Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
6 •írt* MECYtr an 1981. OKTOBER 11., VASÁRNAP Buszháton a forgalomban A Budapesti Közlekedési Vállalat évente többször is indít intenzív tanfolyamot leendő autóbuszvezetőinek. Mintegy százan másfél-lsét hónap alatt sajátítják el a buszvezetés „tudományát”. Kolozsvári Antal oktatótiszt (balról) vezetésével először a nagyvárosi forgalomban. Mindig a kiskorú érdekében Intézetbe szeretnék menni Felmentették a vádloíiat Ki ölte meg Csurinkát ? | Ab instantia. Vagyis fel- § mentés a bizonyítékok elég- i telensége miatt. Igen, ez- ! úttal egy ilyen meglehető- | sen ritka jogi esetről, egy | gyilkossági ügyben hozott ab | instantiáról lesz szó. A hely- | színen: egy falu utolsó § (névtelen) utcája, s a köze- = li erdő. Alig néhány kilo- 1 méterre Budapesttől.., Langyos, csöndes nyár éjszaka volt, s a hold alig világított. Ekkor történt, hogy egy alacsony deszkakerítéssel körülvett kertből erős zörgés, dobogás, csörtetés hallatszott. Meg talán suttogás is. Az istálló mellett álló emeletes házban a fuvaros felesége azonnal felriadt. Kiszaladt az udvarra, de akkor már az istálló üres volt. Az almásderes, nyakában a kötőfékkel kint bóklászott az udvaron, a négy napja vett fekete pej kancának azonban nyoma veszett. Menekülés a sátrakból — Körülnéztem, s akkor vettem észre, hogy a kerítés egy helyen ki van törve. Odafutottam hát és még láttam, hogy két férfi, egy alacsonyabb meg egy magasabb vezeti a Jucit. Lehettek már vagy 30—40 méterre. Kiabálni kezdtem azonnal, hogy tolvajok, lopják á lovunkat. Aztán a férjem befogott a kocsiba és lámpással, gyufával követni kezdtük a nyomokat, mert akkor már szem elől vesztettük a két embert. A kocsin öten voltunk. A férjem, a két fiam, a szomszédból átjött sógor, meg én. A nyorppk az erdő felé vezettek. Ä vasvillával kapával, hámfával felszerelt család ordítozva közeledett a fák felé. * Amikor a fogat az egyik utolsó telep közelébe ért, két nylon sátorból és egy kunyhóból félelmekben többen a Fácános irányába menekülték. Elkezdődött az üldözés. A fuvaros család a kisebbik fiút a kocsival hátrahagyta, majd á többiek szétszéledtek a bozótosban. Eleinte még hallani lehetett a zörgést, ahogy vitte át valaki az erdőn a lovat. Aztán csend lett. s csak néha reccsent valahol egy-egy ág. Végül a 37 éves fu- varosné hátulról elfogott egy bujkáló nőt, aki állítólag a sátorban lakó egyik férfi, Csu- rinka felesége volt. Nemsokára ott voltak a többiek is. Hadonászva körülfogták az asz- szonyt, megütötték, s tovább fenyegették, ha nem árulja el a lótolvaj nevét. A nő megijedt, s azt hazudta. Csűrinka meg a barátja a tettes. A „beismerő” vallomás után az asszonyt kikísérték az erdőszélre, s felrakták-a kocsira azzal, hogy jó lesz majd a rendőrségen tanúnak. Ekkor azonban váratlan dolog történt. Az emlegetett Csurinka a közelben bújhatott meg, mert hallott mindent, s mikor feleségével a meglopott család már- már elindult, valahonnan hirtelen előmászott. Ez lett a veszte. A férfi körül nyomban öszc szezáró-dott a felfegyverzett család gyűrűje, s a .következő pillanatban Csurinka elvágódott az útszélen. Nagy üté3t kaphatott, mert már felállni sem tudott, úgy kellett beemelni a kocsiba. Dal a gyilkosságról Közben a lólopással gyanúsított másik személy autóval bement a járási székhelyre, s kihívta a rendőröket. Ez alatt a fuvaros család otthon várta a hajnalt, merthogy virradatkor ők is indulni akartak a rendőrségre. Az ütlegeket hátrahagyva a sógor nélkül, éppen neki is vágtak az útnak, amikor a falu határában szembetalálkoztak az URH-val. Nagy kiáltozás kezdődött, a család nem akarta elengedni Csurinkát, míg el nem árulja, hova vitte a lovat, de a rendőrök levették a kocsiról, s magukkal vitték az elázott ruhájú embert. —.Olyan volt a hangulat, mint amikor valakit meg akarnak ölni — mondta a bíróságon az egyik járőr. Aztán néhány órával később Csurinka a kapitányságon, hirtelen rosszul lett. Az Országos Traumatológiai Intézetbe már eszméletét vesztett állapotban szállították, s hamarosan koponyaműtétet kellett végrehajtani rajta. De már az operáció sem segített, a férfi öntudatát nem nyerte vissza, s kilenc nappal az eset után, a kórházban meghalt. Ki ölte meg Csurinkát? Ki volt a tettes az őt üldözők közül? A 40 éves fuvaros, netán felesége, esetleg a két fiú egyike? Vagy a sógor? Mindenki tudta, hogy ez a 32 éves írás- tudatlan férfi gyermekkora óta szellemi fogyatékos ... S a bűncselekmény másnapján a sógor rövid vallomásban beismerte, hogy az erdőben karóval egyszer fej bevágta a sértettet. Rá vallott bátyja felesége, a fuvarosné és annak egyik fia is. Mintha csak sürgős lett volna a dolog, Csurinka haláláról hamarosan dal is született a környéken: „Száraz fával verték be a fejedet’.’. Hamarosan letartóztatták a sógort. A férfi teljes apátiába zuhant a,börtönben, nem szólt, nem evett, ezért többször kórházba is került. Végül több hétre elmemegfigyelőben helyezték el, ahol aztán nagysoKevés meghatóbb dolog van annál, amikor az édesanya harcol gyermekéért. Ki vitatná, hogy joga és kötelessége felnevelni azt, akinek életet adott? Mégis, adódnak rendkívüli esetek, amikor a döntés alapos megfontolást igényel, éppen a védtelen, saját sorsának irányítására képtelen apróság érdekében. Elegáns fiatalasszony kereste fel augusztus végén a Pest megyei Tanács gyámügyi csoportját: szeretné visz- szakapni állami gondozásba vett hároméves kisfiát. Tagadó választ kapott annak ellenére, hogy családi és anyagi körülményei abban a pillanatban rendezettek voltak. Sorsát azonban hosszú ideje — hivatalból — fokozott figyelemmel követte, követi a gyámhatóság. más asszonyt szólít édesanyjának. Kit illet, a gyermek? — A gyámhatóság minden esetben a tartós, a folyamatos életvitelt tartja meghatározónak — válaszol a kérdésre dr. Bernád István gyámügyi főelőadó. — Jelentkezésekor mindössze egy hónap telt el a rendőri felügyelet megszüntetése óta, ami az előzményeket ismerve, nem lehet biztosíték arra, hogy a változás tartós. Természetesen más szempontokat is mérlegelni kell, elsősorban az anya és gyermeke kapcsolatát. Ebben az esetben ilyen ki sem alakulhatott, mert az édesanya szülés után szinte azonnal elhagyta kisfiát, s azóta sem érdeklődött iránta. Amikor a gyerek egy évvel ezelőtt nevelőszülőkhöz került, lemondott anyai jogairól. Ez a döntés most már — a kiskorú érdekében és a nevelőszülők helyzetét is figyelembe véve — visszavonhatatlan. A gyermek nem játékszer, nem lehet évekig teljesen megfeledkezni róla, majd visszakövetelni. Nem játékszer Életének legfontosabb állomásai a következők: Tízéves korában szökött el először otthonról és kezdett csavarogni. Később ez sorozatosan megismétlődött, majd alkalmi partnerekkel ismerkedett. Tizenöt évesen szülte meg gyermekét a zsámbéki intézetben, ahonnan rövidesen kereket oldott. Egy bűncselekmény elkövetése után rendőri felügyelet alá került, állami gondozásba vették. Tizennyolc éves korában, amikor nagykorú lett, férjhez ment és jelentkezett a kisfiúért, aki már több mint egy esztendeje kára mégiscsak beszélni kezdett. — Tisztálkodni szeretnék ebből az ügyből. Az első napi beismerő vallomás után soha nem vállalta magára még egyszer a bűntettet. A férfit a megfigyelőben többször is megvizsgálták. A folyó és patak, a hegy és domb közötti különbséget nem tudta megmagyarázni. Az elmeszakértő szerint a vádlott könnyen befolyásolható, akár számára kedvezőtlen irányba is, mert nem tudja felfogni, hogy mi a jó neki. A tárgyaláson az ügyvéd kiegészítette azzal, hogy meggyőződése szerint a vádlottra a rokonság ráfogta^ a bűncselekményt, mondván, úgyis bolond. Az ítélet indoklása Számos tanú, valamint két igazságügyi szakértő kihallgatása után a megyei bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa a 302. napja letartóztatásban lévő terheltet az emberölés miatt emelt vád alól felmentette. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a vádlottnak egyetlen rövid, az eset körülményeit nem részletező vallomására bűnösséget alapítani nem lehet. Fontos körülmény az is, hogy a terhelt erősen befolyásolható személyiség. Emellett a vádlottnak a bűncselekmény elkövetésére semmi oka nem volt, őt sérelem nem érte. Ezzel szemben bátyjának és családjának, annál fontosabb volt a ló tolvajának felderítése. * Ilyen körülmények között vizsgálta a bíróság, hogy a többi bizonyíték alkalmas-e a vádlott első, rövid beismerő vallomásának alátámasztására. Megállapították, hogy a bűntett után hónapokkal lefoglalt állítólagos bűnjelen, egy ásón a vérgyanús szennyeződés olyan régi, hogy azonosításra alkalmatlan. Ugyanakkor a tanúk vallomása bizonytalan, és önmagukhoz képest is ellentmondóak. Végül még egy momentum: a bántalmazásra sor kerülhetett akkor is, amikor a család foglyaival a hajnalt várta, s a sógor már nem is volt jelen. Ab instantia — így döntött tehát végül is a bíróság. Mert a büntetőjog alaptézisénél, a „mindenki, aki vét, nyerje el büntetését”, elvnél létezik egy súlyosabb tézis is, s ez így szól: „ártatlanul senkit ne sújtson büntetés”. Ami pedig a lovat illeti, a fekete pej kanca azóta sincs meg. Babus Endre Csak nyomós okból A Pest megyei Gyermekvédelmi Bizottság október végén tárgyalja a veszélyeztetett kiskorúak helyzetét és az érdekükben foganatosított intézkedéseket. Va mit tenni! Hiszen az állami gpndozottak száma emelkedett a megyében, különösen a városokban romlott a helyzet. Néhány adat ezt alátámasztandó: 1975-ben 2792 állami gondozott gyermek volt Pest megyében, 1980-ban pedig 2945. A városokban 431-ről 614-re nőtt számuk. Kiugróan sok a veszélyeztetett gyermek Érden. Miért? Nincs rá magyarázat. Az állami gondozásba vétel a legsúlyosabb gyámhatósági eljárás, amelyre csak igen nyomós okok következtében kerülhet sor. — Minden esetben az a cél — mondja dr. Eernád István —, hogy a gyermek, ha ez lehetséges, a családban maradjon, szülők, testvérek között éljen. Viszonylag egyszerűbb a dolog, ha anyagi gondokat kell megoldani, bár a legsúlyosabb esetek rendszerint életviteli vagy egészségügyi problémákból adódnak. Tavaly 2,7 millió forint rendkívüli gyámügyi segélyt fizettünk ki a megyében, csaknem a kétszeresét, . _____ t mi nt az öt évvel korábban. A rendszeres nevelési keret ösz- szege megközelíti a kilencmillió forintot. Elsődleges a megelőzés Nem minden az anyagiakon, illetve a szülők keresetén múlik. Tizenhárom éves érdi kisfiú állított be a gyámügyis- hez: Bácsi kérem, tessék engem állami gondozásba venni, mert nem bírom elviselni, ami otthon van... Az alapos, körültekintő vizsgálat kiderítette, hogy a szépen berendezett, modern családi házban valóban pokol az élet. A szülők elváltak, de a részeges, garázda apa a lakásban maradt, és egyik jelenet követi a másikat. A kisfiú az abonyi intézetbe került, ahol édesanyja rendszeresen látogatta. Természetesen leveleztek is. Sőt, a gyerek a gyámügyis bácsinak is szorgalmasan küldte a leveleket: jól érzi magát, barátokat is szerzett és megtanult gitározni. Az eset később kedvezően alakult. Az apa — a hatósági intézkedés eredményeként — elköltözött a lakásból, ezután az állami gondozásba vételt megszüntették. Pest megyében tavaly 416 alkalommal került sor állami gondozás megszüntetésére, de ebben olyan esetek is szerepeltek, amikor a gondozott nagykorú lett és saját lábára állhatott. A Pest megyei Gyermekvédelmi Bizottság, október végi tanácskozásán kiemelten foglalkozik majd a megelőzés lehetőségeivel. Nem lenne célravezető a megoldás egyetlen formájának az anyagi támogatást tekinteni, melyre eddig is hatalmas összegeket fordítottak. Segítségnyújtás lehet adott esetben például az alkoholista szülő elvonókúrára kötelezése, vagy megfejelő munkalehetőség ^Biztosítása a a gyereknevelésre alkalmas édesanyának, édesapának. Hetes intézet Két város, Érd és Százhalombatta vezetői, a problémákat ismerve, készségesnek mutatkoztak ai!ra, hogy lehetőséget teremtsenek az úgynevezett hetes intézet életre hívására. Gyakorlatilag ez any- nyit jelent, hogy a veszélyeztetett gyereket átmenetileg kiemelik környezetéből, de a hétvégi együttlét mégis segítheti a családi kapcsolatok megőrzését. Pest megyében tavaly 413 gyereket vettek állami gondozásba, de előzőleg csak 228 esetben próbálkoztak más, megelőző intézkedésekkel. Pedig sorsokat alakíthat, családok életét, gyermekek jövőjét formálhatja egy időben megtett, eredményes lépés. Gál Judit Már az ókorban is A csekk históriája Ki kaphat? A csekk bankra szóló fizetési utalvány. Hazánkban a felszabadulás óta először idén július elsején Budapesten került forgalomba, és jövő év elejétől már a vidékiek is kérhetnek csekket a takarékpénztártól. Története az ókorba nyúlik vissza. A gazdag emberek — biztonsági okokból — a bankároknál helyezték el kincseiket, mint letétet. Ha fizctniök kellett, a bankárhoz intézett írásos felszólítást adtak át a vásárolt kelméért, ékszerért vagv éppen tőidért, házért. Ezek a felszólítások is olyan utalványok, amelyek a bankárnak szólnak, és hasonlóak a mai csekkhez. A középkorban a fejedelmek, császárok már ol.yan módon is szereztek pénzt, hogy utalványt adtak azokra a városokra, amelyektől pénzt követeltek. Olaszországban a XVI.. Angliában csak a XVII. században terjedt el a csekkforgalom. Ennek oka arra vezethető vissza, hogy miután I. Károly király a kereskedők nemesércét kényszerkölcsönként elvette, ezért az arany- és ezüstpénzüket az aranyműveseknél helyezték el. Ezt a példát követték a nem kereskedők is. Ha fizctniök kellett, akkor a pénzük őrzőihez, később mind többször a bankárokhoz küldték hitelezőiket, és az utalványokon egyre többször szerepelt már a csekk elnevezés is. Ilyen előzmények után a csekkforgalom a XIX. században az Egyesült Államokban öltött legnagyobb méreteket. Ausztriában az Osztrák Hitel- intézat 1858 áprilisában bocsátotta ki a csekket. Nálunk az Osztrák-—Magyar Bank vezette be, majd a Postatakarékpénztár is 1890-ben. Ezt követően a csekkforgalom növekedésével 1893-ban megalakult a Budapesti Giro- és Pénztár Egylet. A felszabadulás után átszervezett pénzügyi gazdálkodásunknak sok más, fontosabb feladata volt, mint a csekkrendszer újjászervezése, a lakossági megtakarítások kedvező alakulása, a takarékbetétnek általánossá válása viszont már azt Igényli, hogy a banknál levő betétekből készpénz felvétele nélkül is lehessen tartozásokat kiegyenlíteni. Ez indokolja a múlt évben megjelent jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a lakossági csekk, hivatalos nevén a takarékcsekk bevezetéséről intézkedtek. A csekkrendszerbe afcok kapcsolódhatnak be, akiknek van átutalási betétszámlájuk, mert azokról a számlatulajdonosok megbízásából, eddig is a takarékpénztár fizetett. A nyugati és egyes szocialista országokban is bevezették a munkabérből történő átutalást a bankszámlákra. Ez amellett, hogy kényelmes a számlatulajdonosoknak, kedvezően csökkenti a készpénzforgalmat. S bármilyen furcsának is tűnik, de a pénz forgalmazása is pénzbe kerül. Ezért az államnak sem mindegy, hogy mekkora a készpénzforgalom. Igv már érthető, hogy csekket nálunk is csak az kap. aki keresetét vagy annak egy részét, illetve nyugdíját átutaltatja a takarékpénztárhoz. Az átutalt összeg ugyanúgy rendelkezésünkre áll, mintha azt a zsebünkben tartanánk. Sőt a csekkszámlák után magasabb kamatot térítenek, mint a betétkönyvek után. Le lehet köthi az átutalási betétszámla egy részét még ennél is magasabb kamatra. Láng Tibor Jó tudni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalról = Sokan érdeklődnek az iránt, E hogy milyen kérdésekkel fog- E laiKozik a közelmúltban meg- E alakult Állami Bér- és Kuu- E kaügyi Hivatal, s mely szer- = vekhez fordulhatnak olyan = ügyekben, amelyet korábban a 5 Munkaügyi Minisztérium inté- E zett. E kérdésekre a követke- E zö tájékoztatást adták az = újonnan megalakult hivatalban. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a kormányzat központi munkaügyi irányító szerve, ennek megfelelően a bérrel és munkaerővel kapcsolatos kérdések tartoznak a hatáskörébe. Az állampolgárok, a gazdálkodó szervek, a tanácsok az új hivataltól is felvilágosítást kaphatnak munkaügyi kérdésekben. Rendelkezésre áll a hivatal tanácsadó irodája, amelynek útján szóban vagy levélben választ kapnak az érdeklődők a foglalkoztatással és bérezéssel kapcsolatos kérdéseikre. A feladatok most több hatóság, hivatal — az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság — között oszlanak meg. A lakosságot leginkább érintő ügyek közül az Egészségügyi Minisztériumhoz került a nők és a fiatalok számára tiltott munlMkörök jegyzékének kezelése és korszerűsítése, a gyermekgondozási segély rendszerével összefüggő elvi kérdések, a családpolitika gondozása, a családpolitikai fórum működtetése, az összehangolt és komplex rehabilitáció jogi és szervezeti kereteinek kidolgozása. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság vette át a gyermekgondozási segélyezéssel kapcsolatos kivételes elbánást igénylő egyedi ügyek intézését. Egyébként célszerű, ha a jövőben valamennyi társadalombiztosítási kérdéssel (például nyugdíjazás, táppénz stb.) a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság illetékes helyi vagy központi szervét keresik meg az érdekeltek. Az Országos Tervhivatalhoz népgazdasági szintű koordinációs feladatok kerültek, itt egyedi állampolgári ügyekkel továbbra sem foglalkoznak. A Pénzügyminisztériumhoz a költségvetést közvetlenül érintő gyakorlati szociálpolitikai intézkedések előkészítése került. Itt foglalkoznak továbbá a lakosságot széles körben érintő óvodai, bölcsődei, napközi, ebed stb. terítési díjak megállapításával, ezek különböző fórumokon történő koordinálásával. . i Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal munkatársai számolnak azzal, hogy az új munkamegosztást a lakosság csak hosszabb idő után ismeri meg, ezért felkészültek arra, hogy a hivatalhoz érkező olyan kérelmeket, leveleket, amelyek intézésében , most már más szerv illetékes, azonnal oda továbbítsák. m « Szóban és levélben És
