Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

Kié a jobb vetőmag? Veszélyes takarékosság A kistermelők részére már tasakolnak Mozgalmas az őszi határ. S az idén eddig szerencsére az időjárás sem hátráltatja a két nagy munkát: az érett termés betakarítását és a vetést. Va­lamivel talán előbbre is tarta­nak a gazdaságok a szokott­nál, hiszen a talajmunkákat is lényegesen korábban kezd­hették meg, mint tavaly. Fönnállhat azonban annak a veszélye, hogy a gazdaságok kiszolgálói — például a Vető­mag Vállalat — nem tudnak lépést tartani az igényekkel? — Így van-e? — ezt kér­deztük Mészáros Györgytől, a Vetőmag Vállalat pestvidéki területi központjának főmér­nökétől. Mint köztudott, a monori maggyár két megye — Pest és Nógrád — vetőmagel­látásáról gondoskodik, de ter­mékeiknek híre, rangja van külföldön is. — Nem nehezebb az idei év az átlagosnál. Sőt! Mivel a nyári betakarítás is a szokott­nál korábban fejeződött- be, volt idő a megtermelt vető­mag tisztítására, fémzárolásá­ra, minősítésére és kiszállítá­sára — mbndta Mészáros György. — A legtöbb gazda­ság már meg is kapta a kért vetőmagot. — A közelmúltban megtar­tott szokásos őszi sajtótájé­koztatójukon arról is beszélt, hogy bő tartalékaik vannak, sőt egy fajta „veszélyes taka­rékosságot’’ is emlegetett. — A jó vetőmagellátás alap­vető feltétele a körültekintő előkészítés, a megfelelő bioló­giai alap megteremtése. A megyei tervszámokból látszik, hogy a gabona vetésterülete lényegesen nem növekszik, hanem az egységnyi területre jutó hozamok növelése a cél. Mi az összes érintett és érde­kelt véleményének, a népgaz­daság igényeinek figyelembe­vételével alakítottuk ki fajta­politikánkat. Ennek is köszön­hető, hogy a megyei termés­átlag az elmúlt öt évben 10 mázsával nőtt. Nos, mi az idén is a várható vetésterületre szükséges mennyiségű vető­magot vásároltunk fel, de az igények kisébbek. Ezért is nagyobbak most a tartalékok. Egyes gazdaságok ugyanis sa­ját magjukat vetik. Ezt ne­veztem én veszélyes takaré­kosságnak, mert valóban az. — Tapasztalható a járás­ban is hasonló jelenség? — Nem. A monori járásbeli gazdaságokkal kialakult kap­csolataink, úgy hisszük, mind­két fél számára garanciát je­lentenek. — Annak ellenére, hogy a forgalmazó a Vetőmag-ter­meltető Vállalat, kialakultak bizonyos partneri kapcsolatok. Előfordul, hogy az egyik gaz­daság előre közli, hogy melyik vetőmag előállító gazdaságból származó magot szeretne kap­ni? — A legtöbb esetben tudjuk is teljesíteni ezeket a kérése­ket. Most már megszokottá vált a helyszínen történő mi­nősítés és fémzárolás. Utána már jöhet is a megrendelő, sőt, örülünk, ha maga vállal­ja a szállítást. — Önöknek ez gondot okoz? — Nem könyű feladat,, any- nyi bizonyos. Igyekszünk úgy megszervezni az útvonalakat, hogy a lehető legjobban ki tudjuk használni a szállító­járműveket. Szerencsére a szezonban kisegít minket a pátyi tsz 70 bérteherkocsija. Az elmúlt években egyéb­ként sikerült a forgalmazást is korszerűsíteni. Igaz, a kon­téneres szállítást még nem tudtuk megoldani, de jelentős előrelépés, hogy a gödöllői és a ceglédi tangazdaság már csávázza is a vetőmagot. Ez nem egyszerű dolog, nagy benne a rizikó, hiszen ismer-, ni kell hozzá a búza összes paraméterét. Csak nagyon jól felszerelt és felkészült labora­tóriumban tudják pontosan elvégezni a szükséges vizsgá­latokat. — Mit Ígérnek a kisterme­lőknek? — A vállalat úgynevezett kiszerelő üzemeiben már ta- sakolják a zöldség- és virág­magvakat. Hamarosan kapha­tók lesznek a szakboltokban minden őszi ültetésű dísznö­vény hagymái, gumói is. A kiszállítás utána, is folyama­tos lesz, de a kereskedőktől azt kérjük, hogy a lehetősé­gekhez képest pontosan mér­jék fel az igényeket és időben adják le a megrendelést. Ak­kor nem lesz fennakadás az ellátásban. Vereszki János Biztonság, egészség Védőfelszerelések A vecsési Ferihegy Tsz-ben nagy gondot fordítanak a dol­gozóik biztonságos és egészsé­ges munkájára, valamint az ehhez szükséges korszerű vé­dőfelszerelések folyamatos biztosítására. Az elmúlt tervidőszakban egymillió 322 ezer forintot fordítottak egyéni védőfelsze­relések és védőeszközök vá­sárlására. A közös gazdaság az elkö­vetkező években is folytatja a már megkezdett egyéni vé­dőeszköz-ellátás fejlesztését, mert a munkavédelem nem­csak egyéni érdek, hanem köz­ügy. ŐRI írta Vezetékfektetés A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Kevesebb az elhullás A korszerűbb módszerek előnyei Sokszorosan visszatérül a fáradság A maglódi Rákosmezeje Tsz- ben is egyre szebb eredménye­ket ér el az állattenyésztési fő­ágazat. A sikerekben nagy ré­sze van a korszerűbb tartási technológiának, s nem utolsó­sorban a fejlettebb állategész­ségügyi módszerek alkalmazá­sának. Bokszos elletés Négy évvel ezelőtt vezették be a tehenészetben az úgyne­vezett bokszos elletést. Ez a technológia olyan biológiai törvényszerűségeket használ ki a jó termelőképességű szarvasmarha-utánpótlás érde­kében, amelyeket a korábbi nagyüzemi technológiák fi­gyelmen kívül hagytak, vagy nem használták ki a bennük rejlő összes lehetőséget. A bokszos elletés sem oldott meg azonban minden problé­mát. A legfontosabb kérdés a borjak védettségének biztosí­tása 4—5 hetes korig, a föccs- tejjel a szervezetbe juttatott ellenanyagok (immunglobuli­nok) által. Ennek módja az el­letést követően a borjak meg- szoptatása megfelelő minőségű és mennyiségű föccstejjel. Az anya mellett nevelkedő borjú­nak nagyobb az esélye, mint a különzártnak az úgynevezett profilaktóriumban arra, hogy időben elegendő föccstejhez jusson. A bokszban a borjú, amint fel tud állni, tőgymele­gen szopja ki az általa kívánt tejmennyiséget. Ez azonban nem mindig elegendő, mivel a kis állatok éhségérzete a szü­letés utáni órákban nem min­dig intenzív. A föccstejre vi­szont kezdettől fogva szükség van, mert a tehén, szemben bizonyos fajokkal és az em­berrel is — nem tudja a bor­ját a magzati élet során a kör­nyezetben élősködő kóroko­zókkal szemben védetté ten­ni, hanem a védőanyagokat a föccstejjel adja át. Kevés tej esetén kevés lesz a védőanyag, következésképpen a borjú könnyen áldozatul esik a fer­tőzéseknek. Ennek a problémának a megoldására — elsőként a vi­lágon — magyar tudósok dol­goztak ki nagyüzemben is al­kalmazható hatékony mód­szert, amelyet a Rákosmezeje Tsz-ben is kedvező tapasztala­tok mellett alkalmaznak. A módszer lényege, hogy min­den egészségesnek született borjútól steril körülmények között vért vesznek és így mesterségesen váltják ki a borjúk intenzív éhségérzetét. A vérvételezést nyomban kö­veti a szoptatás. Intenzív éhségérzet Az eddigi tapasztalatok meg­egyeznek az irodalmi adatok­kal és a más gazdaságokban végzett kísérletekkel. Ezek sze­rint a borjanként levett 500 milliliter vérveszteséget a bor­jú könnyen elviseli, a vérvé­tel után aktívan szopnak ki akár 2 és fél liter tejet is. En­nek egyenes következménye, hogy az 1—14 napos állatok körében az elhullás egy száza­léknál is alacsonyabb, mivel ellenállóképességük megnő. Javul a vérvételezett borjak súlygyarapadása is, amely a vérveszteséget kiegyenlítő megnövekedett fehérjeszinté­zisre vezethető vissza. Nagyobb figyelemmel Nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy a közös gazdaság a steril vérért magas árat kap, mivel abból fontos kísérleti anyagokat állítanak elő. Az új módszer következté­ben egyébként lényegesen csökkent a borjúnevelés során felhasznált gyógyszermennyi­ség is. Az elletőben alkalmazott vérvételezés az ott dolgozók­tól még nagyobb körültekin­tést, gondosságot és többlet- munkát igényel. A fáradság azonban nem haszontalan, mi­vel a borjúnevelés során több­szörösen megtérül. G. J. : Rövidesen befejezik a 300 milliméteres szennyvízvezeték fektetését a PVCSV vecsési üzemmérnökségének dolgozói, ötszáz méter hosszan fektették le a most épülő 16 tantermes iskola és a 4-es számú főútvo­nal közötti szakaszon a csö­veket. Barcza Zsolt felvétel* Helyi intézkedések A bürokrácia ellen Osztályvezetői értekezletet tartanak szeptember 28-án, a járási hivatalban. Többek kö­zött a tanácsi munka egysze­rűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos megyei testületi határozatok végrehajtásának tapasztalatait és a további fel­adatokat vitatják meg. Orvos és társadalmi munkás Nemcsak a betegei köszöntik Népszerű ember Üllőn dr. Balázs László körzeti orvos. Nemcsak a betegei köszöntik úton-útfélen, hanem azok is, akik esetleg csak egyszer be­széltek vele. Édesapja Csány- ból származó, híres, neves diny- nyéscsalád tagja, s amikor „elfogyott” a dinnyeföld, a tsz traktorosa lett. A nyarat fia is a mindig remegő, gyom­rot kínzó, nagy hangú Hofie­ren, MTZ-n töltötte, még ak­kor is, amikor negyedéves or­vostanhallgató volt A közelmúltban persze nem ezért kapott díszes oklevelet, s nem ezért lett a község ki­váló társadalmi munkása, ha­nem mert... Rendszeres szolgálatot tel­jesítő önkéntes rendőr, cselek­Noteszlapok Két eset - egy tanulsággal Két iskolapéldával találkoz­tam a napokban, amelyek már csak azért is érdemesek a megörökítésre, mert a maguk nemében sem páratlanok. Van párjuk. Több is. S ez az, ami végtelenül sajnálatos. A monori járási művelődési ház munkatársai igyekeznek helytállni megfogyatkozott lét­számuk, s az elhúzódó tataro­zás ellenére is. Szorgoskodnak, terveznek. A művészeti elő­adóval legutóbb arról beszél­gettünk: most már hamarosan eldől, mikor és hogyan indul­hat az óvodások számára szer­vezett művészitorna tanfolyam. Tavaly rendkívül népszerű volt, mivel óvodákban tartot­ták, s az ovi-műszak befejezté­vel nem kellett a gyerekeket ide-oda hurcolni, öltöztetni, vetkőztetni. Az oktató Pestről járt ki. — Meg kell nyernünk őt az idén is, a szülők közül már jó néhányan és jó néhányszor ér­deklődtek, az oktatásra szinte hihetetlenül nagy az igény! — mondta a művészeti előadó. Akkor. Most pedig fogja a fe­jét. — Minden elrendeződött. Telefonon hívtam a vezető óvónőket, hogy pontosítsuk a tanfolyam indításának idejét, ök közölték, hogy éppen a teg­napi értekezletükön kapták az utasítást: tilos az ebben való közreműködésük. Hogy ki volt az utasítás szülője, nem tud­ni. Próbálom kinyomozni, de mi van, ha a várható huzavo­na közben az oktató kapja ma­gát és elmegy? Száz helyre hívják. Közben beszélünk per­manens nevelésről és nyitott művelődési intézményről... És így fest ez a gyakorlatban. A művészi torna nem úri passzió. Mozgásfejlesztő, test­kultúrát építőtevékenység. Ki ítélheti feleslegesnek, ha egy­szer mód, hely, alkalom, s igény van rá? — Mi biztosan nem! — tá­jékoztatnak a járási hivatal művelődési osztályán. — Ép­pen igyekszünk kideríteni! Le­het, hogy valahol, valaki fél­reértett valamit. Ha ezt az oktató megérti és kitartó, akkor vár, amíg mun­kájára sor kerül. Ha nem, el­megy. Szeptember 15-én, a Monor- ról Budapestre fél 5-kor indu­ló autóbuszjárat vezetője is meglehetősen félreértett vala­mit. Nem a szabályokat, azok más kategóriába tartoznak, azokat valóban mindig és min­denkor figyelembe kell venni. Ám az emberiesség olykor több a szabályok betartásánál. Akik nem túl sűrűn járnak Monoron, vagy az autóbuszt nem veszik gyakran igénybe, megfeledkezhetnek róla, hogy a gimnáziumi megálló nemrég közkívánatra arrébb került, a rendelőintézet elé. A fiatal há­zaspár is csak álldogált a meg­szűnt megállóban az apró gye­rekkel, s akkor vették .csak észre tévedésüket, amikor a busz már méltósággal elhúzni készült előttük. — Az apa széttárt karokkal, szinte könyörögve integetett a vezetőnek, álljon meg — mesé­li az ügy szemtanúja, a gim­názium igazgatója. — Láttam, hogy a vezető visszainteget: menjenek a megállóhoz, az ér­vényeshez. Mire a házaspár, a gyereket cipelve, rohanni kez­dett, lélekszakadva. A busz amott sem várta meg őket. Én a lezárt sorompó előtt utolér­tem a járművet, amely álldo- gálásra ítéltetett mégis, s meg­kérdeztem a vezetőjét: nem tudott volna emberségesebben viselkedni? Kioktatott a szabá­lyokra, s közölte, ha nem tet­szik, nyugodtan írjam fel a rendszámát, akár kétszer, mert hátul is van egy ... Meg lehet büntetni ezért a járművezetőt? Nem lehet. Mint ahogy nem kap dicsére­tet az a sofőr sem, aki, ha be­teget lát bicegni a megálló fe­lé, odakanyarodik, s felveszi, még mielőtt a hivatalosan ki­jelölt helyre érne. Úgyhogy tulajdonképpen szavunk sem lehetne. A házaspár nyilván elment egy későbbi busszal. Az óvodások pedig nem tanul­nak az idén művészi tornát. A szabályok mind a helyükön vannak tehét. De hol maradt e gépies rendben — az ember? K. Zs. vő tagja a Gyomrő—Üllő víz­műtársulat intéző bizottságá­nak, elnöke a dicséretes mun­kát végző Vöröskeresztnek, a cigány koordinációs bizott­ságnak hasznos tanácsokat adó tagja. A széles látókörű, fiatal orvos nem hiányozhat a szo­ciális és közművelődési bizott­ság üléseiről sem, a Monor- viqléki Áfész gyakran ülésező ellenőrző bizottságának ülésein is részt vesz, s mint tevékeny tanácstag összefogó szervező­je volt a Kistemető utcában a nagyobb terhelés alatt sem rogyadozó, szilárd alapokra épült úttest tartós bitumene- zésének. Az utca lakóinak értékte­remtő összefogása példamutató lehet. Elnöke a községi sport­körnek, ahol a sport, az egész­séges testedzés valóságos tö­megmozgalommá vált. Ebből a szemléletből táplálkozik az egyre szebb1 eredményeket el­érő, szakosztályokon belül mű­velt versenysport is. Megszűnt ugyanis a községben a labdarú­gás egyeduralma, megkereste, megtalálta azokat a lelkes se­gítőtársakat, akiknek megbe­csült szakmai irányítása alatt egyre népesebbé, eredménye­sebbé vált a tenisz-szakosztály működése. Bajnoki mérkőzé­seket játszanak a kézilabdás lányok, a főként általános isko­lásokból álló birkózószakosz­tályban is sok a tehetséges gyerek, akikkel majd nagy versenyeken is találkozhatunk. Persze, nem ez az igazi cél. Megteremtette a zavartalan működéshez szükséges feltété-. leket is. Párja alig akad a kívánalmaknak megfelelő ki­egészítő helyiségekkel ellátott labdarúgópályának, mellette készül a futópályával ölelt ed­zőpálya is. Első osztályú mér­kőzések lejátszására is alkal­mas a bitumenes kézilabda- pálya, hamarosan birtokba vehetik a második teniszpályát is, tágas a tornaterem, ahol a birkózópalánták kapnak ké­nyelmes otthont. Ez a mozgékony, fiatal orvos, aki az egészségügyi szolgálat­nak is elismert szakembere, amikor azt kérdem, mikor pi­hen, meglepően egyszerű a vá­lasza: amikor dolgozom. Kiss Sándor Kézilabda, tenisz Vereség Nem volt hangos az ováció Üllőn vasárnap, a kézilabda- pálya körül. A Monor—Budai járás összevont II. osztályában az igen színvonalas játékkal kirukkolt Zsámbékkal szem­ben, 15—10 arányban alulma­radtak. A megyei II. osztályban ver­senyző teniszcsapat is vere­séget szenvedett az összeszo­kott, jó játékot mutató daba- si együttestől. A vendégek jobbak voltak A Tápióvölgye női és férfi­csapatai legutóbb otthonuk­ban fogadták ellenfeleiket. Az ifjúsági női mérkőzésen a vendég fótiak 28-11-re le­győzték a hazaiakat. A mezőny legjobbja Mi- sinszki Hajnalka (Űri) volt. aki egymaga tíz góllal terhelte meg az ellenfél hálóját. A felnőtt női mérkőzése'“ izgalmas csatában 18-17-re győztek az úriak a fótiak el­len. Góldobók: Arnics Judit (7), Fehér Erzsébet, Merczel Má­riáéi—4), Varga Csilla, Torna Beáta, Szécsényi Bernadett (1-1). A férfiak ellenfele a Kos­suth KFSE volt. A rutino­sabb vendégek különösen a második félidőben játszottak fölényben, s 8-5-ös vezetés után 21-11-re győztek. A me­zőny legjobbja Nagy László, a helyiek kapusa volt. . ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents