Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1981. AUGUSZTUS 9., VASARNAP Gcrírudis koporsója Egykori mesterek keze nyomát őrzi „Teste a szürke barátok pilisi kolostorában van eltemetve” ! ...Andrást László király halála után a huszonhetedik napon koro- tnázták meg, május huszonkilencedi- kén. Pünkösd napján. Felesége, a Németországból való Gertrudis úrnő volt, akinek Bélát, Kálmánt, 'Andrást és a Boldogságos Erzsébetet nemzette. De fájdalom, Iaz említett úrnő kétségtelenül az emberi nem ősellenségének tanácsára, Bánk ’bánnak, ennek a nagyságos ■jóembernek a felségét kiszolgáltatta Idegenből jött testvérének, hogy vele csúfot űzzön. Emiatt ez a Bánk ’bán, aki Bor nemzetségéből eredt, kardját a királynő vérével irgal- inatlanul bevérezte, és rettenetes sebet ejtvén rajta, az Úrnak ezerkét- száztizenkettedik évében megölte. Teste a szürke barátok pilisi kolostorában van eltemetve. Az idézett Thuróczy Jánosnak A magyarok krónikája című művéből való, művelődéstörténetünk ama nagyjelentőségű könyvéből, melyet először 1488-ban egy brünni, illetve egy augsburgi nyomdában adtak ki. Mi, most Horváth János fordításában értesülhetünk a régi históriákról, arról, hogyan látta Thuróczy mester eleink számtalan dolgát. ’A kötetet böngészve megtudhatjuk, Imiként rendelte el Attila király, hogy Isten ostorának nevezzék: olvashatunk Szent Istvánnak, a magyarok első királyának születéséről és országlásáról, azaz a magyarok történetéről egészen addig az időig, amelyről szóló híradás a könyvben a következő fejezetcímet kapta: 'Némely magyar úr hűtlen árulása 'Mátyás király úr ellen, és a király úr néhány győzelme. Mint borostyán a rovart A krónikát természetesen csak művelődéstörténeti csemegének, kellemes olvasmánynak tekinthetjük, adataira túlzottan nem támaszkodhatunk, mivel azok sok esetben pontatlanok. Thuróczy tévedéseire i— a legújabb kutatások eredményeinek alapján — a mű végén található jegyzetekben hívják föl figyelmünket a szerkesztők. A bevezetőben idézett részhez kapcsolódó kiegészítésből például azt tudhatjuk meg, hogy Gertrudis Ber- •toldnak, Meránia hercegének volt a lánya, II. András 1202-ben. még herceg korában vette el feleségül, & fáma pedig torzít: Gertrudis halálának oka nem Bánk feleségének meggyalázása volt. Ami pedig aláb- ibi történetünk szempontjából legfontosabb: az 1213. szeptember 28- én megölt királynét a pilisszentke- freszti cisztercita kolostorban temettek el. A poros út komótosan emelkedik, ■ vele együtt, engedelmesen követve a lankákat, egészen a csepőtéig nyújtózkodnak a rétből kihasított — káposztával, krumplival, karalábéval beültetett — keskeny parcellák. Szekér kér utat. A bakon ülő pöcköl egyet kalapján, tétován, mintha esak fejét vakarná; látszik rajta, feledni még nem tudta, módját megadni már nem tudja a tiszteletadás azon formájának, mely A kora gótika legszebb magyarországi emlékeinek egyike szerint faluhelyen köszönteni kellett az idegent. A városban élő meg végképp tanácstalan, így hát mindketten zavarba jövünk, egy pillanatra, aztán a lovak kimérten tova- Ihúzzák terhüket: a szekér Filis- szentkeresztnek tart. Én meg oda, ahonnan előzörgött, a csenevész bokrokkal övezett tisztásra. A községben úgy magyarázták, Itt találni meg a romokat. Így igaz. A valamikori pazar kultúra maradványait itt rejti a csepőte, védik az aprócska fák, a gyenge cserjék. A kő konok. Ellent áll az időnek, romlásnak, s pusztul bár, de ma is őrzi az egykori mesterek kéznyomát. Mint borostyán az évmilliós rovart, magába zárja az időt. De határt is szab a kő képzeletnek: a föld színéig leomlott falak alig sejtetik a mai látogatóval az egykori méreteket. A gótikus oszlopok csonkjai, a falimaradványok között •bóklászva nehéz elképzelni, hogy itt Valamikor hatalmas apátság állt, •akkora templommal, mint a budapesti Várban levő, melyet Mátyás •néven ismerünk, s egy jobbágyfaiu, •modern technikával működő mű- •helyházak, vízimalom, kohó ... Magyar földre érkeztek... • Ha azt kóstolgatjuk, azt próbáljuk megidézni, hogyan éltek itt ré- •gen — ahonnan most csak a hegyek és a Pilisszentkereszt szélén ’álló szép új családi házak látszatnak, no meg távolból a templom tornya — először a cisztercitákat, az 'épület egykori lakóit kell megismernünk. ‘ A ciszterek a XII. században létrejött szerzetesrend tagjai, a Bene- dek-rend egyik reformált ágaként tartják őket számon. Ennek az az oka, hogy amikor kiváltak a bencések közül, a régi regulák visszaállítását határozták el. Akkorra a rendkívül szigorú szabályokat felállító, az Óra et labora! (Imádkozizál és dolgozzál!) jelszót hangoztató bencés rend ugyanis teljesen szétzüllöfct, s ezzel természetesen tekintélye is alaposan megcsorbult. Szó szerint bont ittak és vizet prédikáltak, azaz mai fordulattal élve: 'a reformra föltétlenül szükség volt. ! Az aszkéta életmódot vállaló 'ciszterciták első kolostora a Dijon (melletti Citeaux (innen kapták nevüket) völgyében épült föl. A szegénységet és egyszerűséget hirdető szerzeteseket — aikik puritán, fehér ruhájuk fölött fekete, földig érő ■kötényszerű munkaruhát, skapulá- ■rét hordtak — II. Géza telepítette le Magyarországon, 1142-ben. Gertrudis férjének apja, III. Béla, új •apátságokat alapított nekik, egyet •Esztergom, a királyi tartózkodóhely közelében, a pilisi erdőben. Így kerültek Franciaországból magyar földre, pontosabban Pilisszen tke- resztre a ciszterciták. ’ S miként került ide Gertrudis, Illetve holtteste? Anno Domini 1213 Az egykori deák így jegyezhette Volna le: Anno Dománi 1213. Király ■urunk, II. Endre, holicsd hadjáratára indul, s közben hátrahagyott üdvara, felesége és fényes környe- 'zete a pilisi erdőben mulat, a cisztercita kolostor szomszédságában, a vadban gazdag Pilisi hegység egyik kastélyában... A történet innen már ismerősebb lehet, főképp Katona József drámájából. A darab szerint máért kellett Gertrudisinak meghalnia? Egyrészt azért, mert a magyar főurák ekképp •akarták megbosszulni a német lo- rvagok pazarlásait, másrészt pedig lázért, mert Bánk bán így torolta •meg a feleségén, Melindán esett 6 ereim eket. A valóságban, mint azt ■a kutatások tisztázták, a gyilkos- iság motivációja más volt. Az vi- ezont tény, hogy Gertrudist a pilis- e zen'.kereszti kolostorban helyezték űrök nyugalomra. S hogy pontosan hol ölhették meg? Lehet, hogy a Pilis valamelyik hajlatában, ahol a föld őzek, szarvasok lábnyomát őrzi. Lehet ■hogy egy kis irtáson vagy éppen a iDera patak partján. Az akkori tájiban csak a gőgösen magasló pilisi csúcs és a Dera patak lehetett a mostanihoz hasonló. A hegy, a nagy királyi vadászatok színtere és a (patak, mely hol ráérősen csordogál célja, a Duna felé, hói meg dühödben viszi terhét, a megolvadt hó lelvét és a nagy esőzések vizét. Ám találgatások helyett — hiszen ezt a helyszínen mindenki megteheti, inspiráció is akad hozzá ibőven — maradjunk a realitásoknál. Annál is inkább, mert a pilis- ezentkereszti cisztercita kolostor és település feltárásának köszönhetően e magyar művészettörténet, építészettörténet és technikatörténet leggazdagabb leletanyaga került elő. Az 1967-ben kezdődött munkálatokat — még tavaly nyáron is értékes tárgyakra bukkantak — Gere- <vich László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti intézetének nemrégiben nyugalomFelvétel az ásatásról. A templom romjai ve íl " • L • o a o a A kolostor és templom alaprajza I----nv cit\ wtfmwr rí- m« • mnn-igni T*■• Ü9* rt üjüt Gertrudis síremlékének rekonstruált rajza •vonult igazgatója vezette. Hallgassuk hát őt, a legilletékesebbet. — A Pilis-hegy nyugati lejtőjének tövében, Pilisszentleereszt mel- ttett a középkori Magyarország legnagyobb cisztercita kolostorának — melyet III. Béla alapított 1184-ben — épületeit tártuk föl. Művészeti- lég, építészetileg igen értékes templom-kolostor együttest sikerűit rekonstruálnunk. Megállapítottuk, hogy a kolostor építészei honosították meg a kora gótikát Magyaror- Iszágon, és ők hozták létre azt az építő- és szobrászműhelyt, amely azután, az esztergomi palota és székesegyház építésén keresztül, az egész országra kisugározva rendkívül fejlett és jellegzetesen magyarrá váló iskolává nőtt a XIII. század első felében. Fontos tudni, amit mostani feltárásunk be is bizonyított, hogy a gótika Franciaország után Európában 1először Magyarországon terjedt el, la német földet megelőzve. Megjegyzem, hogy építészetünk franciás Szellemben való fellendülése már II. Géza idejében megkezdődött, éppen á Franciaországból beköltöző ciszterciták révén. Páratlanul gazdag leletek f — Gertrudis síremlékére is rábukkantak itt . . . — Valóban, a hatalmas, 59 méter hosszú templomromot föltárva, pompásan faragott kőalkotásokat találtunk. Közülük talán egy szarkofág darabjai voltak a legszebbek. Minden kétséget kizáróan meg tudtuk állapítani, hogy azok Villard de Honnencourt, a nagy francia építész művei. Hogy a francia kated- rálisépítészet egyik legnagyobb alakja valóban itt járt, azt a mostani feltárással kiválóan tudtuk igazolni. Megtaláltuk azt a padlót, melyet a francia építész híres Albumában is lerajzolt, s mellé írta, hogy azt egy magyar templomban látta. A legújabb külföldi kutatások szerint is ez tekinthető a mester legjobban igazolható munkájának. Érdemes arról is szólni, hogy a közvetlen stilisztikai megegyezések a 'Pilisszentkerészten feltárt szobrokat a chartres-i székesegyház előcsarnokának pillérszobrocskáival hozzák kapcsolatba. Gertrudis síremlékét — melyet az irodalomnak csak egy része jelöl úgy meg, hogy itt található '— szintén Villard de Honne- court Albumának segítségével sikerült azonosítanunk. A szarkofág természetesen nem a legnagyobb fölfedezésünk. Rábukkantunk egyebek között azokra a kovács- és ékszerészműhelyekre is, melyeket ia kolostor tartott fönn. Megtaláltuk az energiát adó vízimalom helyét, a kő vízcsöveket, a kemencéket és jó néhány szerszámot. Ilyen nagy ipartelepet eddig nem ismertünk Közép-Európában, feltárásával hazánk középkori technikai fejlődésének eddig ismeretlen szakászát sikerült megvilágítanunk 1— magyarázza Gerevich professzor. Méltó körülmények közé! Az ásatások során több száz faragott kőemlék, szobortöredék került elő, ezekből a templom és a kolostor,. vagy éppen a síremlék egy-egy építészetileg érdekes, értékes részét lehet összerakni, rekonstruálni. Természetesen nem kevésbé izgalmasak, és a maguk nemében egyedülállóak, azok az eszközök, szerszámok, ötvöskészletek, dísztárgyak, bronzöntvények, edények és műhelyfölszerelések, melyek az ország egyik legnagyobb, hiteles tárgygyűj- teményének tekinthetők, s melyeken kérésztől bemutatható középkori - ■kultúrtörténetünk. S mi mikor láthatjuk mindezeket’ Nos, a műtárgyak többségét már rekonstruálták, leltározták. Kiállításra alkalmas helyet azonban még nen találtak. Helyük ugyanis nem a Magyar Nemzeti Múzeumban ■lenne — itt örömmel fogadnák a páratlan értékű leleteket —, hanem feltárásuk közelében. A Pest megyed Tanács illetékesei szerencsére biztató ígéretet tettek. Nem tévesztik szem elől a leletek sorsát, keresik az alkalmat — reméljük nem tart sokáig —, hogy méltó körülmények között állíthassák ki azokat. KOFFÁN ÉVA i
