Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
Fontos fórumok Megyénkben az MSZMP Politikai Bizottságának, illetve a megyei végrehajtó bizottságnak határozata alakján 1973-ban kezdték el a politikai vitakörök szervezését. Ezek alapvető céljai, feladatai — a tájékoztatás, az egységes értelmezés és a mozgósítás — azóta is jól segítik az aigitációs munkát. E fórumokon ..testközelből” kapnak alaposan dokumentált. pontos érvrendszerrel alátámsztott tájékoztatást a résztvevők, akár a helyi — üzemi, tsz-beli, iskolai stb. — feladatokról, akár a népgazdaság helyzetéről vágy éppen aktuális külpolitikai témákról. A tájékoztatás nyomán kibontakozó vita. eszmecsere kialakít! a azt az egységes állásfoglalást, amely egy- egy kérdésben mozgósító erejű is lehet. Ily módon a párttagság tájékozottsága javul, vitakészsége növekedik, és mindez érezhető az üzemi demokrácia, a közélet különböző fórumain is. Hogy a vitakörök válóban betöltiik-e fentiekben csak vázlatosan ismertetett céljaikat, arról nemrégiben helyszíni vizsgálatok alapján tájékozódott a budai járási pártbizottság. Észrevételeiből a legfontosabbak a megye más területein is hasznosíthatók. Így az. hogy a vitakörök munkájának meghatározója az alaposan felkészült, képzett — vitakörvezető. A pártszervezetek ezzel a feladattal igyekeznek olyanokat megbízni, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek. nem ritkán az intézmény első számú vezetőjét, vagy helyettesét. A vitavezetők túlnyomó többséaé- nek közép-, illetve felsőfokú politikai végzettsége is van. sokan közülük részt vesznek a megyei oktatási igazgatóság továbbképzésein. A „belső erőkön” kívül gyakoriak a vendégek is: olyan szakértők, akik egy-egy speciális téma — pl. külpoditiika — neves ismerői. A vezetőén kívül nem lényegtelen a vitában részt vevők személye sem. Akkor válik még hatékonyabbá ez az agitációs fórum, ha minél nagyobb az állandóan, minden, alkalommal ott levők aránya, ök azok ugyanis, akik folyama tá- barj képesek látni egy-egy témát problémát; alkalomról alkalomra követni alakulását. így pontos, naprakész, az előzményeket és a tendenciákat is ismerő érvrendszer birtokába jutnak. Nevéhez illően akkor jó a vitakör, ha ott — vitáznak. Gyakori még. hogy a rövid bevezető előadást követően csak 3—4 hozzászólás hangzik el. így kell egységes álláspontot kialakítani, a „vitát” lezárni. Szerencsére mind több helyen (pl. MGM. Mechanikai Művek. Rozmaring Tsz) kerül sór aktív, élénk, valódi eszmecserékre. Mindinkább igénylik, hogy járási, megyei vezető tartson vitaindítót. Ez valóban színesíti e fórumokat de gyakran fenyeget az a veszély is, hogy vita helyett egyoldalú tájékoztatás alakul ki. Mint említettük, a vitakörök témája változatos. A helyi problémák közül leginkább a bér- és jövedelemgazdálkodás. a munkaerő-hasznosítás. a fejlesztési lehetőségek érdeklik a résztvevőket. Községi alapszervezetek vitakörein előfordul. hogy nem a kijelölt témával összefüggő, de a helybelieket erősen foglalkoztató ellátási, környezetvédelmi.' fejlesztési feladatokat vitatják meg. A budai járási felmérés egyik fontos tapasztalata az is, hogy jobban össze lehetne kapcsolni a vitaköröket. valmdnt az agitáció más formáit, legyen ez utóbbi akár az üzemi újság. faliújság stb. Nem kell „fétisként” kezelni a vitaindító előadás „intézményét” sem: jó kiindulási alap lehet, főleg ideológiai kérdések tisztázásához, egy- egy, sokak által látott, olvasott cikk. film, színdarab, könyv. Általánosítható megálla- pítás az irányító pártszervezetnek, az alapszervezeteknek . továbbra is fokozott figyelmet kell szentelniük a vitakörökre. Ezek fórum-volta olyan érveket, ellenérveket hozhat felszínre, melyek hatékonyabbá tehetik nemcsak a helyi, de a nagyabb mértékű agitációs munkál is. A. Gy. L-LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP Növekedett az érdeklődés Hatékonyabb oktató-nevelő munka Régi igazságként elfogadhatjuk, hogy egy-egy vállalat- szövetkezet, intézmény, de bármilyen közösség mindennapos munkáját erőteljesen meghatározza, milyen az egyének szakmai képzettsége, divatos kifejezéssel élve: tudásszintje. Mindez nemcsak a szakmai, hanem a politikai munkában is igaz, sőt, fokozott jelentősége van annak, hogy a gazdaság bármely szintjén működő emberek miképpen értik, értelmezik tennivalóikat, mennyire elkötelezettek. Viták Hiszen, aki világosabban, tisztábban látja a dolgok lényegét, akár a saját, akár a közösség feladatainak célját, az aktívabb, rátermettebb lehet. Ami a helyi, a gödöllői ‘pártoktatás helyzetet illeti, őrről nemrégiben tárgyalt a város párt-végrehajtóbizott- 'sága, s úgy foglalt állást, hogy az elmúlt években nőtt 'az oktató-nevelő munka színvonala, emelkedett a hallgatók tudásszintje, s fokozódott 'érdeklődésük az elméleti, illetve az ideológiai kérdések iránt. Az elmúlt oktatási évben szinte valamennyi tanfolyamon kiemelten foglalkoztak a gazdaságpolitikai kérdésekkel, de természetes az is, hogy a hallgatókkal megismertették a legfrissebb párt- határozatokat, azok végrehajtásának módját is. Ugyancsak igen kedvező az is, hogy a hallgatók többségét a viták, a megbeszélések jól mozgósítod ták szocialista céljaink megvalósítására. Jó eredményként könyvelhetjük el, hogy valamennyi pártszervezetünk Indított tö- megpolitikai tanfolyamokat, s a párttagokon kívül ezeken a tömegszervezeteic tisztségviselői, a gazdasági vezetők többsége is részt Vett, s bevonták a politika iránt érdeklődő pártonkívüli embereket is. A pártszervezetek sok helyütt segítették a KISZ- és a szakszervezetek által rendezett politikai képzést, s az feladat, hogy a pártvezetőségek az eddigieknél jobban kísérjék folyamatos figyelemmel a tömegpolitikai oktatást. A városban tizenegyféle tanfolyamból 113 indult tavaly, amelyekben csaknem ezerhétszázan vettek részt. A legtöbb tanfolyam gazdaságpolitikánk ismertetésével foglalkozott, de sokan érdeklődtek a nemzetközi, illetve a kultrális élet kérdései iránt Is. Eredményesen, jól működött a propagandisták klubja, 'amelyet átlagosan csaknem félszázan látogattak. Rátermett előadók A marxista—leninista középiskola kétéves tagozatán nyol cvanhárman fejezték be j ó eredménnyel tanulmányaikat, ami ugyan azt mutatja, hogy az anyagot jól elsajátították, de a marxizmus;—leninizmus esti egyetemi felvételi vizsgán mutatott gyengébb teljesítmény azt jelzi, hogy az ismeretek alkalmazására már kevesebben voltak képesek. A marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves taDíjnyertes dolgozat A hagyományőrzés múltjáról A Duna menti folklórfesztivál eseményeihez kapcsolódóan a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, a Hazafias Népfront Elnökségének Honismereti Bizottsága, a Népművelési Intézet, a Magyar Néprajzi Társaság, az MTA Néprajzi Kutató Csoportja, a Kórusok Országos Tanácsa, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A folklór helye, szerepe, alkalmazása a mai életben címmel pályázatot hirdetett. Már a mecénások rangos névsorából is látszik, nem kis ügyről van szó. Űjváry Ferenc nyugdíjas tanár a Gyöngyösbokréta boldogi csoportjának történetét dolgozta fel és küldte el a pályázatra. A napokban érkezett a hir, hogy Űjváry Ferenc dolgozata az első díjat nyerte. Forrásművek A bíráló bizottság részletesen indokolta döntését: A pályamű olyan sajátos, hiteles és gazdag anyagú együttesi krónikának mondható, amely egyúttal — középpontjában a bokrétás csoportnak és a népművészetnek a község életében elfoglalt szereoével —egy válságos korszak falukrónikájának is tekinthető. A megőrzött, illetőleg felkutatott dokumentumokat, köztük a kitűnő egykori fényképeket, ma már nagyon nehéz lenne ösz- szegyűjteni. Űjváry Ferenc a pályamunkát újabb dolgozattal egészítette ki, amikor Bokréták a Galga völgyében cimmel Boldog mellett feldolgozta Zsám- bok, Bag, Galgahévíz, Szada, Galgamácsa, Túra csoportjainak történetét. A 95 sűrűn gépelt oldalt szinte egyetlen lélegzetvételre elolvastam. A dokumentumok gazdagsága, a forrásművekből vett idézetek sokasága, egykori és ma is élő néprajzosok szorgos munkálkodása bizonyítja, hogy a Galga mentén élők mindig féltőn őrizték hagyományaikat, s amikor lehetőségük volt, szívesen mutatták azt meg a messziről jött idegennek és a közeli barátnak egyaránt. Hasznos, káros? Űjváry Ferenc nyugdíjas tanár huszonegy éves korában került kapcsolatba a mozgalommal. Emlékek, sikerélmények sora köti a bokrétához és írásában azért próbálja megfogalmazni a választ a kérdésre, amelyet 1978-ban a Duna menti folklórfesztivál alkalmával rendezett néprajzi tanácskozáson is feltett. — Mondják meg már, hogy a Gyöngyösbokréta hasznára vagy kárára volt a magyar népművészetnek? A csaknem száz bokrétás község büszke legyen a bokrétás múltjára vagy talán szégyellje azt? Dr. Martin György tudományos kutató válasza a veresegyházi hagyományőrző együttesek találkozóján így hangzott el: — Nálunk már a Gyöngyösbokrétát megelőző időszakban is, a 20-as években, jelentkeznek elszórt törekvések a hagyományőrzésre, de szervezett intézményes forma csak a 30as években alakult ki, egy kitűnő szervező, Paulini Béla kezdeményezésére, a bokréta országos hálózatának létrehozásával. Személyes élmények Űjváry Ferenc érvei, amelyek személyes emlékekből fakadnak — így hangzanak: — A harmincas évek gazdasági nehézségei nem kedveztek a népszokásoknak. A fonót például a csendőri intézkedések sorvasztották. A nótaszóval hazafelé tartókat csendháboritásért felelősségre vonták. A munkanélküliség a népviseletet is kikezdte. — Sok helyen levetették, s olcsóbb gyári készítményeket vettek helyette. És ekkor jött a Gyöngyösbokréta! Ráébresztette a parasztságot, értelmiséget, sőt még a hivatalos szerveket is, milyen értékek vannak pusztulóban. Divatba hozta a népviseletet, feltámasztotta a népszokásokat, felélénkítette a népművészetet. Űjváry Ferencnek gazdasági érvei is vannak: — Az 1930-as években olyan rendkívüli volt a munkanélküliség, hogy a mezőgazdasági és kubikos munkás éveken át egyetlen fillért sem keresett. Ebben az időszakban a 3. majd 5 pengős napi költőpénz óriási jelentőségű, mert a napszám, ha akadt, 80 fillér volt. Kifizetéskor láttam, milyen gondosan kötik be zsebkendőjük csücskébe a keresetet. 1935-ben mint állás nélküli tanító vettem át a boldogi bokréta vezetését. Ebben az évben az első és egyetlen keresetem az a 16 pengő volt, amit mint bokrétavezető kaptam. — De nézzük a mozgalom kulturális hatását! 1931-ben az első boldogi bokréta 19 tagja közül még egy sem ült autóbuszon, 15 még vonaton sem, 17 pedig nem járt Budapesten. Csak mint bokrétá- sok látták a Dunát, a Balatont. az Országházat és ki tudná felsorolni, hogy még mit. Megismerkedtek más vidékek szokásaival, ruházatával, táncaival, dalaival. Szélesedett ismeretanyaguk, s ez mind hozzájárult ahhoz, hogy a felszabadulás után a bokré- tások közül sok vezető került ki. Vezetők lettek — Például? — Kókai Jánosné és férje a boldogi bokréta tagjai voltak. Az ő házukban alakult meg az MKP boldogi szervezete. Kokainé két cikluson át országgyűlési képviselő lett, a férje rendőr századosként ment nyugdíjba. Bokrétás volt Boldog első tanácselnöke és tsz-elnöke egyaránt. De bokrétás volt az ország első Kossuth-dijas népművelője, Kovács László túrái tanító is, amint bokrétás volt Vankóné Dudás Juli is. — Hidd el — emeli fel a hangját a nyugdíjasként is fiatalos Űjváry Ferenc — a bokréítamoagalom. hagyományőrző. gazdasági. kulturális. politikai téren is csak hasznára vált a községeknek, ezért mondom, ma is meg kell becsülni ezeket az embereket. akik évek hosszú során lelkesedéssel és fáradsággal őrizték az értékes hagyományanyagot és azt élményt- adóan be is tudták mutatni. Fercsik Mihály gozatán harminchármán fejezték be idén tanulmányaikat. Az öthónapos és az egyéves párfciskolára járó hallgatók jó eredménnyel teljesítették a követelményeket. Elméleti konferenciát nyolc esetben tartottak a városban, amelyen aktuális elméleti és politikai témákat dolgoztak fed. igen rátermett, jól képzett előadókkal. Hagyományok A következő tanévben fontos tennivaló lesz, hogy a tö- megpólitiikai tanfolyamok sikere érdekében a pártszervezeteknek még gyakrabban kell odafigyelniük a tanfolyamok rendezésére. Mindenekelőtt a 'részvétel, a vitakészség fejlesztése, a propagandisták fölkészültségére kell fiigyeim ükét ‘fordítani. A művelődési központ léte ad lehetőséget annak a tervnek a megvalósítására, hogy szeptembertől kialakítják, és működtetik a propagandisták módszertani- bázisát, amely a szemléltető anyagok és eszközök alkalmazását segíti majd. öt alkalommal szerveznek elméleti konferenciát, ahol a hagyományoknak megfelelően időszerű gazdaságpolitikai és ideológiai kérdéseket dolgoznak fel. Kísérlet Fontos szerepet szánnak továbbra is a pedagógus párt- szervezeteknek. melyekkel közösen — kísérleti jelleggel — megszervezik a pedagógusok Városi elméleti konferenciáját, amihez irodalomfeldolgozó szeminárium kapcsolódik. Az egyelőre csupán javaslat, hogy a politikai végzettséggel Rendelkező műszaki, közgazdász, kutató és egyetemi oktató szakemberek részére is Szervezzenek a pártvezetőségek ilyen elméleti konferenciát vagy előadássorozatot. F. I. Javítás a gépműhelyben A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet gépműhelyében is mindig állnak javításra váró erőgépek, amelyek a jól képzett szerelőgárda révén hamarosan ismét munkába állhatnak. A felvétel készültekor többek között egy Kába Steiger 245-ös gépet javítottak. A képen: Varga József, a hatalmas erőgép vezérlő fogaskerekét cseréli ki. 7 a paszta! at csere Gépbemutató A hazai kialakítású szerves- trágyaszóró gépekre alapozott új szállítási és szórási technológiát ismertető bemutatót tart a Magyar Agrártudományi Egyesület anyagmozgatási szakosztálya, a MÉM Műszaki Intézet és az Erdészeti Gépgyártó Vállalat augusztus 12- én, szerdán, 10 órakor a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Tsz-ben. A balaton- szabadi művelődési házban rövid tanácskozással kezdődő programban előbb dr. Kiss Andor, a MÉM tudományos fő- munkatársa ismerteti az új eljárással, az új gépekkel szerzett vizsgálati tapasztalatokat, majd a gépbemutató helyszínén dr. Kelemen Zsolt, tudományos munkatárs működés közben mutatja be a berendezéseket. A nagyüzemi, gyakorlati tapasztalatokról Budai István, a siófoki gazdaság műszaki előadója szóL Városi moziműsor Vasárnap: Nevem: Senki. Színes, szinkronizált olasz westernfilm, 4, 6, 8 órakor. Hétfő: Nevem: Senki. Színes, szinkronizált olasz westernfilm, 4, 6, 8 órakor. Sárvédő autókra A Petőfi Termelőszövetkezet vérségi gumiüzeme a gazdaság jól jövedelmező kiegészítő részlege. Az idén az üzemet bővítik, s célgépeket vásárolnak, így gyártmányaik skálája is szélesedik. Jelenleg még a hagyományos termékeket állítják elő. A képen: Kalmár Istvánná az üzem egyik gumitermékét süti, a teherautókra és pótkocsikra való sárvédőt Bene Mihály felvétel* ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap» a k
