Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

^Mdap 1981. SZEPTEMBER 6., VASÁRNAP A hét világpolitikai kérdései Jogos bírálatok érik Washingtont Merényletek Iránban - USA-vétó az ENSZ-ben A kevésbé fejlett országok problémái A világ döbbenten figyeli az iráni terror és ellenterror megnyilvánulásait A vallási vezetés és ellenzéke között egyre kíméletlenebbé válik a küzdelem, s ezt letartózta­tások, kivégzések és merény­letek egyformán jelzik. MI JELLEMZI AZ IRANI HELYZETET A MERÉNY­LETSOROZAT UTÄN? A Mudzsahedin Khálk nevű ellenzéki szervezet vállalta magára a pokolgépes merény­letet amelynek nyomán éle­tét vesztette Radzsai köztár­sasági elnök és- Bahonar mi­niszterelnök, de Teheránban gyanúsítják a monarchistákat a néhai sah híveit is. Ugyan­akkor az áldozatok temetése újabb Amerika-ellenes tün­tetésekre adott alkalmat. Az bizonyos, hogy a merénylet sikere „profi munkára” vall, a pokolgépet nem készíthet­ték, még kevésbé helyezhet­ték el és időzíthették ilyen pontos „amatőrök”, mégoly fanatikus fiatalok. A köztársasági elnpki tiszt betöltéséhez új választást kell tartani Iránban. A miniszter- elnöki posztra viszont ideig­lenesen máris kinevezték az eddigi belügyminisztert, az 50 éves Mohammed Mahdavi- Kani ajatollahot. Ugyancsak pap, Ali Khameini, teheráni vallási vezető lett az Iszlám Köztársasági Párt főtitkára, aki ezzel a meggyilkolt Ba­honar helyébe lépett Az ál­lamfői funkciókat ideiglenes elnöki tanács látja el; az al­kotmány szerint tagjai: a kor­mányfő, a parlament és a legfelsőbb bíróság elnöke. A 22 tagú új kormány név­sorát csütörtökön jóváhagyta a medzslisz, a teheráni par­lament. így tehát papíron, al­kotmányjogilag ismét mű­ködőképes az iráni kormány­zat. Kérdés azonban, hogy az ellenzéknek — nyilván külső segítséggel — szervezett me­rényletei és a most már nyíl­tan kezdeményezett fegyve­res akciói mennyire zavar­hatják a kormány tevékeny­ségét? Irán belső helyzetét mind e mellett a fokozódó infláció és a munkanélküli­ség jellemzi, a külső gondjai között pedig a Párizsban gyülekező emigráció fenyege­tőzésein kívül az Irakkal ví­vott küzdelem elhúzódása is szerepel. Még két hét és ez a „furcsa háború” az első év­fordulójához érkezik! HOZHAT-E EREDMÉNYT AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉ­NEK NAMÍBIÁVAL FOG­LALKOZÓ RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA? Aligha. Azért kényszerülünk e sommás válaszra, mert lát­nivaló, hogy a Reagan-ad- minisztráció egyértelműen ki­áll a Dél-afrikai Köztársa­ság mellett, s minden ereiét latba veti, hogv megakadá­lyozza a világszervezet azon döntéseit, amelyek Namíbia függetlenné válását szorgal­mazzák. Nem is olyan rég még — Carter idejében, az emberi jogok emlegetése nyo­mán — Washington kész volt bizonyos enyhe bírálatra Pretoriával szemben. A mai kormányzat viszont vajmi ke­veset törődik azzal, hogy a Dél-afrikai Köztársaság jog­talanul birtokolja a népszö­vetségi gyámsági területté vált egykori német gyarma­tot A washingtoni diplomá­cia így némileg szembe ke­rül szövetségeseivel is, mert például Bonnban és Pá­rizsban. azt szeretnék, ha Namíbia függetlenségét éppen a nyugati hatalmak pártfo­gásával adnák meg, hiszen cserébe így lehetne legjob­ban biztosítani a külföldi tő­ke profitszerzési lehetőségeit. De már az Angola elleni dél-afrikai agresszió esetében látni lehetett, hogy az USA az afrikai haladó erőket te­kinti ellenségének, a preto­riai fajüldöző kormányt pe­dig szövetségesének. A Biz­tonsági Tanácsban az ameri­kai küldött megvétózta azt a határozatot, amely elítélte volna (jóllehet különösebb szankciók kimondása nélkül!) a Dél-afrikai Köztársaságot. Mégis: az ENSZ közgyűlé­sének rendkívüli ülésszaka jó szolgálatot tesz Namíbia ügyének. A New York-i üveg­palotában fórumot kap min­den olyan vélemény, amely az imperializmus és a dél­afrikai apartheid rendszer összjátékának elítélését tartal­mazza. MIT REMÉLHETNEK A VILÁG LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGAI AZ ENSZ PÁRI­ZSI KONFERENCIÁJÁTÓL? Párizsban,- az UNESCO-pa- lotában ültek össze a világ 31 legszegényebb — illetve a diplomáciai szóhasználatban —; a legkevésbé fejlett or­szágának képviselői. A meg­nyitó beszédet Mitterrand francia köztársasági elnök mondta. A padsorokban 21 afrikai, 8 ázsiai, egy óceániai és egy latin-amerikai ország küldöttei foglaltak helyet, az ENSZ többi tagállamából ér­kezett megfigyelők mellett Az értekezletet a világszer­vezet azért hívta egybe, hogy külön alkalom nyíljék a gyengénfejlettség sajátos prob­lémáinak megvitatására, hisz’ nyilvánvaló, hogy számos közös gondja lehet mindazon országoknak, ahol az egy főre eső évi nemzeti jöve­delem 100 (az 1968-as érté­kű) dollárnál kevesebb, ahol az iparosodás foka igen ala­csony. viszont magas az írás- tudatlanság ... Hogy mik az igények? Arap Moi kenyai elnök a 31 ország szükségleteit az el­következő tíz évben 133 mil­liárd dollárra becsülte. Gyors A TIGAZ Szolnoki Üzemigazgatóság gödöllői és budaörsi kirendeltségére az aláSihi munkakörökbe hirdet felvételt: műszaki ügyintéző, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előadó, hálózati ügyintéző, geodéta (középfokú technikusi vagy üzemmérnöki képesítéssel); gépíró adminisztrátor, képesítéssel telexkezelő, minősített ív- és lánghegesztő, csőszerelő, géplakatos,, segédmunkás, mechanikai műszerész (hálózatkarbantartási munkára), gázszerelő (szervizmunkára, Vác, Dunakeszi, Budaörs, Érd és Budakeszi településekre), műszaki csoportvezető (csak Budaörsre, épületgépész-technikus, üzemmérnök vagy mérnök képesítéssel). Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Gödöllőn, levélcím: Pf. 62. Telefon: 709, illetve Budapesten, az alábbi címen: Budapest 62. Pf. 428. 1395 , segítséget sürgetett, különben több afrikai ország rövid idő alatt elkerülhetetlenül ösz- szeomlik. S hogy mi a „gaz­dagok” által nyújtható se­gély? A vendéglátó Francia- ország például nemzeti össz­termékének 0,15 százalékát szánja a „szegényekre”. Pá­rizsban azt mondják: sze­rény, de konkrét segítséget kell adni, ez többet ér, mint a nagy szavak... P. J. Namíbia-vita Rendkívüli ENSZ-ülésszak Pénteken este az ENSZ- közgyűlés Namíbiával foglal­kozó rendkívüli ülésszakán megkezdődött az érdemi mun­ka. összesen 116-an jelent­keztek szólásra, és pénteken 12-en kaptak lehetőséget vé­leményük kifejtésére. Vala­mennyi felszólaló elítélte a dél-afrikai kormány fajüldö­ző politikáját, és a Biztonsá­gi Tanács Namíbiával kap­csolatos 435-ös számú hatá­rozatának végrehajtását szor­galmazták. Az ENSZ rendkívüli ülés­szaka kedden folytatja mun­káját. Megkezdődött a Szolidaritás kongresszusa A kömény nyílt levele Szombaton az észak-len­gyelországi Gdansk, egyik sportcsarnokában megkezdő­dött a „Szolidaritás” szerve­zet kongresszusa. A két rész­ben megrendezésre kerülő ta­nácskozás első fele várhatóan három napig tart, s a foly­tatás előreláthatóan szeptem­ber utolsó napjaiban lesz. A rendezvényt Lech Wale­sa, a szervezet országos egyez­tető bizottságának elnöke nyitotta meg Szervezeti és ügyrendi kérdések megvita­tása után a résztvevők előtt Stanislaw Ciosek, a lengyel kormány szakszervezeti együttműködési ügyekkel meg­bízott minisztere felolvasta a minisztertanácsnak a kong­resszushoz intézett levelét. A levél — amelyet Mieczis- law Rakowski miniszterelnök­helyettes írt alá — elöljáró­ban utal arra, hogy a „Szo­lidaritás” szervezete az egy évvel ezelőtt kötött megálla­podások eredményeként jött létre. „A lengyel kormány a »Szolidaritással« folytatott párbeszédben a megegyezésre törekszik, így valósítja meg a LEMP által meghatározott po­litikát.” A levél hangsúlyoz­za, hogy az országban meg­indult az újjászületés folya­mata, előkészületben van a gazdasági reform, nőttek a fizetések és bővült a szociá­lis juttatások köre. Egyidejű­leg azonban visszaesett a ter­melés, csökkent a munkafe­gyelem és nehezebbé vált az állampolgárok élete. A kor­mány rámutat, hogy minden szakszervezettel, így a „Szo­lidaritással” is kész az együtt­működésre. Mindenki köteles tiszteletben tartani az ország szocialista rendjét, a LEMP vezető szerepét és Lengyelor­szág szövetségi kötelezettsé­geit. A levél befejezésül a válságból való kijutás érde­kében alkotó együttműködés­re hívta fel a „Szolidaritást”. A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma nyilat­kozatot tett közzé azzal kap­csolatban, hogy kongresszusá­ra a ,.Szolidaritás” nem hív­ta meg a KGST-hez tartozó szocialista országok küldöttsé­geit, csak a Szakszervezeti Világszövetség meghívására szorítkozott. Jozef Wiejacz külügymi­niszter-helyettes megbeszé­lést folytatott a „Szolidari­tás” országos egyeztető bi­zottságának képviselőjével. Tiltakozott amiatt, hogy a kongresszusra szóló meghívá­sok nem felelnek meg a len­gyel külpolitika elveinek, s főleg, mert nem hívták a Lengyelországgal leginkább baráti kapcsolatban álló KGST-tagországok szakszer­vezeti központjait, viszont né­hány szélsőségesen jobbolda­li irányultságú szakszerveze­tet igen. A szombati központi lapok számolnak be arról, hogy a Szolidaritás országos egyezte­tő bizottsága ''Változatlanul nem hajlandó eleget tenni a kongresszus rádió- és tv- közvetítésének módjával és időtartamával kapcsolatos azon feltételnek, hogy mond­jon le a két tömegtájékoztató eszköznél kilátásba helyezett sztrájkokról. Mint Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára a Wroclawi Vagongyár párt- szervezetének gyűlésén el­mondta, a Szolidaritás sajtó­irodája nem akkreditálta a kongresszusra a lengyel rá­dió, a televízió és a központi fotószolgálat képviselőit — olyan elfogadhatatlan köve­telményt támasztva, hogy a kongresszusról kizárólag Szo­lidaritás-tagok tudósíthassa­nak. Káig a fcgyverzetkorlátozásról Összekapcsolási teória Az Egyesült Államok elis­meri, hogy „igen közeit kap­csolat van’’ a hadszintéri nuk­leáris fegyverrendszerekről és a hadászati nukleáris fegyve­rekről folytatandó tárgyalások között, de a fegyverkorláto­zás „átfogóbb vonatkozásait” illetően „már vár mozgást” a küszöbönálló amerikai—szov­jet külügyminiszteri találko­zón. Ezt a kevéssé biztató „üzenetét” tartalmazza Ale­xander Haig amerikai külügy­miniszternek a The New York Times szombati számában megjelent interjúja. Andrej Gromikóval folyta­tandó tárgyalásairól Haig egyebek között kijelentette: „a legfontosabb célok egyike elképzeléseim szerint az, hogy a hadszintéri nukleáris fegy­verekkel kapcsolatos megbe­szélések idejét, helyét és né­hány kiinduló témáját megje­löljük”. Átfogóbb fegyverkorlátozási tárgyalások folytatására azon­ban Haig nem lát lehetőséget. A külügyminiszter tehát is­mét előtérbe helyezte az új fegyverkezési döntéseket a régóta esedékes korlátozási döntésekkel szemben. Emellett közölte, hogy Gromikóval né­hány olyan kérdésről is kíván tárgyalni, „amelyek hatással lesznek maguknak a SALT- tárgyalásoknak az időzítésé­re”. „Erre használom az ösz- szekapcsolás kifejezést” — tette hozzá Haig. Ismeretes, hogy az „össze­kapcsolásnak” ezt a módját a Szovjetunió — magától érte­tődően — határozottan eluta­sítja. Magas magyar kitüntetés To dór Zsivkov Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke levélben köszöntötte Todor Zsivkovot, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának elnökét 70. születésnapja alkal­mából. . , Ugyanebből az alkalomból az Elnöki Tanács Todor Zsiv­kovot a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, va­lamint a szocialista országok közösségében kifejtett internacio­nalista tevékenysége, továbbá a magyar—bolgár kapcsolatok elmélyítésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréséül a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjé­vel tüntette ki. Todor Zsivkov 1911. szeptem­ber 7-én született a Szófia megyei Pravec községben. A Komszomolnak 1928 óta, a Bolgár Kommunista Pártnak pedig 1932-től tagja. 1934-től Szófiában, a párt kerületi szer­vezeteiben töltött be vezető beosztásokat. A második világ­háború idején, 1941-től tevé­keny szerepet vállalt a hitle­rista hódítók és a bolgár mo- narcho-fasiszta rendszer elleni harc szervezésében, 1944-ben, a győzelmes antifasiszta fel­kelés napjaiban a fővárosi partizánegységek, harci cso­portok irányítója volt. A néphatalom megteremté­sét követően felelős párt- és állami posztokon tevékenyke­dett. 1945-ben a párt központi bizottságának póttagjává, 1948- ban pedig a kb tagjává vá­lasztották. 1950-ben lett a központi bizottság titkára, egy évvel később pedig a párt po­litikai bizottságának tagja. A BKP VI. kongresszusán, 1954- ben választották a párt köz­ponti bizottságának első titká­rává. A Bolgár Kommunista Párt legutóbbi, idén április­ban megtartott XII. k’ongresz- szusán a KBP KB főtitkárává választották. Todor Zsivkov 1945 óta or­szággyűlési képviselő. 1962 no­vemberétől a minisztertanács elnöke, 1971 júliusától pedig a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke. A szocialista építőmunkában való tevékeny részvételéért, eredményes munkásságáért Todor Zsivkov számos magas kitüntetésben részesült; meg­kapta a Szocialista Munka Hőse címet, több ízben tün­tették ki Georgi Dimitrov Ér­demrenddel , s 1971-ben a Bol­gár Népköztársaság Hőse cím­mel jutalmazták. A békés egymás mellett élés, a demok­rácia és a társadalmi haladás érdekében kifejtett nemzetközi tevékenysége elismerését jelzi a többi között a nemzetközi Dimitrov-dij és a Béke-világ- tanács Frédéric Joliot-Curie- emlékérme. Tulajdonosa a Le- nin-rendnek és a Szovjetunió Hőse kitüntetésnek is. •k A bolgár államalapítás 1300. évfordulója tiszteletére Buda­pesten szombaton este ünnepi hangversenyt rendezett a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa és a Művelődési Mi­nisztérium : a Zeneakadémia nagytermében Ivan Kozsuha- rov vezényelte a Budapesti Filharmóniai Társaság zeneka­rát A hangversenyen megje­lent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Georgi Dzsagarov, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nökhelyettese. Schmidt a neutronbombáról Az NSZK bárom feltétele Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár a dán televízió­nak adott interjújában indo­kolni igyekezett a neutron­fegyverről vallott, sokat bí­rált álláspontját. Emlékeztetett rá, hogy az NSZK három évvel ezelőtt már kész volt neutronfegy­vert elhelyezni országa terü­letén, ha ennek három felté­tele teljesül. Ezek a követke­zők: 1. ha a NATO többi tag­állama is hajlandó országa te­rületén elhelyezni a fegyvert; 2. ha a NÁTO-tagállamok ar­ra „kényszerülnek”, hogy er­re vonatkozóan közös döntést hozzanak; 3. ha ez a döntés azután születik meg, miután valamennyi leszerelési tár­gyalás kudarcba fullad. „Az NSZK álláspontja ezt ille­tően az elmúlt három év alatt nem változott’’ — mondta Schmidt. Amerikai szenátorok sajtóértekezlete Reményt keltő párbeszéd Sajtóértekezleten összegezte Alan Cranston és Charles Ma­thias. amerikai szenátor Moszkvában tett nem hivata­los látogatásának tapasztala­tait. A Moszkvában akkredi­tált tudósítókkal találkozva a két szenátor hangsúlyozta, hogy nem a kormányzat és nem is az amerikai szenátus képviseletében látogattak el a Szovjetunióba. Aláhúzva a szovjet—ameri­kai kapcsolatok meghatározó szerepét a nemzetközi életben, Cranston szenátor kijelentet­te: bátorítónak találták, hogy a Szovjetunió kész az előfel­tételek nélküli párbeszédre. Bomba az iráni föáliamiigycsz irodájában Újabb áldozat Teheránban Szombaton este egy teherá­ni kórházban belehalt sérü­léseibe Ali Kuduszi ajatollah, az Iszlám Forradalmi Bírósá­gok főállamügyésze, aki el­len a délelőtt folyamán po­kolgépes merényletet hajtot­tak végre. A legfrissebb jelentések sze­rint a gyújtóbombát a fő­ügyész irodája alatti emele­ten helyezték el. A robbanás súlyosan megrongálta az egyébként gondosan őrzött épületet, amely a fegyveres erők vezérkari hivatalainak is otthont ad. Kuduszit agy­sérülésekkel szállították kór­házba, ahol megműtötték, de az operáció már nem tudott segíteni rajta. A teheráni rádió jelentette, hogy szombaton hajnalban be­lehalt sérüléseibe Vahid Dasztgerdi ezredes, Irán or­szágos rendőrkapitánya. Ez­zel ötre nőtt a miniszterelnö­ki hivatal ellen múlt szomba­ton elkövetett merénylet hi­vatalosan bejelentett halálos áldozatainak száma. Reményt keltőnek tekintik azt is, hogy a Szovjetunió nem törekszik erőfölényre és csu­pán az egyenlő biztonság elve alapján megvalósuló straté­giai erőegyensúlyt kívánja biztosítani. A megbeszélése­ken szovjet részről hangsú­lyozták, hogy elképzelhetetlen a korlátozott nukleáris hábo­rú, és hogy egy ilyen hábo­rúnak nem lehet győztese. Ezt a nézetet az Egyesült Álla­mok is osztja — mondották a szenátorok. Bejrut A gyilkosság háttere Az Asz-Szafir című bejrúti napilap szerint egy eddig ismeretlen, „Libanoni Vörös Brigádok” elnevezésű terror­szervezet vállalta magára Louis Delamare bejrúti fran­cia nagykövet meggyilkolását. Pénteken egy hanghordozását többször elváltotta tó, isme­retlen személy a terrorszerve­zet nevében, felhívta a lap szerkesztőségét és közölte: az ő embereik követték el a gyilkosságot. A telefonáló fi- gyelmeztett az Izraelt támo­gató országokat: nagyköve­teik. diplomatáik és üzletem­bereik szerte a világon ve­szélyben lesznek, hacsak nem változtatnak politikájukon.

Next

/
Thumbnails
Contents