Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

Sajtos, ropogós ostya Isaszegről Üzem — csupa asszonnyal Munkájuk egész embert kíván Vendégségben, tévézés köz­ben gyakran majszolunk saj­tos, sós, ropogós ostyát. De ke, vesen tudják, hogy ezt a köz­kedvelt csemegét tizennégy asszony készíti az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat is el­szegi üzemegységében. A Rákóczi úti, csendben meghúzódó kis üzemben szor­gos munka folyik. — Igen-sok megrendelésnek kell eleget tenni — mondja Skribek Ist­vánná üzemegységvezető. — Gödöllő és környéke Buda­pest, Gyöngyös, Eger, Mis­kolc és Sátoraljaújhely üzle­teibe jut el készítményünk. Ezért kell három milszakban dolgoznunk. Napi teljesítmé­nyünk ezerötszáz csomag saj­tos. Végigjárjuk a munkahelye­ket. Egy asszony keveri a tész­tát. hárman sütik, a következő csomagolja. Fityus Lászlóné hatalmas villás kulccsal ma­tat egy óriási gázpalack nya­kánál. Ha kifogy a gáz, a pa­lackot is nekik kell cserélni, hiszen ez egy olyan üzem, ahol egyetlen férfi sem dolgo­zik. A munka pedig nehéz, a hatvan fok sem számít ideális hőmérsékletnek. Ezek az asszonyok egy éve megalakították a Kállai Éva nevét viselő szocialista brigá­dot, amely rövid idő múlva oklevelet kapott, összeszokott csapat ez — mondja Sáfár Lászlóné vállalati szb-titkár. — Igaz, vezetőjüket is jól vá­lasztották meg — teszi hozzá. Srkibekné, akit itt csak Gabi­kának szólítanak, megfelelő képzettséggel és tudással ren­delkezik, egyike a ma is itt dolgozó öt alapító tagnak. Há­romgyermekes anya, s így nem csoda, hogy nagyon jól megérti az asszonyok családi életében jelentkező problémá­kat is. Ügyes-bajos dolgok pedig mindenütt adódnak. Hogyan oldják meg ezeket, merül fel önkéntelenül a kérdés, hiszen egy-egy műszakban öten dol­goznak és itt valóban szükség van minden kézre. — Kisegít­jük egymást — válaszol az egyik sütőnő — hasonlók a gondjaink, a segítség is köl­csönös és természetes. Az összefogás a családok kö­zött is megnyilvánul. Gyak­ran dolgoznak együtt például ünnepségek előkészítésében, kirándulások szervezésében. Az a hír járja, mondom, hogy a női brigádok tagjai kö­zött sűrűbbek az összekocca­nások. Igaz ez? — Nem érünk rá veszeked­ni — állítják többen is. Elnézem a sütőgépek mel­lett sürgő-forgó asszonyokat, ' ahogyan nagyon ügyesen és szakszerűen dolgoznak. Ez a munka valóban egész embert kíván és nagyon kell figyelni, hiszen a forró gépek veszélye­sek. Egy rossz mozdulat és máris megvan a baj. Bodor Tiborné a sajtos érméket süti. A szerző felvétele Az asszonyok azonban elke­rülik ezeket, öt éve baleset- mentesen dolgoznak. Teljesít­ményük kiemelkedő, amit a vállalat erkölcsiekben és anyagiakban is méltányol. Így nem csoda, hogy ez a kis bri­gád jól érzi magát itt, miköz­ben a helybeli dolgozás elő­nyeit is élvezhetik. Isaszegen ezt kevesen mondhatják el magukról. Az elégedett ember jól dol­gozik. A jó munkának pedig az az eredménye, hogy a vál­lalaton belüli kis üzemek kö­zött az isaszegi asszonybrigád az első helyen áll. Fejéregyházi László Művelődési központ Koncert és színház A következő hetekben több, érdekesnek ígérkező program színhelye a városi művelődé­si központ. Szeptember 26-án, szombaton a táncdalfesztivá­lon is nagy sikerrel szerepelt KFT-együttes koncertjét tart­ják meg a színházteremben. Két nappal később, 28-án a Polpresszó sorozat újabb ren­dezvényére kerül sor, amely­nek témája a gebines vendég­látás. A színházkedvelőknek a ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház vendégjátékára hívjuk fel a figyelmét. A társulat Turgenyev Egy hónap falun című tragikomédiáját mutat­ja be október 6-án, kedden. Az előadáson fellép Básti Ju­li, Pogány Judit, Jordán Ta­más, Rajhona Ádám, Máté Gábor, Lukáts Andor, Csáká­nyi Eszter. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 219. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Lakóterületi KISZ-mozgalom Kihasználni a lehetőségeket Unaloműző lehetne a kulturálódás GSC Sakkszakosztály Nemrégen számoltunk be e hasábokon a gödöllői sakko­zók mostoha helyzetéről. Szak­osztály kellene, írtuk akkor. Most arról adhatunk hírt, hogy amint azt Tompa Ferenc, a járási-városi sportfelügyelő­ség munkatársa elmondta: sakkozóink az 1982-es bajnok­ságban szervezetten vehetnek részt. A GSC szeptember 22-én, délután 5 órakor a városi művelődési központban tartja a sakkszakosztály alakuló ülé­sét. Kérik, hogy a sakk iránt érdeklődők minél többen je­lenjenek meg. Köztudomású: fekvése, föld­rajzi és társadalmi értelem­ben vett helyzete következ­tében járásunk is az eljárók, bejárók hazája. S nemcsak az agglomerációs községek ese­tében áll a megállapítás; so­kan keresnek és találnak munkaalkalmat a fővárosban, Gödöllőn, az ikladi Ipari Mű­szergyárban a járás távolabbi községeiből is. A bejárás egy­ben sajátos életformát is je­lent, amely a fiatalokra is jellemző, legyen szó akár eljáró diákokról, ifjúmunká­sokról, fiatal mezőgazdászok­ról. Az eljárók megannyi gondja lecsapódik az ifjúsági mozgalomban is, elsősorban a lakóterületi KlSZ-szervezetek- ben. Életükről tevékenységük­ről tárgyalt legutóbb a járá­si KISZ-bizottság. Az előter­jesztést Túrosán István, a KISZ aszódi nagyközségi bizottságának titkára állítot­ta össze, tőle érdeklődtünk a gondokról, eredményekről. Mindennapi gondok — Hány fiatalt érint a lakóterületi KISZ-mozgalom? — Külön kell beszélni azokról a fiatalokról, akik KISZ-tagok s azokról, akiket még nem sikerült bevonni a közös munkába. Sajnos az utóbbiak száma a nagyobb. A járási KISZ-bizottság irá­nyítása alatt tíz lakóterületi bizottság működik. 15 alap­szervezettel, 450 taggal. Kö­zülük is kiemelkedik Aszód és Kerepestarcsa, ahol 3-3 alapszervezet van. A tagság összetételére jellemző, hogy hatvan százaléka eljáró kö­zépiskolás. A lakóterületi KISZ-szervezetekben létszá­munkhoz mérten sajnos ala­csony a dolgozó fiatalok ará­Közös az ünnep is Egy kiváló együttes pályája Nagykátán a szövetkezeti népi együttesek Pest megyei találkozóján láttam a csömö­ri pávakört, ahol Tóth Mihály, a csoport vezetője örömmel új­ságolta: — megkaptuk a szo­cialista kultúráért kitüntetést. — A jó hír tudatában hatá­roztam el, hogy felkeresem a csömörieket. Szerencsém volt, éppen ünnepre érkeztem. A csoport Mária és Rozália ne­vű tagjait köszöntötték. — így szoktuk — mondta Morva Pálné —, együtt is megünnepeljük a névnapokat. Ha közös a készülődéssel, meg a fellépésekkel együttjáró gond, izgalom, legyen közös az ünnep is. A többiek rábólintanak Mor- váné szavaira. Természetes hűség Tóth Mihály tréfás komoly­sággal névsorolvasást tart, bár jól tudja, igazolatlanul nem marad távol senki. Itt van Morva Pálné, Vigh Lajosné, Horváth Pálné, ördög István­ná, Vlkán Jánosné, Heinfart Andrásné, Krizsán Györgyné, Fogd Józsefné, Garai Jánosné, Hortobágyi Józsefné. Igazoltan távol: Tóth Ferencné, Szlauké Pálné, Szigeti Antalné. A férfiak következnek. Fogd József, id. Tóth Mihály, ör­dög István, Szigeti Antal, Zsák Kálmán, katonásan mondják az igent, amikor a nevük el­hangzik. A kitüntetésre terelődik a szó, amelyet a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének javaslatára kaptak, az indokolás szerint azért, mert természetes hűséggel tol­mácsolt dalaikkal, a szlovák nyelv anyanyelvi szinten való megszólaltatásával, igazi em­beri közösségük kialakításával, a csoporttagoknak a munka­helyeken és a magánéletük­ben egyaránt mutatott példa­adó magatartásukkal kiérde­melték az elismerést. — Hagyományőrző nemzeti­ségi együttesnek tartjuk ma­gunkat — mondja Tóth Mi­hály és az asszonyok igazol­ják a szavait. — A felszabadu­lás előtt egy kicsiny kis szlo­vák sziget voltunk itt a fővá­ros szomszédságában. Egy ki­csit mindig gyanúsak, és meg­vetettek. Még a báljainkba se tévedt be a szlovákon kívül más vendég. Külön mulat­tak svábok, szlovákok, kato­likusok, evangélikusok. Min­den társaságnak megvolt a maga kocsmája. Két próbával A népviselethez csak a szlo­vákok ragaszkodtak, akár csak a szüleiktől, nagyszüleiktől hallott dalokhoz. — Lánykorunkban mindig szlovákul énekeltünk. így hal­lottuk az öregeinktől. Lehet, volt ebben dac is, meg konok- ság. így mutattuk ki érzel­meinket. Zsák Kálmán, az együttes legidősebbje leinti az asszo­nyokat. — Minek mindig a múltat emlegetni! Arról szóljatok, hogy szerveződött a csoport, hogy jutottunk el a kitünte­tésig. Bizony, erről is van mondanivalója az asszonyok­nak és a férfiaknak. — Hat éve alakultunk. Elő­ször csak nyolcán voltunk asz- szonyok. A férfiak két évvel később jöttek. Alakulás után két próbánk volt és már fel­léptünk az Oroszlányban ren­dezett vértesi napok nemzeti­ségi műsorában. Három hét múlva meghívtak bennünket Tatára. Innen sejtettük, hogy Oroszlányban sikerünk volt. A Hévízgyörkön 1977-ben rendezett megyei minősítő hangversenyen jó minősítést szereztünk. A következő esz­tendőben Szentendrén, az or­szágos minősítőn már kiválóak lettünk. Még ugyanebben az évben szerepeltünk a televí­zió Röpülj páva műsorában. 1979-ben a szlovákiai Gyetván vendégeskedtünk, ahová p vi­lág minden tájáról érkeztek szlovák nemzetiségi együtte­sek. Az idén a rádióban lép­nek fel, s ismét várják őket Szlovákiába. Elhangzanak még város- és községnevek, ahol a hat év alatt felléptek, ahol százakat és százakat ismertettek meg a szlovák hagyományokkal, da­laik szépségével, népviseletük színes gazdagságával. A sike­rek, az elismerések mellett — talán azért, hogy ne zavarják az ünnepet — csak halkan, csendesen szólnak a gondok­ról, az áldozatokról, melyeket a csoport minden tagja meg­hoz az együttlét, a közös éneklés öröméért. Új tagok Be kellene szerezni az együttes ruhatárát. Most min­den ruha a tagok sajátja. Gond, hogy egy-egy szereplés­re nincs autóbusz, ilyenkor sa­ját gépkocsikkal mennek. De hát a meghívást el kell fogad­ni. Sok időt igényel a felké­szülés is. A nyári hónapokban este kilencnél előbb nem kez­dődhetnek a próbák és gyor­san rájuk köszön az éjfél. Másnap pedig helyt kell állni. Nem hangzik panaszként a csömöriek szava, mert ha gon­dok vannak is, azért a közel­múltban is új tagokkal szapo­rodtak. Tóth Károly, Tóth Ká­rolyié, Tóth István — egy egész család — vállalta a cso­port citerakíséretét. — Nincs itt semmi baj — mondja id. Tóth Mihály —, csak olyan az ember termé­szete, hogy a nyomorúságot könnyen elfelejti, a fiatalabb nemzedék nem is ismeri Hosszú volt az út a farsangi szlovák báloktól a máig. De végigjártuk. — Erre koccin­tunk, aztán kezdődik a próba felhangzik a kórus éneke. Fercsik Mihály nya. Egyben ez a lakóterületi ifjúsági mozgalom legnagyobb gondja: a szervezettség. — Mi az oka a jelenség­nek? — Az okokat kutatva ter­mészetesen az eljárás kíván­kozik az első helyre. Gop- doljuk csak meg: a bejáró fiatalok többsége naponta 2— 3 órát utazik lakó- és munka­helye között. Legtöbbször már ez is elegendő ahhoz, hogy a szervezett mozgalmi munká­tól szükségképpen távol ma­radjanak. Azt is figyelembe kell venni, hogy nemcsak az eljárás, hanem a családalapí­tás, az egzisztenciateremtés mindennapi gondjai is lefog­lalják a fiatal dolgozókat. Innen egyenes út vezet a lakóterületi KlSZ-alapszer- vezetek gondjaihoz, amelyek gyakran azt eredményezik, hogy az a vonzerő is hiány­zik, amely a mozgalomba csa­logatná a fiúkat, lányokat. — Milyen konkrét gondok­kal küszködnek az alapszer­veztek? — A személyi és a tárgyi feltételek között egyaránt problémákra bukkanhat a vizsgálódó. Az egyik nagy gond a káderhelyzet. Kevés a mozgalmi múlttal, szervezési gyakorlattal rendelkező KISZ- vezető, . s nagy , a fluktuáció. Tudatos, tervszerű kádermun­ka csak néhány alapszerve­zetben jellemző: például Ik- ladon, Erdőkertesen. A párt­irányításnak is hatékonyabb­nak kellene lennie. Az együtt­működési hiányosságok itt elsősorban az életkori kü­lönbségekből fakadnak, az idősebbek nem mindig értik meg a fiatalok gondjait. Politikai képzés — Mit eredményeznek a fenti problémák? — Emeljünk ki egy pél­dát. Ha a lakóterületi KISZ- alapszervezeteket összehason­lítjuk a tanulói vagy dolgozói terület szervezeteivel, kitű­nik, hogy az előbbiek lema­radtak például a politikai képzésben. Néhol az alapvető formák is hiányoznak, s nem nehéz észrevenni az összefüg­gést a káderhelyzet hiányos­ságaival sem. A jövőben ar­ra kell törekedni, hogy az új politikai képzési határozat szellemében a helyi sajátos­ságoknak legjobban megfele­lő, vonzó, színes és hasznos képzési formákat alakítsunk ki. Művelődés, sport — Eddig jobbára a gondok­ról volt szó. Nem lenne azon­ban hiteles a kép az eredmé­nyek nélkül. Miben sikerült előbbre lépni a lakóterületi KISZ-mozgalomban az utób­bi időben? ■— Határozott javulás mu­tatkozik például a helyi ta­nácsok és a KlSZ-szerveze- tek együttműködésében. Bár nem mondhatjuk, hogy ezen a területen már minden le­hetőséget kihasználunk, s hogy nincsenek zökkenők, de a KISZ-esek többsége kive­szi részét a községfejlesztési munkákból. Egyben megnö­vekedett beleszólási joguk is, a korábbinál jobban kikérik a véleményüket. Előrelépés az is, hogy a tanácsok már va­lamennyi községünkben ké­peznek ifjúságpolitikai alapot, amelynek felhasználása meg­felel az ifjúsági törvény elő­írásainak. További feladat az érdekképviselet erősítése. Meg kell keresni a községi négy­szögek megalakításának lehe­tőségét s az sem mellékes szempont, hogy a KISZ-ti^- : károk lehetőség , szerint hely­ben dolgozó fiatalok legye­nek, hiszen így előbb lesz a kapcsolat a községi szervek és a KISZ között. — Mi jellemzi a fiatalok művelődését, szórakozását, hi­szen köztudomású, hogy a községek általában nem dús­kálnak a lehetőségekben? — Valamennyi községben szoros a kapcsolat a KISZ és a közművelődési intézmé­nyek között. A KISZ-esek ál­talában a művelődési házak­ban kapnak helyet, program­jain keresztül jutnak művelő­déshez, szórakozáshoz. De ez sem gondtalan. Nem ritka je­lenség ugyanis, hogy amíg a fiatalok unalomra panasz­kodnak, a művelődési házak kongnak az ürességtől. Gyak­ran csak a diszkó jelenti az egyetlen közösségi szórakozási formát. Ugyanezt elmondhat­juk a sportról is, hiszen mi­közben szerencsére egyre többen vesznek részt a tö­megmozgalomban, továbbra is bosszantóan sok lehetőség marad kihasználatlanul. G. Z. Itthon és távol Sulibuli, fesztivál Bogiak és hévízgyörkiek fellépése Mozgalmas lesz a hét vége Bagón és Hévízgyörkön. Szom­baton délelőtt II órakor kez­dődik a Suli-buli című KFT- koncert. A rendezvényre az aszódi, az ikladi, a domonyi iskolák gyerekeit is vendégül látják a bagi művelődési ház­ban. Az említett községekből és Hévízgyörkről rendkívüli au­tóbuszjáratok indulnak Bagrá. A Muharay Elemér népi együttes ugyanezen a napon Gyöngyösön szerepel az észak­magyarországi néptáncfeszti­válon. Két alkalommal lépnek fel Délután a Mátra művelő­dési központban, este pedig Gyöngyös főterén mutatják be Tímár Sándor Bagi gyermek- játékok és táncok, valamint Széli Márta Májusfaállítás című koreográfiáját. Vasárnap tartják Pest me­gye napját a BNV-n. Itt is fel­lépnek a bagiak és a hévíz­györkiek. A hévízgyörki asz- szonykórus délután fél kettő­kor a kamaraszínpadon, a ba­gi népi együttes 14 órakor a szabadtéri színpadon szerepel. Városi moziműsor Valahol Európában. Magyar film. Csak 4 órakor. Csatár a pácban. Színes francia szatirikus filmvígjáték. Kísérőműsor: A téma, Magyar Híradó, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1937 <GödöU61 Hírlap) t a á v

Next

/
Thumbnails
Contents