülé­sén Epres János titkár szá­molt be tevékenységükről. Egyebek közt elmondotta, hogy a munkájukhoz szüksé­ges anyagi fedezetet a Szak­szervezetek Pest megyei Ta­nácsa nyújtotta. Régóta jó a kapcsolatuk a helybeli ügyvé­di munkaközösséggel, 1963 őszén az országban az elsők kö­zött indították el a jogi ta­nácsadó szolgálatot, amely később is jól segítette a lakos­ság, főképpen a nyugdíjasok érdekképviseletét. Pályaépítés A kereskedelem társadalmi ellenőrzéséből is kivette részét a szakmaközi bizottság, nagy hangsúlyt helyeztek a fogyasz­tói érdekvédelemre, a termé­kek forgalmazási körülmé­nyeinek vizsgálatára. Munka­védelmi tevékenységüket nemcsak a városi, hanem a járási intézményekre, üzemek­re is kiterjesztették. Együttműködtek a KISZ he­lyi csoportjával, TIT-előadá- saiknak rendszerint a kisipa­rosok székháza adott otthont, az egészségügyi felvilágosító előadások megtartásában ez­úttal is nagyra értékelték dr. Kontha Imre és Vámos János főorvosok segítségét. Valamelyest előbbre léptek a lakosság testnevelési és tö­megsportmozgalmának fejlesz­tésében is, noha itt még igen sok a tennivaló a jövőben. Díjakat, felszerelési tárgyakat adtaik a sportolóknak égy-egy versenyen. Eredményesen kapcsolódtak be a kispálya­építési akcióba, noha erről is elmondható, amit már gyak­ran megírtunk e hasábokon is, Több százan várakoztak be­bocsátásra tegnap tíz óira előtt a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ helyben, a Dózsa György út külső szakaszán, a Városgaz­dálkodási Vállalat telepének épületeiben megnyíló ÁFÉSZ- expóra. — Nem kevesebb, mint ti­zenkét millió forint értékű áruval várjuk vásárlóinkat — tájékoztatott Ádám József, a gödöllői áruház igazgatóhe­lyettese. — Ha valami folytán ez sem volna elég, vagy vala­melyik áru itt elkel, az áru­házban még vannak tartalé­kaink. embernek a megteremtését szolgálta. Ezért játszott fontos szerepet a kolónia tagjainak életében az életmód kérdése. Reform­életet éltek, ami kiterjedt az emberi kapcsolatokra, táplál­kozásra, sportra, egészségügy­re, színházlátogatásra, köny­vekre, lakberendezésre, ruház­kodásra. Nem ismerték a korlátokat, mert Körösfői Aladár megfo­galmazása szerint: nem az a fontos, hogy milyen munkát végez valaki, hanem az, hogy amit tesz, milyen lelkülettel te­szi, mert ha az ember a leg­egyszerűbb munkát végzi, ha szívét, lelkét beleadja, az ép­pen olyan értékű, mintha egy műalkotást hozna létre. Egy családként Láthattuk ennek a reform­életnek a képeit a vetítővász­non, s a képeikhez Géczi Etelka tanárnő visszaemlékezései ad­tak igazolást. — A kolónia tag­jai szigorú napirend szerint él­tek, s ebben a munka volt a fő, de a munka után arra is gondot fordítottak, hogy a csa­lád együtt legyen. — Mert ezeknek az embe­reknek az életét a szeretet irá­nyította. Erről a szeretetben fogant családias légkörről szól­tak a szövőiskola egykori munkáslányai: — Teljesen olyan volt, mintha egy család lett volna... Harminchatan voltunk, de ott veszekedés so­ha nem volt... Fercsik Mihály hogy változatlanul kevés a megfelelő kispálya városunk­ban. Az elnökség Arról, hogy e szakmaközi bizottságnak valójában milyen nagy a jelentősége, s még in­kább az volna, ha még ered­ményesebben működne, Her- czenik Gyula, a városi pártbi­zottság első titkára szólt. El­mondta egyebek közt, hogy a városban mintegy tizenötezer szervezett dolgozó van. Nagy ellentmondás, hogy a szakszervezeti bizottságok leg­többje igen jól végzi munká­ját, de a szakmaközi bizott­ság korántsem volt minden­ben ilyen eredményes. Pedig valóban volna tennivaló bő­ven: például a helyi munka­erővel való okosabb gazdálko­dás területén. Más természetű az a kívánalom, hogy az újjá­választott bizottságnak a vá­ros agrárcentrummá fejleszté­sét is jobban elő kell segíte­nie. Az ülésen mégis elismerően szóltak a leköszönő szakmakö­zi bizottság eddigi tevékeny­ségéről, közte Epres János tit­kár munkájáról is, aki több mint két évtizede vesz részt a szakszervezetek eme testületé­nek irányításában. Ezután a Szakszervezetek Országos Tanácsának tavalyi határozata értelmében megvá­lasztották a városi szakmaközi bizottság új társadalmi tiszt­ségviselőit. Elnökének dr. Ga- licz Tibor egyetemi adjunk­tust, titkárának Tamási Lász­lót, a Ganz Árammérőgyár művezetőjét választották, a számvizsgáló bizottság elnöke Papp Gábor, a járási hivatal költségvetési csoportjának ve­zetője lett. F. L Az alkalma vásárt októ­ber 24-ig tartják nyitva, de ha szükséges, meghosszabbít­ják. Hétköznapokon tíztől délután fél hat óráig, szomba­ton kilenctől háromig állnak a vásárlók rendelkezésére. Az önkiszolgáló rendszerben zajló expo élelmiszerrészlegében a konzervek és a vegyi áruk egy része árengedménnyel vehető meg, ugyanígy engiedményt adnak egyes gyermek- és kö­töttárukra, zoknikra. Kapha­tók most, igaz teljes áron a vi­szonylag olcsóbb importingek is. A konfekciórészlegen egye­bek közt gyermeknadrágok, átmeneti kabátok bő válasz­téka várja a vásárlókat. A műszaki áruk közül a házi vízellátó hidroforok, egyes háztartási gépek, mint pél­dául a Hajdú és a Perla cent­rifugák kelnek most olcsób­ban. Bő a választék hűtőszek­rényekből, amelyek között szovjet, magyar és csehszlo­vák gyártmányúak vannak. Itt az ősz, a fűtési szezon kez­dete: szén-, fa- és olajtüzelésű kályhákból is van most elég, s sikerült román gáztűzhelyet is beszerezniük. A vásárlást könnyíti, hogy a helyszínen intézik az OTP- ügyeket is. A járási hivatalban Nyugdíjasok napja A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a városi-járási egészségügyi osztály szervezé­sében, az idősek hónapja ren­dezvényeként nyugdijasnapot tartottak tegnap a járási hi­vatal nagytermében. A meg­hívottakat a népfront városi bizottságának titkára köszön­tötte, majd a beszélgetések, a megvendégelés közben módot találtak arra is, hogy Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjte­mény vezetője a helyi nyugdí­jasok segítségét kérje a gyűj­tőmunka további folytatásához, hiszen ők igazán érintettek abban, hogy városunk múltjá­nak emlékeit, emléktárgyait fölfediék, gazdagítva ezzel Gödöllő leendő múzeumát. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap) K. P. Illesztik az elemeket A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói készí­tik Gödöllőn a 30-as főút mellett épülő tűzoltólaktanyát. Ké­pünkön a BETONIP-elemeket illesztik a helyükre. Barcza .Zsolt felvétele Elevenen ható erő A művészet mindenki joga Milliós árukészlet Megnyílt az ÁFÉSZ expo

Next

/
Thumbnails
Contents