Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-19 / 194. szám
Augusztus 20. alkalmából Kitüntetés A Szocialista kultúráért kitüntetést vette át a Gödöllőn megtartott megyei ünnepségen. Kocsis Józsefné és Harmat Béla, a városi könyvtár két munkatársa. A kitüntetetteknek gratulálunk! Melyik tetszik? Címeríervek Elkészültek a városi címer tervei a Képzőművészeti Alapnál. A négy variációt az augusztus 20-i ünnepség résztvevői már látták, a terveket szerdától a városi tanács hirdetőtábláján láthatja a lakosság és szavazással dönthet a várost a jövőben hivatalosan jelképező címerről. Hangverseny Magyar zene Augusztus 24-én, hétfőn 20 órakor újabb hangversennyel folytatódik a városi könyvtár és a művelődési központ idei bérleti sorozata. A hétfői koncerten a magyar operett és daljáték fénykorának zenéjéből összeállított műsort hallhatnak az érdeklődők a Benta-völgye Termelőszövetkezet parkjában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 19., SZERDA Takarékszoveikezeti tervek Kölcsön, betét, csekkszámla A városi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben hallgatta meg és fogadta el a takarékszövetkezet tájékoztatóját a szövetkezet tevékenységéről és a lakosság részére nyújtott szolgáltatásokról. Erről kérdeztük mi is Béres Lászlót, a takarékszövetkezet elnökét. © A városban több szervezet is intézi a lakosság pénzügyeit. Nem okoz ez a munkában átfedést? — Nem hiszem, hogy a három szervezet — OTP, Állami Biztosító és szövetkezetünk — munkája akár fedné, akár ütné egymást. Sőt, a tePOZITÍV Folytatás Aki ezekben a napokban jár a Lenin úton, jelentős változásoknak lehet szemtanúja a központi rendelő környékén. Aki pedig el is időz kicsit a rendelő új létesítménye körül, s kicsit is ismeri (s mert egészségügyben ugyan ki ne lenne érintett, s így ki ne lenne szerte e városban jó ismerője a szakág helyzetének?) az érdi állapotokat, megállapíthatja: döntők ezek a megújulások a város egészségügyében. Aki pedig szóba elegyedik a téma illetékeseivel (netán olvasta lapunk augusztus 5-i írását e témáról), azt is megtudhatja: a most látható építkezés csupán első lépcsőjét jelentik annak a beruházássorozatnak, ami — várhatóan tíz év leforgása alatt — megoldja Érd (és az ide tartozó környező községek) szakorvosi ellátásának gondját. A most befejezés előtt álló — és szeptemberben munkáját megkezdő, s csupán később avatandó — négy munkahelyes rendelőt (itt lesz a röntgen, sebészet, orr-, fül-, gégerendelés) a tervek szerint újabb követi: egy 17 munkahelyes rendelő. A „tervek ■szerint” kifejezés ezúttal nem bizonytalanságot: eldöntött elhatározást (mi több: pénzt!) takar. A kérdés csupán az: mikor kezdik meg, illetve folytathatják-e a már megkezdett, rekonstrukciós bővítésnek nevezett építést. Az egészségügy városi vezetői — so város több irányítója is-— a folytatás mellett kardoskodik: a felvonult építőkkel zökkenő- rúentes lehetne a munka, időt és ezzel pénzt — s lévén egészségügyről szó: egészséget, életet — nyerhetne a város. A folytatás sorsa még nem dőlt el, szóbeli ígéretet kaptak az érdi egészségügyiek kérésük teljesítésére. Amit, reméljük, hamarosan döntés követ. Ami, véljük, nem lehet más, mint a munka folytatását elrendelő határozat. Vállalás Az elmúlt heteket statisztika készítésével töltötték a helyi űzetnek, vállalatok, szövetkezetek is. Felmérték (összeírták, jelentették) az idei félév munkáját. A számok jó eredményeket mutatnak, mindenütt teljesítették, sőt: túlteljesítették vállalásaikat. A városi tanács költségvetési üzeme, például, különösen büszke lehet tevékenységére: a tervezettnek sokszorosát hozta munkájával a konyhára. Természetes is, mondhatnánk, hiszen az elmúlt év nehezebb, de az addigiaknál eredményesebb munkája után idén döntő változásokat vártak az üzemtől. így hangzott el ez a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén, s vélhetnénk, az üzem maradéktalanul teljesítette az elé tűzött célokat. Csakhogy... A vébé megszabta az üzem tevékenységi körét is, ami nem állt egyébből, mint a városnak és a városban nyújtott szolgáltatások mennyiségének, színvonalának, eredményességének növeléséből. Ügy igaz, nőtt a városi munkák száma, de az üzem vállalásainak nagyobb részét máig (így bevételeinek is nagyobb százalékát) külső feladatok adják. Kényszerhelyzet ez: a nyereségrendszerben dolgozó üzem rászorul a külső munkára (az érdi tanács vb már többször szót ejtett a helyzet tarthatatlanságáról), vállalásainak milyenségét és mértékét azonban — így gondoljuk — a létrehozó tanács szabályozhatja. Ez ügyben mintha szívesen engedné (itt-ott utasítaná) a vezetés az üzemet a külső munkákra. Pedig az üzem dolgozóival beszélgetve, a többség fontosabbnak tartaná a városban (a városért végzett, még ha hasznot nem is mindig hozó) munkát, mint, mondjuk, a Filmművészeti Főiskola (bizonyára elmaradhatatlan és csak az érdi üzemmel végeztethető) felújítását. Hiszen a költségvetési üzemeket — így rendeli a Tanácstörvény — „elsősorban a* helyi szükségletek kielégítését szolgáló tevékenységre” hozzák létre. Ezt erősítette meg az üzem munkáját tárgyaló végrehajtó bizottsági ülés. Az üzem gyakorlata e két rendelkezésnek mond ellent. lepülés státusváltása, a város lélekszámának állandó növekedése, megnövekedett igénye a pénzintézeti tevékenység iránt akár még nagyobb szervezést is megkövetelne. Ráadásul hozzánk tartoznak a környező községek és Százhalombatta is— ez további feladatokat ró ránk. ® Melyek az érdi pénzintézeti tevékenység jellemzői? — Építkező város vagyunk, ebből adódik, hogy sokan igényelnének fészekrakásukhoz, vagy éppen a ház felújításához kölcsönt. Sajnos, az igényeket csak korlátozott ösz- szegben és körben tudjuk kielégíteni. Olyannyira, hogy m\ír csak a jövő évi hitelfolyósításokra veszünk fel igénylést. Nem vagyunk gazdálkodó város, eiért viszonylag lassúbb a pénz beérkezése, viszont gyorsan és nagy összegben veszik ki betétjüket az emberek. Ez is a város jellemzői közé tartozik. © Mennyire használják ki az érdiek az átutalási betétszámlát? Lesz-e lehetőség csekk nyitására a szövetkezetnél? — Sokan és szívesen használják ki at átutalási betét adta könnyebbséget: hiszen egy csekken, havi egyszeri befizetéssel valamennyi kötelezettség letudható. Annak idején. azért is vállaltuk az átutalási betétet, hogy később, a csekkfizetés is lehetővé váljék, hiszen, az átutalási betétszámla az alapja a csekk forgalmazásának. Eg egyébként a mi munkánkat bonyolítja: nem csupán az egyénekkel, a munkáltatókkal is kapcsolatba kerülünk. A betétszámla érdekessége egyébként, hogy ehhez nem kötelező a szövetkezeti tagság. © Hogyan kívánják továbbfejleszteni a szövetkezet tevékenységét? — Mindenképpen újdonság lesz a csekkrendszer, ennek bevezetésére a fővárosi kísérleti jellegű bevezetések után, a tapasztalatok felhasználásával kerül sor. Szeretnénk tevékenységi körünket bővíteni: tárgyalunk utazások szervezéséről az IBUSZ-szal és a Cooptouristtal, ha sikerül megegyeznünk, az egész város hasznát szolgáló tevékenységet vállalhatunk. Igyekszünk minél közelebb kerülni a lakossághoz. Ezért hoztuk létre a diósdi, csapágygyári részlegünket és hasonlót tervezünk Százhalombattára is. A jól működő parkvárosi ki- rendeltséghez hasonlóan Érdiig etre tervezünk újabb ki- rendeltséget. Ez jelentősen csökkentené a központi iroda zsúfoltságát és tevékenységünk további fejlesztését szolgálná. Nem szakmai tevékenység, de mi a munkánkhoz szorosan kapcsolódónak vesszük kórusunk létezését. Az aranykoszorús férfikórus támogatását továbbra is vállaljuk és az eddigiekhez hasonló sikeres munkához a feltételeket biztosítjuk. Két utazás Fiatalok Szlovákiában Érdi fiatalok két csoportja is Csehszlovákiába utazik a közeljövőben. Tíz érdi KISZ-es lesz tagja annak a Pest megyei küldöttségnek, amely Nógrádi Sándor partizánparancsnok útját bejárva 210 kilométeres gyalogtúrát tesz a Felvidéken. A küldöttség augusztus 21-én kel útra, s 29-én érkezik a túra befejező állomására: Losoncra. Ugyancsak Szlovákia, Pozsony az úticélja az útrakerekedő általános iskolai csoportnak. A nyári népművészeti táborbeli vendégeskedést viszonozva a Káka Rozália vezetésével tizenöt érdi kis népművész utazik augusztus 27-én Pozsonyba. a Casino , W :■ JLríiÉ $..i .#?*< Ér dl igeien újjáépült az egykori Casino épülete. A régi szépségében pompázó épületben a Lapkiadó Vállalat módszertani központja kap helyet. Egy kérdés — egy felelet Az útjavítás hasznáról Kérdez: Zemecsnik Ottilia (Csalogány u. 26.): — Érd lakossága naponta látja a 70-es út építését, ráadásul az újság is, mint „pozitív” ténnyel foglalkozik a balatoni műút újabb (hányadik?) újrabetonozásával. Pedig a főútira nemrég festették föl az útburkolati jeleket, minek hát az újabb javítás? Nem kelne el jobban ez a beton — az érdi utcákon"! Válaszol: Béres Pál, a városi tanács műszaki osztályának előadója: — Természetesen erre a betonra (és e'mennyiség sokszorosára) nagy-nagy szükség lenne az érdi utcákon. A fő- közlekedési útvonalak és az arról leágazó bekötő utak azonban nem a helyi tanácsi. hanem a KPM kezelésében vannak. így ezeknek az utcáknak a felújítása-karban- tartása és minden egyéb, úttal kapcsolatos tennivaló — KPM-feladat. A 70-es út mostani javítását is a KPM végzi és indokolt a munka. Az útburkolati jeleket tavaly valóban átfestették, az elmosódott jelzések nehezítették a nagyforgalmú úton a közlekedést. A mostani javítást mi, a város műszaki emberei is fontosnak ítéljük, hiszen az utóbbi időben sokat romlott az út állapota. Az út megújulásával városunk nem veszít: nem városi pénzből jut a javításra, ugyanakkor a város lakosságának is haszna van a főútvonal jobb közlekedéséből. Sikeres focirajt Húsz perc iskolajáték „Nem egy pontért jöttünk” —harsogta a Pécz Imre vezette érdi szurkolóhad vasárnap a kiskunlacházi pályán. „Bár látnám azt az egy pontot” — mondta sokkal csöndesebben a szakosztályvezető: ' Kecskó Pál. Meg is volt csöndjének oka: Kapa Pali lábát fájlalva (bulgáriai útján egy kamionnal „találkozott”, innen az emlék: az eltört kisujj) a lelátón foglalt helyet. „Nehezebb itt ülni, mint küzdeni a pályán” — mondta idegesen ropogtatva a szotyolát. Ráadásul még a hazaiak siránkozása is csak élezte a helyzetet: nincs csapatunk, mondták, de mintha csak csapdának szánták volna a sirást. Pedig elemi labdakezelési hibák a lacháziaknál és mummsmiiBcmssLL Tahió Augusztus 20. alkalmából kitüntették a városban élenjáró társadalmi munkásokat. Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést kapott: Fuszek Jenő, a Hazafias Népfront ófalui körzeti bizottságának titkára; dr. Domonkos Béla szobrász; Villám György (MEZŐGÉP); Hegedűs Imre festő-kisiparos; Széli László a HNF parkvárosi körzeti bizottságának elnöke. Érdemes társadalmi munkáért kitüntető jelvényt kapott: Cseri István, a HNF érdligeti körzeti bizottságának elnöke; Orbán Béla mérnök; Tóth László tanácstag; Németh István és Melegh Gyula (MEZŐGÉP); Vajda Gyula (BUJÉSZ), Dómján Sándorné, a HNF városi bizottságának alelnöke; Boruta Istvánná tanácstag; Papp Sándor (MEZŐGÉP, Kokics Pál (Bentavölgye), Erőss Já- nosné nyugdíjas. ÍVJ őst már bevallhatjuk: tablót terveztünk a huszadik! ünnepségre. Arra gondoltunk, hogy lapunkban lehozzuk a fényképeket, mondván, íme ők azok, tizenhatan, akik szorgalomban, lelkesedésben mindenki más előtt jártaik az idén, s akiknek szerény elismerés- ellenérték csupán a kitüntetés. Aztán eszünkbe jutott: nem jól van ez a tabló-dolog, hiszen sokan vannak. Tizenhatnak ugyan, hogy jutna egy lapon hely? Meg aztán igazságtalanok is lennénk, hiszen a kitüntetettek mellé azonnal odarakhatnánk újabb tizenhat (és további sokak) arcképét, hiszen dicsőségük csupán ennyi: ők voltak a leglelkesebbek (kitartóbbak? vissza-húzódni-nem-akarók?) a többi közt. Meg aztán a fényképezés olyan ünnepi dolog. Tiszteletére bizonyára nyakkendőt kötnének, öltönyt öltenének és Domonkos Béla szobrász máris nem az az ember lenne, akinek a Szilfa utcában járók ismerik. Ugyan mit mutatna a kép a szobrászkézből, amely most az öregek otthonának faragott ingyen emlékszobrot, s faragna bizonyára többet városának, ha városa felkérné rá? Vagy Tóth Lászlóból, a lánglelkű tanácstagból — mi látszana a képen: legföljebb az udvarias mosoly, de semmiképp az az elszánt akarat, amivel annak idején, tiszteletreméltó őszinte megnyilatkozásként egy tanácstagi csoportgyűlésen azt mondta: hátralevő életemet a köz ügyének szentelem. Nem csak nyakkendőt köttetett, zakót öl- tetett volna az optika, de elsimította volna a ráncokat is az arcokon. Azt sugallva, hogy nincs nagyobb boldogság irta, mint társadalmi munkásnak lenni! S vajon hova bújna a lencse kutató tekintete elől a küzdelem, amivel az ófalubeliek megépítették kútjukat. Lelkesedésükben kissé túllicitálva a dolog nagyságán, éppenséggel a túlzással jelezve a tényt: Fuszek Jenő vezetésével először sikerült közös összefogásra bírni Ófalu nyakas népét. S hova férne el vajon a képen az a bizakodás, 'amivel egy város várja legrégebbi városrésze önmagára adó, tettekben megnyilvánuló büszke kiállásait? Ha meg mégiscsak készítenénk fényképeket, hát nem állhatnánk meg az arcoknál. A portrék mellett a tizenhat ember kezemunká- jának is ott lenne a helye. Vajda György tervező arcképe mellett, például, az épülő (remekül tervezett és határidőre készülő) rendelőé; Villám Györgyé mellett a benzinkút (körül lombosodé fáké és sorban a többi: járdák, iskolák, játszóterek kívánkoznának a büszkeségtablóra. tTs ha elkészülne a tabló, nagy gondban lennénk, nem tudnánk befejezni: újabb arcok és újabb értékek kémének helyet maguknak. Hiszen a tizenhatok munkája (és a nekik adományozott kitüntetés) példa csupán. A közösségért végzett munka értelmének példája. Mint ahogy képzeletbeli tablónk is jelkép; egy város lakosságának igyekezetével szépülhet, gazdagodhat tovább. egy hazai kiállítás biztos érdi sikert ígért. De ahogy múltak a percek, s ahogy egyre reménytelenebbnek tűnt a zöld- fehér góllövés, úgy jött meg a hazaiak önbizalma. S bizony, ha időnként nincs Vígh Dezső (határozott, biztos rombolásaival a mezőny legjobbja volt!), nem ébred föl az ele- ján egy-két bizonytalanabb védéssel magát észrevétető Fellegi, nem hajtja meg a jobboldalt Kiss Csaba és nem húzza meg időnként az ellenfél védelmét az újonc, de az eltelt rövid idő alatt becenevet kapott (Szeku) görög Sze- kudilisz — akkor... Szerencsére, mintha csak a szépszámú közönséget (a hétszázból talán egyedül az ellenfél csapata volt lacházi) akarta volna ingerelni az érdi gárda: mielőtt még Dékány István főszunkoló kiadhatta volna magából haragját, az érdiek eldöntötték a meccs sorsát. Előbb a csereként beállt Várnai lőtt gólt, majd az addig „alvó” Pauli (igaz, ritka remekül kijátszott helyzetből) gurított a hálóba, végül Nagy-Jimmy rázta meg magát, szólójával szemben nem volt ellenszer. Ezzel a húszperces iskolajátékkal nyert 3-0-ra a csapat. S a Duna túloldaláról átautózó nézősereg (a sokszor joggal bírált szurkolók ezért a teljesítményükért megérdemelnek minden elismerést!) csak azt kérdezte: miért nem lehetett így játszani az egész meccs alatt? Családi események Házasságot kötött: Balázs Árpád Gonda Máriával, Lö- di László Glavati Katalinnal, Laczkó Gusztáv Vörös Irénnel, Csécs Tibor Csobánczi Gabriellával. Névadót tartott: Kiss Pongrác és Kristóf Erika Julianna Ágnes nevű gyermeke részere. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Veress Jenő ISSN 0209—5467 (Érdi Hírlap)
