Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

Hazánkba érkezett Moamer el-Kadhafi Erős a két ország kapcsolata Kádár János és Losonczi Pál fogadta a vendégeket Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa tagjának és Loson­czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására hivatalos, baráti látogatásra kedden Budapestre érkezett Moamer el-Kadhafi ez­redes, a líbiai forradalom vezetője, valamint kísérete. A magas rangú vendég különgépe kora dél­után landolt a Ferihegyi repülőtéren, ahol fo­gadására megjelent Kádár János és Losonczi Pál. Az Országház előtti ünnepélyes fogadtatá­son megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Ván- csa Jenő mezőgazdasá,gi és élelmezésügyi mi­niszter, Veress Péter külkereskedelmi mi­Délután az Országházban ; megkezdődtek a magyar—lí­biai hivatalos tárgyalások. Kádár János vezette a ma­gyar tárgyaló küldöttséget, amelynek tagja volt Losonczi Pál, Marjai József, Berecz Já­nos, Czinege Lajos, Váncsa Je­nő, Veress Péter. Nagy János. valamint Gál Bálint. Moamer el-Kadhafi vezetésével a líbiai tárgyaló delegáció tagja volt Abdul Aati Al-Obeidi, az Általános Népi Bizottság kül- kapcsolatok népi irodája tit­kára. dr. Ali Abdussalam al- Treiki, a külügyi kapcsolatok titkára, Mousa Abu Freiwa, az Általános Népi Bizottság tervezésügyi titkára, Bashir Jouda, az Általános Népi Bi­zottság mezőgazdasági és ta­lajjavítási titkára, Ibrahim Bé­tád, a líbiai tájékoztatási hi­vatal titkára, Abderrazak Shnib, a külkapcsolatok népi irodája európai főosztályának niszter, Nagy János külügyminisztériumi ál­lamtitkár, valamint az Elnöki Tanács, a kormány és a politikai élet több más tagja, továbbá az állami, társadalmi élet számos vezető személyisége. Jelen volt Gál Bálint, hazánk líbiai nagykövete és Mohamed Ali Zintani, Líbia budapesti népi irodája, népi bi­zottságának titkára. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Moamer el-Kadhafi megérkezésekor kürt­szó harsant a téren, s a díszzászlóalj pa­rancsnoka jelentést tett a magas rangú ven­dégnek. Felcsendült a líbiai és a magyar himnusz, majd Moamer el-Kadhafi Kádár János társaságában elhaladt a díszzászlóalj előtt. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai dísz­zászlóalj díszmenetével zárult. Ezután a ven­dégek gépkocsiba szálltak, s a magyar veze­tők társaságában szállásukra hajtattak. Határok V an a megyében — kö­zelebbről a monori járásban — olyan mű­velődési ház, amelynek fa­lait több mint kétszázhar­minc esztendeje emelték. Ha most azzal folytatjuk, hogy mint mindenben, úgy a művelődési intézmények tevékenységében is jelentős a szerepe a társadalmi ösz- szefogásnak, a sok oldalról, így a gazdálkodó egységek­től származó segítségnek, akkor igazat állítunk. Ha nem hiányzik ez a lakos­sági, vállalati, szövetkezeti támogatás a példaként em­lített intézménynél, a tény akkor is tény marad: az épület majdnem két és fél évszázados, azaz jellegében, belső tagolásában nem al­kalmas a mostani művelő­dési igények kielégítésére. A meglevő segítséget tehát reménytelen próbálkozás lenne olyan forrásnak te­kinteni, amelynek hazama egészen addig fokozható, amíg ki nem tágulnak a fa­lak, amíg varázslat nem tör­ténik. A nemes összefogás határokba ütközik; az ob­jektív tényezők, jellemzők alkotta határok ezek. Látszatra ellentmondva az előbbieknek, másfajta te­rületről kiemelt példával előhozakodva. Jelentős tár­sadalmi segítséggel — ami nélkül nem sikerült volna a régi terv valóra váltása — megyei üzemegészség­ügyi központot szerveztek meg. Döntő elemnek kell tar­tanunk, hogy a rendelkezé­sek és a rugalmas társa­dalmi támogatások ötvözése ellenére sem kísérelték meg a határok átlépését az üzemegészségügyi központ kialakításánál. Tudták, meddig nyújtható a hivata­los forrásokat felölelő kör, s azt szintén tiszteletben tartották, hol húzódik a tár­sadalmi segítség határa. Ne legyen félreértés: a bevezetőben említett mű­velődési ház esetében senki sem erőszakolja a határok önkényes, minden reális alap nélküli áthelyezését. Azt azonban a tapasztalatok birtokában állíthatjuk, gyakran vagyunk tanúi el­Kádár János és Kadhafi elvonul a díszegység előtt a budapesti Kossuth Lajos téren. tájékoztatást adott hazánk társadalmi és gazdasági fejlő­déséről, a szocializmus építő- lsének tapasztalatairól, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról. Kadhafi ezredes ismertet­te az 1969. szeptember 1-i for­radalom óta elért sikereket, a líbiai nép gazdasági, kulturá­lis. szociális felemelkedését szolgáló intézkedéseket, és azokat a törekvéseket, ame­lyekkel a néptömegeket igye­keznek bevonni az állam ügyeinek irányításába. Átte­kintették a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, különös tekin­tettel a Icözel-keleti térség problémáira. Megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország kapcsolatai jól fejlőd­nek, s hangsúlyozták: további erőfeszítéseket tesznek azok bővítésére. Kifejezték szándé­kukat a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésére. Kádár János és Losonczi Pál este díszvacsorát adott Moamer El-Kadhaíi tiszteletére az Or­szágház Vadász-termében. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Kádár János és Moamer el-Kadhafi pohár­köszöntőt mondott. (A pohárkaszöntök lapzárta­kor tartanak.) id í 1­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRMI, EGYESÜLJETEK! szántnak látszó, ám való­jában eleve kudarcra ítélt próbálkozásoknak, amikor éppen az okozza a zavart, hogy nem tisztelik a hatá­rokat, nem választják szét félreérthetetlenül, mi az, ami csakis hivatalos úton, módszerekkel és anyagi esz­közökkel oldható meg, s mi az, amiben — rengeteg min­denben, de nem minden­ben!— támaszt kínál a tár­sadalmi segítség. Abban például semmilyen hathatós szerepe nem lehet a társa­dalmi összefogásnak, hogy a megye a művelődési in­tézményi ellátottságot te­kintve. két. erőteljesen kü­lönböző részre tagolódik, mert míg az északi terüle­teken elfogadható a hely­zet, addig a déli részen sok­kal kevésbé áz. Azért tulajdonítunk nagy fontosságot a határok pon­tos kijelölésének, mert a rosszul megválasztott cél a módszerek téves használa­tát vonja maga után, a for­rások pazarló fölhasználását. már nem is említve. A kü­lönleges és képletes határ­sértések következménye nem a kívánt eredmény, ha­nem éppen a fordítottja, a teljes kiábrándulás, mind a lakosság, mind a támoga­tást nyújtó gazdálkodó szer­vek részéről, de kiábrán­dulnak ilyenkor a tervek bábái is, azt mondogatva, pedig milyen jól kigondol­tuk ... L elkesedéssel, elszánt­sággal csodákat lehet tenni, de akkor, ha ezeket megelőzte a hozzáér­tő tervezés, a szakszerű szervezés, a végrehajtás kö­rültekintően aprólékos elő­készítése. Ha mindez meg­van, akkor igen, akkor jö­het a lelkesedés, az elszánt­ság, a társadalmi segítség kérése és igénybevétele, jö­hetnek azok — és jönnek is! —, akik örömmel csata­sorba állnak, mert a közös­ségért tehetnek valamit. Ta­gadhatatlan, a határok pon­tos fölmérése nem tartozik a könnyű, az egyszerű fel­adatok közé: ez növeli je­lentőssé azok felelősségét, akik terveznek, szerveznek, kérnek, végrehajtanak. Mészáros Ottó AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ ' ■ ■ ' V-.. • í . " í; XXV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Ára 1,40 í( lt 1981. SZEPTEMBER 23., SZERDA Andrej Gromiko felszólalása az EHSI-hen Tárgyalni, újra tárgyalni kell Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere az ENSZ-közgyűlés keddi plenáris ülésének legnagyobb ér­deklődéssel várt szónoka volt. Haig amerikai külügymi­niszter hétfőn elhangzott beszéde, ugyanis a fontos nem­zetközi kérdések felelősségteljes megközelítése és a ve­lük kapcsolatos álláspont kifejtése szempontjából ko­moly csalódást okozott. Haig az állásfoglalást a harma­dik világhoz sorolt országoknak való „udvarlással” cse­rélte fel. Annál aktívabb az amerikai diplomácia a világszer­vezet épületén kívül. Hétfőn Haig brit minisztertársá­val, Lord Carringtonnal tárgyalt a közel-keleti helyzet­ről. Dél-Afrikáról, Salvadorról, Lengyelországról, mind­azokról a „kényes kérdésekről”, amelyekben az Egye­sült Államok igyekszik valamiféle cselekvési egységet létrehozni legfontosabb szövetségeseivel. Eszmecserét folytatott Haig Japán. Olaszország és Ausztrália kül­ügyminiszterével is. Valamennyi megbeszélésen szóba hozta Gromiko külügyminiszterrel szerdára tervezett ta­lálkozóját. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. kedden felszó­lalt az ENSZ-közgyűlés XXXVI. ülésszakának általános politi­kai vitájában. Bevezetőjében arról beszélt, hogy az SZKP XXVI. kong­resszusa számos javaslatot terjesztett elő a nemzetközi élet alapvető kérdéseiről. Ezek további lépéseket irányoznak elő a fegyverzetkorlátozás, a fe­szültséggócok felszámolása, az államok közötti bizalom meg­szilárdítása terén. „Vonatkoz­nak e javaslatok a politikai, a katonai területre, ezen belül a nukleáris rakétákra és a ha­gyományos fegyverekre, az- európai, a közel-, közép- és távol-keleti térségre, vala­mint a világ más térségeire — mondotta Andrej Gromiko. A kelet—nyugati kapcsola­tok kérdésével foglalkozva Gromiko rámutatott: „hiába- valóak azok a kísérletek a nyugati hatalmak bizonyos körei részéről, hogy beavat­kozzanak a szocialista orszá­gok belügyeibe. Ilyen kísér­letekről van szó a Lengyel Népköztársaság esetében. Nem kevesebbet kísérelnek meg itt, mint a szocialista állam alap­jainak szétzilálását. Ezzel kapcsolatban emlé­keztetni kell a Varsói Szerző­dés szervezete tagállamai ve­zetőinek nyilatkozatára, amely hangsúlyozza: „megerősítést nyert, hogy a szocialista Len­gyelország, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel nép szilárdan számíthat a Varsói Szerződés tagállamainak test­véri szolidaritására és támoga­tására. A LEMP képviselői hangsúlyozták, hogy Lengyel- ország a szocialista országok családjának tartós láncszeme, ez volt és az is marad." A kapu nyitva A nemzetközi kérdések meg­ítélésében és megoldásában a Szovjetunió a népek szabad­ságának és haladásának esz­ményeire, az összes ország és nép függetlensége tiszteletben tartásának alapelveire támasz­kodik, azt tartja szem előtt, hogy az alapelv az élethez való jog, nem pedig készülődés az emberiség temetésére. Létezik azonban egy másik, más célokat követő irányvohal is a nemzetközi politikában. Ez az imperialista államok mi­litarista köreinek irányvona­la — mutatott rá Gromiko. Ennek az irányvonalnak a lé­nyege az, hogy megszerezzék az uralmat más országok és népek felett. Mostanában azt hallani, hogy Washington jelenlegi po­litikája nem zárja be a kapu­kat a Szovjetunió és az ‘Egye­sült Államok közötti kapcsola­tok fejlesztése előtt. Ezzel egy időben azonban azt a követe­lést terjesztik elő, hogy a Szovjetunió változtassa meg a nemzetközi téren tanúsított „magatartását” az amerikai érdekeknek megfelelően. Más szóval ez azt jelenti, hogy a Szovjetuniónak le kell mon­dania saját törvényes érdekei­nek védelméről, az általa kép­viselt külpolitikáról. Ilyen kö­veteléseket támasztani nem komoly dolog. A magunk részéről újra hangsúlyozzuk, s a Szovjetunió küldöttségét felhatalmazták arra, hogy ezt itt kijelentse: mi, mint ismeretes, a párbe­széd hívei vagyunk, meg akar­juk találni a vitás kérdések kölcsönösen elfogadható meg­oldását. De nem könyörgünk a párbeszédért, hanem ajánl­juk azt — hangsúlyozta And­rej Gromiko. Az ENSZ-közgyűlés minden ülésszakán sok állam teljes joggal hangsúlyozta, hogy a népekre a legnagyobb ve­szélyt a más államok belügyei­be való durva beavatkozás, a saját népük által gyűlölt, vé­res, diktatórikus rendszerek támogatása, az elnyomók és mindenféle hóhérok korlátlan bátorítása jelenti. Az ilyen politika módszerei és formái különbözőek. Az utóbbi időben az Egyesült Ál­lamokban éppen csak hogy ke­resztes hadjáratot nem indí­tottak „a nemzetközi terroriz­mus” ellen, ezzel vádolva hol ezt, hol azt az országot. De ezek a vádak nem a megfelelő címre kerültek, teljes egészük­ben hamisak. A terrorizmust nem ott keresik, ahol kellene, és ahol ténylegesen van. Egyesek nem kívánják fi­gyelembe venni a népek jogát belügyeik saját belátásuk sze- ; Lázár György Dániába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Anker Jörgensen dán miniszterelnök meghívására a közeljövőben hivatalos láto­gatásra Dániába utazik. KÖZE LET J Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte George C. Princét, Belize miniszterelnökét hazája függetlenségének elnyerése a1- kalmából. Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese fogadta a tegnap hazánkba érkezett mongol küldöttséget, amely Tümenbajarin Ragcsa, a minisz­tertanács első elnökhelyette­sének vezetésével gazdasági és műszaki-tudományos kérdé­sekről folytat majd tárgyalá­sokat. Pozsgay Imre művelődési miniszter meghívására, a mon­gol népi forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére rendezett rendezvénysorozat alkalmából küldöttség járt hazánkban Dundogijn Cevegmid minisz­terelnök-helyettes, kulturális miniszter vezetésével. A kül­döttséget fogadta Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra. A mongol küldöttség teg­nap elutazott hazánkból. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkár-helyettesének vezetésé­vel tegnap szakszervezeti de­legáció utazott a Vietnami Szocialista Köztársaságba, az ottani szakszervezet meghívá­sára A nicaraguai küldöttség, élén Federico Lopezzel, a San­dinista Nemzeti Felszabadítá- si Frönt ideológiai és tömeg­tájékoztatási titkárának veze­tőjével,- szeptember 17—22. kö­zött tartózkodott hazánkban és egyebek között együttmű­ködési megállapodást írt alá a két ország rádiós és televíziós együttműködéséről. rinti intézésére, s elutasítják a világban végbemenő társa­dalmi változásokat. Amerikai furkósbot A Salvadorban történtek a világ minden becsületes em­beréből természetszerűleg ha­ragot váltanak ki. Hogyan lehet minősíteni a Líbia elleni arcátlan politikai nyomást és az országot ért fegyveres provokációt? Vagy vegyük az úgynevezett gyors­hadtestet. Nem más ez, mint rendőri furkósbot, amelynek segítségével lehetővé akarják tenni az Egyesült Államok számára a független országok belügyeibe való durva beavat­kozást. Ezen a világfórumon sem lehet elmenni szó nélkül az „amerikai létérdekekről” szó­ló politika igazolására előrán- cigált tézis mellett. Ügy ma­gyarázzák, hogy az Egyesült Államok a világ bármely ré­szét saját érdekszférájának nyilváníthatja, és itt bármi­lyen lépést tehet, beleértve az erő alkalmazását is. Ismeretes, hogy a Perzsa­öböl térségében hatalmas ame­rikai haditengerészeti erőt összpontosítottak. Ez az akció Irán, a Szovjetunió és egy sor független ázsiai és afrikai ország, ellen irányul. Az Egye­sült Államok haditengerészeti flottájának el kell hagynia e térséget, ahol semmi keresni­valója és megvédenivalója nincs. Egy sor NATO-ország ve­zető köreiben jelenleg egy is­tenhez: a fékevesztett fegy­verkezés istenéhez imádkoz­nak. Számukra minden elfo­gadható, ami ezt a célt szol­gálja. Az ilyen fegyverkezési versenyt militarista beszédek kísérik, sokat. ezek közül ma­gas rangú államférfiak mon­danak el. A megtévesztésnek náluk különösen nagy a szerepe. A megtévesztésben a legnagyobb teret a „szovjet fenyegetés” mítosza kapja. így könnyebb zavarba hozni az embereket; kipréselni a fegyverkezéshez szükséges eszközöket. Az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy katonai je­lenlétét lehetőleg a világ min­den részére kiterjessze, mára valóságos tobzódássá fajult. Az amerikai hadsereg félmil­(Folytatás a 2. oldalon.1 MSSJ 3. oldal: Létslemünk az alkotó vita... Fiatalok parlamentje 4. oldal: A balettmuzsika rajongója Őszi essménycsokor 6. oldal: Közelebb lesz Budapesthez Madrid? 7. oldal: Jogi összeállítás vezetője és Mohamed Ali Zintani. A tárgyaláson Kádár János

Next

/
Thumbnails
Contents