Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
1981. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK Rehabilitációs munkahelyek Közösen keresnek megoldást ötven vállalatnál készített felmérés alapján állapította meg szerdán a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnöksége, hogy a vállalatok döntő többségénél sokoldalúan gondoskodnak — erkölcsi, emberi, társadalmi és anyagi támogatással — a megváltozott munkaképességű dolgozók munkahelyi beilleszkedéséről, élet- és munkakörülményeik, szociális helyzetük javításáról. A utóbbi években sokat fejlődött és javult a vállalati rehabilitáció, mindenekelőtt szemléletbeli változás tapasztalható a rehabilitációs munkahelyek kijelölésénél. A vállalatok többsége — a Papíripari Vállalat gyáregységei, a Zrínyi,a dabasi, a Glóbus Nyomda, a Könyyértékesítő Vállalat — patronálja a megváltozott munkaképességű dolgozókat, rokkantnyugdíjasokat és az olyan családokat, ahol szellemi fogyatékos gyermek van. A támogatásnak változatosak a formái; segítséget nyújtanak a lakásépítéshez, a lakások belső helyiségeinek átalakításához, azért, hogy a tolókocsis rokkant dolgozó mozogni tudjon, építkezéshez vissza nem térítendő kölcsönt adnak, költözködésnél, a lakásfestésnél, bevásárlásnál segítenek. Az elnökségi ülésen hangsúlyozták: továbbra is szükség van a szervezési, újítási és fejlesztési javaslatokra, kezdeményezésekre, amelyek a megváltozott munkaképességűek észszerű foglalkoztatását segítik elő. Felhívták a figyelmet arra is, hogy azok a vállalatok, melyeknél magas, vagy növekvő a csökkent munkaképességűek létszáma, keressenek közösen megoldást a 'biztos egzisztenciát nyújtó foglalkoztatás megteremtésére. Alapvető befolyás Kötelességek és lehetőségek Nemzetközileg egyre gyakrabban támaszkodnak ösz- szehasonlító vizsgálataikkor a szakemberek egy alappontra, s ez a mérlegelésbe bevont országok gépiparának fejlettsége. Tapasztalati tény: a gazdasági fejlődés fokozza a gépipar súlyát a termelőágazatokon belül, s úgy, hogy mind nagyobb szerephez jut a kooperáció, s a részvétel a nemzetközi munkamegosztásban. Egységes, megbízható nyilvántartás A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A testület az október 30-án tartandó tanácsülés előkészítéseként megtárgyalta Pest megye VI. ötéves területfejlesztési tervéről, a megye társadalmi, gazdasági programjáról, illetve a VI. ötéves családi lakóház-építési programról beterjesztett jelentéseket. Sck évtizedes elmaradást rendezett a nagyszabású munka Pilisvörösvárott: Nyitott kapuk Október 13-án kezdődtek, s ma, 15-én zárulnak a pályaválasztási napok, a pilisvörösvári 206. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. Először tavaly próbálták ki a sajátos ta- nulótoborzó módszert: az iskolában már szakmát tanuló diákok a gyakorlatban mutatják be, hogyan készül a tető- szerkezet, a csempeburkolat, a padló, a falfestés, a kőből faragott oszlopfő, a virágvályú. A módszer — érthetően — beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a pályaválasztás előtt álló fiatalok így magát a munkát ismerik meg, szépségeivel és nehézségeivel együtt Az idén a három nap alatt több mint 1200 a környező településekről és a budai járás északi részéből érkező, s a 8. osztály padjait idén elhagyó általános iskolást fogadtak és fogadnak nyitott kapukkal, s a gyakorlati bemutatót kiegészítő kiállítással felvilágosítással a pilisvörösvári intézetben. Szerény siker Jellegénél fogva elsősorban a gépipar a legkorszerűbb technika, technológia igénylője és egyben kitermelője, az itt megvalósuló gyártás- és gyártmányfejlesztés alapvetően befolyásolja más népgazdasági területek haladását. Tavaly a megye teljes ipari termeléséből a gépipar részesedése nagyobb yolt,. mint az ötéves terv kezdő esztendejében, s mivel a vegyipar rendkívül gyorsan bővítette árukibocsátását, a gépipar növekvő aránya siker, mégha a szerényebbek közül való is, ám ez a siker egyben újabb kötelezettségek hordozója. A hatodik ötéves tervben — a hazai és a külföldi eladások gyarapításának mértéke ugyan eltérő — a gépiparnak 31—34 százalékkal kell fokoznia termelését, ráadásul a termelési és a termékszerkezet átalakításával összefüggő, bonyolult teendőket nemcsak folytatva, hanem előtérbe helyezve. Kötelességek és lehetőségek társítása — ma a megye gépiparában ez a munka vezérlő elve. A megyében dolgozó gépipari vállalatoknál az ötödik ötéves tervben a termelés sokkal gyorsabban nőtt, mint a foglalkoztatottak száma, sőt, a tervidőszak befejező részében a munkavállalók tábora csökkent, azaz a termelésbővítés döntő részét — cégek tekintélyes csoportjánál teljes egészét — a termelékenység javulása fedezte. Az alap, a kiindulópont ezek szerint elfogadható. Hiba lenne azonban elfeledni: a termelési szerkezet eddig elsősorban a központi fejlesztési programok és a gazdaságtalan kivitel visszaszorításának hatására változott. Igaz, a jövőben sem válnak huszadrangúvá a központi döntések — elég itt utalni a háttéripar fejlesztését célzó és a középtávú tervhez kapcsolódó programra —, de egyre nagyobb jelentősége lesz annak, mi történik a vállalatoknál. Továbbra is vezető terület marad a megye gépiparában a közlekedésieszköz-ipar — bár az idei első félév nyomatékos figyelmeztető jeleket hord magában a külkereskedelmi értékesítéssel kapcsolatban —, a híradástechnikai és vákuumtechnikai termékek előállítása, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépek kibocsátása. Ez a vezető helyen maradás azonban föltételezi: itt elsősorban, de a többi részterületen is, mind bel-, mind külföldre az eddigieknél magasabb műszaki színvonalú termékeket kell értékesítésre felkínálni. A középtávú tervidőszakban a belföldi értékesítés a termelésnél lassabban növekszik — idén, az év első hat hónapjában azonban ennek a fordítottja következett be és ez joggal rejt magában elgondolkoztató vonásokat —, azaz a kivitel dinamikus bővítése a biztosítéka a bevételi előirányzatok teljesítésének. Ami kemény próba minden gyártó számára, hiszen nemcsak a dollárelszámolású exportban növekednek rendkívül gyorsan az árukkal szemben támasztott korszerűségi, minőségi követelmények, hanem'ez a helyzet a KGST-tagországokkal lebonyolított kereskedelemben is. Ráadásul nem sikerült elérni a szocialista országok partnervállalataival tervezett kooperációkat több területen, azaz az előre számított helyzethez képest kedvezőtlenebb a gyártók mozgástere. Kapkodás nélkül Vélhetnénk, éppen elég ennyi és ekkora feladat. Valóban sok, ám ahogy mondani szokták, az üdvösséghez kevés. Kevés azért, mert a termelés, a kivitel mennyiségi és főként érték alapján tervezett bővülése elválaszthatatlan másfajta, szerteágazó teendők seregétől. Kedvező például, hogy a Híradástechnikai Anyagok Gyára hathatós erőfeszítéseket tesz a nyomtatott áramkörök termelésénél a minőségi jellemzők javítására, az lkladi Ipari Műszergyár a villamos motorok több típuscsaládjánál a folyamatos korszerűsítésre, azon belül a fajlagos áramfelhasználás mérséklésére, a Csepel Autógyár a külpiacon versenyképes részegységek, így a ZF-sebesség- váltók előállításának növelésére. Ezek és a hasonló törekvések a megyei gépipari vállalatoknál elvesztenék azonban értelmüket, ha nem sikerül végrehajtani a szerény gépesítési terveket sem, ha nem .gyorsul meg — főként az élő- gyártásban és az alkatrészek megmunkálásában — az automatizálás, ha változatlan, azaz laza marad a kooperációs fe- gvelem. ha az anyagellátás akadozása nem nyújt módot az an vág felhasználás fajlagos csökkentésére. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert mind az irányításban, mind a vállalati körben gyakran tapasztalni: a két nagy teendőcsoportot kü- lön-külön kezelik, holott az egy. szoros kapcsolódásban alkotja a napi termelés és a holnapi termelést megalapozó mai fejlesztés terepét, hol ide. hol oda kapkodni nem szabad. Ha mégis érvényesülne a kapkodás, annak messzire gyűrűzőek lesznek a következményei. A hetvenes évek második felében a megye gépipari vállalatainál esztendőnként hatnyolc százalékkal emelkedett a gépek, berendezések érték alapján számított állománya. A legutóbbi két esztendőben ez a ritmus lelassult, s lényeges változásra — a vállalati fejlesztési források ismeretében — a következő időszakban sincs remény. Ugyanakkor a nullára leírt, azaz műszakilag, de gyakran fizikailag is elavult állóeszközök a teljes gépparknak átlagosan a negyedét teszik ki, de vannak olyan vállalatok, ahol egyharmados az arány. A fejlődés tehát belső feszültségektől terhes. Ezeknek a feszültségeknek az enyhítése — mert megszüntetése olyan összeget követelne, amekkora egyhamar nem áll a vállalatok rendelkezésére — más módon nem érhető el, mint a kényszerűen lassú, mert a pénzügyi lehetőségekhez igazodó, ám ennek ellenére következetes technológiai rekonstrukcióval. A termelőüzemek eszköz- és műveletbe- li megújulásának vannak biztató jelei — így az Egyesült Izzó fényforrásgyárában Vácott, a Mechanikai Művekben, az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárában —, ám ezt nem szabad elválasztani más valamitől. Ez a valami pedig a technológiai rekonstrukcióhoz szorosan kötve olyan specializált üzemek hálózata, ennek a hálózatnak a kialakítása — így az integrált áramkörök, az elektronikus alkatrészek, a kötőelemek, a porkohászati alkatrészek, öntvények, kovácsolt áruk, szerszámok, törpemotorok előállításában —, amelyek termelékenyen, gazdaságosan, tehát nagy tömegben látják el a kívánt részegységekkel, alkatrészekkel az ugyancsak specializálódó végtermék-kibocsátókat. Túl a vállalaton Csupán vázlatos helyzetképet rögzít az újságpapír, s mégis, bonyolultnak tűnik; a gépipar ilyen bonyolult kölcsönhatásban áll a gazdaság többi terepével. Ez magyarázza azt a megállapítást, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülése tett, határozatában kimondva: „a gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapozásában.’’ Ennek a fontosságnak megfelelően nemcsak a vállalati cselekvésnél szükséges sok mindent kiigazítani, hanem a külkereskedelmi munkában éppúgy, mint az árképzés kereteinek meghatározásában, a jövedelemképzés szabályozásában szintén ez legyen a mérce. Mészáros Ottó Ezt követően a végrehajtó bizottság megvitatta a Pest megyei Földhivatal beszámolóját az egységes földnyilvántartással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. A jelentés ■nagy volumenű munka elvégzéséről számol be. Az új ingatlan-nyilvántartást a járásivárosi földhivatalok készítették el. Ez a tevékenység 1973- ban kezdődött, és a kormány- határozatnak megfelelően, határidőre, tavaly év végére befejeződött. A munkálatok csaknem 640 ezer hektárnyi területre terjedtek ki. Országosan Pest megyében került sor a legtöbb, összesen több mint 690 ezer ingatlan megszerkesztésére, ennek egyeztetésére a valóságos állapottal. Ez utóbbi azért különösen jelentős, mivel országosan a megyében a legtöbb szám szerint az ingatlan, s a tulajdonos is. További sajátosság, hogy az ország összes zártkertjeinek 7,5 százaléka Pest megyében található — s ez is bonyolította a számba vételt. Nehezen áttekinthetővé tette a területek kialakítását, a jogviszonyokat, hogy számos beruházás — még fővárosi is — érintette a megyei földeket és a nagy számok törvénye szerint országosan Pest megyében volt, és jelenleg is a legnagyobb az ingatlanforgalom. Miiliás kapzsoht Hazánkban az elmúlt század , közepétől vezettek nyilvántartásokat az ingatlanokról, két hatóságnál is, párhuzamosan. Az egyik volt a telekkönyv, másik pedig a földadó kataszter. A nyilvántartás egyik rendszere sem tudta pontosan nyomon követni a felszabadulás utáni mindenre kiterjedő társadalmi és gazdasági változásokat, elszakadtak a valóságtól, vezetésük jelentős adminisztrációt és költséget igényelt, ennek ellenére pontatlanságaival sok bosz- szúságot okozott az állampolgároknak. Megérett tehát a helyzet- az új, egységes nyilvántartás létrehozására. Erre már azért is szükség volt, mivel a földek, ingatlanok értéke a nemzeti vagyon 52 százaléka. A termőföld területének 84 százaléka Pest megyében szocialista tulajdonban van, ezenkívül több ezer állami és társadalmi szervezet kezel .közös tulajdonban levő ingatlant. Ezeknek a társadalmi, gazdasági életben betöltött szerepét növeli, hogy a hozzájuk kapcsolódó életviszonyok az állampolgárok széles körét érinti. Jellemző adat, hogy mintegy másfél millió lakosnak van valamilyen jogi kapcsolata Pest megyében fekvő ingatlannal. Az új nyilvántartás kialakításának célját az Elnöki Tanács 1972-ben megjelent rendeleté jogi szempontból az alábbiakban körvonalazza: valósághűen és hitelesen tartalmazza valamennyi ingatlan adatát, tulajdonjogát és az ingatlanhoz kapcsolódó más jogokat, tényeket a törvényesség érvényesülése érdekében. Gazdasági szempontból viszont a nyilvántartás megbízható alapja a földekkel kapcsolatos népgazdasági tervezésnek, a rendeltetésszerű földhasználatnak, az ingatlanforgalom hatósági ellenőrzésének, továbbá egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításának. A megyei tanács felmérve a munkálatok jelentőségét, végrehajtó bizottsági szinten foglalkozott az egységes ingatlan- nyilvántartás kialakításának előkészítésével, és évente áttekintette a munka állását, tapasztalatait. Mindemellett igyekezett megteremteni a legkedvezőbb személyi és tárgyi feltételeket. Az elmúlt 8 év alatt a MÉM is jelentős támogatással, mintegy 70 millió forinttal járult hozzá az új térképek elkészítéséhez és a nehéz munkát végző dolgozók ösztönző bérezésére évente félmillió forintot biztosított. Hercegi birtok? A szerkesztés méreteit jellemzi, hogy több mint 170 ezer földrészlettel kapcsolatban jegyeztek be adatváltozást. Meghallgatták az ingatlantulajdonosokat is: az egyeztetések során 50 ezret meghaladó jog- és tényváltozást kellett rendezni. Ehhez kapcsolódik, hogy a felmérő munka több mint 21 ezer esetben derített fel olyan be nem jelentett változást, mely a tulajdonjogot érintette. Hogy mennyire elszakadt a valóságtól a korábbi nyilvántartás, azt jól példázza, hogy Erden a vizsgált időpontban több mint 1300 belterületi földrészlet és házhely még gróf Károlyi Imre tulajdonaként volt nyilvántartva, sőt Pusztavacs környékén jelentős területek Coburg Gothai Ágoston szász herceg nevén ■szerepeltek. Ugyanígy a múlt században elhunyt ingatlantulajdonosokat tartott nyilván a telekkönyv Pilisszántó községben is. Jellemző volt, hogy a felülvizsgálat során sok esetben kerültek elő úgynevezett zsebszerződések, melyek a vételár kifizetését és a birtokbavételt, már tartalmazták, csak éppen a telekkönyvhöz elmulasztották bejelenteni a jogügyletet. De az állami ingatlanok kezelésében is nagy az összevisszaság: gyakran változik a kezelő szerv anélkül, hogy erre megfelelő hatósági határozat lenne, illetve, ha van is, nem került el a telekkönyvi nyilvántartásba. Tömegével kerültek felszínre régi, rendezetlen tulajdonjogi ügyek. Több mint 8 ezer hagyaték esetében kideA tegnapi ülésen a végrehajtó bizottság Pest megye több természeti értékét nyilvánította védetté. Így a tahi- tótfalui Torda-szigetet, ahol ritka növények és gazdag madárvilág található; a dömsödi holtágat, mely megőrizte a jellegzetes mocsári növényzetet és állatvilágot; ugyancsak a ritka mocsári élővilág indokolta a makádi Kengyeles tó fokozott védelmét. Az Ala- gi Állami Gazdaság váci területének központjához vezető út két oldalán elhelyezkedő, mintegy 150 egyedből álrült, hogy a telekkönyv még mindig az elhunyt személyt tartja nyilván tulajdonosként. Az új lakótelepeken is fedeztek fel szabálytalanságokat: több mint 12 ezer szövetkezeti és öröklakás tulajdonjoga nem volt a valóságnak megfelelően telekkönyvezve. Hogy mennyire indokolt volt az új szerkesztési eljárás, valamint a nyilvántartás adatainak egyeztetése a helyszíni állapottal az is bizonyítja, hogy a munkálatok során az ingatlanok 40 százalékában vált szükségessé a földhivatalok beavatkozása. S tovább sorolhatjuk a nagy számokat. Az eljárás során több mint 580 ezer tulajdoni lapot készítettek el. Az egyeztetési tárgyalásokon a meghívott 472 ezer tulajdonos közül 414 ezren jelentek meg. Sajnos, csaknem 60 ezren nem válaszoltak a közérdekű értesítésre, 12 ezer esetben pedig a címzett ismeretlen jelöléssel jött vissza a levél. Mindezek miatt válójában tehát még nem teljes körű, nem minden adatában hiteles a nyilvántartás, hiszen nem egyeztetett, korábbi adatok is bekerültek az új könyvekbe. Az elmaradás felszámolása máris megkezdődött, csak ez évben, mintegy 25 ezer ingatlan adatait egyeztették. Az egységes nyilvántartás jól segítette a célszerű föld- rendezést, a parlagterületek felszámolását. Az eljárás során, mintegy 6 ezer hektáron került sor önkéntes földcserére, sok helyen megszűntek a nagyüzemi művelést gátló, romos tanyák. Maradjon naprakész Pest megye saját erejéből oldotta meg e nagy feladatot annak ellenére, hogy létszámellátottsága legrosszabb a 19 megye között. A szerkesztés ideje alatt több mint 833 ezer telekkönyvi ügyirat fordult meg a hivataloknál, s a telekkönyvi szemlék száma meghaladta a félmilliót. A túlfeszített munka ellenére a legtöbb járásban tudták tartani az ügyintézésben alapvető 30 napos határidőt. A tapasztalatok alapján most legfontosabb feladat, hogy a nagy erőfeszítések árán létrejött nyilvántartás naprakész maradjon. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy szigorúbban kezelik a jövőben a jog- és adatváltozás bejelentésének elmulasztását. ’ Máris megkezdődött az újabb nagy munka: az 1875. óta érvényben lévő aranykoronás földminősítési rendszer helyett, egy korszerűbb bevezetése. Az új földértékelés 1986-ban fejeződik be, s ezzel válik teljes körűvé az állami ingatlannyilvántartás. A beszámolójelentést a végrehajtó bizottság jóváhagyólag tudomásul vette, és elismerését fejezte ki a földhivatalokban dolgozóknak eredményes munkájukért. ló vadgesztenyesor is különleges természeti érték. Ez elsősorban a virágzás időszakában észlelhető: a fasor virágainak színe különböző, a fehértől a sárgán át a sötétbordóig. S egyedülálló a nagymarosi szelídgesztenyés. A fát a feljegyzések tanúsága szerint Róbert Károly uralkodása idején honosították meg. Itt található az ország talán legidősebb szelídgesztenye-fája, melynek a törzskörmérete 375 centiméter. M. J. Újabb természeti értékeket nyilvánítottak védetté
