Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-26 / 226. szám

MKCl'Kt 1981. SZEPTEMBER 26.. SZOMBAT Jubiláló intézet Gyógyítás és kutatás Huszonöt éves az Országos Traumatológiai Intézet. Az év­forduló alkalmából pénteken tartott ünnepi tudományos ülésen Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter köszöntötte az intézet alapító tagjait, egy kori és jelenlegi munkatár­sait, a budapesti és az orszá­gos balesetsebészeti hálózat képviselőit. Az Országos Traumatológiai Intézet jelentős szerepet tölt be a baleseti sérültek ellátá­sában, az orvosképzésben, to­vábbképzésben. Az intézetben 25 év alatt több mint 150 ezer fekvőbeteget, köztük 90 ezer friss sérültet ápoltak. A 210 orvostovábbképző tanfolyamon hat és fél ezer orvos — zöm­mel szakorvos — vett részt, 15 éve pedig a medikusképzés­ben is közreműködnek. A tu­dományos és kísérleti munká­ban is jelentős eredményeket értek el. Manninger Jenő egyetemi ta­nár, az intézet főigazgató fő­orvosa emlékeztetett rá: mi­után megállapították, hogy az intézet régi, Mező Imre úti épületét — amelyet 1940-ben nyitottak meg, az ország el­ső, tízszintes, acélszerkezetű, korszerű baleseti kórházaként — fel kell újítani. Bejelentet­te: a rekonstrukció tervei el­készültek, jól halad az épület szerkezetének megerősítése. Remélhető, hogy 1984-ben már a megújult épületben folytat­hatják tevékenységüket, s jobb körülmények között tovább fejlődhet a sérültellátás, az or­vostovábbképzés, a tudomá­nyos kutatás. A tudományos ülésen több előadás hangzott el a baleseti sebészet tárgykörében, egye­bek között a kézsérülések és a combnyaktörés kezeléséről. Stylus-bútor a lakásban Gyönyörű, de sajnos, drága a Stylus Faipari Szövetkezet koló­niái szobaberendezése. Jelenleg csak tőkés exportra készítik, a ceg­lédiek, de nem zárkóznak el a hazai megrendelések elől sem. Halmágyi Péter felvétele Népi ellenőrök vizsgálták Országos és Pest megyei tapasztalatok A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott, melyen három fontos országos vizsgálat összefogla­ló jelentését tárgyalták. Elfo­gadták a lakosság fuvarigé­nyei kielégítésének helyzetét felmérő elemzést. A vizsgá­lat anyagát, amely tíz megye népi ellenőreinek javaslatait is tartalmazza, a kormány Gazdasági Bizottsága elé ter­jesztik. A lakásszövetkezetek épí­tő- és fenntartó tevékenysé­gének ellenőrzéséről készült összefoglaló jelentést Buda Megyei TÜZÉP-körkép Nagy forgalom, kevés hiánycikk Gábor, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese, az országos vizsgá­lat vezetője terjesztette a tes­tület elé. A népi ellenőrök tapasztalatai alapján a KNEB megállapította, hogy a lakás- szövetkezetek hasznosan, jól tevékenykednek, de szükséges­nek tartja azok még követke­zetesebb támogatását. Végül a KNEB úgy döntött, hogy az energiagazdálkodási program végrehajtásának bi­zonyos kérdéseivel kapcsola­tos újabb javaslatait ugyan­csak az illetékes főhatóságok elé terjeszti. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok inté­zéséről alkotott 1.977. évi I. törvény annak a jogalkotási folyamatnak a része, amely a szocialista demokrácia kiszé­lesítését, az állampolgárok törvényes érdekeinek hatéko­nyabb védelmét biztosítja. Ennek a törvénynek a szak- igazgatási szervek mindenna­pi gyakorlatában való érvé­nyesüléséről számolt be teg­nap a Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ülésén dr. Csalótzky György, a Pest me­gyei Tanács vb-titkára. A testület megelégedéssel állapította meg, hogy a köz­érdekű bejelentések szerzőit hatékony jogvédelem óvja a retorzióktól, viszont sok szó esett arról is. hogy ez a jog­védelem ne illesse meg a jö­vőben a tudatos rágalmazó­kat. rabos szén is maradt. Min­denkinek jut viszont tatai és dorogi tojásbrikett, az első 65,50-es, a második 63 forin­tos áron. A tűzifái'a igényt tartók is nyugodtak lehetnek, annyit kaphatnak, amennyit csak akarnak. Kevésbé jó hír a lengyel speciális szénre vá­róknak: már az érkezés nap­ján elfogy egy-egy szállít­mány. Ez utóbbi széntípusra főként azoknak van szüksé­gük, akik nem kályhával fű­tőnek majd a télen, hanem ka­zán szolgáltatja lakásukban a meleget. L. Zs. Így szeptember tájékán ál­talában csúcsforgalmat bonyo­lítanak a TÜZÉP-telepek. A családiház-építéseknek még ja­vában itt a szezonja, az eíső fagyok beálltáig gőzerővel folyhat a munka, márpedig az építőanyag-utánpótlás beszer­zését vontja maga után. És bár még bőséges meleget ad a vénasszonyok nyara, ezek az utolsó percek arra, hogy ki-ki beszerezze téli tüzelőanyagát. Megyei körképünkben arra kerestünk választ, van-e ele­gendő mennyiségű, megfelelő minőségű és választékú építo- és fűtőanyag. A ceglédi Trombitás utcai telepen — mint ahogy a me­gye szinte valamennyi TÜZÉP- egységénél —, nagy s a forga­lom. A legnagyobb sláger a nyílászáró-szer­kezet: ajtó, ablak — bár korlátozott mennyiség­ben, de még van. így áll a helyzet a vassal is; egyelőre bizonytalan, hogy a továbbiakban is forgalmazza-e a telep vagy új cikk kerül helyette az áruk sorába. Van elegendő fa építőanyag; áll­vány. rúdía, préselt lemez minden mennyiségben várja a vevőket, akadozik viszont a szürke hullámpala-ellátás. Elkelne valamivel több cserép, 40x40-es tetőpala, de senki sem távozik üres kézzel — vagy inkább gépko­csival —, aki cementet, ol­tott meszet keres. A für­dőszoba építésével sem kell egy percet sem várni; bőséges a választék csempéből, mo­zaikpadlólapból. Vácott, a Deákvár fasorban, fürdőszoba berendezési cik­kekért, csempéért, falburkoló anyagokért állnak sorba az emberek. Népszerű még a kisméretű tégla, keresettek az E-jelű gerendák, a tetőfedő­anyagok, cserepek. Ebből töb- bé-kevésbé mindig van ele­gendő, nincs azonban B—100- as és EB—60-as béléstest. Van megfelelő mennyiségű __ ajtó, ablak, cement, mész, műanyag lambéria, szigetelőanyag, hun­garocell. A budaörsi TÜZÉP-telep a MÁV-állomásnál a fűtőanyag iránt érdeklődők rendelkezé­sére áll. Még akad korlátozott mennyiségben német bri­kett —. de a héten már nem jött utánpótlás, kevés berentei da­Közös kezesség ki ajándéknak az ellenkezője A fedezet és a kiadás szoros egységet alkot Mindennapi életünkben — és mindannyiunkéban — fo­lyamatosan növekszik a tár­sadalmi juttatások szerepe, sú­lya. A szakemberek ezt úgy fejezik ki, hogy a munka- jövedelmeknél gyorsabban bő­vülnek a társadalmi juttatások és ez az irányzat tartós jellem­zője fejlődésünknek. Az egész­ségügyi, szociális, kulturális és egyéb társadalmi szükségle­tekre fordított kiadások össze­ge, csupán az állami költség- vetést nézve, most már 200 milliárd forintot tesz ki. Té­mánk esetében a haladás ira­mát a következőkkel fejezhet­jük ki: a legutóbbi két évti­zedben a munkához kapcsoló­dó jövedelmek megkétszere­ződtek, a társadalmi juttatá­sok viszont a kiindulási idő­ponthoz képest megötszöröződ­tek. Még egy adalék ahhoz, miként igényli a juttatások rendszere a gazdasági termelő- munkában előállított fedeze­tet: amikor a nyugdíjak, a járadékok évente esedékes minimális kiegészítésének összegét ötvenről hetven fo­rintra emelték fel. az egy esz­tendő alatt 500 millió forintos kiadási tétellel került be több­letként az állami költségve­tésbe. Jogos igényként Voltak és vannak viták azon, mi a legcélszerűbb út­ja, módja a társadalmi jutta­tások bővítésének, két alapté­nyező azonban vitathatatlan. Az egyik: a társadalmi jutta­tások kiterjedt rendszere meg­határozó szerepet játszik az életszínvonalpolitikában, a családi jövedelmek közelítésé­ben. A másik: a társadalmi juttatások körének tágítása, mértékének fokozása — de napjainkban némely elemének egyáltalán a megtartása! — elválaszthatatlan a nemzeti jövedelem alakulásától, mert hiszen, ismert, megkoptatott, de még mindig nem eléggé ko­molyan vett igazság, elosztani csak azt tudjuk, amit megter­meltünk. Elrugaszkodnánk a realitá­soktól, ha úgy vélnénk, ki-ki munkakezdéskor fölidézi em­lékezetében a költségvetésre háruló terheket, s úgy lát ne­ki a dolgának, hogy ma az­után teljes erővel hajtani fog a mind többeknek járó nyug­díj — családi pótlék, gyermek­gondozási segély stb. — fede­zete érdekében. Ilyen nincs és nem is lesz, szükség sincs ar­ra, hogy bárki is tételesen is­merje, fölsorolja a társadalmi juttatások különféle tényezőit. Ilyen nincsen — csupán érde­kességként: a gyógyfürdői ke­zelések egy esztendő alatt több mint százmillió forint költség- vetési kiadást tesznek szüksé­gessé —, egy valamit azonban jogos igényként fogalmazha­tunk meg. Ez a jogos igény annak a magatartásnak az óhajtása, ami tükrözi a kiadások fede­zetének előteremtésére vállalt közös kezességünket, azaz a cselekvők tudatossága abban, hogy munkájuk meghatározó­ja a fejlesztési lehetőségek­nek. Egyszerűbben fogalmaz­va: a belátásnak arra a foká­ra kell törekednünk, ahol fe­dezet és kiadás szoros egysé­get alkot. Ne dédelgessünk illúziókat. A foglalkoztatottak tekintélyes tábora a munkafeladat és a kereset egyszerű, könnyen át- tekinhető viszonyát veti csak össze, nem bíbelődik olyasfaj­ta számításokkal, a társadal­mi juttatások milyen mérték­ben toldják meg bevételeit. Holott — igencsak megjegy­zésre érdemes adat — nap­jainkban a munkajövedelmek minden száz forintjához 44— 45 forint közötti társadalmi juttatás társul, míg 1950-ben csupán tizenhat, 1960-ban 23 forint volt ez az összeg. Hiba lenne persze hallgatni arról, hogy a társadalmi jut­tatások gyors növekedéséhez lényegesen hozzájárul a jogo­sultak körének bővülése. A nyugdíjasok, a járadékosok száma például a megyében két évtized alatt majdnem a há­romszorosára nőtt, a társada­lombiztosítási kiadásoknak a felét ma már a nyugdíjak te­szik ki. Az ilyen célokra elő­teremtendő fedezet nagyságá­ról képet ad, ha leírjuk: 1960- ban 4,4 milliárd forintot fizet­tek ki a nyugdíjasok kezéhez, 1980-ban 56 milliárdot... Nsm gyözködés A nyugdíjasok számának gyors gyarapodása, a számuk­ra kifizetett összeg nagyiramú növekedése mellett más szo­ciálpolitikai intézkedések is Pesi megyei íermékek Lipcsében A jé ám mindenütt sier Muster Messe — mintavá­sár — hirdette Lipcsében mindenfelé a két hatalmas M betű, s a látogatók százezrei valóban a gépek és berendezé­sek, a mikroelektronikai új­donságok és ipari robotok egjavát, a mintát vehették szemügyre a csarnokokban és pavilonokban. A fogyasztási javak nemzetközi seregszemlé­jén negyvenhat ország és Nyugat-Berlin csaknem hat­ezer kiállítója mintegy há­romszázezer négyzetméternyi területen kínálta gyártmá­nyait. Az emberi alkotóképesség szemléletes bizonyítékainak óriási találkozóján mi elsősor­ban arra voltunk kíváncsiak, miként vonzzák az érdeklő­dőket a fóti Béke Tsz és a pomázi írószer Szövetkezet (ICO) portékái. Fűtés hideg vízzel Ott álltunk hát a sokaság­ban a 16-os csarnok 73-as standja előtt, s hallgattuk Ko­déi Évát, a fóti szövetkezet piackutatóját, amint nagy lel­kiismeretességgel magyarázza az érdeklődőknek a Hydrosol elnevezésű vízfüggönyös fó­liasátor előnyeit. A makettet nézve és a piac­kutató szavait hallgatva nem volt nehéz megérteni, hogy en­nek a terméknek a licencét már például Jugoszlávia meg­vásárolta. Ez a kettős falú fóliasátor ugyanis a belterjes zöldségtermeléshez szükséges eddigi energia-felhasználás ki­lencven százalékát felesleges­sé teszi. Magyarországon ez négyzetméterenként három­száz foriptos megtakarítást jelent — gyümölcs- és dísz­növénytermelés esetében még ennél is többet — s ez garan­cia arra. hogy beruházási költsége két év alatt megtérül. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy a termőterület fölé ma­gasodó fóliasátor két fala kö­zött vizet permeteznek. A kúti víz — amit mi hideg víznek mondunk — legalább 11—13 Celsius fok hőmérsékletű. Nos, ha ebből a vízből egy hektár területet fedő fóliasátor falai közé — percenként harminc litert juttatnak, odakint lehet akár mínusz huszonöt tok is. a sátor alatti veteményt a víz hőleadásával megvédi a fagytól. Népszerűén fogalmazva te­hát azt mondhatjuk: a me­zőgazdaságban fűteni hideg vízzel is lehet, s fűtési mód kitalálása és alkalmazása pe­dig — Lipcsében ezt tapasz­taltuk — a fótiaknak szerzett a szakemberek körében nemzet­közi elismerést. A termelőszövetkezet elekt­rohidraulikus teherfelvonója iránt sem maradtak közöm­bösek a látogatók. Előnyei kö­zött említette Kedei Éva, hogy a már régebben megépített házakba is könnyen betelepít­hető, olcsó és megbízható konstrukció, amely nem igé­nyel gépházat és a födémet sem terheli. A budapesti Mo- dellházban és az Apostolok ét­teremben eddig is jól vizs­gázott. Elterjedése biztosra vehető, hiszen nemcsak Lip­csében, hanem már az algíri vásáron is megnyerte a szak­emberek tetszését. Kaméleon és társai Lipcse szívében, a Zentral- Messepalast patinás épületé­ben kapott helyet a másik Pest megyei kiállító, a Pomá­zi Írószer Szövetkezet. Mi­ként Kruczli Ferencné fő­könyvelő és Szirmay András­áé exportosztályvezető el­mondta, az ICO most mutat­ta be itt második alkalommal gyártmányait az összesereglett érdeklődők elolt. Az Írószer aSów Ikezet már három évtizede g. árt külön­féle irónokat és í : óv' óta az osztok Sachs cég licence alapján'fűző- és lyukasztógé- peket is, S hogy termékská­lája nagyon változatos, azt ez a kiállítás is érzékeltette. Az írásra, rajzolásra, szövegki­emelésre alkalmazható külön­féle rostirónok, az ICO—70-es és a Kaméleon elnevezésű go­lyóstollak, s a viaszkréták tár­saságában láttuk a mappákat, gyűrűskönyveket és a SAX jel­zésű irodagépeket. Hasznos jelenlét A főkönyvelőnő elmondta még, hogy a külföldi kiállítá­sokon már szinte hozzászok­tak termékeik sikeréhez. Idén például a zágrábi és a szabad­kai vásáron is nagy érdeklő­dés mutatkozott az ezer dől- , gozót foglalkoztató szövetke­zet tetszetős gyártmányai iránt. Nem véletlen hát, hogy évi négyszázmilliós termelési értékük negyvenöt százaléka export révén kerül a fogyasz­tókhoz. Azt, hogy a két Pest me­gyei szövetkezet árubemutató­ja milyen újabb üzletkötések­hez adott ösztönzést, talán csak hónapok vagy évek múltán lehet majd megállapítani. Mindenesetre jó volt látni a jelenlétüket a világ minden tájáról odasereglett cégek szá­zai között. iGaramvölgyi Annamária I tempósan gyarapították az egy személyre, egy családra ! jutó költségvetési kiadásokat. I Egyetlen utalással beérve: a | családi pótlékot egy évtized I alatt ötször emelték, s míg 1966-ban két gyermek után 300, 1979. júliusától 980 forint a pótlék összege. Summa sum- márum: a társadalmi juttatá­sok egésze annyi pénzt emészt fel, hogy az egy lakosra szá­mítva 1980-ban 13 776 forintot tett ki, annyi pénzt tehát, amennyit igazán nem lehet már mellékesként kezelni. Távol áll szándékainktól a gyözködés, a sokat emlegetett borítékon kívüli jövedelmek, juttatások ajándékként való föltüntetése. Sőt, éppen ennek az ellenkezőjét próbáljuk meg gondolataink hálójával beke­ríteni, azt, hogy ezekre a já­randóságokra — szocialista társadalmunk természeténél fogva — jogosultságunk van, de ez a jogosultságunk csak akkor érvényesíthető mara­déktalanul, ha közös kezessé­günk is maradéktalanul érvé­nyesüli A termelőmunka teendőit látszatra nem ildomos össze­kapcsolni a humánum létezé­sének örvendetesen gazdag köznapi jegyeivel, ám erősza­kolt lenne az olyasfajta példá- lózás, hogyha a megyében az anyagfelhasználásban elérhet­nék az egyszázalékos megtaka­rítást, ami igazán nem teljesít­hetetlen kívánság, akkor annyi pénz szabadulna fel más cél­ra, amennyiből kitelne egy újabb kerepestarcsai kórház, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem most épülő tornacsar­nokának fedezete, az Örkényi, tizenkét tantermes általános iskola létrehozásának költsége, s még mindig maradna annyi, hogy tető alá kerülhetne belő­le a Dunaharasztin most ké­szülő építőipari munkásszál­lás ...! Meghökkentő? Ügy hisszük, igen. Ráadásul ilyen és ha­sonló lehetőségeink tucatjával vannak! Mégis, a szükséges­nél szerényebb buzgalommal éS( még kisebb következetes­séggel keressük az összekötő kapcsokat, bár közben, de csak általában és általánosságok­ban, szívesen és gyakrabban deklaráljuk közös kezességün­ket mindenfajta teendőnk si­keréért. Meglehet, azért ha­lászijuk, kerüljük a kapcsok fölkutatását és fölmutatását, mert nyugtalanná tenne ben­nünket a tapasztalat, mennyi mindent pazarlunk el lehető­ségeinkből. Cszk általában Megint apró példával élve: a megyében a még át nen adott építkezéseken anny. üveg törik be. hogy azok kény­szerű pótlásának költségébő két általános iskolai tanterem lenne emelhető! Kényelme­sebbnek látszik azonban és nem konkrétan, azaz a ma­gunk szűk környezetére vonat­koztatva beszélni arról, mi a dolgunk, a kötelmünk. Csak­hogy az eredmények, jellegük­nél fogva, soha nem általáno­sak, hanem megfoghatóak, le- mérhetőek, kimutathatóak, az­az tapasztalhatók. Általában nekigyürkőzni és megfogható eredményeket elérni olyasfajta képtelenség, mint az örökmoz­gó megalkotása. Ezért nem elég annyit hajtogatni: közös kezességünk társadalmi mére­tű fedezet szükségleteink ki­elégítéséhez. Azt is hozzá kell tennünk: ezt a társadalmi mé­retű fedezetet azonban nem elvontan a társadalom, hanem nagyon is konkrétan egyének és kisebb közösségek terem­tik meg, jól felismert és vég­rehajtott, jól felismertetett és végrehajtatott teendőikkel. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents