Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-26 / 226. szám

1981. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT VENDÉGVÁRÓ VAROS Színes; pergő események sora MEGKEZDŐDÖTT A CEGLÉDI ŐSZ 81 Midőn az ősz színesre festi a fák lombkoronáját és ökör- nyál száll a levegőben, egysze­riben felfrissül, megelevene­dik Cegléd, a hatszáz éves vá­ros. A béke derűje lengi be a vidéket, a jól végzett munka gyümölcse feletti öröm, hiszen ilyenkor már javában szürete­lik a gondosan ápolt kertek fáinak és tőkéinek terhét. Fel­elevenedik az egykori bő szü­retek, hetedhét határra szóló vásárok hagyománya, s a já­tékos képzelet tarka kalei­doszkópjának kockái vegyülnek a mai élet elemeivel. Áll a vásár A Ceglédi ősz ’81 tegnap kezdődött eseménysorozatá­nak kiötlői nem voltak restek fellapozni a viaszszínű, öreg pergameneket, amelyekből ki­tűnik, hogy a városnak először 1448-ban Hunyadi János kor­mányzó engedélyezte országos vásár tartását. A távoli vidé­keket összekötő utak találko­zásánál emelkedő település mindig vonzotta a vásári né­pet, s ebből a tapasztalatból merítettek most az elődök ké­sei leszármazottai is. Tegnap délelőtt Kossuth magasba emelkedő ércalakja előtt, a ceglédi főtéren, a szí­nes sátrak karéjában, meg­nyílt a három napig tartó tér-1 mékbemutató és vásár, ame­lyet Kovács Károly, a városi tanács elnöke nyitott meg. Közszemlére tették a többi kö­zött a gyárak, üzemek termé­keit, a termelőszövetkezetek­ben és a tangazdaságban ter­melt terményeket, felvonul­tatta gyártmányait a háziipar, a Dél-Pest megyei Afész. A vendéglátóipari vállalat is fel­ütötte sátorfáját, nem rekesz­tették ki a kisiparosokat és a kistermelőket sem. A téren el­helyezett színpadon népi együttesek, asszonykórusok és citerazenekarok adnak műsort. Nagy tetszéssel fogadták a ceglédiek a dortmundi vadász fúvószenekart is, amelynek tagjai pompás kürthangver­sennyel lepték meg a közönsé­get. Fa és környezet Kiállítások sorát ígéri a két hétre tervezett program. Teg­nap délelőtt a pártszékházban megnyílt a Vendéglátóipari dolgozók a magyar munkás- mozgalomban című dokumen­tumkiállítás. A Kossuth Mú­zeum ad helyet a 111. Fa és környezet tárlatnak, amelyet a Pest megyei Múzeumi Szerve­zet igazgatójának, Bihari Jó­zsefnek szavai vezettek be. A város ezzel a kezdeményezés­sel bekerült a művészeti élet országos áramkörébe, elnyerve a Magyar Képzőművészek Szövetségének támogatását és közreműködését a rendezés­RADIOFIGYELO VALUTA A CSATORNÁ­BAN. Balogh István környe­zetvédelmi műsorában ez al­kalommal ismét olyan ipari tevékenységet térképezett fel, mely oly mértékben szennye­zi a természetet, hogy nem lehet szemet hunyni felette. A galvanizáló iparról van szó, mely erősen mérgező anya­gokkal dolgozik és még az öblítő víz is veszedelmes só­kat tartalmaz. Mintegy há­romszáz ilyen üzem dolgozik szerte az országban. A műsor szerkesztője körül­tekintően járt el, felkereste a legilletékesebb személyeket, szakembereket szólított mik­rofon elé, hogy a környezet­szennyeződésnek ezt a — mondjuk ki — bűnös tevé­kenységét alaposan felderítse. A tények csokorba gyűjtése önmagában is megdöbbentő. A galvanizálás során felgyü­lemlő termékeket hosszú ideig a közcsatornákba ve­zették. Igaz, újabban a fertőző anyagot ülepítő medencékbe gyűjtik, ám a szippantó ko­csik hiánya nem tudja meg­oldani ezek rendszeres kiürí­tését. Nem is beszélve arról, hogy a kocsik útját nehéz nyomon követni, sokszor el­lenőrizhetetlen helyeken sza­badulnak meg veszedelmes terhűktől. A szakemberek véleménye szerint lehetne megoldást ta­lálni. Elsősorban megfelelő tisztítóberendezések segítsé­gével, ugyanakkor az egyes munkafolyamatok ésszerű megváltoztatásával. Azanban minden igyekezet megtörik a vállalatok ellenállásán. Egy mérnök — aki ma már nyug­díjas — találmánya sokat se­gíthetne, azonban hiába há­zal vele. Inkább kifizetik az üzemek a szennyvízbírságot — több százezer forintot —, mint hogy a sokkal olcsóbb berendezést beszerezzék, (Jó példa a Ferrómechanika, mely maglódi telepén sikerrel al­kalmazza.) Végül is a műsor a ma még áldatlan tényeket tudta csak összegezni. Az Országos Köz­egészségügyi Intézet vélemé­nyét Csanádi Mihály fogal­mazta meg, mely szerint a szennyvíz jobbára kikerül a termőterületekre, a növények útján pedig eljut az ember szervezetébe. Bízunk azonban abban, hogy ez az illetékesek lelki­ismeretére is számító adás mégsem vész visszhangtalan csendbe. OLVASTAM VALAHOL.. A sorozat célja, hogy a tör­téneti múltunk iránt érdek­lődők kíváncsiságát kielégít­se. Most Benda Kálmán mű­sorvezető először Vörös Ká­roly történésszel beszélgetve, az egyik hallgató kérdése nyomán a pesti városháza históriájáról hallhattunk ér­dekes adatokat. Bizonyára sokan nem tud­ják, hogy ezt az épületet III. Károly és Savoyai Jenő idejében hozták tető alá. Ere­detileg rokkant katonákat ápoltak falai között, akár­csak a párizsi Invalidus-pa­lotában. Később II. József ka­szárnyává alakíttatta át. A második kérdés az 1848— 49-es szabadságharc végnap­jainak a körülményeit firtat­ta. A beszélgetőpartner Varga János történész volt. Érdeke­sen elevenedett meg a tragi­kus események sorozata. Sz. E. ben. Az idei biennálén a me­gyei tanács 8 ezer forintos dí­ját Eöry Emil szobrászművész, a ceglédi városi tanács 12 ezer forintos díját, fele-fele arány­ban megosztva, Marosán Lász­ló és Várhelyi György szob­rászművész vette át. A további napok is bővel­kednek eseményekben. Fellép a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központ citerazene- kara és asszonykórusa, a szolnoki Tisza-együttes. A me­gye zeneiskoláinak tanárai va­sárnap délután négy órakor adnak hangversenyt a zeneis­kolában. Várják a Benkó di- xieland-et, dzsesszhangver­senyt rendeznek, Jobba Gabi a Délibáb presszóban lép fel. Levetítik a városban élő Pat­kós Irma színésznő filmjeit. Vasárnap nyílik a művelődési központban az V. országos kisgrafikai kiállítás, láthat a közönség fotótárlatokat is. A tudományos tanácskozások a lakótelepi közművelődéssel, egészségügyi témákkal, köz­gazdasági és neveléstudomá­nyi, vendéglátóipari kérdések­kel foglalkoznak. Nagy vára­kozás előzi meg az október el­sején sorra kerülő, Beszéljünk nyíltan városunkról című fó­rumot. Hurik fályoltánca A szellem táplálékán kívül a gasztronómiai örömökről sem feledkeztek meg. A Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat ceglédi területigazgatósá­ga, amely oroszlánrészt vállalt a rendezvényekből, szüreti bált tartott tegnap a Kossuth Étteremben, s ezt vidám utcai felvonulás előzte meg. Cukrá­szati és hidegkonyhai bemu­tatót vettek tervbe, török va­csoraestet ígérnek, fátyoltán­cot lejtő hurik közreműködé­sével. Verses, jelmezes műsor­ban idézik fel a régi idők di­vatját a Kossuth Étteremben. A sportbarátok benevezhet­nek a November 7. Kupa kis­pályás labdarúgó-bajnokság­ba, megtekinthetik a serdülő női egyéni tornabajnokságot és részt vehetnek az október 4-re meghirdetett városi tö­megsportnapon. A két hétig tartó vigasság afféle népünnepéllyel, nagy­szabású szabadtéri szüreti bál­lal fejeződik be. Minderre Cegléd várja, a helybelieken kívül, a környék települései­nek lakóit. Tamasi Tamás KIÁLLÍTŐTERMEKBŐL' Alkotássá formált katonaélet Kötődés (pannó) J A Hadtörténeti Múzeum­^ ban október 15-ig látható e í retrospektív tárlat. Balassi Bálint a katonaélet szépségeiről írt, mert a végvá­ri vitézek a hazát védték. A kuruc költészet Csínom Palkó, Csínom Jankó derűs jókedvét sűrítette verssé. Bükkösi Gá­bor is a szép katonaélet mű­vésze, ez az ő szolgálata im­már három évtizede, hogy a béke katonáit, a magyar nép­hadsereg hétköznapjait meg­örökítse. Ez a lényeg, hogy a béke katonáit, politikánk alappillérét ábrázolja művei­ben. A nemzetközi élvonalban Bükkösi Gábor a magyar néphadsereg alezredese, ue a festészet tisztje is. Minőségé­vel az. Rangos művész, hibát­lanul rajzol, töretlen a szor­galma és becsvágya. Ahogy Horváth István vezérőrnagy írja a katalógus előszavában: Művészi életútja, alkotói tevé­kenysége szorosan kötődött a néphadsereghez. Tehetsége ki­bontakoztatását a hadsereg segítette, itt vált érett, a nép­hadsereg fejlődésének, a ka­tonák életének, a szép és fe­lelősségteljes szolgálatuk áb­rázolását áldozatkészen vál­laló egyéni stílusú, politikai­lag elkötelezett realista alkotó­vá. Ehhez csak annyit tehe­tünk hozzá, hogy ez a szemlé­let, ez a Bükkösi által létreho­zott festői érték a katonafes­tők nemzetközi élvonalába emeli. A humánum vezette ecset Az a humánum élteti őt is, mint a nép hadseregét. Ábrá­zolóerejének hatékony megfi­gyeléseivel örökítette meg a Partizánokat harc után, se­besült magyar partizánt is. Termőkedve képben sorolja fel a hídépítő honvédeket, átkelő katonákat, a légtér őr­zőit, ejtőernyősöket, flottillát, helikoptereket, tűzszerészéket, harckocsikat. Szép tájban, mindig békében, mert béke van, mert küzdünk érte, hogy béke legyen, hogy az aknata­posó harckocsik csak békében gyakorlatozzanak. A tüzérek, a deszantosok is. Bükkösi Gá­bor festői erénye alliterál a béke állapotával, így szép a katonaélet, mert a békére iz- mosít, az alkotómunkához ad erőt és energiát, a férfias helytálláshoz. Pompás e képek környezete, nemcsak a táj, hanem a felhőzet is, s minden harci eszköz a maga várakozó álláspontján játéknak is tű­nik. Maradjon az mindétig. A műfaj sok húrján Bükkösi különös gondot for­dít a felhőzetre, az atmoszfé­rára, finom és érzékeny a? évszakok jelentésében. Táj­festői képességeit nemcsak katonatémáiban, hanem mát­raházi üdülőjével, mátra- szentimrei, parádi tájaival is igazolja. Grafikái is műgonddal teli­tettek, nemkülönben plakátjai. A szovjet, NDK-, bolgár te­matikát az egyes nemzeti zászlók színeivel hangszereli, s a formákkal is a népi, nem­zeti karaktert keresi. Bükkösi Gábor több kitüntetés és jel­vény tervezője, ezt a feladatát is példás ökonómiával teljesíti évtizedek óta. Érdeme, hogy a katonaélet hétköznapjainak hű króniká­sa, nem feledkezik meg a Sakkozó katonákról és a mun­ka hadseregéről sem, mely egyre inkább jellemzi honvé- deinket. A szentendrei pannó Ennek jegyében komponálta 1978-ban a szentendrei Kos­suth Lajos Katonai Főiskolán elhelyezett Kötődés című pan- nóját, amelyen nemcsak a tornyokkal tűzdelt és a Duná­val ékeskedő szentendrei vá­roskép jelenik meg, hanem a lapátot fogó katona civilek társaságában. A kép harmó­niája nemcsak a festmény birtoka, hanem életünk jel­képe. Az őrzött békéé, melyért egész társadalmunk küzd és dolgozik. Bükkösi ezt a társa­dalmi magatartást szentendrei motívumokkal álmodta meg egy katonai akadémia szimbó­lumának. Losonci Miklós GAZDAGODÓ SZENTENDRE Megnyílt a Műhely Galéria Tegnap, pénteken délután, 6 órakor ár. Baráth Endre, az MSZMP Szentendre váro­si Bizottságának első titkára GAZDASAGPOLITIKAI KÖNYVEK Cél a versenyképesség Népgazdaság, gazdaság, gazdaságpo­litika, gazdasági szerkezet, gazdálkodás, vállalati beruházások, megannyi foga­lom, amelyekkel az ember naponta ta­lálkozik. Valóban ezek határozzák meg az ember anyagi lehetőségeit, az or­szág helyzetét. Ezekkel a témákkal foglalkoznak a Kossuth Könyvkiadónál nemrég megjelent kötetek, amelyek közül hármat mutatunk be. Iparfejlesztés Bontó László és Orosz László az Iparfejlesztés a hatodik ötéves tervben című kötetében azokat az iparfejleszté­si célokat és feladatokat tárgyalja, amelyeket a hatodik ötéves tervben kell megvalósítanunk. Ismeretes, hogy a világpiacon kialakult magas tüzelő- és nyersanyagárak befolyásolták a ma­gyar ipartervezést is. Mindenekelőtt abban vagyunk érdekeltek, hogy csök­kentsük a nyersanyagok felhasználását és az ipar valamennyi ágában bővítsük és tartóssá tegyük a minőségi fejlesz­tést, a magasabb értékre való feldol­gozást. A szerzők tanulmányuk bevezető ré­szében áttekintik az ötödik ötéves terv időszakát és megállapítják, hogy to­vább kell javítani a termelési szerke­zetet. korszerűsíteni az iparfejlesztést, valamint a gazdaságirányítási módsze­reket. Ezután ismertetik a hatodik öt­éves terv gazdaságpolitikai céljait és feladatait, meghatározzák az ipar he­lyét a népgazdaságban, majd az ipar- fejlesztés feladatairól szólnak. Ezzel kapcsolatban idézik az MSZMP XII. kongresszusának határozatát, amely összegezte a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikájának fő céljait s hangsúlyozta, hogy lassúbb fejlődési üzem mellett, a gazdasági előrehaladás minőségi tényezőinek kibontakoztatá­sával, a termelés nemzetközi szintű versenyképességének fokozásával kell javítani a népgazdasági egyensúlyt. Ebből következik: az iparszerkezetet úgy kell módosítani, hogy a fejlesztés az előbbi programot segítse megvalósí­tani. A népgazdasági terv és a vállalati tervezés kapcsolatát is elemzik, vala­mint az ipari szolgáltatások új voná­sait. Befejezésül pedig az ágazati fej­lesztési feladatokról szólnak. Energiastratégia Kapolyi László tanulmányában az ásványinyersanyag- és energiapoliti­kánk alapjaival ismertet meg. E két dologban Magyarország nem gazdag, ezért szükség van a hazai ásványva- gyonnal való takarékosságra és az energiával való racionális gazdálkodás­ra. Köztudott, hogy a legutóbbi évti­zedben korszakváltás történt a világ- gazdaságban. A bőségesen folyó olaj­kutak apadóban vannak, drágult a földgázkitermelés és újból megnőtt a szénbányák jelentősége. Hogy ez a változás hazánkat hogyan érinti, azt a szerző egy példával érzékelteti. Egy tonna búza világpiaci áráért 1973 előtt 4 tonna kőolajat, 1979-ben 1 ton­nát, jelenleg pedig 0,7 tonnát tudónk vásárolni. Ézért nálunk is nagyobb gondot kell fordítani a hazai nyers­anyagkészletek feltárására és megbe­csülésére. A továbbiakban a földtani kutatás, a kitermelés, a feldolgozás lehetőségei­ről ír, majd értékeli az ásványinyers- anyag-gazdálkodást, s olyan tényezők­kel foglalkozik, mint a nyersanyag- világmodellek, a nyersanyag-politika összetevői és az energiastratégiai vál­tozatok. Kitér a hazai ásványvagyon hasznosítására is, és sorra veszi a szén, a kőolaj és földgáz, az uránérc és atomenergia, a vasérc, a színesfémek ércei-és egyéb ásványok jobb hasznosí­tásának lehetőségeit. Beruházások Az előbbi két tanulmányt kiegészíti Danes István a Vállalati beruházások című könyve. Mindenekelőtt a beruhá­záspolitika néhány időszerű kérdését tárgyalja, köztük a döntési jogokat, jel­legüket, a döntési körök méreteit, va­lamint az egyensúly és az összhang megteremtésének módozatait. Leírja, hogy miként szabályozzák a vállalati beruházási folyamatot. Ezek jogszabá­lyok, hatósági engedélyek, beruházási normák, normatívák, valamint a beru­házások egyedi műszaki-gazdasági elő­készítése és a jövedelemszabályozás, finanszírozás rendszere. Néhány gondolatot érdemes idézni a vállalati beruházási rendszer tovább­fejlesztésével foglalkozó fejezetből. A szerző hangsúlyozza, hogy úgy kell be­ruháznunk, hogy az egyaránt szolgálja a népgazdasági egyensúlyt és a válla­lati gazdasági fejlesztést. Éppen ezért a beruházások szabályozási szemléletét több ponton ki kell igazítani: el kell kerülnünk a sematikus módszereket, a kampánymozgalmakat. Mindez felvilá­gosult kollektívákat és távlati szemlé­letű vezetést kíván. Gáli Sándor nyitotta meg a Marx -téren a Műhely Galériát. A Képcsarnok Vállalat ál­tal üzemeltetett bolt létreho­zóinak az volt a szándéka, hogy egyrészt elérhető áron forgalmazzanak igazán mű­vészi értékű alkotásokat, másrészt a műhelyre épülő műtárgybank segítségével a megye más helyein, kis fal­vaiban vándorkiállítások for­májában a vizuális kultúra terjesztését is elősegítsék. A Képcsarnok Vállalat 25. boltja, a Műhely Galéria, a városban élő, vagy művésze­tükkel Szentendréhez kötődő alkotók grafikáit és kisplasz­tikáit bemutató, valamint a művek forgalmazásával fog­lalkozó üzlet. A sokszorosított grafikák a kisgaléria emeletén működő kollektív grafikai műhelyben készülnek korlátozott pél­dányszámban és sorszámozva, ezek a művész aláírásával ke­rülnek a közönség elé. K. I. Tanévkezdés A 110. tanévet nyitották meg pénteken a Képzőművé­szeti Főiskolán tartott ünnep­ségen. Somogyi József rektor köszöntötte a tanárokat és a 200 hallgatót. A hagyományokhoz híven ez alkalommal adták át Her­man Lipót festőművész özve­gyének jelenlétében a Herman Lipót, a Kondor Béla grafikus és a Gellért Imre szobrász em­lékét őrző alapítvány díjait hat hallgatónak. Nyolc idős művészt arany-, illetve gyé­mántdiplomával tüntettek ki. Somogyi József az ünnepsé­gen nyújtotta át a címzetes egyetemi tanár megbízatást Borsos Miklós szobrászmű­vésznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents