Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

1981. OKTOBER 10., SZOMBAT 5 Van mire építeni Milliók magunktól - magunknak Hagyománnyá, a városfej­lesztést eredményesen segítő mozgalommá vált Szentendrén a társadalmi munka. Az elmúlt öt esztendőben évenkénti érté­ke folyamatosan nőtt, ezzel ará­nyosan emelkedett az egy főre eső évi teljesítés is. A múlt esztendőben a megye városai közötti versenyben Szentendre a harmadik helyen végzett. 1976-tól 1980-ig éven­kénti értékét nézve megnégy­szereződött a társadalmi mun­ka. A félév mérlege Az adatok biztatóak, s bizo­nyító erejűek, öt esztendővel ezelőtt, 1976-ban 4 millió 836 ezer forint értékű munkát ad­tak a város lakói környezetük szépítéséhez, építéséhez, s egy főre 322 forint jutott. 1979-ben, már 9 millió 125 ezer forint volt az összérték, s 547 forint az egy főre jutó összeg. A leg­jelentősebb .emelkedés a múlt esztendőben történt: 14 millió 10 ezer forint, s az egy főre eső érték 832 forint volt. Vajpn ez a fejlődés nem akadt-e el ebben az esztendő­ben? Annak ellenére, hogy nem készült éves ütemterv a ' fel­adatok megvalósítására, nem volt kielégítő a szervezők és a munkát vállalók közötti folya­matos kapcsolattartás, és az el­lenőrzés sem volt megoldott, mégis a helyesen megválasztott célok mozgósítottak. Ezt bizo­nyítja a vállalatok és intézmé­nyek eddigi munkájának hosszú sora is. , Változó felelősök Bölcsődék, óvodák épültek társadalmi munkában. Növe­kedett a parkok, a játszóterek karbantartását vagy építését folyamatosan vállalók száma is. Ennek a folyamatnak ki­emelkedő állomása volt a Fel- szabadulás lakótelepen lévő 16 tantermes iskola építő munká­jának társadalmi segítése, az évenként mintegy 3 kilométer hosszú járdaépítés, a Vasvári lakótelep parkosítása, a Bimbó úti óvodaépítés. De szót kell ej­teni a környezetvédelemről is. Flatélcony volt a Bükkös-patak tisztítása, a parkgondozások, kiemelkedően sikeres volt a környezetvédelmi táborok meg­szervezése, s nemkülönben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén működő nemzetközi építőtábor. Az eredmények mellett nem lehet elhallgatni, hogy az idei esztendő első féléves teljesíté­se bizony nép sikérült a terv szerint, aminek több oka is van. Az egyik ilyen, hogy a ta­nács társadalmi munkafelelőse nem tudta folyamatosan tarta­ni a kapcsolatot, a vállalatok, a szövetkezetek társadalmi mun­kafelelőseivel és a tanácsta­gokkal. A felelősök sűrűn vál­toztak, nem kaptak elég hatás­kört, és nem voltak elég önál­lóak, Akadályozó tényező volt az is, hogy több vállalat nem készítette el az első féléves je­lentését, de sajnos akad olyan cég is, amelyik az első félévben csak vállalta társadalmi mun­káját, de a teljesítéssel adós maradt. Éppen ezért indokolt, hogy a jövőben a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények olyan munkatársukat bízzák meg a társadalmi munka szer­vezésével, akiknek hatáskörük is adott a teendők ellátására, a többi szervvel való koordiná­lásra. T ervszerübben Az új tervciklusban csak ak­kor biztosítható a város töret­len fejlődése, ha az illetékesek még hatékonyabbá teszjk a vá­rosfejlesztő társadalmi' mun­kát, még szélesebb tömegeket mozgósítanak. Fokozni kell a tervszerűséget és a szervezett­séget, mert a jövő esztendőben is sok feladat vár megoldásra. Köztük a Bükkös-patak to­vábbi tisztítása, a Rákóczi úti 8 tantermes iskola kertjének és udvarának rendezése, a Fel- szabadulás lakótelepen levő „A”, „B”, és „C” jelű épületek körüli terület parkosítása, a vízi sportbázis építésének tá­mogatása és az állomás előtti tér rendezése. Kék Duna Szakszövetkezet őszi munkák, llráőlctekkcj Az időjárás szerencsére ked­vez az őszi mezőgazdasági munkáknak. Hogyan használ­ják ki a készen kapott lehe­tőségeket a járásban dolgozó termelőszövetkezetek? Két hét­tel ezelőtt az Öbuda Termelő­Művészportré CsÉszeiitimtíáM lábért A váci Madách Imre Művelődési Központban tegnap, október 9-én, pén­teken nyitotta meg Szakol- cay Lajos Csíkszentmihá- lyi Róbert szobrászművész tárlatát. A- kiállító művész Szentendrén él, a alkot. Magáról így vall: — 1940-ben születtem Budapesten. Ott végeztem el iskoláimat is, és 1964. óta élek Szentendrén. Tíz esztendeig foglalkoztam pe­dagógiával, nyolc évig ta­nítottam a budapesti kép­zőművészeti gimnáziumban. — Köztéren felállított szobrom Tiszadobon, Bé­késen, Siklóson, Budapes­ten, Székesfehérvárott, Dá­niában és Szentendrén van (Felszabadulási emlékmű). — Egyéni kiállításom 1967-ben, Budapesten. 1970- ben Szentendrén, 1972-ben Csurgón és Nagyatádon, 1974-ben Budapesten és Zalaegerszegen, 1975-ben Tatán. 1976-ban Balassa­gyarmaton volt. Sok csopor­tos kiállításon is részt vet­tem. s több külföldön ren­dezetten szerepeltem: Ná­polyban, Moszkvában, Hel­sinkiben, Párizsban, Ber­linben. Krakkóban, Ra- vennában, Firenzében és Milánóban. 1974-ben Mun- kácsy-díjat kaptam. Csíkszentmihályi Róbert sokoldalú művész. „Szobrászi mondanivaló­jához írja Somogyi Bor­bála a Tükör 1976. február 3-i számában — mindig biztos kézzel választja ki . azt az anyagot, amelynek közvetítésével a gondolatot plasztikai nyelven, tudja ki­fejezni ... ezt igazolják márványból, mészkőből vagy fából faragott szob­rai, amelyek minden eset­ben művesség igényéről ta­núskodnak ... Az éfeirp- szobrászat sajátos hatását az adja. hogy tenyérbe zár­ható méretben hordoz ko­moly. bonyolultan össze­tett mondanivalót...” Mit jelentett a művész számára, vagy egyáltalán jelentett-e valamit ‘Szent­endre? „A XX. század folyamán Szentendre termékenyítő erővel tartotta vonzásában századunk kiemelkedő fes- tőegyéniságeit” — állapítja meg 1 Petényi Katalin a művészről írt tanulmányá­ban, majd így folytatja: le­hetséges-e szobrászként kapcsolódni az élő-történe­ti műhelyhez, a nagy múl­tú festői hagyományokhoz? Csíkszentmihályi Róbert felmérte műfajának lehető­ségeit ... a festői hatáso­kat, a szentendrei stílus jellegzetességeit szobrá­sza ta elkerülte... A ge­nius loci, a hely szelleme, művészetében mégis meg­mutatkozik. A városig hú­zódó erdők, a Kőhegy mo­numentális kopár gerince, a Bükkös-patak hordaléka, a finomra csiszolt Duna- kavics és a Duna sodrásá­ból lecsupaszított gyökerek, végtelenre érzékeny mik- rokozmikus szemléletét táplálták... És a mostani váci kiállí­tása miről tanúskodik? Hova és meddig jutott el a művész? Hann Ferenc művészettörténész így» fe­lel: — Csíkszentmihályi Ró­bert e kamaraméreteket alig meghaladó kiállítása több mint tíz esztendő termésé­ből ad válogatást. Az „Ol- vasó”-tól a Nagy Balogh- nak emléket állító tömb- szer^, gondolatilag, plasz- tikailag sutnmás szobortól, meglehetősen nagy a tá­volság az „Idő” sorozat for­mailag részletező, minu­ciózusán kidolgozott da­rabjaiig. Ami összekötő ka­pocs lehet e pólusok között, az a nagy formátumú egye­temes humánus gondola­tokra való alapozás, indít­tatás. Az érzelem és a rá­ció egyensúlya jellemzi ál­talában ezt az életművet, melyből csak égy szelet — bár jellemző szelet — hív­ja megértésre a befogadás­ra kész sziemlélőt. szövetkezet őszi munkájáról számoltunk be, most a Kék Duna Szakszövetkezeten, mint a járás második legnagyobb gazdaságán van a sor. A szö­vetkezet mostani munkája háromirányú: őszi betakarí­tás, szántás és vetés. Terv szériát a kukoricát 236 hektárról kellett volna beta­karítani, de a hét elejéig ezt a munkát még nem kezdték meg. A tervezett 50 hektáros burgonyabetakárításból eddig 25 hektárral végeztek. Hek­táronként 190 mázsás ter­mésátlagot értek el, ami kö­zepesnek mondható. A 43 hek­tárnyi szőlőterületről 30-on szüreteltek, bizony, elég gyen­ge 11 mázsás termésátlaggal, Az őszi szántást a vetések alá 885 hektáron kell elvégezni eddig 425-öt szántottak fel. Őszi árpából elvetették t tervezett mennyiséget, vagyis 100 hektáron került földbe a mag. Sajnos, a búzánál nem ilyen jó az eredmény. A ter­vezett 730 helyett eddig csak 52 hektáron végeztek a vetés­sel. Az őszi mélyszántás vi­szont biztatóbb képet mutat a tervezett 579 hektáron” már 417-en fejezték be a munkát. Az időjárás szeszélyesre for dúlhat, kár volna a mostani jó lehetőséget elszalasztani veszni hagyni mi megtermett, kockáztatni a jövő évi ter­mést. SZENTENDREI xJttöan A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Forrásfoglalás Pilisszentlászlón Víznyerőbázis épül Ötmillió forintba fog kerülni :é­Pilisszentlászló határában, a Ribnicska-völgyben. ptt, ahol sok száz esztendővel ezelőtt a pálosok kolostorának halas­tava lehetett, a múlt héten megjelentek a Dunamenti Re­gionális Vízmű Vállalat mun­kagépei. Céljuk: forrásfogla- lás. Víznyerőbázis kiépítése. A várható eredmény: a köz­ség jó és egészséges ivóvíz­hez jut majd. Erre pedig már régen, nagyon régen szükség van. Pilisszentlászló kútjai fer­tőzöttek, a lakosok évtizedek óta ezt a vizet isszák. A cse­csemők, a gyerekek is. Ré­szükre azonban az utóbbi esz­tendőkben egészséges vizet szállítottak ki a községbe pa­lackozva, de ez csak részleges megoldás volt. A völgyben forrásvidék van, s ez adta az ötletet, hogy azt hasznosítani kell. Természe­tesen ez sem könnyű, s meg­haladta volna a falu fizető- képességét. Ezért a 920 lelkes Pilisszentlászló állami támo­gatást kért, s kapott Az ötmillió forintos beru­házás bonyolítását és ki­vitelezését vállalta a Du­namenti Regionális Víz­mű Vállalat. Az előzetes felmérések alap­ján mintegy napi 45—50 köb­méter vizet lehet majd nyer­ni a forrásvidékről, ami ugyan nem sok, de arra mindenfé­leképpen elegendő, hogy egy közkútas rendszert elláson jó és egészséges ivóvízzel. Régi vágya, álma ez a község la­kóinak, s most a munkagé­pek helyszínre érkezése az álom megvalósulását jelzik. Természetesen addig, amíg a kutak vizet adnak — terv szerint 1982-ben, tehát a jövő esztendőben — még sok min­dent kell elvégezni. 'Az első és talán a legfontosabb ten­nivaló — s ez most van fo­lyamatban — o völgyből nyer­hető víz gondos vizsgálata. Az eddigi vegyelemzések után azt mutatják, hogy egész­séges a forrásvidék vize, de a KÖJÁL — érezve felelőssé­gét! — újabb vizsgálatot ren­delt el. Feltételezhető, hogy az is­mételt ellenőrzés majd megerősíti a korábbi vizs­gálatokat, s akkor a mun­ka már zöld utat kap majd. A második lépés lesz a for­Az utolsó simítások ■ ' -1 r ­í . ? í ■ »5 fr í ! ö. ; ; v­- r" í* >! Aí ■>.r?? ■ ä ;;*** 1 ■'"t".- Isp 'nt- 5 *‘m ifi! hP ! !,- 1 Október 18-án újabb 30 lakást adnak át a szentendrei Felsza­badulás lakótelepen. A már elkészült épületben az utolsó simí­tásokat végzik ezekben a napokban a szakiparosok. Befejezés előtt áll újabb lakóház is, melyet a jövő év elején foglalhatnak el a tulajdonosok. Parképítők Befejezéséhez közeledik afe Omszki park építése. A buda­kalászi tanács költségvetési üzemének dolgozói szegélykö­veket helyeznek el, hét végére pedig a KISZ Pest megyei Bi­zottsága szervezett újabb tár­sadalmi munkát. A kultúra nem jön házhoz A lehetőségek adottak Különösebben nem panaszkodhatunk, hiszen az isme­retek gyarapítására, a képzésre, az önképzésre ezernyi lehetőség adóit. A formák között is válogathatunk, még­hozzá szép számmal. Az igény is jó régen megfogalmazó­dott: kiművelt emberfőkre van szükség. Legélesebben az 1700-as évek harmadik negyedében, a magyar felvi- lágosbdás kezdetekor Bessenyei György testőríró fogal­mazta meg műveiben. A haladás, a nemzet csinosodása, műveltség, tudomány nélkül nem'képzelhető el. Az im­máron két évszázados követelmény ma is élő valóság, de sokkal mélyebb tartalommal. A világ fejlődése, beleértve a ml világunkét, hazán­két is, a technikai forradalmak miatt hihetetlenül fel­gyorsult. Éppen ezért az esztendők során megszerzett tudás kopik, egy része elveszti aktualitását. Ezért a birtokunkban levő ismeretanyagot frissíteni, állandóan bővíteni, újabbakat szerezni elengedhetetlenül fontos. Hiszen az élet naponta tesz fel kérdéseket, melyekre nem mindig lehet tegnapi igazságokkal válaszolni. Csak a tudás, a széleskörű ismeretanyag segíthet rajtunk. En­nek megszerzése mindannyiunk érdeke, s nem utolsó­sorban kötelessége. A kiindulási alapot Bessenyei György adta. Illő újra Idézni: ország boldogulásának feltétele szerinte, ha a tudomány az ország minden rendű, rangú lakóira kiter­jed. Két évszázaddal korábban leírt szavak — ma is igazak! S a feltételek? Azokkal sem bánunk szűkmar- kúan, csak élni nem mindig tudunk vele, pedig a lehe­tőségek adottak, alábbi információink is ezt bizonyítják. Gyorsuló idő A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban Bak Erzsébet előadó tájékoztatott az érdekesebb rendezvények­ről, köztük arról, amely a Gyorsuló idő összefoglaló cí­met viselhetné. Az előadássorozat, amelynek nemcsak egyik előadója Ve- kerdy László, hanem segítő­je is, a mai tudományos, kul­turális életünk egy-agy terü­letére enged bepillantást. A műsorban orvostudományi, köz- gazdasági, művészeti és kultu­rális kérdések szerepelnek. Az összeállítók — nagyon ügyesen — igazodtak a Mag­vető Könyvkiadó Vállalat e témához kapcsolódó művei­hez. Műszaki könyv hónap Október 12-én, hétfőn, a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár színházter­mében Havass Imre, az MSZMP Szentendre városi Bizottságának titkára nyitja meg a műszaki könyvhóna­pot. Békés György megyei könyvtárigazgató pedig Könyv­tár a műszaki értelmiség szolgálatában címmel tart előadást. A járásban először október 14-én, szerdán a pomázi Mű­velődési Ház és Könyvtárban lesz az első rendezvény, ahol Prukbérger Tamás, a szak­csoportok aktuális jogi prob­lémáiról ad átfogó képet. Ok­tóber 26-án, este 18 órai kez­dettel Ficza Simonná Leány­falun tart előadást. A járási rendezvények ezután Buda- kalászon. a könyvtárban és Szentendrén. a Művelődési Központ és Könyvtárban foly­tatódnak. Kamarazenekari esf Október 15-én, csütörtökön, lázs zongorán , és Szokolay este 19 órai kezdettel a Szent- Adám fuvolán. Vezényel: Fe- endrei Kamarazenekar hang- nyő Gábor. versenyt ad A magyar zene évszázadai címmel a városi *-------------------------------------­tanács dísztermében. Műso- . ron Tinódi Lantos Sebestyén, Az oldaU lrta:. Csermák Antal, Volkmann Ró- Karácsonyi István bért, Kókai Rezső, Farkas Fe- p0t,5. renc, Szokolay Sándor és Bar- " tok Béla művei szerepelnek. Közreműködik Szokolay Ba- .-----------------------------------_ 4 ráso k tisztítása és begyűrűzé­se. Ezután kerül majd sor a szivattyúház felépítésére, s az árkok megásására. Ennél a munkánál — mondta Winkler András, a tanács vb-titkára, — számítanak a lakosság se­gítségére is. Ebben bizonyá­ra nem is lesz hiány, hiszen a vízhálózat megépítése elsősor­ban a község iákéinak érde­ke, az ő jogos igényüket hi­vatott kielégíteni. Az árkok kiásása után történik majd a vezetékek lefektetése, a köz- kutak helyszínre való kihe­lyezése, s rákötése a vízháló­zatra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents