Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
8 PEST MEGYEI HÍ RLAP MAGAZIN 1981. SZEPTEMBER 20., VASÁRNAP A visegrádi Fellegvár gótikus ablakai helyükre kerülnek Sok romos, pusztuló vár, palota, ?■' emlékhely található még országszerte. A restaurátorok elsősorban Esztergomra, Visegrádira, Székesfehérvárra összpontosítják erejüket, ám így is jó néhány építmény az idő s az emberi felelőtlenség vagy esetleg a pusztítás ösztönének martalékába lesz. Pedig ezeket a károkat, mulasztásokat soha nem lehet pótolni. Is Képriportunk arról szól, hogyan küzdenek az enyészet ellen — s talán közöny ellen is — az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakemberei Pest megyében. A rendkívül szűkös anyagi lehetőségek ellenére, sokszor csupán hivatásszeretetbőí igyekeznek megőrizni a múltat, menteni értékeinket a jövő nemzedékek számára. Fotóriporterünk a visegrádi Fellegvár és a szentendrei szerb templom helyreállításáról ad képet. Ezek az örökbecsű történelmi emlékek — gondos kezek munkája nyomán — megmaradnak az utókornak. BARCZA ZSOLT KÉPRIPORTJA 1 V * í s Befejezés előtt a déli kaputorony „A mai magyar ifjúság műveltebb, képzettebb, mint a korábbi évek ifjúsága volt, ugyanakkor kevesebb a történelmi tapasztalata, a nehézségek is szokatlanok számára... Az ifjúság fogékony minden új eszmére, ideológiai áramlatra. Különösen vonatkozik ez a marxizmusra, hisz egyetlen más világnézet és tudomány sem képes olyan valósághűen és alkotóan megmutatni mai világunk törvény- szerűségeit, ellentmondásainak lényegét és feloldásuk ésszerű útját, módját, mint a marxista társadalomtudomány. Ehhez azonban megint csak az szükséges, hogy tudományként is kezeljük, megóvjuk forradalmi tartalmát, eszmeiségét, és ne merevítsük dogmává.” (Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője: Szervezettebb, aktívabb ideológiai munkát. Pártélet, 1981/». szám.) A világnézeti nevelés súlyponti kérdése oktatáspolitikánknak. A jelenleg érvényben lévő oktatási-nevelési tervek dokumentumai szerint például az általános iskola célja, hogy megalapozza a szocialista ember személyiségének kialakítását, az ismeret—világnézet—magatartás egységében; céltudatosan formálja a tanulókban a dialektikus és történelmi viaterialista meggyőződés alapjait; fejlessze a szocialista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, a szocialista hazafiságot és internacionalizmust; tegye képessé a fiatalokat arra, hogy cselekvőén vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében. Az iskolának tehát meghatározó szerepet kell vállalnia a világnézeti nevelésben, az ifjúság eszmei-politikai arculatának alakításában. Meggyőződésem, hogy iskoláink mindegyikében szívesen birkóznak a pedagógusok ezzel a szereppel. Birkóznak, mondom, mert ez a munka összehasonlíthatatlanul bonyolultabb minden más pedagógiai tevékenységnél. A rangot visszaszereztük A Pest megyei pártbizottság osztályvezetőjével, dr. Tóth Albertiéi beszélgetünk. Egyebek közt arról is szót ejtünk, milyen módszerekkel, eszközökkel támogatja a párt a tantestületeket abban, hogy felelősségteljes erőfeszítéseik eredménynyel jarjanak. y ■ J \ y y : — A Központi Bizottság egyik — 1976-ban született —, határozata úgy foglal állást, hogy a pedagógusok ideológiai felkészítését feltétlenül össze kell kapcsolni a szakmai továbbképzéssel. Ez mindenképpen célravezető, hiszen a világnézeti nevelés nem független a különböző tantárgyak iskolai oktatásától, hanem lényegileg arra épül, azzal alkot egységes folyamatot. A hetvenes években Pest megyében több kezdeményezés is szolgálta ezt a munkát. Említésre érdemes módon aktivizált^ a nevelőket a rendszeres komplex ideológiai továbbképzés, melynek hagyományai alakultak ki nálunk. Űj dologra vállalkoztunk a múlt esztendőben: az oktatási igazgatósággal közösen kétéves speciális tanfolyamon adunk lehetőséget a pedagógiai tevékenység irányítóinak, azaz a megyei tantestületek vezetőinek arra, hogy megfelelően tájékozódjanak aktuális ideológiai kérdésekről. Az első évfolyamon a Politikai Főiskola tanárainak közreműködésével vezetéselméleti ismereteiket frissíthetik, bővíthetik a hallgatók, a második évben pedig az oktatási igazgatóság filozófia tanszékének munkatársai adnak rendszerezett tájékoztatást időszerű ideológiai témakörökből. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mind az érdeklődést, mind az eredményeket tekintve. Nem hiszem, hogy bárki kétségbe vonná: a világnézeti nevelés egyik legfontosabb eszköze éppen a történelemtanítás — ami már-már elvesztette korábbi rangját azzal, hogy a tantárgy nem szerepelt kötelező jelleggel az érettségin. Hogy annak idején helyes volt-e a döntés, arról ma igazán kár volna vitába bocsátkozni. Maradjunk abban, hogy örömmel üdvözöljük a történelem iskolai oktatásának rehabilitációját. Dr. Tóth Albert szerint is találkozott a társadalom óhaja az oktatási kormányzat intézkedésével. Valamilyen mélységig szinte mindenki tisztában van azzal, hogy valóban dialektikus látásmódot kialakítani csak az emberiség történetének, sorsfordító eseményeinek tükrében lehet. Erre a látásmódra pedig a ma — és főleg a holnap —, emberének elengedhetetlenül szüksége van. Nem lecke csupán — A világnézeti nevelés Szempontjából a történelemtanítás még az anyanyelvi oktatásnál is lényegesebb lehet. Olyan nézeteket, eszméket hordoz, ezeknek olyan rendszerét alakítja ki, amelyek nélkülözhetetlenek a jövő generáció tudatának felépítésében — fejtette ki álláspontját Búza Jánosné, a piliscsabai általános iskola igazgatója, amikor a tantárgy oktatásának jelentőségéről beszélgettünk. Ö maga matematika-fizika szakos, mégis így vall: — História est magistra vitae — a történelem az élet tanítómestere. De hogyan válhat valóban azzal Ha a történelem tanítói hivatásuk magaslatán teszik a dolgukat, azaz megfelelő alapossággal továbbítják — és kérik számon —, az órákon a tényanyagot, majd megtanítják a diákokat az összefüggések, következtetések megállapítására is. Tévedés ne essék, fentiekben nem a tanárokat kívántam figyelmeztetni ‘ feladatukra. Ök nagyon jól tudják, mit és hogyan kell tenniük a tantervi követelményeknek, illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően. Szavaim inkább a szülőkhöz szólnak. Gyakran hallani a panaszt: nem kapott ötöst a lányom, pedig még az évszámokat is bemagoltattam vele! Nem az jelenti a történelem tudását, hogy fújják a leckét, mint a vízfolyás. Nem elég pontosan ismerni a részleteket, ha nem képes a diák azokat összerakni, egyikből a másikra következtetni, jelenségeket kapcsolni, általános összefüggéseket fölfedezni, s megmagyarázni. Amikor tehát az otthoni felkészülést ellenőrizzük, figyeljünk oda ezekre a szempontokra is. A történelemtanítás célja ugyanis — kiváltképp a szocialista tantervek szerint — ítéletek, társadalmi ösz- szefüggések, törvényszerűségek és tanulságok közvetítése, azaz olyan konstruktív ismeretek nyújtása, amelyek formálják a tanulók gondolkodását, világnézetét, s olyan meggyőződést alakítanak ki mindegyikükben, amely cselekvéseiket a helyes irányba befolyásolja, értékítéletüket — érzelmileg is —, úgy motiválja, hogy a világban megtudják határozni a magyarság helyét és szerepét, s lehessenek büszkék saját nemzetükre. Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. A tények ismeretében megállapítják az alapvető összefüggést; az elnyomók és elnyomottak közötti antagonisztikus (kibékíthetetlen) ellentét törvényszerűségét, az osztályharc szükségszerűségét. Így, bár túlságosan leegyszerűsítettük a dolgot, nyilvánvaló, hogy a tanterv nem egy-egy történelmi esemény részleteinek rögződését szorgalmazza, hanem az egyetemes áttekintést, ezért olyan kötelező tényanyagokat jelöl ki az oktatás számára, amelyek leginkább alkalmasak a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megvilágítására. A történelemszemlélet kialakulásában jelentősen hatnak az oktatáson kívüli tényezők is. Ezért e tekintetben kiemelkedően fontos a család és az iskola harmónikus kapcsolata. A jó pedagógus személye döntő lehet a marxista meggyőződés megszilárdításában, ám feltétlenül szükséges a szülői ház egyetértő támogatása, ha a gyermek kitartóan védi az iskolában kialakított álláspontot Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese éppen szülői értekezletre siet. Mindenképpen aktuális tehát a témához kapcsolódó megjegyzése: — A világnézeti neveléshez a szülők hathatós támogatást adhatnak az iskolának — amennyiben erre megfelelően fölkészítjük őket. Számot kell vetnünk azzal ugyanis, hogy a mai általános iskolás gyermekek szülei maguk is a háború után születtek, a szocialista társadalom alapjainak lerakása idején serdültek, az utóbbi néhány évtized történelméből mondhatni nap mint nap vizsgáztak, úgy hogy megélték azt, de tanulságokat levonni nemigen volt idejük, sem megfelelő távlatuk. A Hazafias Népfront helyi bizottságainak lakóterületi politikai munkájában jelentős helye van tehát, a szülői munkaközösségek pat- ronálásának. Az úttörőcsapatok mozgalmi életének szép színfoltja azon idősebb emberek felkutatása, akik hétköznapi munkájuk közben váltak a korszak hőseivé, akik elbeszéléseikkel kiegészíthetik a szülők történelmi tanulságok levonására még éretlenebb élettapasztalatait. Az a legfontosabb, hogy diákjaink értelmi-érzelmi azonosulással ismerjék meg e legutóbbi történelmi korszak eseményeit, összefüggéseit is: a pórt és a munkásmozgalom történetének napjainkig tartó szakaszát, egységben a felszabadulás előtti küzdelmek s a világ mai felszabadító mozgalmainak elemző értékelésével. ád és iskola Jakab Matild ecsettel tisztítja a szentendrei szerb templom kapuoszlopát Kiss Péter miniatűr vésőjével rekonstruálja a templomot körülvevő falba épített slrdomborművet — Vegyünk egy példát — javasolja most. — A történelemtanítás során a gyerekek megismerkednek egy sor tényanyaggal, az ókori Spar- tacus-féle rabszolgafelkeléstől a Gazdag életű emberek Szerencsére Pest megye különböző településein valóban köztünk élnek még szép számmal azok, akik csinálták a legújabbkori történelmet. Körültekintő politikai előkészítéssel mindenképpen érdemes hát követni azon iskolák példáját, amelyek élnek a lehetőséggel, s meghívják a gyermekek közé — nem feltétlenül vörös drapériás ünnepi alkalmakra —, egy-egy kis beszélgetésre, baráti együttlétre sorsfordulóink szereplőit. Fekete Gyula Történelem hangszalagon című könyvének bevezetőjében olvashatjuk: „Gazdag életű embereket kerestem, olyanokat, akik értelmes életet éltek, rajtahagyják a kezük nyomát a világon és öntudattal vallhatják — semmiképpen sem alaptalanul —, hogy nem éltek hiába." Keressük meg mi is szűkebb pátriánkban e gazdag életű embereket, hogy gyermekeinkbe élettel telítve beleivódjon a legközelebbi múlt történelme, hogy megszülethessenek, s bennük tovább éljenek a hétköznapok igaz legendái. Mert az értelem érzelem nélkül csak világít, de nem melegít, legalább is így írta a század elején a klasszikus pedagógia nagyjainak egyike. Ha valamihez kell a romantika, az éppen a történelem. Ha elérjük, hogy gyermekeink bele tudják képzelni magukat régvolt korok szellemébe, ha képesek átélni a múlt ködébe vesző hősök harcait, győzelmeit, kudarcait, akkor elmondhatjuk: olyan ifjúságot nevelünk, amely képes cselekvőén részt vállalni jelen küzdelmeinkből, olyan új nemzedéket, melynek tagjai maguk is gazdag élet várományosai. S ez a végső célja a nevelésnek. BÁLINT IBOLYA Ismeret - világnézet - magatartás Ma is az élet tanítómestere /
