Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-11 / 187. szám

2 xMggp 1981. AUGUSZTUS 11., KEDD Jegyzet Embertelen döntés A becsapódás helyétől szá­mított szűk körzetben támad bizonyos károsodás az épületekben. Kissé tovább azonban még az ellenséges harckocsik is épen maradnak, csupán személyzetüket sem­misíti meg a halálos sugárzás. Azok a városrészek, ipartele­pek, amelyeket neutronbomba támadás ér, kihalttá válnak, hiszen ez a fegyver biológiai pusztulást okoz, az emberi életeket oltja ki, de a támadó később bizonyos idő eltelté­vel sértetlenül veheti birto­kába áldozatának épületeit, ipari berendezéseit, s mindazt, amit az „ellenséges oldalon” az emberi civilizáció megal­kotott ... Nem csoda tehát, hogy a Pentagon stratégái oly kitörő örömmel fogadták a neutron­fegyverrel végzett kisérletek eredményeit, s már Carter volt elnök asztalán ott feküdt az ajánlás: fejlesszék ki eze­ket a tömegpusztító fegyvere­ket és állítsák szolgálatba a NATO arzenáljában. Az ame­rikai tábornokok ódákat zen- gedeztek arról, hogy mily elő­nyös e fegyver miniatürizálá­sa. hiszen akkor, ha ez meg­valósul, „legköznapibb fegy­verként” be lehet vezetni a NATO csapatoknál, s azok a közelharcban is alkalmazhat­ják, elsősorban a nyugat­európai területén, ahol egy el­jövendő háborúban a legvaló­színűbb az összecsapás a NATO és a Varsói Szerződés országainak csapatai között. Carter már 1978-ban meg­próbálta kiadni a parancsot a neutronfegyver gyártására. Nyugat-európai NATO-szövet- ségesei azonban olyan heve­sen elítélték ezt az emberte­len tervet, hogy Washington akkor jobbnak látta, ha visz- szatáncol az ügyben, s az el­nöki döntést felfüggesztik. Az idén február elején, amikor a R eagan-kormányzat hozzálá­tott fegyverkezési programjá­nak megvalósításához, Wein­berger hadügyminiszter újra felvetette a neutronbomba gyártásának és Nyugat-Euró- pábgn való elhelyezésének ügyét. A visszahatás azonban Nyugat-Európából ezúttal is olyan heves volt, hogy a Fe­hér Ház azt állította: hadügy­minisztere csupán magánvéle­ményének adott hangot. Most viszont alig néhány hónappal később, éppen a hi- rosimai atomtámadás 36. év­fordulójának napját választot­ták ki, hogy bejelentsék: Rea­gan elnök utasítást adott a neutronbombák gyártására és az Egyesült Államokban tör­ténő felhalmozására. Történt ez egyébként éppen akkor is, amikor Washington szövetsé­gesei meggyőzésére minden eddiginél hangosabban bi­zonygatta, hogy „igyekszik felgyorsítani a Szovjetunióval a fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokat”. A neutronbomba gyártására kiadott elnöki pa­rancs valóban szép kis bizo­nyíték az állítólagos ,Ameri­kai tárgyaló szándékokra .. YKf ashington egyes szövetsé- TT gesei a történtek nyomán struccpolitikát folytatnak. Bár közlik, hogy az amerikai el­nök döntéséről előzetesen nem tájékoztatták őket, ehhez sür­gősen hozzáteszik, hogy „vol­taképpen nem is volt erre szükség”, hiszen a bombák gyártása és felhalmozása az Egyesült Államokban történik, vagyis csupán amerikai bel- ügyről van szó... Egyes kom­mentátorok azonban megjegy­zik: különösen akkor, ha a gyártás már megtörténik, mi­be kerül majd, hogy ezeket a neutronfegyvereket Nyugat- Európába szállítsák, s ott ál­lítsák hadrendbe? S tekintve, hogy a NATO főparancsnoka történetesen amerikai tábor­nok, hol van arra garancia, hogy nem lesz majd az is „washingtoni belügy”, hogy Nyugat-Németországban állo­másozó amerikai csapatokat neutronfegyverekkel lássa­nak el? Hiszen köztudott, hogy az amerikai kezelők fel­ügyelete alatti Lance-tipusú rakéták nagy számban találha­tók az NSZK földjén, s Rea­gan utasítása első helyen ép­pen ezeket a rakétákat említi, amelyeket sürgősen neutron­robbanófejjel kell ellátni. S túl ezen Nyugat-Európa NATO országainak lakossága számára sem lehet közömbös, hogy mily embertelen tervek számára adnak Washington­ban „zöld fényt”, s hogy a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójára „sütik el a rajtpisztolyt”. Ezért nyil­vánul meg már az amerikai bejelentés másnapján oly he­ves tiltakozás Nyugat-Európá- ban is, amelynek az amerikai tervekben a hadszíntér szere­pét szánták. , | , .. A. I. Szádot hazaérkezett Washingtonból Növekvő katonai segélyek Washingtoni tárgyalásairól hétfő délután hazaérkezett Alexandriába Anvar Szadat egyiptomi elnök. A Camp David-i folyamat életrekeltése szempontjából kairói megfigyelők szerint nem is várt áttörést a csúcs­tól. Szadat elnök kétértelmű „kezdeményezése” — javasla­ta a palesztin—amerikai pár­beszédre elsődlegesen a kon­zervatív arab államok meg­nyerését tűzte ki célul. Az amerikai—egyiptomi két­oldalú kapcsolatok terén Kai­ró elégedetten' nyugtázta a gazdasági és katonai segélyek növelésére tett ígéreteket. A teljes egyetértés területét Szadat és Reagan megbeszélé­sein a világstratégiai kérdések képezték. Az állítólagos „szov­jet veszéllyel” kapcsolatban megegyeztek az álláspontok. Ocean Venture 81 Karib-tengeri Vasárnap hadgyakorlatok kezdődtek a Karib-tenger tér­ségében. A hadmozdulatokat a NATO „Ocean Venture ’81” fe­dőnevű hadgyakorlatának kere­tében hajtják végre, amely — nyugati katonai szakértők sze­rint — a legnagyobb haditen­gerészeti gyakorlat lesz a II. világháború óta. A karib-tengeri katonai erő­fitogtatás nyitányaként a há­romezer kilométerre levő Kali­forniából — 12 darab C—141 típusú szállító repülőgépek nyolcórás megállás nélküli re­pülése után — háromszázhúsz rohamosztagost dobtak le ej­tőernyővel a Puerto Rico mel­letti Vieques szigetére, ahol a katonák „30 amerikai túszt szabadítanak ki a feltételezett emberrablók fogságából”. A kis sziget ellen a héten helikopterekkel légitámadást hajtanak végre a nemzeti gár­hadgyakorlat da egységei, majd amerikai és holland kétéltű harcijárművek intéznek támadást az Amber névre keresztelt fiktív sziget­állam ellen. A hadgyakorlat részeként tengerészgyalogosok szállnak partra a Kuba terüle­ten levő Guantanamo amerikai haditengerészeti támaszponton. Párizs BékefesztiváI Látványos békefesztivállal fejeződött be vasárnap este a Békemenet—81 párizsi ren­dezvénysorozata. Az ünnepé­lyes zárónagygyűlésen határo­zatokat fogadtak el, amelyek hangsúlyozzák, hogy a fegy­verkezési hajszát, különös te­kintettel a nukleáris rakéta­fegyverekre, meg kell állítani. A résztvevők elítélték a Rea- gan-kormánynak a neutron­fegyverek gyártásáról szü­letett döntését. Határozatot hoztak 'egy az NSZK-ban ez év októberében megrendezen­dő tömegtüntetésről az „euro- rakéták” telepítése ellen. A tervek szerint 1982-ben az idei békemenethez hason­ló megmozdulást szerveznek Nyugat-Európában. A Krím-lélszigeten Brezsnyev Hétfőn a Krím-félszigeten ta­lálkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB főtitkára és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a nagy népi hu- rál elnökségének elnöke között. J. Cedenbal rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. A találkozón áttekintették a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban megvalósuló szovjet—mon­gol együttműködés alapvető kérdéseit. A nemzetközi kér­dések megvitatásánál Leonyid Brezsnyev és Jumzsagijn Ce­denbal részletesen kitért az ázsiai helyzetre. Jelenleg nagy aggodalomra ad okot a délkelet-ázsiai hely­zet Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa életbevágóan érdekelt abban, hogy minden erejét a békés építőmunkára fordít­hassa. Ezek az országok felve­tették azt az építő javaslatot, Rakowski a megszakadt tárgyalásokról A Szolidaritás kétes propagandája Mint a PAP hírügynökség jelentette, kedden Varsóban összeül a LEMP KB második ülése. A tanácskozás napirend­jén szerepelnek az ország romló társadalmi helyzete el­leni tevékenység időszerű kér­dései, valamint a párt tevé­kenysége a IX., renkívüli kongresszus után. Megvitatják a központi bizottság munkájá­nak szervezését is. Gdanskban hétfőn délelőtt megkezdődött a Szolidaritás szakszervezet országos egyez­tető bizottságának ülése. Az ülésre Gdanskba érkezett a lengyel kormány küldöttsége, amelyet a Stanislaw Ciosek, idta Cedenhalt hogy az egész délkelet-ázsiai térséget változtassák a béke és a stabilitás övezetévé. Ez meg­felel a térségben élő összes nép érdekének. Ugyanakkor ez a mai Kínának nem tetszik. Az Egyesült Államok által számításból támogatott kínai hegemonista ambíciók gátolják az indokínai népeket abban, hogy nyugodtan foglalkozhas­sanak országuk ügyeivel. Leonyid Brezsnyev támoga­tásáról biztosította a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusának kezdeménye­zését egy, az ázsiai és Csen­des-óceáni államok által kö­tendő meg nem támadási és az államközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását eltiltó egyezménnyel kapcsolatban. Jumzsagijn Cedenbal hangsú­lyozta az SZKP XXVI. kong­resszusa által kidolgozott, és a béke és az általános bizton­ság erősítését célzó konkrét program különleges fontossá­gát. A franciák első csoportja elhagyta Teheránt Újabb letartóztatás Iránban Hétfőn a déli órákban re­pülőgéppel elhagyta Iránt az ott élő francia állampolgárok első, 57 fős csoportja. Távo­zásuk azért vált szükségessé, mert Baniszadr elmozdított iráni elnök Franciaországba történt befogadása nyomán feszültté vált Párizs és Tehe­rán viszonya. A franciák második cso­portja várhatóan szerdán tá­vozik. Velük hagyja el Iránt maga a nagykövet is, akit Te­herán „nemkívánatos sze­mélynek” minősített. Egyéb­ként Mitterrand utasítása ér­telmében a ieheráni nagykö­vetségen csak minimálisra csökkentett létszámú diplomá­ciai személyzet marad.} Letartóztatták Baniszadr volt elnök közeli munkatársát, Hosszéin Navab Szafavit — jelentette be vasárnap Tehe­ránban az iszlám gárdisták közleménye. Szafavi az el­mozdítása után Franciaor­szágba szökött korábbi iráni államfő egyeztető irodájának vezetője volt, és gyakran je­lentek meg cikkei Baniszadr azóta betiltott lapjában, az „Iszlám Forradalomban”. A közlemény szerint parlamenti képviselők elleni merényletek részletes terveit tartalmazó iratokat találtak nála. Belfast Folytatódik az éhségsztrájk Űjabb személy csatlakozott hétfőn a Belfast melletti Ma- ze-börtönben éhségsztrájkot folytató IRA-tagokhoz. A hu­szonhárom éves Patrick Shee- hant egy Belfastban elkövetett bombamerénylet miatt tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Michael O’Leary, az Ír Köz­társaság miniszterelnök-helyet­tese vasárnap az ír rádiónak adott nyilatkozatában élesen bírálta a brit kormányt az éh- ségsztráj kólókkal szemben ta­núsított magatartásáért. Kije­lentette, hogy kormánya a nemzetközi közvélemény moz­gósításával kísérli majd meg rákényszeríteni a Thatcher- kormányt egy kompromisszu­mos megoldás elfogadására. Elbocsátják a repülésirányítókat Több mint hatezer felmondás Az Egyesült Államokban a repülésirányítók sztrájkjának kezdete óta 10 balesetben ösz- szesen 22 személy vesztette CSAK RÖVIDEN... II. JÁNOS PÁL pápa álla­potát az újabb műtét után oly kielégítőnek tartják orvo­sai, hogy elképzelhetőnek vé­lik^ a pápa augusztus 13-án vagy 14-én elhagyhatja a Ge­melli klinikát és visszavonul­hat castelgandolfói nyári rezi­denciájára. ÜJ-DELHIBEN az amerikai nagykövetség épülete előtt tüntetés zajlott le. A tüntetők azt követelték, hogy az ameri­kai kormányzat hagyjon fel a Pakisztán felfegyverzésére irá­nyuló politikájával, mivel ez veszélyezteti India biztonságát és az egész délnyugat- és dél- ázsiai térség békéjét. életét repülőgép-szerencsétlen­ség következtében. A hírt a szövetségi légügyi hivatal szó­vivője, Fred Farrar erősítette meg vasárnapi nyilatkozatá­ban. Drew Lewis közlekedési miniszter kénytelen volt elis­merni: csaknem két évre van szükség a normális forgalom helyreállításához. A hatóságok fokozzák a bí­rósági megtorlást a repülésirá­nyítók szakszervezete s a sztrájkolok ellen. Az arperikai igazságügy-minisztérium/ be­jelentette, hogy a különböző bíróságok jelenleg 72 szak- szervezeti aktivista „ügyével” foglalkoznak, s a posta va­sárnapig több mint hatezer felmondólevelet kézbesített ki. a szakszervezetekkel való egy üttműködéssel megbízott miniszter vezet. Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes vasár­nap a PAP hírügynökség mun­katársának adott interjújában leszögezte: itt az ideje, hogy a „Szolidaritás” vezetőségének tagjai megértsék, hogy a harc a kormánnyal — mert ez harc, mégpedig könyörtelen — nem hoz sem nekik, sem pe­dig az országnak semmi jót. Rakowski taglalta az augusz­tus hatodikéról hetedikére virradó eseményeket, amikor- is a „Szolidaritás” képviselői egyoldalúan megszakították a tárgyalásokat a kormány kép­viselőivel. Amint elmondotta, a „Szolidaritás” egy kész meg­állapodást utasított el teljesen váratlanul, olyan dokumentu­mot, amelyet közösen dolgo­zott ki a két fél munkabizott­sága. Ezután azonnal mozgás­ba lendült a „Szolidaritás” propagandagépezete, s távira­tok ezrei érkeztek a kormány címére, hogy teljesítsék a „Szolidaritás” követeléseit. A kormány nevében Ra­kowski rámutatott, hogy nem a kormány tagadta meg az el­készített dokumentum aláírá­sát, elfogadását. Megegyezés esetén a kormány képviselője kész azt azonnal aláírni. Egy­úttal várja a „Szolidaritás” állásfoglalását az országos egyeztető bizottság elé koráb­ban beterjesztett kérdésében. A kormány nem engedi meg, hogy letérítsék arról a politi­kai útról, amelyet a Len­gyel Egyesült Munkáspárt IX. rendkívül kongresszusa jelölt meg. Nem hagyjuk ennek megsértését vagy megkérdője­lezését — hangsúlyozta befe­jezésül Rakowski. Szombaton este az autonóm szakszervezetek konföderáció­ja nyílt levélben szólította fel a „Szolidaritás”-t és a kor­mányt, hogy azonnal kezdje­nek konstruktív tárgyaláso­kat. Követelte, hogy a „Szoli­daritás” fogalmazza meg pon­tosan álláspontját. ★ Varsóban hétfőn ülést tar­tott a lengyel minisztertanács. A kormány ülésén Wojciech Jaruzelski miniszterelnök el­nökölt. A varsói televízió esti hír­adásában elhangzott tájékoz­tatás szerint a kormány ülé­sén áttekintették az ország társadalmi-gazdasági helyze­tét és megvitatták a kor­mány és a Szolidaritás közötti tárgyalások kérdését. A mi­nisztertanács értékelte a kü­lönböző. rendkívül nagy kárt okozó utcai tüntetések és sztrájkok következményeit. Megvizsgálták azokat az esz­közöket. amelyeket a kor­mány alkalmazni 'kíván a tör­vények betartatása, és az or­szág biztonságát, a közrendet veszélyeztető tüntetések, külö­nösen a Varsóba tervezett, úgynevezett csillagmenet meg­akadályozása érdekében, amelynek kinyilvánított célja a politikai elítéltek szabadon bocsátásának követelése. Az augusztus 17-re bejelentett tüntetést az igazságszolgáltató szervekre gyakorolt, megen­gedhetetlen nyomásnak minő­sítette a kormány. A kormány rendkívüli ak­cióprogramot fogadott el az ország lakosságát legmélyeb­ben érintő társadalmi, politi­kai problémák megoldására. Az állami adminisztráció át­szervezésével kapcsolatban létrejött szerveknek a kor­mány mimsztáriumá hatáskört adott. Rz USR neutronfegyvert gyárt (Folytatás az 1. oldalról.) írta vasárnap jelentésében a szüléteket” washingtoni TASZSZ. Az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségeseinek kormánykörei egyelőre óvato­san reagáltak a döntésre. Azt próbálták megmagyarázni or­száguk közvéleményének, hogy Washingtonnak még nem áll szándékában a neutronfegy­vert nyugat-európai területre telepíteni. Első reagálásában csak Kí­na adta közvetve értésre elé­gedettségét az amerikai döntés kapcsán, úgy értékelve azt, mint „fontos” lépést Nyugat- Európa védelme és biztonsága szempontjából. A pekingi ál­lásfoglalást ismertető Űj Kína- jelentés ugyanis idézte a Pentagon egyik felelős szemé­lyiségének azt a kijelentését, hogy „a neutronfegyver nö­veli a NATO haderőinek azt a képességét, hogy útját állják egy esetleges, Közép-Európá- ból jövő harckocsizó támadás­nak.” Az első nyugat-európai bí­rálatok között szerepel az an­gol ellenzéki Munkáspárt ve­zérének, Michael Footnak a nyilatkozata. Foot hangsú­lyozta, hogy a Munkáspárt határozottan síkraszáll á neut­ronfegyver gyártása ellen. „A washingtoni döntés — hangsú­lyozta Michael Foot — egyál­talán nem segíti a Kelet és a Nyugat között a nukleáris le­szerelésről folytatandó tár­gyalásokat, amiket a Munkás­párt is követel.” A neutronfegyver gyártásá­val kapcsolatos amerikai dön­tést Dánia, Svédország és Norvégia élesen ellenezte. Kjeid Ölesen dán külügymi­niszter kemény hangú nyilat­kozatban fejezte ki egyet nem értését, s kijelentette: „Dánia, mint nukleáris fegyverektől mentes térség, a jövőben sem lesz hajlandó befogadni ilyen fegyvereket.” Hasonló hangnemben rea­gált Óla Ullsten svéd külügy­miniszter, hangsúlyozva, hogy „az amerikai döntés a fegy­verkezési verseny további ve­szélyes és riasztó fokozódásá­hoz vezet”. Harlem Brundtland norvég kormányfő a nemzeti hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy Nor­végia szemben áll {az amerikai döntéssel. A legfontosabb fel­adatnak az európai nukleáris leszereléssel foglalkozó tár­gyalások megkezdését nevezte, s elítélte azokat az intézke­déseket, amelyek nehezítik e tárgyalásokat. Noha a holland külügymi­nisztérium tartózkodóan rea­gált, katonai szakértők ag­gasztó lépésként értékelték az amerikai döntést. Vezető munkáspárti és keresztényde­mokrata pártpolitikusok külö­nösen sérelmezték, hogy az amerikai kormány szövetsége­seinek semmibevételével dönt külpolitikai kérdésekről. A neutronfegyver gyártásá­ra vonatkozó amerikai döntés a fegyverkezési verseny újabb fordulóját fogja elindítani — jelentette ki hétfőn a Deutsch­landfunk rádiónak Egon Bahr nyugatnémet szociáldemokrata vezető. Bahr azt az aggodal­mát hangoztatta, hogy az ame­rikai kormány döntése növeli egy atomháború kirobbantásá­nak lehetőségét. Miközben a bonni reagálást is a távolságtartás jellemezte, Frankfurtban már több százan tüntettek a neutron fegyver el­len. A tüntetők, többnyire fia­talok, megpróbáltak behatolni egy amerikai katonai létesít­mény területére. A kivezényelt rendőrség 30 tüntetőt letartóz­tatott. A neutron fegyver gyártásá­ról és tárolásáról hozott ame­rikai döntés döbbenetét kel­tett a japán lakosság körében, mindenekelőtt az atombomba első célpontjává vált Hirosi­mában és Nagaszakiban. Utóbbi városban éppen vasár­nap fejeződött be az atom- és hidrogénfegyverek elleni vi­lágértekezlet, amely nemzet­közi felhívást adott ki a nuk­leáris fegyverek eltiltásáról és az általános leszerelésről. Miután a világkonferencia rendező bizottsága azonnal táviratban tiltakozott Reagan elnöknél, a döntés haladékta­lan megmászását követelve, Tada Szeicsi, a bizottság ve­zetője kijelentette: a neutron- "egyver gyártásának megkez­dése nyílt és durva kihívás a békét óhajtó emberfsé<?',el szemben. é I

Next

/
Thumbnails
Contents