Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

1981. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK A cél a körülmények javítása volt Már nincsen ok a panaszra Új rendelő, óvoda, épülő lakások Nem mindegy, hogy hogyan élünk! Hát persze, hogy nem, vágná rá mindenki, aki hall­ja. A MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzeme másfél évti­zeddel ezelőtt nem állt a helyzet magaslatán, legalábbis ami az élet és munkakörül­ményekről való gondoskodást illeti. Kevés volt a bölcső­dei és óvodai hely, elavult az orvosi rendelő, s ki tudná még felsorolni az akkori gon­dokat. Megelőzés Cyepessy Ferenc termelési főmérnökkel és Somodi Fe­renc munkaügyi és szociális osztályvezetővel arról beszél­getünk, hogy mit változott a helyzet az azóta eltelt idő­szakban: — Jelenleg már két rende­lőnk van — az újabb társa­dalmi munkával épült —, ahol két főállású üzemorvos kíséri figyelemmel a dolgozók egészségi állapotát, de fogor­vosunk és hetente, bőrgyógyá­szati szakrendelést is igénybe vehetnek az arra rászorulók. De nemcsak a meglévő be­tegségeket szeretnénk gyó- gyíttatni, hanem igyekszünk a munkahelyi ártalmakat is csökkenteni. Régebben a szű­rővizsgálatok elég gyakran ta­láltak nagymértékű ólomlera­kódást egyes munkások szer­vezetében, akik a vasúti kocsik alapozásánál, festésénél, a vázszerkezet bontásánál dol­goztak. Azelőtt ezeket az em­bereket más munkahelyre irányítottuk. Két év óta azon­ban kidolgoztunk egy új technológiát, amely az ólom­szennyezést a minimumra csökkenti. Az eljárás gazdasá­gi haszna sem jelentéktelen, jóval rövidebb idő alatt készül el egy-egy vasúti kocsi — (nondja Gyepessy Ferenc. — Évek hosszú során át — vette át a szót Somodi Fe­renc — nagy gond volt dol­gozóink gyerekeinek bölcső­dei és óvodai elhelyezése. Ma már ott tartunk, hogy min­den gyermeket fel tudunk venni, sőt még marad is he­lyünk. Űj óvodánk épült, s a bölcsődét bővítettük, és így nemcsak a gyári dolgozók, hanem a Dunakeszin lakó vasutasok gyerekeit is el tud­juk helyezni. Ezekben a léte­sítményekben a pedagógiai munka minden feltétele adott, sőt, amire különösen büsz­kék vagyunk, óvodánkban még tornatermünk js van. A be­szédhibái gyerekek mellé lo­gopédus szakembert is alkal­mazunk. Kölcsönök — Megoldódott az egye­dülálló, munkásszállást igény­lő dolgozóink gondja is — folytatja Gyepessy Ferenc. — Jelenleg két munkásszálónk van. Az egyik, a modernebb 200 személyes, négyen laknak egy-egy szobában, minden emeleten külön televíziósszo­ba, lent a földszinten sport­eszközök, rex, pingpong, könyvtár áll rendelkezésük­re. — Ügy tervezzük, hogy a Kossuth Lajos és Széchenyi István Tudja-e azt, hogy... . Alagpuszta 1819-ben né­pesült be újra a törökdúlások után. A betelepülés két csa­láddal kezdődik és 1827-ben már kilenc család él a pusz­tán. A fejlődésre mi sem jel­lemzőbb, minthogy az 1828-as összeíráskor Dunakeszin 280 igás ökör, 100 hámos ló, 76 fe­jős és 23 meddő tehén, vala­mint 27 sertés után adóztak. Az adófizető házak száma ek­korra már 129, s hogy a kis­ipar sem hiányzik, azt jelzi, hogy 5 mesterember is dolgo­zik a faluban. A főleg mezőgazdasági mun­kából élő lakosságnak új ke­reseti lehetőség nyílik 1844 nyarán. Ekkor indul meg a Pest-Buda—Vác közötti vas­útépítkezés. Az akkori szoká­soknak megfelelően csak Szent Mihály-naptól (szeptember 29.) Szent György-napig (április 24.) vállaltak munkát, ám a téli időszakban így mégis szép pénzkeresethez jutottak. A ko­rabeli feljegyzés így'szól: „Dunakeszi népét 1845. év­ben is a vasúti munka foglal­ta le. Igen kedvezett az idő, a tél olyan lágy .volt, hogy csak Gyertyaszentelőkor volt vala­mi fagy, február végétől me­gint a legkellemesebb idő kö­vetkezett, így a vasút nagy­szerű, bámulatos sebességgel készülve bő keresetet nyújtott mindenkinek.” Magyarország első vasútvo­nala 1846-ban készült el. Az első szerelvény — amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott — csak Du­nakeszin állt meg. 1848-ban, a téli hadjárat idején itt utazott keresztül Görgey Artúr, majd 1849-ben, a győztes isaszegi csata után, itt vonultak át a honvédcsapatok, a váci és nagysallói csataterekre. Saj­nos, a szabadságharcot leverő orosz csapatok is igénybe vet­ték később ezt a vasútvonalat. Bár a jobbágyság már 1848- ban megszűnt, a környékbeli földek csak 1862-re kerültek a község lakóinak tulajdonába. A feljegyzések szerint egyet­len parcella sem maradt par­lagon, a legrosszabb homokot is megművelték. A jármos ök­rök helyett lovakat vásároltak, s a vasút vonalától egészen Fótig szőlőt ültettek. Ezek nagy részét a múlt századi nagy filoxérajárványok ki­pusztították ugyan, de kisebb területeken még 1930-ban is erről szüreteltek. Az 1870-es években Dunakeszi lakosai voltak Magyarországon a pa­radicsomtermelés úttörői. Meghonosítója Kiss Lászlónér 1872-ben ültette el az első tö­veket. A századfordulón már nagybani termelés folyt. 1877- ben Dunakeszi falu. Hozzá­tartozott Kis- és Nagyalag- puszta, vasútállomása,' távira­ti állomása és postája volt'. A fejlődés következő állo­mása 1880-hoz fűződik. Ekkor újabb — nem mezőgazdasági jellegű — kereseti lehetőség­hez jutott a falu lakossága. Ekkor épül a Fővárosi Víz­mű és a Duna gátrendszere. Az eddig csak legelőnek és kaszálónak használt árterüle­tet alkalmassá teszik műve­lésre, s így újabb, zöldségter­mesztésre is használható föld­területhez jutnak. 1890-től építkezni kezdett a Lovaregylet is Alagon, terüle­tének egy részét erdősítette és vízmüvet épített. 1898-ban új iskola épült 4 tanteremmel. S ezzel zárült Dunakeszi XIX. századbeli mozgalmas korsza­ka. Következő számunkban városunk XX. századi törté­nelmével foglalkozunk. (Forrás: Dunakeszi Krónika) Moziműsor hét napra Vörös Csillag Filmszínház: Majmok bolygója (17—22.), Végzetes aranyrögök (19—20), Zsaru vagy csirkefogó (24— 27). József Attila Filmszínház: Osceola (20), A kis rendőr nagy napja (21), Pantaleon és a hölgyvendégek (23), Vadem­ber (24). régi munkásszállást — ha si­kerül — garzonlakásokká alakítjuk át fiatal házaspá­rok részére, hiszen sok fiatal dolgozik nálunk, akinek nincs önálló lakáSa. Vállalatunk egyébként kamatmentes köl­csönnel is‘segíti az építke­zőket és a lakásvásárlókat, ál­talában 100—120 ezer forin­tot adunk 15—20 éves távra. A szociálpolitikai feladatok között ezt a tevékenységet ki­emelkedően fontosnak tart­juk, s a hatodik ötéves terv időszakában évente 1 millió 200 ezer forint kölcsönt tu­dunk majd adni. Azokat pe­dig, akik maguk építik ott­honukat bontott anyaggal, fuvarral, betonkeverő géppel tudjuk segíteni, Üdülés — Érdemes néhány mon­datot ejteni — vette vissza a szót Somodi Ferenc — vál­lalati üdülőinkről is. Boglár- lellén vízparti üdülőnk van, amelyet most újjítottunk fel, gyakorlatilag teljesen újjáva­rázsoltuk. Ez természetesen vállalati kezelésben van, de a beutalásokat a szakszervezet intézi. Általában tíznapos tur­nusok vannak, szemben a királyréti hétvégi házunkkal, ahová egy hétre mehetnek pi­henni dolgozóink. Aki fürdő­re vágyik és nen> szabad víz­re, annak is tartogatunk aján­latot. Komáromban a Thermál fürdőnél van egy faházunk. A külföldi üdülés sem ritka­ság, az NDK és csehszlovák vasutakkal kiépített jó kap­csolatunk abbán is megnyil­vánul. hogy sűrűn szervezünk csereüdültetést. Mindent össze, vetve két vagy három éven­ként sora kerül minden dol­gozónk valamelyik üdülési formánál. Tulajdonképpen', mindenünk megvan, amire szükségünk lehet. Apróbb-na- gyobb bővítésekre, javítások­ra lesz csak szükség, így pél­dául az 1500 adagos kony­hánk tüzelését állítjuk át olajról gázra és a bölcsőde öltözőit építjük újjá. ^KESZI íwían A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kevés zöldborsó, sok málna Régi gépből — új gyártósor Sokan azt mondják, hogy az idei évben a mezőgazdasági termés gyengébb volt a tava­lyinál. A Dunakeszi Konzerv­gyár termelési osztályvezetője, Halmos Attila, nem minden­ben osztja ezt a véleményt: — Igaz ugyan, hogy a sze­zon kezdetén rosszak voltak a kilátások, de később behoz­tuk az itt szerzett lemaradást. Nálunk a konzerviparban a zöldborsóval kezdődik a mun­ka, s ebből valóban — orszá­gosan is — igen rossz volt a termés. A tervezett 3500 ton­na helyett mindössze 2000 ton­nát tudtunk felvásárolni, s ez — mint a számok is mutat­ják —, jóval elmarad a vára­kozástól. Fő oka a szárazság volt. Mással azonban sikerült pótolni ezt a lemaradást, így például a tervezett 180 tonna szamóca helyett 220 tonnát vásároltunk, s így eleget tud­tunk tenni a jelentkező na­gyobb mennyiségi és minőségi igényeknek. Ebből főleg dzsem­alapanyagok és tejipari sűrít­mények készültek, például a közkedvelt gyümölcs joghur­tokhoz is ezt használják fel. — A cseresznye- és a meggytermés szintén sokkal jobb volt a vártnál. Minősé­gét és mennyiségét tekintve egyaránt elégedettek vagyunk, hiszen cseresznyéből 130 he­lyett 265 tonnányi jutott gyá­runknak. A viszonylag — a zöldborsó kiesése miatt — ki­sebb feladatok és bizonyos üzemszervezési intézkedések folytán ebből — egyliteres csomagolásban — azonnal tudtunk készárut gyártani, az előző évek gyakorlatával szemben, amikor erre az idő­szakra csak a félkész terme­lés volt a jellemző. Meggyből a dupláját tudtuk a tervezett­nek felvásárolni, s ebből a mennyiség felét diabetikus befőttnek készítettük el. — Az igazi nagyüzem a málnával indult be. 990 tonna Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Lőrincz József Sós Zsuzsannával, Vár­tok Gábor Antal Borsos Erzsé­bettel, Kovács István Herde Máriával, Kovács István Zalay Katalinnal, Szurkos Sándor Trokán Erzsébettel, Bozó Ottó Búzái Zsuzsannával, Rapcsák Sándor Bogácsi Etelkával. Elhalálozott: Tóth József (Engels u. 24.), Kovács István­ná Csíkhegyi Jolán (Szabad­ság u. 5.), Kovács Sándorné, Mezei Anna (Tisza u. 50.), Ze- lei Pálné Madarász Erzsébet (Tiszafüred, Baross u. 22.). A múltból a jelenbe Bontják a régi házakat a Tanácsköztársaság útján, mögötte pedig már ott magasodik az új lakótelep. A régi téglákból azonban új öröme lesz a dunakeszi úttörőknek. A KÍSZ-bizott- ság — társadalmi összefogással — a bontási anyagból építi fel az új úttörőtábort. helyett 1350 tonna érkezett hozzánk, s ennek majdnem teljes mennyiségét tőkés ex­portra tudtuk szállítani, hűtött málnapulp formájában. Saj­nos, technikai és kereskedelmi lehetőségeink nem teszik lehe­tővé, hogy tovább dolgozzuk fel a beérkező málnát. A pia­ci kondíciók nem biztos, hogy olyan kedvezőek lennének, mint így. — Az idén új feladatokat is tűztünk magunk elé. A Duna­keszi Konzervgyárban először dolgoztunk málnával, szamó­cával és ribizlivel. Ezt eddig a budapesti, Földvári úti tele­pünkön végezték. Az új gyár­tósorunk, amelyet régi gépek­ből, de új tapasztalatok alap­ján állítottunk össze, jól vizs­gázott, így elmondhatjuk, hogy elégedettek lehetünk az idei szezonnal. Most az utolsó nyári gyümölcsök érkeznek je­lenleg: a szilva és a körte. Jö­vő hét hétfőre pedig már va­lószínűleg ezekkel is végzünk. Irány az áruház Sokáig vártunk a dunaiteszi áruház megnyitására, ám nem hiába. Persze, ha csak a dn- nakesziek járnának ide, a ke­reskedőknek „felkopna az ál­la”. A szellemes útjelző tehát mindenkit hívogat, erre tessék, itt az áruház. Háromszázötven versenyző Sikeres városi sportnap Mint már jeleztük, múlt hét szombatján rendezték meg a szokásos városi sportnapot a DVSE sportpályáján. A városi sportnap a szakmaközi bizott­ság szervezésében zajlott, s az üzemek szocialista brigádjai­nak küzdelméhez kapcsolódott a város KISZ-fiatalsága is. A KISZ-esek az ifjúmunkás és szakmunkástanulók olimpiájá­ra készültek, s itt dőlt el, kik képviselik Dunakeszi színeit szeptember 20-án a megyei döntőn. A megnyitón részt vett Rónai Árpád, a városi pártbizottság első titkára és Villási László, a városi tanács elnökhelyettese is. A versenyt Papp József, a. szakmaközi bi­zottság titkára nyitotta meg. Eredmények: Atlétika: 100 m: Fetting Miklósné (Járműja­vító), Molnár Ferenc (Jármű); 200 m: Báder Katalin (Jármű), Molnár Ferenc (Jármű); 400 m: Báder; 1500 m: Kapósa László (201. isk.). Távolugrás: Báder, Molnár. Súlylökés: Horváth Sándor­né (Jármű), Vásárhelyi György (Jármű). Magasugrás: Báder, Szedla- csek István. Asztalitenisz: női egyéni: Fazekas' Ferencné, Venczel Hajnal (Konzervgyár), Je­szenszky Jánosné (Konzerv­gyár), Suplicz Judit (Jármű). Férfi egyéni: Molnár Sándor (Konzervgyár), Kocsis Gábor (Jármű), Kecsmár László. Sakk: férfi egyéni: Majoros Zoltán (Konzervgyár),* Nádas- di Attila, Hönsch Pál (Jármű- sök); női egyéni: Ádámi Zsu­zsa, Terbe Erika (Gimn.). Lövészet: ifjúsági női: Du­gonics Katalin, Szabó Erzsébet, Takács Ágnes (gimn.), ifjúsági fiú: ifj. Solymosi Lajos, Pál András, Földesi Miklós, fel­nőtt női: Holló Ágnes, Báder K., Darvast Pálné (Konzgy.); felnőtt férfi: Szoták András (Jármű), Szabó Imre (Mecha­nika), Jambrik Zoltán (Jár­mű). Labdarúgás: Barátság lakó­telepi tömegsport, Jármű KISZ VIII. alapszerv., Szabadságli­get. Tollaslabda: női egyéni: L. Juhász Anna, Varga Rozália, (Mechanika), férfi egyéni: Haulik Ferenc (Mechanika), Borszéki Péter, Augusztin Gusztáv (Gimn.). Pontverseny­ben: Járműjavító, Gimnázium, Mechanika. Kézilabda: női — Közért, Mechanika, Gimnázium a sor­rend; férfi — Járműjavító, Mech. Labor, 201. sz. isk. HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK ­John Lennon élete. Ma 18 órától a művelődési központ színháztermében diaporáma- műsort rendeznek a nemrégi­ben tragikus körülmények kö­zött elhunyt beatzenész életé­ről. A műsor vezetője Wilpert Imre lesz. Tízen Túliak Társasága. Kedden, 22-én-17 órától az ál­talános iskolák felső tagozato­sai részére a Tízen Túliak Tár­sasága jön házhoz a művelő­dési központ színháztermébe. A műsorban közreműködik Dévényi Tibor lemezlovas, Nagy Éva gitáros, énekes és Takács Roland bűvész is. Kismamaklub. A Vöröske­reszt városi bizottsága és a József Attila Művelődési Köz­pont közös szervezésében kis­mamaklub indul. Minden pá­ratlan hét csütörtökén 15 órá­tól látogatható, megfelelő szá­mú jelentkező esetén a gyere­kek részére — a klubfoglalko­zás időtartama alatt — fel­ügyeletet biztosítanak. Gyermekszínpad. Szeptem­bertől gyermekszínpad indul, amelyet Béri Eszter tanítónő vezet majd. Elsősorban a felső tagozatos gyerekek jelentkezé­sét várják, érdeklődni lehet a művelődési központ irodájá­ban, munkanapokon 10-től 17 óráig. Disco-táncverseny. Ma, pén­teken 18 órától tartják a Jó­zsef Attila Ifjúsági Klubban a disco-táncverseny döntőjét S egyúttal játékos sportvetélke­dőre is sor kerül a városi klu­bok tagjainak részvételével. Az oldalt írta: Kovács Attila Ernő Fotó: Barcza Zsolt >

Next

/
Thumbnails
Contents