Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
1981. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK xMii, cm A képviselőcsoport ülésén A megye mezőgazdaságáról A Pest megyei Tanács székházában tartotta ülését tegnap az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja, s. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, a csoport vezetőjének elnökletével. Jelen volt Gelencsér Arpádné dr., a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Bodor Zoltán, a Hnf Pest megyei bizottságának főelőadója is. Á megye mezőgazdaságának jelenlegi helyzetéről — összefüggésben a tavalyi eredményekkel — Békési Sándor, a Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a képviselőcsoport tagjait. Egyebek közt elmondotta, hogy a múlt évi országos rangsorban (1338 tsz között) a megye szövetkezeti gazdaságai közül huszonegy állt különböző termelési mutatói alapján az első száz között. A megye 78 gazdasága tavaly 27,3 milliárd forint termelési értéket produkált, ez 15,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A dolgozók éves jövedelme (átlagos állományi létszámot figyelembe véve) 53 ezer 291 forint volt fejenként. Az idén, sajnos, nem tudják teljesíteni a megye mező- gazdasági üzemei azt, amit terveztek, sem a termelési értékben, sem a nyereségben, sem — az előzőek következtében — a dolgozók jövedelmének alakulásában. Közrejátszott ebben az esztendő módfelett szeszélyes időjárása is. Ám szégyenkezni így sem lesz okunk, sem az ország, sem magunk előtt, ezt mondják az előzetes becslések adatai. A továbbiakban Békési Sándor válaszolt a képviselők kérdéseire, majd S. Hegedűs László adott információkat az országgyűlés őszi ülésszakának várható napirendjével kapcsolatosan. Együttműködés Magyar—mongol tárgyalások A Parlamentben tegnap plenáris üléssel megkezdte munkáját a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 15. ülésszaka. A tárgyalásokat Bor- bándi János miniszterelnökhelyettes és Tümenbarjan Ragcsa, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszak programja szerint egyebek között áttekintik a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, feltárják az együttműködés bővítésének újabb, kölcsönösen előnyös lehetőségeit, valamint megvizsgálják azokat a javaslatokat, amelyek megvalósításával a műszaki és tudományos kapcsolatok elmélyítését és kiszélesítését segítik. Lánc, lánc, hűtőlánc Lusta pincérek — meleg sör Örökzöld téma. Évről évre kínálja annak lehetőségét, hogy ismét megkérdezzük az illetékeseket: javult-e a helyzet, ha igen, hol, ha nem, miért nem? Ilyen például a hűtés. Ezen a nyáron ismét ritkán kaptunk hűvös hűsítőt, hideg sört. Pedig mi kellett ennél jobban a kánikulában? A kérdésekkel megkerestük Zöld Endrét, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat gazdasági igazgatóját: Se áram, se pénz — Igen, ez már legalább tizenöt éves téma, de meglátja, nem véletlenül. Hat évvel ezelőtt még jégvermek voltak Monoron, Vácott és Pilisen. Ezeket végre sikerült korszerű hűtőrendszerrel felcserélni. Pest megyében ma már 600 ezer literes a hűtőkapacitás, ami nem jelenti azt, hogy ki is használjuk. Túl a lustaságon, ez a mennyiség különféle rendeltetésű berendezésekre oszlik, nem lehet ugyanis tejet tárolni abban, amelyikben húst tartanak. A legtöbb helyen az a problémánk, hogy nincs beépítve olyan elektromos vezeték, amely a gépeink terhelését bírná. A szentendrei Sörbár beruházása például 700 ezer forintba került. Egy transzformátor beállítása 800 ezer forintot kóstál. Ez tehát nem megy, ezért a jelenlegi berendezés nem bírja a csúcs- forgalmat. — A 600 ezer literes kapacitás sok vagy kevés? Van-e felmérésük, hogy mennyire lenne szükség a megyében? — Ennek nincs normája, s tapasztalataink szerint ez a mennyiség elegendő lenne, ha mindenütt zökkenő nélkül tudnánk üzemeltetni, vagy mindenütt olyan lenne a berendezés, amilyen a pillanatnyi igényekhez kell. Bővíteni nem tudunk. A legizgalmasabb kérdés a sör hűtése; körülbelül 350 pultunk van, ebből 150-ben nincs hűtőapparátus. Egy ilyennek az ára 67 ezer forint, ezt tessék összeszorozni. A végeredmény: amellett, hogy nincs áram, nincs pénzünk sem ennyi berendezésre. Csak a hét végén —■ Mindamellett semmi gond nem lenne, ha a csúcs- fogyasztás időben eloszlana. Nyáron ugyanis általában 90 millió forintos a forgalmunk a téli 50—60 millió forinttal szemben. Ez tehát 40 százalékkal kevesebb, s ezen belül is 50 százalékos növekedést jelentenek a hétvégék. Ha a hétvégi forgalomra állítanám be az üzemek összes hűtőkapacitását, akkor mintegy 140 millió forintot forgalmazhatnék. De csak hét végén. A vállalat jelenlegi nyeresége — az adókkal együtt — 23 millió forint. Megtízszerezhetném a nyereséget — de nincs miből. Ha felosztjuk a haszno);, a fejlesztésre mindössze kétmillió forint marad. A vendéglátó- ipar óriási bevételei csak látszólagosak, hiszen a csúcsforgalmaknak a hét közbeni pangást kell kiegyenlíteniük. Hadd tegyem még hozzá: nekünk nincs olyan fizetőképes közönségünk, hogy mammut- kapacitást tarthatnánk fenn, magas árak mellett. Most tehát a csúcsforgalom idején elégedetlenül távozik a vendég, de ha 20—30 százalékkal csökkenne a csúcs, elégedettek lehetnének velünk. — Nehéz elfogadni, hogy nem létezik olyan megoldás — mert külföldön van —, amely a csúcsforgalom idején segíthetne. Kudarc szárazjéggel — Éveken keresztül kísérleteztünk a szárazjéggel, de nem vált be. Túlfagyaszt, égeti az ember kezét. Felvetődött, hogy a gasztrofol ételek mintájára szállítsuk a süteményeket. Most ugyanis a vajas tésztákat meleg autókban hordják ki, s mire célhoz ér, összeszárad, veszít értékéből. Ha a süteményt mélyhűtenénk, s a kiszállítás után a helyszínen melegítenék fel. friss maradna. Azonban” ehhez is olyan nagyszabású beruházás kellene, ami nem megy. Kilenc termelő cukrászüzemünk van, mindegyik túlzsúfolt, és pénzünk mindössze annyi van, hogy a termelést fenntartsuk. Sok helyen pedig, szerintem nem használják ki a meglevő lehetőségeket. Ahol pince van, a sörtankokból hűvös ital adható. S ezzel a vendég is elégedett lenne. Ár és osztályzat — Számos helyen azonban lusták a dolgozók. Magam is jártam már úgy, hogy meleg italt hoztak ki, pedig csak a hűtőben kellett volna cserélni az üvegeket. így hát, ha beruházásról beszélek, be-kell számítani az embert is. Kevés a pincér, még kevesebb a szakképzett. Pedig olykor többet keresnek, mint az igazgatók. Kedvező változást várunk a készülő új osztályozási rendelettől. Eddig egy elért pontszám - után határozták meg a vendéglátó egység osztályát, s ha ez megvolt, bármit csinált — vagy nem csihált —, maradt abban a kategóriában. Az új tervek szerint, ha nem tiszta a mellékhelyiség, ha meleg italt hoz ki a pincér, akkor — bármilyen osztályú is az egység —, már nem számolhat negyedosztálynál magasabb árat. Beruházás és ember. Mindkettő háza táján érdemes tehát körülnézni. Örömmel üdvözölhető a készülő rendelet; reméljük, eljön az az idő, amikor a lánc, lánc, hűtőlánc témája végre lekerül a napirendről. Kolossá Tamás Közgyűlés a Körcsarnokban Egyesül a szobi és a gödi tsz A cél az anyagi eszközök és a föld koncentrációja, az állattenyésztés fejlesztése, az erdő- és fagazdaság fellendítése — mondotta dr. Godla István, a Dunamenti Termelő- szövetkezet elnöke szerdán, a budapesti Körcsarnokban tartott első közös közgyűlésen, amelynek elsőrendű témája a szobi Űj Barázda Tsz és a gödi Dunamenti Tsz egyesülése volt. A közgyűlés előtt egy nappal a szobi szövetkezet mintegy 600 tagja — titkos szavazással — már az egyesülés mellett döntött. A Körcsarnokban összegyűlt 2904 gödi termelőszövetkezeti tag előbb dr. Godla István javaslatát hallgatta és vitatta meg, majd titkos szavazással egyöntetűen az egyesülés mellett foglalt állást. Szavazással fogadták el az időpontot is; 1982. január elsejét. Ezután tehát 5081 tagja lesz a Dunamenti Termelőszövetkezetnek, s területe Budapesttől Szobig húzódik. Az állattenyésztésben elsősorban a juhászat fejlesztését tervezik, kihasználva a szobi terület legelőit, mely lehetővé teszi, hogy önellátásra rendezkedjenek be a takarmányozást illetően. A kis szobi termelő- szövetkezet nem vállalkozhatott nagyarányú fejlesztésre, 1983-ban viszont már 150—200 milliós nagyságrendű faipari feldolgozó nagyüzem beruházásait kezdik meg. Az új termelőszövetkezet első évében még csak szinten- tartásra, vagyis a nyereségek egyszerű összeadására 'nyílik lehetőség, a rákövetkező évben jelentkeznek majd az egyesülés előnyeiből származó többletjövedelmek. Jövőre az árbevételt 2 milliárd 300 millió, a mérlegszinti nyereséget 160 millió forintra tervezik. A nagyobb méretű szövetkezet gazdasági rugalmasságát az ágazati önelszámolási rendszer segítségével kívánják megőrizni, amelynek lényege, a tizenegy főágazat nagyfokú önállósága és nyereségérdekeltsége. A Dunamenti Termelőszövetkezet ezzel mind a terület, mind a termelési érték, mind a létszám tekintetében az ország öt legnagyobb szövetkezete közé kerül. A gödi tagság szavazása után, a közgyűlés félidejében a Körcsarnokba érkeztek a szobiak is, hogy újabb szavazással válasszák meg az egyesült termelőszövetkezet vezetőségét. (A választás alapján az új közös gazdaság elnöke dr. Godla István lett.) Előbb azonban — a dolgozók kérésére — néhány felszólaló, Batiz Zoltán, a gödi tsz párttitkára, majd Zsezse- rán Sándor és Bújdosó Mihály a lengyelországi eseményekre reagált. Tiltakoztak a Szolidaritás szervezet legutóbbi felhívása ellen, s kifejezték abbéli reményüket, hogy Lengyelország mielőbb visszatér a szocializmus békés építésének útjára. K. T. Több díjat nyertek a váciak Hazai anyagból, divatosan Tegnap volt az utolsó szakmai nap a BNV-n, vasárnapig már a nagyközönségé a vásár. Szerdán a Bútoripari Fejlesztési Intézet, a Délker és a Magyar Hütőipar csepeli gyára tájékoztatta partnereit kínálatáról. Sajtótájékoztatót tartott a Raznoexport szovjet külkereskedelmi vállalat, valamint a kambodzsai és a laoszi kiállítás vezetője is. Felkereste a vásárt a kubai külkereskedelmi miniszter. Több üzletkötésre is sor került, s ezek közül kiemeljük, hogy 12 millió forint értékű szerződést írt alá az Ezermester Vállalat és az ! EVIG ceglédi gyára barkács- gépck és tartozékok jövő évi szállításáról, ami egyébként az idei forgalom megháromszoro- zását jelenti. Megoszlanak a vélemények: sok- kiállító azt vallja, érdemesebb csak egyes termékekkel — sztárokkal kirukkolni és magára terelni a figyelmet, mintsem teljes gyártásáról képet adni a szakemberek és vásárlátogatók előtt. Az ellentáborba tartozik o Váci Kötöttárugyár. Ez a magyarázata annak, miért béreltek a tavalyinál nagyobb standot, s miért látványosabb, gazdagabb a kirakatuk, mint korábban, bármikor. Sokan nem tudtuk bizonyára, most megtudhatjuk, hogy lealkonyul lassan o nyomottmintás fürdőruhák divatja. A divatdiktátornak számító francia és olasz cégek ugyanis már az idén zömmel egyszínű, kelmében mintázott fürdőruhákat kínáltak, ezt az Irányzatot követik tehát a váciak is. A próbababákon látható szépvonalú fürdőruhák jövő nyárra megvásárolhatók: az első félévre tervszert 290 ezer darab fele az új típusú anyagból készül.'Bay- city-fantázia néven sereshetKöksönös előnyök alapján Siker a lévai Hotel RozkvetbéiT A szobi konyhaművészek remekeltek — így írt a helyi újság a 26 ezer lakosú járási székhelyen, Léván, a Szobi Áfész szakácsainak szlovákiai vendégszerepléséről. Ha úgy tetszik, ők is bevették Léva várát... Mint ismeretes, a város a középkorban fontos végvára volt a bányavárosok védelmi rendszerének, itt volt sokáig kapitány Dobó István, az egri hős. A vár és a város a Bocskai—Bethlen-harcok alatt sokat szenvedett. A jószívű Csáky László 1640-ben lett a várúr, aki szándékkal hagyta csenni a szegény népet, s akinek emlékét Csáky szalmája szólás őrzi... S ahol a hajdan híres piacon a kevésbé híres lévai libafertályt árulták, most az impozáns szövetkezeti szálloda, a Hotel Rozkvet magasodik. Itt mutatkoztak be a szobiak. Köztudott, a lévaiak és a szobiak évek óta élénk gazdasági és kulturális kapcsolatot tartanak egymással. Lendületesen fejlődik a kis- határforgalom is. Ez a kapcsolat most azzal bővült, hogy a Rozkvet szállóban megrendezték a magyar vendéglátó napokat. Akik a siker kovácsai voltak: Richter Róbert és Nagy Horváth Ferenc szakácsok. A szálloda szépen feldíszített éttermében — a dekorációt a Váci Áfész kirakat- rendezői készítették — magyar és szlovák népviseletbe öltözött felszolgálók sürögtek- forogtak az asztalok között. A leggyakrabban rendelték: palócleves, orjaleves daragaluskával, vadászételek, rablóhús nyárson, gödöllői töltött csirke burgonyával, bélszínjava Budapest módra, Csáky töltött rostélyos... — őszintén megmondom, nem nagyon hirdettük ezt az eseményt — mondta a magyarul kitűnően beszélő Rosenberg Árpád, a lévai fogyasztási szövetkezet (Jednota Le- vice) vendéglátó osztályának vezetője. — Nálunk is érvényes az a mondás: a jó bornak nem kell cégér ... S hogy mennyire így van: árbevételünk, forgalmunk megduplázódott. Ügy vélem, a szobiak sikere hozzájárult a két szövetkezet kapcsolatának elmélyítéséhez — kölcsönös előnyök alapján. Itt mondjuk el: a lévai szövetkezet egy egész járás — 132 ezer lakos ellátását segíti. Csak a vendéglátás árbevétele — 161 ilyen profilú létesítménnyel rendelkeznek — 660 millió korona volt tavaly. Egy héten át tartott Léván a szobiak vendégszereplése, s október 8-án szlovák vendéglátó napok kezdődnek Vámos- mikolán. K. I. jük majd a boltokban a legszebbeket: ezek mellett díszeleg a BNV-díj. Bubb Ferenc, a vállalat művészeti vezetője mondja, hogy ezúttal is a tőkés import helyettesítésére törekedtek; termékeikhez a Habselyem Kötöttárugyár szállítja az alapanyagot. Igen tetszetősek a váci gyár sportmezei is. Slágernek szánják a fehér-piros-kék, a kékfehér kombinációkat. Ezekből idén 30 ezer jutott a hazai igények kielégítésére, exportra év végéig 100 ezre', szállítanak. Újakkal bővítették a sza- badidő-ruhacsaládot. Érvényesül bennük az úgynevezett Jogging-stílus. Ez hasonlít • közkedveltté vált Jeans-irány- zathoz. E ruhadarabok fő ér» dekessége, hogy a korábbinál is jobban igazodnak a természethez. Színük általában drapp, barna, zöld, s ezek különféle árnyalatai, azaz velük szinte belesimulhatunk az erdőbe. Oklevél díszeleg egy kapucnis, húzózáras kenguru és egy kisgyereknek való ruhaegyüttes mellett. Miért kapták? Mert anyagát újszerű pamut- és pamut típusú amiből állította elő a Magyar Viszkózagyár és a Váci Kötöttárugyár készítette belőle a legszebb terméket. Tapasztalatokban gazdagon A nicaraguai küldöttség sajtótájékoztatója A nicaraguai Forradalmi Hazafias Front küldöttsége, amely Gustavo Tablada, a Nicaraguai Szocialista Párt főtitkára, a Hazafias Népfront vendégeként — tartózkodik hazánkban, szerdán a HNF székházában találkozott a sajtó képviselőivel. Gustavo Tablada bevezetőjében elmondotta, jelenleg elsősorban azon munkálkodnak, hogy a forradalmat tudatosan vállaló, s azért cselekedni kész nicaraguaiak köre mindjobban bővüljön, s a legszélesebb rétegeket mozgósíthassák az új társadalom építésére. Az építőmunka kézzelfogható feladatai Is igen nagyok — fűzte hozzá a politikus —, hiszen az amerikai monopóliumok kizsákmányolásától sújtott, s a véres polgárháború idején romba dőlt gazdaságot kell talpraállítani. Nagy erőfeszítésekkel, s a nicaraguai forradalommal szolidáris országok segítségével azonban sikerül leküzdeni a nehézségeket — hangoztatták a küldöttség tagjai. Növekszik az országban az ipari termelés, s a szervezettség erősítésétől, a termelékenység javításától további, eredményeket várnak. Tengeri rakdák a hajógyárból A Magyar Hajó- és Darugyár átadja a szovjet megrendelésre készülő, tizenegyedik tengeri rakodódaruját. A tizenhat, huszonhét tonnás portáldaruból pedig az idén még kilenc készül el. k
