Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
*xMdav 1981. OKTOBER 10., SZOMBAT PEST MEGYEI FESTŐK RÉSZVÉTELÉVEL A kísérlet nemes gyümölcse Baranyai László évekkel ezelőtt nagyszabású kísérletet szervezett látás- és ízlésnevelés tárgyköréből a kölesdi Kossuth Művelődési Házban. Tizenöt művészt hívtak meg kiállításra, többek között a Dömsödön alkotó Bazsonyi Aranyt, Vecsési Sándort, á Ráckevén letelepedett Patay Lászlót, a dunabogdányi Hock Ferencet, a Nagymaroson motívumokat gyűjtő Szentgyör- gyi Kornélt, á hosszú ideig Fóton élt Mözsi Szabó Istvánt. Társuk volt az önálló kiállítássorozatban Szurcsi'k János, Kokas Ignác, Csohány Kálmán. Kiss István, Bencze Lászió, Breznay József és a Kölesdröl indult Schéner Mihály is. A tárlatsorozat végén most mind a tizenöt alkotó közösen mutatkozott be új művekkel. Szentgyörgyi Kornél nagymarosi részletei, Szurcsik János festői ereje, Kokas Ignác drámai tonalitása és Csohány Kálmán balladisztikus grafikái adják meg a kölesdi ciklus' „Mai magyar képzőművészetet” bemutató határait és léptéket. Hock Ferenc „Nap”-ja külön remeklés, mivel gömbalakjának színesen izzó mágnesében fák, hegyek találkoznak, s idézik, értelmezik a létezés nyári harmóniáját. Kísérletről adhattam számot elöljáróban, csakhogy ez a kísérlet ma már sikeres; gyakorlat. Hiszen a kölesdi Kossuth Művelődési Ház valóságos múzeum — vagy ötven alkotást adományoztak a művészek és vásároltak is. Mindez fellendítette a magángyűj- tők tevékenységét, több száz szobor, festmény, grafika található a községben. Az is a kölesdi program részeg hogy a kiállítások egy részét kivitték tsz-majorokba is, és minden tárlatról magnó- és diasorozat készült, melyet az ifjúság képzőművészeti nevelésének szolgálatába állítanak. Megrendezték a Művészet cíKORSZERU JOGALKALMAZAS Differenciáltan ítélkezni Hock Ferenc: Nap mű folyóirat ankétját, a kisközség több mint száz műgyűjtőt számlál. Baranyai László vezetésével megalakult a Látás nevű brigád, mely Kölesden és a környéken képzőművészeti előadásokat szervez, megindította a képzőművészeti diakölcsönzést. Közel tízezer festmény, szobor diája e kísérlet tankönyve. Iskolás, óvodás csoportok is létesültek — őkét játékos elemekkel vonták be a mozgalomba. Az Irodalmi Színpad gyerek és felnőtt tagjai teszik élménydússá, emlékezetessé a művek hátterét a megnyitó alkalmából költői és zenei alkotások interpretálásával. Végtére is 1975-től mindmáig 710 szobrot, festményt, grafikát mutattak be, melyet ösz- szesen tizenhyolcezer ember nézett meg. Ez már nem kísérlet; ez eredmény, nem is akármilyen. Losonci Miklós ÜNNEPSÉG ÓCSÁN Honismereti találkozó Falu Tamás ócsai tuszkulá- numáham irta, évtizedeken keresztül, szebbnél szebb verseit Születésének 100. évfordulóját most egiész éves ünnepségsorozattal köszönti a nagyközség lakossága és a társadalmi szervek. RÁDIÓFIGYELŐ GYERMEKNEVELÉS. Mi változtatható meg a gyerekben? — azaz kisébb-nagyobb csemetéink tulajdonságai közül melyeket kell rossznak ítélni, s ezek köziül a pedagógus és a szülő összefogásának eredményeként, mit lehet a gyerek előnyére fordítani. E kérdések megválaszolására vállalkozott az a beszélgetéssorozat, amelyet a Fővárosi Pedagógiai Intézet rendezett csepeli tanárok és szülőik számára. Helyes volt a felismerés, hogy egyelőre nem sikerült olyan fórumot találni, ahol a család és az iskola eszmét válthatna a legfontosabb nevelési problémákról. De ki- tölthető-e ez az űr -olyan diskurzusokkal, amikor nem a mi gyerekünkről, hanem általában a gyerekről szólnak? Szándéka szerint ez a sorozat mintául szolgált volna hasonló összejöveteleknek. Ha nem állítjuk, hogy teljésen haszontalan volt ez az adás, annak oka csak az, hogy meggyőztek róla: Pest megyében más úton és módon Kell erősíteni az iskola és a család kapcsolatát. TEHETETLENSÉG. Mit kezdjünk a hulladékkal? A kohók, a papírgyárak, a MÉH Vállalat évek óta ama komoly probléma megoldásán törik a fejüket, milyen módon lehetne elérni, hogy a népgazdaságig fontos anyagok maguktól, lehetőleg ingyen, vagy jelképes áron bemenjenek a gyűjtőhelyekre. Bosszant a tudományos köntösbe öltöztetett tehetetlenség. Szekrényemben mázsányira gyűlt a kiolvasott újsághalom, mert senki sem jön érte, hogy elvigye. Az iskolák azért nem mernek gyűjtőakciókat szervezni, mert amikor megtették, hónapokig rozsdásodott udvarukon a vas, borította szeméttel a környéket az összegyűjtött papír. E tapasztalataim birtokában hallgattam örvendezve Pataky László riporter és Szilágyi József, az Agent-Coop ügynöki iroda igazgatójának beszélgetését az ipari hulladékok hasznosítására, összegyűjtésére kimunkált új elképzelésekről. Eme gazdasági szervezet ugyanis rájött, hogy csak akkor lehet megtalálni a partnereket, ha az üzlet mindenkinek megéri. Cs. A. A centenáriumi ünnepségek sorába október 10-én az ócsai művelődési házban rendezik meg a megyei honismereti találkozót. A gazdag program keretében előadások hangzanak el honismereti mozgalmunk Aktuális feladatairól, a megyei levéltár munkájáról. Az ócsai román templomról dr. Kubi- nyi András, az ELTE történe- lemtudományi tanszékének vezetője ad ismertetést. Előadás hangzik el az ócsai népi műemlékekről. Falu Tamás és Öcsa kapcsolatairól, valamint az ócsai tájvédelmi körzetről is. A programot a vidék nevezetességeinek megtekintésével fejezik be. K. Z. Mint az első oldalon beszámoltunk róla, tegnap Szentendrén a Dunakanyar jogásznapon előadást tartott dr. Szíjártó Károly. A legfőbb ügyész a jogalkalmazás időszerű kérdéseit, s az Elnöki Tanács által nyolc éve alkotott jogpolitikai határozat érvényesülését elemezte. A számos konkrét esettel illusztrált előadásban dr. Szíjártó Károly megállapította, hogy a jogalkalmazás legfontosabb céljait megfogalmazó jogszabály a gyakorlatban többnyire jól érvényesül. , Tarifa szerint Ugyanakkor némely területen formális-bürokratikus jogszemlélet, elhúzódó ügyintézés, mechanikus jogérvényesítés tapasztalható. A kedvezőtlen jelenségek lecsapódásának egyik színtere az ingatlanügy. Több körzetben az egységes ingatlannyilvántartás mindmáig nem készült el, s ez akadályozza a ház- és telektulajdonra vonatkozó korlátozások betartásának ellenőrzését. Ehhez kapcsolódik egy újabb jelenség is, amit a legfőbb ügyész a spekulációs tendenciák közé sorolt: előfordul, hogy házastársak elválnak pusztán azért, mert a család újabb ingatlant kíván szerezni. A szabálysértési ítélkezés jelentősége az új büntetőkódex bevezetése óta megnőtt. Több korábbi bűncselekmény ma már csak szabálysértésnek minősül. A bírságolási gyakorlat azonban ezen a szinten gyakran sematikus, ugyanazért a kihágásért a hatóságok nem ritkán ugyanazt a büntetést szabják ki, s nem veszik .figyelembe a vétkesek vagyoni viszonyainak, családi körülményeinek igen jelentős különbségét. Az egyik Pest megyei városban például pontosan kialakult tarifa szerint folyt a bírságolás, 50 forintos kárértékig 150, 50—100 Ft közötti kárnál 200, ezen felül pedig 300 forint volt egységesen a büntetés. A legfőbb ügyész részletesen foglalkozott a büntető bíráskodási gyakorlattal. Megállapította, hogy a büntetések belső szerkezete az utóbbi időben átalakult. A 70-es években, a korábban börtöncentrikus szankciórendszer helyett egyre inkább a pénzbüntetés került előtérbe. Néhány esztendeje statisztikai értelemben már ez volt az első számú szankció. A hazai büntetőjogban azonban elsősorban a visszaeső bűnözőkkel szemben érvényesített új, keményebb kurzus következményeként, a börtönbüntetés szerepe ismét megnőtt. Eltiltott vezetők Ez a tendencia viszont előtérbe helyezte a büntetésvégrehajtás kérdéseit. A börtönök rendje a közelmúltban bizonyos mértékig átalakult, s ma már az elítéltek a büntetés ideje alatt nem szigetelődnek el annyira a külvilágtól, mint korábban. Ennek köszönhetően a szabadulást követő beilleszkedési zavarok csökkentek. A re- szocializálásra, a társadalomba való visszatérésre létrehozott pártfogó felügyeletet értékelve a legfőbb ügyész elmondta, hogy reálisan számítani lehet az új típusú utógondozás eredményeként a többszörösen visz- szaeső bűnözők számának csökkenésére. Dr. Szíjártó Károly külön szólt a bíróság előtt felmentéssel zárult ügyekről. Ezek száma hosszabb ideje nem éri el a bűnügyek egy százalékát, alakulásukat az ügyészség állandóan figyelemmel kíséri. A jogpolitikai irányelvek érvényesülésének jeleként hangzott el az is, hogy ma már az ittas vezetés miatt elítélt vádlottakat az esetek több mint 90 százalékában eltiltják a járművezetéstől. Az okok feltárása A vagyon elleni bűnözés okainak feltárására nemrégiben vizsgálatot indított az ügyészség. Bár Magyarországon a szegénység, a munkanélküliség megszűnt, még mindig az ilyen törvénysértések teszik ki a bűncselekmények 60 százalékát. A vizsgálat során kiderült, hogy a nagy kárt okozó vagyoni bűntettek elkövetőinek többsége megfelelő jövedelemmel rendelkező, gyakran felelős beosztású, nem ritkán vagyonos ember, aki luxuscikkekre költi az illegálisan szerzett összegeket. Dr. Szíjártó Károly előadása után szekcióüléseken folytatódott^ a tanácskozás. A büntető szakosztályban a kriminális agresszivitás lélektani hátterének kérdéseiről, a polgári jogi tagozatban az ingatlanforgalmazás szabályairól hangzott el előadás. Nagy érdeklődés kísérte azt az elemző áttekintést, amely a kisüzemi gazdálkodás új formáival foglalkozott. B. E. KOZMOSZ-KONYVEK Egy érdekes sorozat margójára Érdekes sorozat indult, amelynek könyvei a ma emberét foglalkoztató kérdésekre adnak választ, olyan problémákat dolgoznak fel, amelyek valóban megfogják az ember képzelőerejét, fantáziáját A Kozmosz-könyvek sorozatában megjelent az Én és a világ füzeteiből mutatunk be hármat A KGST szerepe Gazdaságosság és kölcsönösség. Benedek István Gábor és Marínovich Endre könyve méltán tart számot az érdekTávoli világok felfedezője1 EMLÉKEZÉS KITTENBERGER KÁLMÁNRA Czáz évvel ezelőtt született Kittenberger Kálmán vadász-biológus, az Afrika állatvilágát bennszülött módján ismerő kutató, hazánk múzeumait és a Budapesti Állatkertet gazdagító gyűjtő, a vadászélményeit számos könyvben közkinccsé tevő író. Gyűjteményének becses darabjait a Természettudományi Múzeum állandó kiállításán mindenki megcsodálhatja. Könyvtárak polcain sorakozó, a felszabadulás óta több kiadásban is megjelent vadászélményeit részletező könyvei rendkívül olvasmányosak és tanulságosak. Már diákkorában kitűnt jó megfigyelőké- pegségével, a hazai környezet és ebben különösen az állatvilág tanulmányozásának szere- tetével. Legkedvesebb szórakozása volt ellesni és megismerni a madarak, rovarok életmódját, viselkedését. Mint szegénysorsú gyerek, a helybeli tanítóképző osztályait végigjárva tanítói oklevelet szerzett. Ezután a mindig újat megismerni akarók szenvedélyével Budapesten folytatta tanulmányait, mert természetrajzos polgári iskolai tanári oklevelet akart szerezni. Nyári vakációit feláldozva a Nemzeti Múzeum laboratóriumában kisegítő preparátorként bővítette ismereteit. Hat ízben járt Afrikában, s onnan rendszeresen küldte gyűjtött anyagát a múzeumba, élő állatait pedig a Budapesti Állatkertnek. Eközben lázasan készítette útijegyzeteit, és gyűjtötte szakmai tapasztalatait. 1902—1906 között főleg a Kilimandzsáró vidékének madárvilágát tanulmányozta. Csaknem négyévi kemény munka után megbetegedett, ezért hazakényszerült. Szívós szervezete és erős akarata hamar túlsegítette ezen az akadályon, és már ugyanebben az évben ismét útnak indult. , Második felfedező útja során a Vörös-tenger délnyugati partvidékére utazott; ezt az útját azonban rövidesen meg kellett szakítania, mert katonai szolgálatának letöltése miatt 1907-ben hazarendelték. Harmadik, most már hosszabb időtartamúnak ígérkező útját 1908 decemberében a Viktória-tó partvidékén (a mai Kenya és Tanganyika területén) kezdte meg. Innen gazdag élőállat- és múzeumi gyűjteményanyaggal- 1912-ben tért haza. Alig rendezte itthon dolgait, a következő év tavaszán újból nekiindult, s az Ugandához tartó Kongó- őserdő rejtett állatvilágát akarta tanulmányozni, de itt is közbeszólt a sors: az I. világ- hábprú miatt az angol fennhatóságú területen internálták, mindenét elkobozták, s mint hadifoglyot Indiába szállították. Ez személyes szabadságából és tenniakaró életéből öt évet rabolt el. Hadifogságából csak 1§19 Szilveszter napján jutott haza. Ettől kezdve a Nimród című vadászlap szerkesztését vállalva újságíróként élt, afrikai utazásához további állami támogatást nem kapott. Magánjellegű segítséggel azonban még két ízben újból eljutott Afrikába, s a régebben megismert körzetekbe visszatérve, lehetősége nyílt az évtizedes változások felmérésére és a további gyűjtőmunkára. Majd visszatérve élményeit és tapasztalatait könyveiben is rögzítette, f T tol só éveit feleségével és nevés barátaival ^ (Csathó Kálmán, Fekete István) körülvéve Nagymaroson töltötte, s ott halt meg 1958. január 3-án. Hányatott, tartalmas életét, értékes emberi tulajdonságait Fekete István Kittenberger Kálmán élete című munkájából (1962) ismerhetjük fteg. Ez is meggyőzhet bennünket arról, hogy nevének és emlékének meg- , őrzését munkájával jócskán kiérdemelte. Dr. Székely Pál lődésre, mert olyan fontos, az embereket érdeklő kérdésekre ad választ, mint airra, hogy mi a KGST? Mi a különbség a Közös Piac és a szocialista országok gazdaságai között? Milyen érdekek vezették Magyarországot, amikor csatlakozott a KGST-hez? S még sorolhatnám a kérdéseket, elégedjünk meg itt azzal, hogy ez a kötet ténylegesen a gazdaságosság és a kölcsönösség mai, időszerű kérdéseivel foglalkozik, azzal, hogy milyen gazdaságot örököltünk a fel- szabaduláskor, s az utóbbi három évtizedben, milyen forradalmi átalakulás következett be a gazdaságban, a társadalomban? Megismerkedhetünk a kötetből a KGST külkereskedelmével, a magyar ipar gyors alkalmazkodásával a szocialista viszonyokhoz, a korszerűsödő KGST szervezetéhez, a magas fokú szocialista integrációhoz. A könyvből világosan kibontakozik a fejlődés, azok a nehézségek, amelyek együtt jártak az önálló magyar gazdaság megteremtésével, a KGST szervezetének tökéletesitésé- vel. Fontos szerepet tölt be a szocialista integráció, s iparunk versenyképességéhez éppen a KGST szervezete járult hozzá, mert nyugodt háttere volt, amikor a világgazdasági árrobbanás kialakult. A két szerző ebben a témában valóban tudott újat mondani, úgy feldolgozni egy gazdasági témát, hogy az érdekes is legyen minden olvasó számára. A jövő világa Az ember és a kozmosz. Fodor L. István könyve a lényegre tapint, arra, hogy az ember összefüggésben van a kozmosszal, része a világegyetemnek. S ehhez hadd tegyük hozzá, hogy amit ma tudunk a kozmoszról, az csak igen csekély ahhoz képest. ami tényleg jellemzi a világűrt. Ki gondolta volna még 3(1—40 évvel ezelőtt is. hogy fejünk felett űrlaboratóriumok, műholdak keringenek, hogy nemsoká naperőművek forognak körülöttünk, a fényüket és energiájukat a Földre sugározzák, hatalmas kozmikus űrvárosok, bolygóközi bányák és gyárak lesznek majd kísérőink, amelyek megnövelik a más civilizációval kapcsolatos teremtés lehetőségeit. A könyv a jövőbe is elvezeti az olvasót. Persze, hogy ebben van némi túlzás is, fantázia, de olyan, amely megvalósítható, illetve elképzelhető, hogy a világ a jövőben Így alakul Nem véletlen, hogy a könyv arra keresd a választ, hogy mi lesz a jövőben, mert ez igen időszerű téma, hiszen az emberiség napjainkban érkezett el a válaszúihoz, ahhoz, hogy miként alakul a jövőben az élete. Nyelvi kép Nyelvek nyomában. A harmadik kötet is méltán tarthat érdeklődésre számot, hiszen minden embert érdeklő témával foglalkozik, a nyelvvel. Antal László arra vállalkozott, hogy a nyelvek nyomába szegődjön, s bizonyítsa: a világ sokszínűsége a nyelvben van. Vannak világnyelvek, amelyeket sok millióan beszélnek, s vannak, amelyeket alig beszélnek néhány ezren. Miért van ez így? HoQyan alakult a világ ebben a tekintetben? Hogy van az. hogy míg egyes nyelvek virágzanak, addig más nyelvek sorvadóban vannak. A szerző ebben a művében éppen arra vállalkozott, hogy felvázolja a világ nyelvi képét, megismertetve olvasóival a főbb nyelvcsaládokkal, ezek történelmi, irodalmi hátterével és földrajzi kiterjedettsé- sével, különös figyelmet szentelve az európai nyelveknek és kultúrának. Azzal is foglalkozik, hogy mi várható a jövőben. Mindenesetre a jelenlegi nyelvi csoportosulás még hosszú időn át megmarad, s meghatározza az emberiség helyzetét. Gall Sándor 4
