Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

1981. OKTÓBER 10., SZOMBAT ***'I« Tt s^iknap BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Párt- és állami vezetők a Parlament padsoraiban (Folytatás az 1. oldalról) az anyagi eszközökön és a na­gyobb szigoron kívül — vagy inkább ezekkel együtt — nagy szerepe van a társadalomnak. Köszönet illeti mindazokat — mondotta az államtitkár —, akik társadalmi aktivistaként azért dolgoznak, hogy környe­zetünk emberi, emberekhez méltó maradjon. A NAPIREND VITÁJA Az államtitkár megállapí­totta: az öt éve alkotott tör­vény alapjában véve beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket, alkalmas arra, hogy hosszabb távon keretét adja a környe­zetvédelemnek. Az e célra rendelkezésre álló anyagi eszközöket megfontoltan és célszerű sorrend betartásával kell felhasználni. A beszámoló után megkez­dődött a napirend - feletti vita. Rőder Edit (Bp., 51. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács el­nökhelyettese, az országgyű­lés építési és közlekedési, va­lamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén elhangzottakról mon­dotta: a bizottságok különö­sen azt tartották jelentősnek, hogy a környezetvédelem az állami politika rangjára emel­kedett, szerves részévé- vált .az V. és a VI. ötéves tervinek. A jogszabályt a képviselők álta­lában jónak tartják, a hiba a végrehajtásban, a szemlélet­ben, az állami és állampolgá­ri fegyelemben, az érdekek esetenkénti Helytelen értelme­zésében, a szankciók alkalma­zásában mutatkozó liberaliz­musban, valamint a közöm­bösségben van — mondotta a képviselő. Schnitzler József (Hajdú- Bihar m., 16. vk.) egyetemi ta­nár, a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem II. sz. sebésze­ti klinikájának igazgatója fel­szólalásában figyelmeztetett arra, hogy a környezetvéde­lem nem lehet kampány. Ál­landó, folyamatos felvilágosí­tó tevékenység szükséges. Nem szabad elfogadni azt, hogy az emberek egy része saját laká­sa, háza táján rendet tart, de szemrebbenés nélkül szemetel üzemben, gyárban, utcán. Sür­gette: az utak mentén kivá­gott fákat, bokrokat pótolni kell, hogy a járművek okoz­ta kipufogó gázok ne terjed­jenek a termőföldekre, mert a növényekbe felszívódva — közvetve — károkat okozhat­nak az emberi szervezetben is. ♦ ...........i ' '■ ­Pó lyák Ibolya (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Pe­tőfi Tsz ágazatvezető-helyette- se javasolta: a szakemberek tervezzenek olyan szennyvíz­tisztító berendezéseket, ame­lyeket a szerényebb jövedel­mű üzemek, gyárak, tanácsok is felszerelhetnek, fokozatosan bővíthetnek. A kommunális szennyvizekből kiszűrt anya­gokat — megfelelő kezelés után — hasznosítsák a mező- gazdaságban, a talaj tápanya­gainak gyarapítására. Pesta László (Bp., 5. vk.), a Magyar Vöröskereszt budapes­ti vezetőségének elnöke a környezetvédelem jobbításának tápgyökereit az emberi maga­nek á vízminőséget alapve­tően megszabó mikroszkopikus élőlényekre, de a halállo­mány változásainak folya­matos megfigyelésére is. Az intézet feladatai közé tartozik a Budapestet övező agglomeráció környezetbio­lógiai kutatása is, feltárni hivatott, miként hatnak egy­másra a főváros és a közelé­ben fekvő települések. Egyik oldalról mérik, mennyire ká­rosítják a nagyvárosig szeny- nyeződések, a robbanó moto­rok kipufogó gázai, a por, a gyárak füstjei a zöldfelületet, másfelől mérik a városi nö­vényzet tűréshatárait. Meg­határozták például Budapest tizenhárom központi helyén, valamint egy erősen szennye­zett ipari környezetben tizen­két különböző fa- és cserje­faj kémiai összetételét, meg­állapítandó, hogyan viselik el a szennyeződéseket. A vácrátéti intézet munká­jának figyelemmel kísérése közben is kiderül, hogy a fő­város és Pest megye milyen sok tekintetben egymásra van utalva. Avar István színmű­vész, aki Budapest 67. számú választókörzetének, a XXII. kerületnek országgyűlési kép­viselője, azt mondta: el sem tudja képzelni, miként lehet­ne elválasztani Budapestet és harminc kilométeres körze­tét bármiféle tekintetben is. — A vita örök, a megyeiek azt mondják, mindent elvisz. a 'főváros, a fővárosiak úgy érvelnek, a megyének köny- nyebb mindent kiharcolni ma­gának. Holott azt hiszem, a kérdés lényege nem itt van. A lényeg az, hogy Budapes­tet és közvetlen környékét például környezetvédelem szempontjából is abszolút együtt kell látni. Nem hiszek abban, hogy lehetne külön megyei szinten és külön fő­városi szinten kezelni ezt az ügyet. Ez egyszerűen nem igaz. Ez a természetnek mond ellent — hangsúlyozta a kép­viselő. Antal Imre, a Mezőgép ér­di gyárának igazgatója (Pest m. 19. vk.) sűrűn bólogatott, hiszen az ő körzete Avar Ist­vánéval közvetlenül szomszé­dos. — Konkrét példát mon­dok — folytatta a budapesti képviselő. — A XXII. kerü­letnek van olyan része, amely­ben az úttest másik oldala szinte már Érd. Ami’nekünk fontos, az a szomszéd város­nak is, és fordítva. Mint a szennyvízelvezetés megoldá­sa... A vita — bár ezúttal tré­fásan — máris kibontakozott a két képviselő között. Alap­motívum: kinek a pénzéből? Félretéve a tréfát, s elvonat­koztatva a konkrét helyzet­től, lényegében mindegy, hogy melyik zsebbe nyúlunk, a pénz mindannyiunké. Mint az is, amire költjük. Bálint Ibolya tartásban, annak megváltoz­tatásában jelölte meg. Támo­gatni kell mindazokat, akik — képletesen szólva — nem­csak a saját házuk táján. sö­pörnek. Ilyen emberek száz­ezrei vesznek részt például a Vöröskereszt budapesti, megúj- hodott tisztasági mozgalmá­ban. E tevékenység a felvilá­gosítástól a lakókörnyezet szépítéséig megannyi területet átfog, sikert szül, mozgató ru­gója további cselekvéseknek. Zsidci Istvánná (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fém­művek diszpécsere ismertette az országgyűléssel a megyé­ben évtizedek óta folyó erdő- telepítés eredményeit. Az er­dővédelmet szolgálná — mon­dotta —, hogy a Mátra és a Bükk belső vidékein megál­lítsák az elszórt egyéni par­cellák szaporodását, helyesebb volna e táj közösségi célú hasz­nosítása. Gondjaikról szólva megemlítette, hogy főként az egri járás községeiben hiány­zik a jó minőségű ivóvíz, az ott élők anyagiakkal és két kezük munkájával is készek hozzájárulni a hálózat kiépí­téséhez. Váczl Istvánné (Komárom m., 3. vk.), a BHG tatabányai gyáregységének kábelkészítő csoportvezetője a megyei kép­viselőcsoport üléséről számolt be az országgyűlésen. Emlé­keztetett rá, hogy Komárom megye országosan az öt leg­szennyezettebb terület közé tartozik. A legnagyobb üze­mekben a beruházások támo­gatásával igyekeztek csökken­teni a szennyezést. Tatabánya vezetése a közeli napokban az Ötvözetgyár működését fel­függesztette, hogy ezzel is csökkenjék a környezetkáro­sítás. A város lakói meghir­dették a Tisztaságot, rendet környezetünkben mozgalmat. Palkó Sándor (Baranya m.; 8. vk.) nyugdíjas, az ország- gyűlés jegyzője elismeréssel szólott arról, hogy a termé­szetvédelmi jogszabályok, in­tézkedések — melyekből né­ha úgy tűnik, több van a kel­leténél — jobbára meghozták mindazt az eredményt, amely­re környezetünk védelme ér­dekében szükség volt. Mint mondotta, néhány korábbi ter­mészetvédelmi jogszabály ki­igazításra szorulna. Jelenleg ugyanis egyes ragadozók vé­delme más, ugyancsak védett állatok kihalásához vezet. Várhelyi József (Zala m., 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság igazgatója a Balaton védelméről szólva egyetértett azzal, hogy a víz minőségének védelme során első lépésként a keszthelyi öbölnél kell beavatkozni, a Zala torkolatának nádas terü­leteit kell visszaállítani, hogy a folyó vize megtisztulva ér­kezzen a Balatonba. Indoko­latlan a türelmetlenség, szük­séges viszont az üdülőkörzet­ben élők, az odalátogatók cse­lekvő támogatása. Dr. Zsolnai Mária (Fejér m., 9. vk.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa felszólalásában el­ismerően szólt arról a terve­ző munkáról, amely a város­építés szerves részévé tette az erdőtelepítést, a parkosítást, s mindazt a tevékenységet, amely otthonossá teszi a szocialista városban élő emberek életét. Elismerést érdemel az a te­vékenység — mondotta —, amelyet a megye gyáróriásai tettek a környezet védelméért, tisztaságáért. Ugyanakkor vál­tozatlan gond Dunaújváros le­vegőszennyezésének csökken­tése. Vida Miklós (Bp., 21. vk.), a Fővárosi Gázművek műsza­ki igazgatója felszólalásában megállapította: Budapesten a szennyezés mértéke nem na­gyobb, mint a hasonló adott­ságú világvárosoké. A legna­gyobb gondot a szennyvizek tisztítása okozza. A távlati tervekben három tisztítótelep építése szerepel, s ez jelentő­sen javít majd a helyzeten. Az összehangolt intézkedések, a tervszerű munka nyomán si­került a főváros levegőjének további romlását megállítani. A füstködös, szmogos napok száma egy évtized alatt 30-ról évi 4—6-ra csökkent. A ter­vek maradéktalan megvalósí­tásával a természeti és tele­pülési környezet állapota ja­vítható. Dr. Kulin Lászlóné (Sza­bolcs-Szatmár m., 18. vk.), az Egyesült Izzó kisvárdai gyár­egységének üzemorvosa el­mondta: a megyében a kör­nyezet állapota ma még vi­szonylag kedvezőnek minősít­hető. Föllelhiető ősidők óta érintetlen táj is, amelyekről írók, költők elragadtatással szóltak. A Szatmár-Bereg táj­védelmi körzet 30DOO hektárt ölel fel, ez az ország legna­gyobb védett területe. Java­solta, legyen rangos társadal­Pillanatkép a folyosóról mi munka a vállalaton és in­tézményen belüli és kívüli kör­nyezetszépítés. Váljon társa­dalmi magatartássá a rend, a tisztaság, a szép iránti igény. Dr. Fancsik János (Nógrád m., 1. vk.), a megyei kórház osztályvezető főorvosa hozzá­szólásában hangsúlyozta: kör­nyezetünk védelméért nagyobb felelősség terheli a vezetőket, mint általában az állampol­gárokat, a gyárak, az utcák, a példa erejével hatnak az egész településre. A közvélemény magatartásának formálásában meghatározó, hogy azok, akik hivatásszerűen foglalkoznak az építéssel, maguk is töreked­nek-e, a szépre, vagy éppen ők rombolják a tájat, egy-egy otthagyott felvonulási bódéval, építési törmelékkel. Megem­lítette: az építési fegyelmet indokolt lenne az eddigieknél is szigorúbban betartani, eh­hez nagy hatáskört kell biz­tosítani a tanácsoknak. Áts Károly (Borsod m. 22. vk.) a Tarcali Szőlészeti és Borászati Kutató i Intézet gaz­daságvezetője arról szólt, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyil­vánul meg a vulkanikus ere­detű Zemplénidiegység, a To­kaj—Bodrogzug tájvédelmi körzetben a tokaji Kopasz-hegy, és az országban egyedülálló más természeti értékek iránt. Indokolt — mondotta — e te­rületek védetté nyilvánítása. VÁCI KÖSZÖNET TOLMÁCSA PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA Koltai Imre (Pest m. 28. vk) a Cement- és Mészművek ve­zérigazgatója birtokon belülről beszélt mindarról, amit kép­viselőtársai több felszólalásban is szóvá tették. Ez pedig a ce­mentgyárak pora, amely a ké­ményekből szitál az érintett településekre. Az utóbbi tíz évben azonban a Cement- és Mészművekhez tartozó üzemek porkibocsátása 7,1 százalékról 1,7-re csökkent. Ez még mindig sok, hiszen átlagról van szó. Most tehát a cselekvés követ­kezik, s a műszakilag lehetsé­ges legrövidebb•* időn belül száműzik a szennyezést. Marad a sor végén Lábatlan és Vác, ahol technológiai rekonstruk­ció nélkül nem juthatnak á-ról b-re. Ehhez azonban külső segítség kell. Vácott erre van remény, hiszen nemrégiben miniszteri értekezlet színhe­lyéül választották a DCM-et, s — az ott kapott megbízás nyomón — a megoldást célzó beruházási javaslat már el is készült. A képviselő ezt követően a választókerületében lakók kö­szönetét tolmácsolta a kor­mányzatnak, az országgyűlés fórumán, azért a más esetek­hez is példát mutató gyors segítségért, amelyet — a víz- szennyezés után — a váciak kaptak az egészséges és bizton­ságos ivóvízellátásáért. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Magyar Hajó- és Da­rugyár balatonfüredi gyáregy­ségének szakmunkása arról tá­jékoztatta az országgyűlést, hogy Veszprém megyében már megkezdődött azoknak a tech­nológiáknak a bevezetése, amelyek a környezetszennye­zés megszüntetését szolgálják. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a tiszaörsi Petőfi Tsz elnöke felszólalásában elmondotta: a gazdálkodó em­berek lelkileg is kötődnek a földhöz. Ez az érzés lehet az alapja annak, hogy nemzeti értékeinket ne csak rendele­tekkel lehessen megvédeni, hanem természetes igénye le­gyen az minden jóérzésű em. bernek. VÁLASZ, ÖSSZEFOGLALÓ Az elnöklő Apró Antal £lénk beszélgetés a folyosón A vita végeztével Gonda György elmondta: a felszóla­lásokban elhangzott észrevé­teleket, javaslatokat haszno­sítják. A VI. ötéves terv elő­irányzatai megfelelnek a kö­vetelményeknek. Figyelembe veszik, hogy népgazdaságunk mire képes a következő fél évtizedben, melyek azok a feladatok, amelyeknek meg­valósítását reálisnak tekint­hetjük. Az viszont feltétlenül szükséges, hogy a tervben foglalt tennivalókat maradék­talanul elvégezzük. Az államtitkár a felszólalá­sokra válaszolva elmondta, hogy rendkívül széles azok­nak az ágazatoknak, üzemek­nek a köre, amelyeknél meg­oldásra vár a hulladékok el­helyezése, az értékes anyagok visszanyerése, visszajuttatása a termelés vérkeringésébe. Ezzel egyező a cél: a környe­zet szennyeződésének megaka­dályozása, tehát a megelőzés, s ebben a központi irányítás­sal együtt a gazdálkodó szer­vekre is mind nagyobb fele­lősség hárul. Gonda György hangsúlyozta — és ez az ülésszak során is kifejezésre jutott — társadal­munk felelőssége, cselekvő­készsége növekszik a környe­zet- és természetvédelem fej­lesztésében. A feladatok meg­oldásához a népgazdaság a le­hetőségeihez mértei, hozzájá­rul, segíti azt a társadalmi magatartás lendítőereje is. ★ Az országgyűlés egyhangú­lag jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, vala­mint a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az ország- gyűlés őszi ülésszaka, amely­nek pénteki munkanapján Apró Antal és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents