Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

*xMdav 1981. OKTOBER 10., SZOMBAT PEST MEGYEI FESTŐK RÉSZVÉTELÉVEL A kísérlet nemes gyümölcse Baranyai László évekkel ezelőtt nagyszabású kísérletet szervezett látás- és ízlésne­velés tárgyköréből a kölesdi Kossuth Művelődési Házban. Tizenöt művészt hívtak meg kiállításra, többek között a Dömsödön alkotó Bazsonyi Aranyt, Vecsési Sándort, á Ráckevén letelepedett Patay Lászlót, a dunabogdányi Hock Ferencet, a Nagymaroson mo­tívumokat gyűjtő Szentgyör- gyi Kornélt, á hosszú ideig Fóton élt Mözsi Szabó Istvánt. Társuk volt az önálló kiállí­tássorozatban Szurcsi'k János, Kokas Ignác, Csohány Kál­mán. Kiss István, Bencze Lászió, Breznay József és a Kölesdröl indult Schéner Mi­hály is. A tárlatsorozat vé­gén most mind a tizenöt al­kotó közösen mutatkozott be új művekkel. Szentgyörgyi Kornél nagy­marosi részletei, Szurcsik Já­nos festői ereje, Kokas Ig­nác drámai tonalitása és Cso­hány Kálmán balladisztikus grafikái adják meg a kölesdi ciklus' „Mai magyar képzőmű­vészetet” bemutató határait és léptéket. Hock Ferenc „Nap”-ja külön remeklés, mi­vel gömbalakjának színesen izzó mágnesében fák, hegyek találkoznak, s idézik, értelme­zik a létezés nyári harmóniá­ját. Kísérletről adhattam számot elöljáróban, csakhogy ez a kí­sérlet ma már sikeres; gya­korlat. Hiszen a kölesdi Kos­suth Művelődési Ház valósá­gos múzeum — vagy ötven al­kotást adományoztak a mű­vészek és vásároltak is. Mind­ez fellendítette a magángyűj- tők tevékenységét, több száz szobor, festmény, grafika ta­lálható a községben. Az is a kölesdi program ré­szeg hogy a kiállítások egy ré­szét kivitték tsz-majorokba is, és minden tárlatról magnó- és diasorozat készült, melyet az ifjúság képzőművészeti neve­lésének szolgálatába állítanak. Megrendezték a Művészet cí­KORSZERU JOGALKALMAZAS Differenciáltan ítélkezni Hock Ferenc: Nap mű folyóirat ankétját, a kis­község több mint száz mű­gyűjtőt számlál. Baranyai László vezetésével megalakult a Látás nevű brigád, mely Kölesden és a környéken kép­zőművészeti előadásokat szer­vez, megindította a képzőmű­vészeti diakölcsönzést. Közel tízezer festmény, szobor diája e kísérlet tankönyve. Iskolás, óvodás csoportok is létesül­tek — őkét játékos elemekkel vonták be a mozgalomba. Az Irodalmi Színpad gye­rek és felnőtt tagjai teszik él­ménydússá, emlékezetessé a művek hátterét a megnyitó alkalmából költői és zenei al­kotások interpretálásával. Végtére is 1975-től mindmáig 710 szobrot, festményt, grafi­kát mutattak be, melyet ösz- szesen tizenhyolcezer ember nézett meg. Ez már nem kí­sérlet; ez eredmény, nem is akármilyen. Losonci Miklós ÜNNEPSÉG ÓCSÁN Honismereti találkozó Falu Tamás ócsai tuszkulá- numáham irta, évtizedeken ke­resztül, szebbnél szebb ver­seit Születésének 100. évfor­dulóját most egiész éves ün­nepségsorozattal köszönti a nagyközség lakossága és a társadalmi szervek. RÁDIÓFIGYELŐ GYERMEKNEVELÉS. Mi változtatható meg a gyerek­ben? — azaz kisébb-nagyobb csemetéink tulajdonságai kö­zül melyeket kell rossznak ítélni, s ezek köziül a pedagó­gus és a szülő összefogásának eredményeként, mit lehet a gyerek előnyére fordítani. E kérdések megválaszolására vállalkozott az a beszélgetés­sorozat, amelyet a Fővárosi Pedagógiai Intézet rendezett csepeli tanárok és szülőik szá­mára. Helyes volt a felismerés, hogy egyelőre nem sikerült olyan fórumot találni, ahol a család és az iskola eszmét válthatna a legfontosabb ne­velési problémákról. De ki- tölthető-e ez az űr -olyan dis­kurzusokkal, amikor nem a mi gyerekünkről, hanem ál­talában a gyerekről szólnak? Szándéka szerint ez a soro­zat mintául szolgált volna ha­sonló összejöveteleknek. Ha nem állítjuk, hogy teljésen haszontalan volt ez az adás, annak oka csak az, hogy meggyőztek róla: Pest me­gyében más úton és módon Kell erősíteni az iskola és a család kapcsolatát. TEHETETLENSÉG. Mit kezdjünk a hulladékkal? A kohók, a papírgyárak, a MÉH Vállalat évek óta ama komoly probléma megoldásán törik a fejüket, milyen módon lehet­ne elérni, hogy a népgazdasá­gig fontos anyagok maguk­tól, lehetőleg ingyen, vagy jelképes áron bemenjenek a gyűjtőhelyekre. Bosszant a tudományos kön­tösbe öltöztetett tehetetlenség. Szekrényemben mázsányira gyűlt a kiolvasott újságha­lom, mert senki sem jön ér­te, hogy elvigye. Az iskolák azért nem mernek gyűjtőak­ciókat szervezni, mert amikor megtették, hónapokig rozsdá­sodott udvarukon a vas, bo­rította szeméttel a környéket az összegyűjtött papír. E tapasztalataim birtoká­ban hallgattam örvendezve Pataky László riporter és Szi­lágyi József, az Agent-Coop ügynöki iroda igazgatójának beszélgetését az ipari hulladé­kok hasznosítására, összegyűj­tésére kimunkált új elképze­lésekről. Eme gazdasági szer­vezet ugyanis rájött, hogy csak akkor lehet megtalálni a partnereket, ha az üzlet min­denkinek megéri. Cs. A. A centenáriumi ünnepségek sorába október 10-én az ócsai művelődési házban rendezik meg a megyei honismereti ta­lálkozót. A gazdag program kereté­ben előadások hangzanak el honismereti mozgalmunk Ak­tuális feladatairól, a megyei levéltár munkájáról. Az ócsai román templomról dr. Kubi- nyi András, az ELTE történe- lemtudományi tanszékének ve­zetője ad ismertetést. Elő­adás hangzik el az ócsai népi műemlékekről. Falu Tamás és Öcsa kapcsolatairól, valamint az ócsai tájvédelmi körzetről is. A programot a vidék neve­zetességeinek megtekintésével fejezik be. K. Z. Mint az első oldalon beszámoltunk róla, tegnap Szent­endrén a Dunakanyar jogásznapon előadást tartott dr. Szíjártó Károly. A legfőbb ügyész a jogalkalmazás idő­szerű kérdéseit, s az Elnöki Tanács által nyolc éve alko­tott jogpolitikai határozat érvényesülését elemezte. A szá­mos konkrét esettel illusztrált előadásban dr. Szíjártó Károly megállapította, hogy a jogalkalmazás legfonto­sabb céljait megfogalmazó jogszabály a gyakorlatban többnyire jól érvényesül. , Tarifa szerint Ugyanakkor némely terüle­ten formális-bürokratikus jog­szemlélet, elhúzódó ügyintézés, mechanikus jogérvényesítés ta­pasztalható. A kedvezőtlen je­lenségek lecsapódásának egyik színtere az ingatlanügy. Több körzetben az egységes ingatlan­nyilvántartás mindmáig nem készült el, s ez akadályozza a ház- és telektulajdonra vonat­kozó korlátozások betartásának ellenőrzését. Ehhez kapcsolódik egy újabb jelenség is, amit a legfőbb ügyész a spekulációs tendenciák közé sorolt: előfor­dul, hogy házastársak elvál­nak pusztán azért, mert a csa­lád újabb ingatlant kíván sze­rezni. A szabálysértési ítélkezés jelentősége az új büntetőkó­dex bevezetése óta megnőtt. Több korábbi bűncselekmény ma már csak szabálysértésnek minősül. A bírságolási gyakor­lat azonban ezen a szinten gyakran sematikus, ugyanazért a kihágásért a hatóságok nem ritkán ugyanazt a büntetést szabják ki, s nem veszik .fi­gyelembe a vétkesek vagyoni viszonyainak, családi körülmé­nyeinek igen jelentős különb­ségét. Az egyik Pest megyei vá­rosban például pontosan kiala­kult tarifa szerint folyt a bír­ságolás, 50 forintos kárértékig 150, 50—100 Ft közötti kárnál 200, ezen felül pedig 300 forint volt egységesen a büntetés. A legfőbb ügyész részletesen foglalkozott a büntető bírásko­dási gyakorlattal. Megállapí­totta, hogy a büntetések belső szerkezete az utóbbi időben átalakult. A 70-es években, a korábban börtöncentrikus szankciórendszer helyett egyre inkább a pénzbüntetés került előtérbe. Néhány esztendeje statisztikai értelemben már ez volt az első számú szankció. A hazai büntetőjogban azonban elsősorban a visszaeső bűnö­zőkkel szemben érvényesített új, keményebb kurzus követ­kezményeként, a börtönbünte­tés szerepe ismét megnőtt. Eltiltott vezetők Ez a tendencia viszont elő­térbe helyezte a büntetésvég­rehajtás kérdéseit. A börtönök rendje a közelmúltban bizo­nyos mértékig átalakult, s ma már az elítéltek a büntetés ide­je alatt nem szigetelődnek el annyira a külvilágtól, mint ko­rábban. Ennek köszönhetően a szabadulást követő beilleszke­dési zavarok csökkentek. A re- szocializálásra, a társadalomba való visszatérésre létrehozott pártfogó felügyeletet értékel­ve a legfőbb ügyész elmondta, hogy reálisan számítani lehet az új típusú utógondozás ered­ményeként a többszörösen visz- szaeső bűnözők számának csök­kenésére. Dr. Szíjártó Károly külön szólt a bíróság előtt felmentés­sel zárult ügyekről. Ezek szá­ma hosszabb ideje nem éri el a bűnügyek egy százalékát, ala­kulásukat az ügyészség állan­dóan figyelemmel kíséri. A jogpolitikai irányelvek érvé­nyesülésének jeleként hangzott el az is, hogy ma már az ittas vezetés miatt elítélt vádlottakat az esetek több mint 90 százalé­kában eltiltják a járművezetés­től. Az okok feltárása A vagyon elleni bűnözés okainak feltárására nemrégi­ben vizsgálatot indított az ügyészség. Bár Magyarországon a szegénység, a munkanélküli­ség megszűnt, még mindig az ilyen törvénysértések teszik ki a bűncselekmények 60 százalé­kát. A vizsgálat során kiderült, hogy a nagy kárt okozó vagyo­ni bűntettek elkövetőinek több­sége megfelelő jövedelemmel rendelkező, gyakran felelős be­osztású, nem ritkán vagyonos ember, aki luxuscikkekre költi az illegálisan szerzett összege­ket. Dr. Szíjártó Károly előadása után szekcióüléseken folytató­dott^ a tanácskozás. A büntető szakosztályban a kriminális ag­resszivitás lélektani hátterének kérdéseiről, a polgári jogi ta­gozatban az ingatlanforgalma­zás szabályairól hangzott el előadás. Nagy érdeklődés kí­sérte azt az elemző áttekintést, amely a kisüzemi gazdálkodás új formáival foglalkozott. B. E. KOZMOSZ-KONYVEK Egy érdekes sorozat margójára Érdekes sorozat indult, amelynek könyvei a ma embe­rét foglalkoztató kérdésekre adnak választ, olyan problé­mákat dolgoznak fel, ame­lyek valóban megfogják az ember képzelőerejét, fantáziá­ját A Kozmosz-könyvek so­rozatában megjelent az Én és a világ füzeteiből mutatunk be hármat A KGST szerepe Gazdaságosság és kölcsönös­ség. Benedek István Gábor és Marínovich Endre könyve méltán tart számot az érdek­Távoli világok felfedezője1 EMLÉKEZÉS KITTENBERGER KÁLMÁNRA Czáz évvel ezelőtt született Kittenberger Kálmán vadász-biológus, az Afrika ál­latvilágát bennszülött módján ismerő kutató, hazánk múzeumait és a Budapesti Állatkertet gazdagító gyűjtő, a vadászélményeit számos könyvben közkinccsé tevő író. Gyűjteményé­nek becses darabjait a Természettudományi Múzeum állandó kiállításán mindenki meg­csodálhatja. Könyvtárak polcain sorakozó, a felszabadulás óta több kiadásban is megjelent vadászélményeit részletező könyvei rendkívül olvasmányosak és tanulságosak. Már diákkorában kitűnt jó megfigyelőké- pegségével, a hazai környezet és ebben külö­nösen az állatvilág tanulmányozásának szere- tetével. Legkedvesebb szórakozása volt elles­ni és megismerni a madarak, rovarok élet­módját, viselkedését. Mint szegénysorsú gye­rek, a helybeli tanítóképző osztályait végig­járva tanítói oklevelet szerzett. Ezután a mindig újat megismerni akarók szenvedélyé­vel Budapesten folytatta tanulmányait, mert természetrajzos polgári iskolai tanári okleve­let akart szerezni. Nyári vakációit feláldozva a Nemzeti Múzeum laboratóriumában kisegí­tő preparátorként bővítette ismereteit. Hat ízben járt Afrikában, s onnan rendsze­resen küldte gyűjtött anyagát a múzeumba, élő állatait pedig a Budapesti Állatkertnek. Eközben lázasan készítette útijegyzeteit, és gyűjtötte szakmai tapasztalatait. 1902—1906 között főleg a Kilimandzsáró vidékének ma­dárvilágát tanulmányozta. Csaknem négyévi kemény munka után megbetegedett, ezért ha­zakényszerült. Szívós szervezete és erős akara­ta hamar túlsegítette ezen az akadályon, és már ugyanebben az évben ismét útnak indult. , Második felfedező útja során a Vörös-tenger délnyugati partvidékére utazott; ezt az útját azonban rövidesen meg kellett szakítania, mert katonai szolgálatának letöltése miatt 1907-ben hazarendelték. Harmadik, most már hosszabb időtartamúnak ígérkező útját 1908 decemberében a Viktória-tó partvidékén (a mai Kenya és Tanganyika területén) kezdte meg. Innen gazdag élőállat- és múzeumi gyűj­teményanyaggal- 1912-ben tért haza. Alig ren­dezte itthon dolgait, a következő év tavaszán újból nekiindult, s az Ugandához tartó Kongó- őserdő rejtett állatvilágát akarta tanulmá­nyozni, de itt is közbeszólt a sors: az I. világ- hábprú miatt az angol fennhatóságú területen internálták, mindenét elkobozták, s mint hadi­foglyot Indiába szállították. Ez személyes szabadságából és tenniakaró életéből öt évet rabolt el. Hadifogságából csak 1§19 Szilveszter napján jutott haza. Ettől kezd­ve a Nimród című vadászlap szerkesztését vál­lalva újságíróként élt, afrikai utazásához to­vábbi állami támogatást nem kapott. Magán­jellegű segítséggel azonban még két ízben új­ból eljutott Afrikába, s a régebben megismert körzetekbe visszatérve, lehetősége nyílt az év­tizedes változások felmérésére és a további gyűjtőmunkára. Majd visszatérve élményeit és tapasztalatait könyveiben is rögzítette, f T tol só éveit feleségével és nevés barátaival ^ (Csathó Kálmán, Fekete István) körülvé­ve Nagymaroson töltötte, s ott halt meg 1958. január 3-án. Hányatott, tartalmas életét, érté­kes emberi tulajdonságait Fekete István Kit­tenberger Kálmán élete című munkájából (1962) ismerhetjük fteg. Ez is meggyőzhet ben­nünket arról, hogy nevének és emlékének meg- , őrzését munkájával jócskán kiérdemelte. Dr. Székely Pál lődésre, mert olyan fontos, az embereket érdeklő kérdésekre ad választ, mint airra, hogy mi a KGST? Mi a különbség a Közös Piac és a szocialista országok gazdaságai között? Milyen érdekek vezették Ma­gyarországot, amikor csatlako­zott a KGST-hez? S még so­rolhatnám a kérdéseket, elé­gedjünk meg itt azzal, hogy ez a kötet ténylegesen a gaz­daságosság és a kölcsönösség mai, időszerű kérdéseivel fog­lalkozik, azzal, hogy milyen gazdaságot örököltünk a fel- szabaduláskor, s az utóbbi há­rom évtizedben, milyen forra­dalmi átalakulás következett be a gazdaságban, a társada­lomban? Megismerkedhetünk a kötet­ből a KGST külkereskedelmé­vel, a magyar ipar gyors al­kalmazkodásával a szocialista viszonyokhoz, a korszerűsödő KGST szervezetéhez, a magas fokú szocialista integrációhoz. A könyvből világosan kibon­takozik a fejlődés, azok a ne­hézségek, amelyek együtt jár­tak az önálló magyar gazda­ság megteremtésével, a KGST szervezetének tökéletesitésé- vel. Fontos szerepet tölt be a szo­cialista integráció, s iparunk versenyképességéhez éppen a KGST szervezete járult hoz­zá, mert nyugodt háttere volt, amikor a világgazdasági ár­robbanás kialakult. A két szerző ebben a té­mában valóban tudott újat mondani, úgy feldolgozni egy gazdasági témát, hogy az ér­dekes is legyen minden olva­só számára. A jövő világa Az ember és a kozmosz. Fo­dor L. István könyve a lé­nyegre tapint, arra, hogy az ember összefüggésben van a kozmosszal, része a világegye­temnek. S ehhez hadd tegyük hozzá, hogy amit ma tudunk a kozmoszról, az csak igen csekély ahhoz képest. ami tényleg jellemzi a világűrt. Ki gondolta volna még 3(1—40 évvel ezelőtt is. hogy fejünk felett űrlaboratóriumok, mű­holdak keringenek, hogy nem­soká naperőművek forognak körülöttünk, a fényüket és energiájukat a Földre sugá­rozzák, hatalmas kozmikus űr­városok, bolygóközi bányák és gyárak lesznek majd kísérőink, amelyek megnövelik a más civilizációval kapcsolatos te­remtés lehetőségeit. A könyv a jövőbe is elveze­ti az olvasót. Persze, hogy ebben van némi túlzás is, fan­tázia, de olyan, amely megva­lósítható, illetve elképzelhető, hogy a világ a jövőben Így alakul Nem véletlen, hogy a könyv arra keresd a választ, hogy mi lesz a jövőben, mert ez igen időszerű téma, hiszen az emberiség napjainkban érke­zett el a válaszúihoz, ahhoz, hogy miként alakul a jövőben az élete. Nyelvi kép Nyelvek nyomában. A har­madik kötet is méltán tarthat érdeklődésre számot, hiszen minden embert érdeklő té­mával foglalkozik, a nyelvvel. Antal László arra vállalkozott, hogy a nyelvek nyomába sze­gődjön, s bizonyítsa: a világ sokszínűsége a nyelvben van. Vannak világnyelvek, amelye­ket sok millióan beszélnek, s vannak, amelyeket alig be­szélnek néhány ezren. Miért van ez így? HoQyan alakult a világ ebben a tekintetben? Hogy van az. hogy míg egyes nyelvek virágzanak, addig más nyelvek sorvadóban van­nak. A szerző ebben a művében éppen arra vállalkozott, hogy felvázolja a világ nyelvi ké­pét, megismertetve olvasóival a főbb nyelvcsaládokkal, ezek történelmi, irodalmi hátteré­vel és földrajzi kiterjedettsé- sével, különös figyelmet szen­telve az európai nyelveknek és kultúrának. Azzal is foglalkozik, hogy mi várható a jövőben. Min­denesetre a jelenlegi nyelvi csoportosulás még hosszú időn át megmarad, s meghatározza az emberiség helyzetét. Gall Sándor 4

Next

/
Thumbnails
Contents