Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

6 "xJCirinn 1981. AUGUSZTUS 4., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Ki fizesse a kárt? A félmilliomodik kötvény Újítások, termelési újdonsá­gok szerepelnek e heti össze­foglalónkban. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság lapjában a csepeg­tető öntözés terjedéséről ol­vashatunk. A gazdaságos módszer világviszonylatban is rövid múltra tekinthet vissza. Elsősorban a vízhiánnyal küz­dő területeken alkalmazható nagy haszonnal. De miért olyan fontos hasznosítása Magyaror­szágon? A műanyag csőbe fúrt lyukakon cseppenként jut a gyökerekhez a nedvesség. Az így adagolt viz szinte vesz­teség nélkül kerül a talajba, s egyenletes nedvességet biztosít. Hasznos a dimbes-dombos területeken is, előnyei közé sorolható, hogy a csövekben csak minimális nyomásra van szükség. Pest megyében — a ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezet 200 hektáros gyü­mölcsösében is eredményesen alkalmazók a módszert, s idén újabb hetven hektárra fekte­tik le a csöveket. A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár váci gyárának kitün­tetett újítóját mutatja be a Kazánok mestere című írás. Braunsteiner Gyula húsz éve egymás után készíti újítá­sait, s a gyári kimutatás sze­rint — különösen az utóbbi esztendőkben —, nagy haszon­nál. A festődében tőkés im­portot helyettesít az általa ki­ötölt lágy vizes eljárás, tavaly egy régi salakozó berendezést alakított át hetvenezer forin­tos haszonnal, de a legtöbb újítása a kazánházban dolgo­zók munkáját teszi könnyebbé, gazdaságosabbá, biztonságo­sabbá. Innen a ráragadt név, s az írás címe: A kazánok mestere. Szakmáját szerető ember, Marton István nagykátai szer­számkészítő vall munkatársai­ról, magáról a gyáregység ügyes-bajos dolgairól a Tele­fongyár dolgozóinak lapjában. Közfigyelemre érdemes az is, amit a helyi újítómozgalomról mondott a riporternek. , — Újítással foglalkozik-e a gyáregység szerszámkészítő csoportja? — Nem nagyon, mert nem vagyunk elégedettek az újítá­sok átfutási idejével. Hevesi Lajos kollégámnak volt ugyan egy újítási javaslata, de nem tudom mi lesz vele, mert vi­tatkoznak a hasznosságán. Pe­dig évek óta az ő ötlete alapján folyik a gyártás az újítási ja­vaslatban leírt módszer sze­rint. Talán ha gyáregységi ha­táskörbe kerül az elbírálás, ak­kor érdemesebb lesz. Minekünk nagyobb öröm a mostani újítási huzavonák he­lyett, ha valami jó ötlet alap­ján a termelést segíthetjük, jobb érzés az, ha tudjuk, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy töb­bet és jobbat tudnak termel­ni a gyártó üzemrészek.” Egyetértek Marton Istvánnal. Mi más marad az újítónak, ha nem fizetik meg a már a gya­korlatban is bevált ötletért a díjat: mint a dicsőség. Cs. A. Á képen önfeledten játszó két kislány, Barad Márta és Magdolna legújabb babájával ismerkedik. A jópofa alabár- dos az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának aján­déka. Ráadásként kapták a gyerekek, abból az alkalomból, hogy szüleik az Állami Bizto­sító félmiüiomodik kötvény­tulajdonosai Pest megyében. Ez a kötvény kétszeresen is tiszta haszon a maglódi famí­liáinak. Egyfelől, mert tűz, vil­lám, robbanás, földrengés, szélvihar, jógvihar és még jó néhány más kár esetére bizto­sítja a családi házat és a mel­léképületeket, a lakás beren­dezéseit, a ház körül tartott áll altokat, és a különböző fel­szerelési .tárgyakat. A félmil­liomodik Pest megyei biztosí- tási-kötvénytulajodnos az Ál­lami Biztosító figyelmessége­ként egyszer s mindenkorra ingyenesen jutott ehhez az előnyös szerződéshez. Megéri vagy nem? Az épület és lakásbiztosítás csepp a tengerben. Ha csak a legfontosabb biztosítási for­mákat is vesszük számba, ak­kor is úgy kétszáz féle között válogathatnak a vállalatok, szövetkezeteik, magánszemé­lyek. De érdemes-e egyálta­lán költeni a biztosításra? La­kásbiztosítás esetén a válasz kézenfekvő. Havi húszegyné­hány forintért az ember a nyugalmát vásárolja meg, hi­szen sokszor évtizedek mun­káját védi a csekély összegű biztosítással. Egy nagyüzem, például egy termelőszövetke­zet, állami gazdaság azonban milliókat is költhet sok száz milliós vagyonának,\ vagy a termésből eredő évi nyereség megóvására E kérdést évről évre ala­posan megrágják a nagyüze­mek vezetői, irányító testüle­téi. Volt arra is példa, hogy egyik, egyébként kiváló ered­ményeket felmutató állami gazdaságunkban úgy vélték, jobban jönnek ki akikor, ha minimálisra csökkentik az ilyen kiadásokat. Két éven keresztül egymást érte a baj. Volt jég és szélvihar, belvíz. Már-már a gazdaság létét fe­nyegette a sok kár, s termé­szetesen, amikor sikerült talp­ra állni, ismét azonnal meg­kötöttek minden korábban le­mondott biztosítást. Dr. Lu­kács Ferenc, az Állami Bizto­sító Pest megyei igazgatója szerint az idei tavaszi zár­számadáson előfordult, hogy az egyik szövetkezetben a be­számolóját soroló, elnök az őket ért károkat .kesernyésen .jellemezve azt mondta: idén a biztosító az egyik főágazattá nőtte ki magát nálunk. Megyénk sokféle természeti kárral veszélyeztetett. Előfor­dul belvíz, árvíz, gyakori a jégverés, a szélvihar. Nagy­üzemekben is keletkezhet, s óriási értékeket pusztíthat a tűz, vagy robbanás. Tavaly a Lenfonó és Szövőipari Válla­latnak 8 millió 900 ezer forin­tos, a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnak 3 millió 800 ezer forintos tűzkárért fizetett a biztosító. Kilencmilliós pusz­títással járt a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet­ben a szélvihar, ezt is a biz­tosító vállalta magára. A kira­gadott példák meggyőző ere­jűek. Mégis sokszor hallani mezőgazdasági szakemberek körében, hogy sokba kerül a biztosítás. Vajon mennyi az igazság az ilyen vélekedésben? Valamennyien úgy vagyunk vele, igyekszünk takarékosan bánni a pénzünkkel. Nem tesznek másként azok sem, akik jó gazdái vállalatuknak, szövetkezetüknek. A biztosító Vizek pari/án — horgászhatta! Szép fogás A horgászok — a szak­« emberek véleményének ellenére — a busa hazai vizekbe kerülésekor szin­te örömujjongásban tör­tek ki. Az amur példájá­ra gondolva ugyanis ab­ban reménykedtek, hogy ez a gyorsan növő, ízletes hal is hamarosan, felkerül a zsákmány- listára. Azóta persze a lelkesedés csök­kent valamelyest, de a legcsökönyö­sebbek nem adják fel: hátha a busa egyszer nemcsak a víztisztító szerepét tölti majd be, hanem rendszeresen raj­taveszt a horgon is. Egyelőre azonban inkább csak vélet­len, általában külső akadásokról érkez­tek hírek, de a vizek partján beszélnek olyan emberekről is, akik állítólag — szabályosan! — akkor fognak busát, amikor akarnak ... Balázs József horgásztársunk a dél­egyházi, új hártyám, gombai vizeken a mesterek közé számít, mégsem állítja, hogy nem a szerencse szegődött mellé a közelmúltban a Gombai-tavon: — Bedobtam az egyik botot, etetőko­sárral, két horoggal, pufókával csaliz­va. Feltettem, beállítottam a jelzőt, nyúltam a másik botért. Már éppen do­básra készülődtem, amikor finoman megremegett a jelző, picit meglazult a zsinór, azután hirtelen megindult az egész szerelés a víz felé. Még mindig megvan a nyoma a zsinór égette sebnek a kezemen ... Kicsit elszórakoztunk egymással, azután, mikor elfáradt, a vízbe ugorva a partra dobtam. Ott újra megvadult, s csak a fapapucsommal sikerült megszelídíteni”... A hal súlya 13,9 kilogramm volt, s a lassan csodacsalinak bizonyuló Pufókát szippantotta be ... Vándorolva Nyár van, vándorhorgászat ideje. A kedvelt horgászvizek némelyikéről adunk most új híreket, aktuális tudni­valókat: Százhalombattán, a Dunamenti Hő­erőmű meleg vizét a Dunába hozó Ben- ta torkolatánál egész nyáron érdemes harcsára, balinra, paducra, a tilalom végétől márnára horgászni, néha ter­metes amurok borzolják a keszegezők idegeit, ponty is akad a Duna vissza- forgóiban. Eddig többnyire a szállás, ellátás volt inkább a gond. Ezen segí­tett az ercsi Ságvári Halászati Terme­lőszövetkezet, amikor átvette az elha­nyagolt horgásztanyát, és rendbehozva a horgászok szolgálatába állította. Jú­nius elejétől van már kőházban is szobaszállás, a tanya udvarán sátorozá­si lehetőséget is biztosítanak, a tanyán horgászbolt, és halételeket árusító bü­fé is működik. Részletesebb informá­ciókat Nyitrai Lajos halőrtől lehet be­szerezni, napijegyügyben is. A tanya megközelítése: a 6-os főútról a Dunafü- redi Halászcsárda felé kell menni, majd előtte a Barátság utcán balra kell haj­tani, és máris a Benta torkolatánál va­gyunk. Járművel nem rendelkezőknek: Budapestről vagy Pusztaszabolcsról Százhalombattáig vasúttal, a vasútállo­mástól busz visz a Halászcsárdáig, ahonnan a védőtöltésen másfél kilomé­ter gyalog a horgásztanya. Tasson, a Ráckevei-Duna-ágat záró alsó zsilip alatti, ötös és hatos számú vízterületeken a Pest megyei Mohosz Intéző Bizottság új horgászrendet lép­tetett életbe. Eszerint egész évben sza­bad minden nemeshal fogása, tehát nincs tilalom, csak az őszi haltelepítés­kor, a süllőből pedig méretkorlátozás nélkül fogható 3 darab, ezután viszont a süllőzést be kell fejezni. Horgászni reggel 5-től 22 óráig lehet, a horgászás megkezdése előtt az autóparkolónál, a halőrháznál be kell jelentkezni, és csak az ott kapott fémbilétával szabad hor­gászni. A napijegy ára 90 forint. A víz megközelítése: Solt vagy Budapest felől az 51-es főúton, a 60-as kilométerkő mellett tábla jelzi: „Dunához”. A jel­zett úton a védtöltésig kell hajtani, azon jobbra fordulni, majd itt is a „Halászcsárda” táblát követve a víz­ügyi telep kapujához jutunk. A kapu­őrt tanácsos megkérdezni az először ar­ra járónak, hogyan jut el a halőrház- hoz. Jármű nélkül e vízre ne menjünk, mert csak Ráckevéról jár oda elég hosszú menetidejű hajó, hétköznap buszközlekedés nincs, a legközelebbi vasútállomás több mint tíz kilométer! SMyára esélyek Nyáron minden lehetséges, de min­dennek az ellenkezője is. Ezt különösen azok a horgászok tapasztalhatják, akik egyszerűen nem tudnak beletörődni ab­ba, hogy „nem eszik a hal”, és nem ülnek egész nap tétlenül, hanem addig kísérleteznek, amíg kiderül: igenis, hogy eszik, legfeljebb nem azon a he­lyen, mélységben, vagy módon, ahogy próbáljuk. Lássunk néhány példát: a szakiroda- lom szerint, ugye, ilyenkor a süllő az mélyebb, hűvösebb vizeket keresi, az oxigéndús akadókat. Amikor azután a víz tetején, harcsakanállal a ráckevei Duna-ág alsó részén kilenckilós, a du- naföldvári holtágban az alig combig érő vízben villantóval nyolckilós süllőt fogott egyik vagy másik ismerősöm, ak­kor mindenki legyintett: véletlen... Hát nem az! Nézzük például a tassi zsilipet: mély a víz, oxigéndús is — és legutóbb egy óra alatt négy süllőt akasztottam meg a szélvízen húzott ba- linólommal — a legnagyobb három ki­ló körüli volt, sajnos, lemaradt. Ami­kor még lehetett a zsilipben is horgász­ni, kánikulai nap, alkonyat felé a zu­bogó zsilipkamra tetején táncoltatott balinólommal is fogtam süllőt. A du- naföldvári holtágban sem egyedül jött villantóra a süllőóriás barátomnak, egy hét alatt fogott vagy nyolc jó fogast..'. A harcsáról viszont azt tartják: ke­ressük a legmélyebb vízen, kuttyogtat- va, vagy szélcsendes időben feljön a víz színére. Általában ez is igaz. Még­is, sorozatos tapasztalat minden jó har­csás vízen júliusban—augusztusban, hogy a nád mellett, a méteres vízben, úszóval, kishallal jó néhány nagybaju­szát lehet fogni... A pontyot mindenki távolságra do­bott fenekezővel keresi, vagy csónak­kal, a mély vízen. És csak aki próbál­ta már, az tudja, milyen izgalmas já­ték rekkenő délben, a parti bokrok-fák árnyékában, keszegezővel megfogni egymás után két-három sárgahasút, gyúratlan kenyérbél-csalival. Az amur is ugyanígy az árnyékban „hűsöl”, Ci- kolán például, az egyes tavon szinte „menetrendje” van dél körül: ahogy rö­vidül az árnyék a part felé, úgy jönnek kijjebb a növényevők is. Ugyancsak ci- kolai vagy fehérvárcsurgói tapasztalat a következő: a pontyok csapatostól úszkálnak a víz színén, hátuk, hátúszó­juk kilátszik. A horgászok dühöngenek: oxigénhiány van, pipál a ponty, nem eszik. Hát — fenekezőre nem is. De — ha elérjük — dobjunk húszas zsinórral az úszkáló csapat közé, úszóval, húsz­centis eresztékkel egy laza kenyérda­rabkát. Ha nincs öt perc múlva szakí­tásunk, akkor szerencsénk van, mert a szákban van a „nem evő” ponty, ame­lyik dehogyis az oxigénhiány miatt van a víz tetején, hanem egyszerűen azért, mert valamilyen apró víziélőlény éppen ott rajzik. (Ha nincs oxigén, akkor cuppogva pipál a hal, szája időnként kint van a vízből. Ha viszont csak a hátát látjuk, akkor éppen táplálkozik...) K. S. adatai azonban azt bizonyít­ják, hoigy Pest megyében pél­dául a mezőgazdasági nagy­üzemekben több a biztosítás­ból eredő bevétel, mint a kiadás. Az elmúlt öt ösztendő alatt a befizetett díjak 1 mil­liárd 727 milliót tettek ki, míg a kártérítésekből a mezőgaz­dasági nagyüzemek bevételei meghaladták a 2 milliárd 30 millió forintot. Érdemes szá­molni. Saját érdekükben S számolunk mi is vala­mennyien, amikor a számtalan biztosítási forma közül kivá­lasztjuk azokat, amelyek a mi nyugalmunkat biztosítják. Szó esett már az egyik legelter­jedtebb formáról, a lakásbiz­tosításról. Pest megyében 309 ezer 400 lakás van, közülük 209 ezer 300 biztosított. Kis- híján nyolcvan százalékukra a legkorszerűbb lakásbiztosí­tási formát kötötték meg. Hogy miért? Az Épület- és Lakásbiztosítás ugyanis lé­nyegesen több kár ellen nyújt fedezetet. Ugyancsak a korsze­rű biztosítási formák közé so­rolható a Mezőgazdasági Épü­let- és Lakásbiztosítás, amely az előzőeken kívül a háztáji gazdaságban bekövetkező ká­rok ellen is védelmet nyújt. Pest megye természeti szép­ségei sokakat csábítanak ar­ra, hogy nyaralót, hétvégi há­zat építsenek a Dunakanyar­ban, a Ráckevei Duna-ágban, a Börzsönyben, vagy a Pilis­ben, esetleg éppen az Alföld szép tájain. Az év 52 hetéből azonban mindenki csak né­hányat tölthet nyaralójában Olykor hetekre is kénytelen a tulajdonos őrizetlenül hagyni kedvenc tanyáját. Sajnos, szo­morú statisztikák bizonyítják, hogy a nyaralókban gakoribb a kár, mint például a zárt te­lepüléseken levő lakóházak­ban. Aki nyugodtan akar gon­dolni a hétvégi házára, az akár Pest megyében, akár ál­landó lakóhelyén köthet nya­ralóbiztosítást. Ez a koráb­biakban sorolt kárfajtákhoz hasonlóan többek között betö­réses lopás, rablás miatti ká­rokra, az ezzel kapcsolatos rongálásokra is fedezetet nyújt CSÉB. Kevesen vannak, akik fülében nem cseng isme­rősen ez a rövidítés. Termé­szetesen a Csoportos Éleit- és Balesetbiztosításról van szó, a Pest megyében a legnépszerűbb biztosítási formáiról. Hogy mennyire közkedvelt ez a biz­tosítási módozat, md sem bi­zonyítja jobban, hogy a me­gyében dolgozó 258 ezer 500 aktív dolgozó közül 211 ezer 500-nak van CSÉB-je. Sőt, közülük 66 ezer 400-an már a legújabb Csoportos Élet- és Balesetbiztosítási formával, a CSÉB 80-nal rendelkeznek. Ez ugyanis az élet- és balesetbiz­tosításon kívül fekvőbeteg­gyógyintézeti, ápolási biztosí­tás mellett rokkantsági, nem balesetből eredő betegállomá­ny i„ nyugdíjazási szolgáltatást és gyermekszületési térítést is nyújt. Havi díja 80 forint, de ezért halálesetkor 60 ezer, százszázalékos rokkantság esetén 150 ezer forintot, nyug­díjba vonuláskor 4 ezer, szü­lés után ezer forintot fizet a biztosítottnak, illetve család­jának. Segíséget nyújt rok­kantnyugdíjas állományba helyezéskor, kórházi ápolás­nál, betegség vagy baleset esetén. Bár az egyik legrégibb biz­tosítási forma az élet biztosí­tás, mégis sokán nem ismerik (jól szolgáltatásait. Pest me­gyében 18 ezer 700-an jól tud­ják: az életbiztosítás a megta­karítás egyik formája, hiszen aki ilyen biztosítást köt, a szerződés lejártával kamatos­tól kapja vissza pénzét, ha pedig váratlan tragédia érné a biztosítottat, úgy jelentős anyagi segítséget ad a család­nak. Ez alkalommal csak a leg­fontosabb életbiztosítási for­mákra hívjuk fel a figyelmü­ket Segítség a családnak A vegyes életbiztosítás ha­gyományos, jól bevált forma. A biztosított a megegyezés szerinti idő lejártakor egy ösz- szegben kapja meg a befize­tett biztosítási díjat, halála esetén természetesen egy ösz- szegben fizetik ki a biztosítási összeget családjának. Köthető hitelfedezeti, nyugdíjkiegészító biztosítás, és olyan is, amely után járadék formájában fizet a biztosító. A gondoskodási életbiztosítás jó útravaló a gyermekek önálló életének el­kezdésekor, s hatékony for­mája a szülői gondoskodás­nak. Hasonló megfontolások­ból érdemes megkötni az élet­járadék és a rizikó életbizto­sításit Az egyik életbiztosítás még a táppénz kiegészítésére is fedezetet nyújt. CASCO. Pest megyében 76 ezer 200 személygépkocsit tar­tanak nyilván, közülük 40 ezer 600-ra kötöttek CASCO-t. Ta­valy e biztosítási formát is korszerűsítették, s ez minden ■bizonnyal új híveket szerez a cascósok népes táborának. Az Állami Biztosító Pest ■megyei Igazgatóságán elmond­ták, nemcsak a biztosítási for­rnák lesznek egyre korszerűb­bek, az ügyintézés, a kárkifi­zetés is meggyorsult. Mindent megtesznek azért, hogy a kár- bejelentéstől számított legrö­videbb időn belül kifizessék a kártérítést. Ezért 9 fiókukon és 5 kirendeltségükön kívül már több Pest megyei nagy- vállalatnál helyben lehet in­tézni a biztosítási ügyeket. Fontos, hogy a biztosított a lehető leggyorsabban jusson a jogos kártérítéshez. Elzárt né­hány biztosítási forma esetén már nem kell várni arra, amíg a pénz a postán njegér­kezik, hanem a körzeti fiók pénztáránál is felvehető. A gyors kármegállapítás érdeké­ben saját szakemberein kívül a biztosító több építésszel kö­tött szerződést a kárbecslésre, s tervezik, hogy a jövőben a minden településen megtalál­ható takarékszövetkezetek :s helyben kifizetik a kisebb ká­rokat. Vagy a munkát elvég­ző mesternek, vagy számla el­lenében a tulajdonosnak. E tájékoztató természetesen nem tudott teljes képet adni az Állami Biztosító Pest mi­iéi igazgatóságának tevékeny­ségéről és szolgáltatásairól. De bármikor rendelkezésükre áll­nak a biztosító munkatársai. Saját érdekében fontolják meg tanácsaikat, (x.)

Next

/
Thumbnails
Contents