Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
1981. AUGUSZTUS 9., VASÄRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP Kiemelt feladat Interjú Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével A hazai vízgazdálkodásban roppant erőfeszítéseket teszünk a megnövekedett igények mind teljesebb kielégítésére. Ennek ellenére — mint ahogy csütörtöki lapunkban is olvashatták — bőven akad gond, különösen ezekben a forró, kánikulai napokban. Pest megyében főleg Érden adódnak szinte megoldhatatlannak tűnő problémák, de másutt is előfordul; hiába csavarjuk el a csapot, épp’ hogy csurran-cseppen az éltető víz. Milyen feladatokat jelent ezen gondok felszámolása, megoldása a mindennapok gyakorlatában? — erről kérdeztük Kovács Antal államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét. # Milyen eredményeket ért e! a hazai vízgazdálkodás az elmúlt öt évben? — Minthogy a vízgazdálkodás nem zárt terület, hanem a népgazdaság szerves része, természetes, hogy saját jegyeit megőrizve, megkezdte a felzárkózást az egész gazdaságra érvényes követelményekhez, A rendelkezésünkre bocsátott anyagi és Szellemi erők felhasználása íehetővé tette, hogy összességében teljesítsük a népgazdasági előirányzatokat. így egyenletesebbé vált a lakosság és az ipar, a mezőgazdaság vízellátása. A nyári időszakban vízellátási gondokkal küszködő települések számát mintegy százzal csökkentettük, arányúik ebben az évben csak 14 százalék körüli lesz. ellentétben az V. ötéves tervidőszakra jellemző átlagos 23 százalékkal. A vízkárokat sikerült korlátok közé szorítani. Mintegy 100 millió forintot költöttünk a vízgazdálkodás technikai-technológiai színvonalának emelésére. Apróságnak tűnhet, de ma sokkal jobb és „vékonyabb” betont készítünk, mint néhány évvel ezelőtt. Nőtt az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának aránya, sikerült kimozdítani a holtpontról a tipizálás ügyét, összegezve, o vízügyi szolgálat történelmének eddigi legnagyobb fejlesztését hajtotta végre az elmúlt öt évben, de a vízgazdálkodási infrastruktúra viszonylagos elmaradottságát még nem tudtuk felszámolni. • Népgazdaságunk VI. ötéves terve a vízgazdálkodást változatlanul a kl- emelt fejlesztési célok közé sorolja. Hogyan valósul ez meg a gyakorlat- ban? vonjuk a hasznosítót Például a városi csapadékelvezető hálózatok komplex fejlesztésében szerepet kapott a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat. • Gyakran elhangzik mostanában, hogy komplex vízgazdálkodási szemléletet érvényesítsünk. Mit jelent ez? — Ezalatt vízháztartásunk mérlegének befolyásolását, vízkészleteink gazdaságfejlesztésünk szolgálatába állítását, a hosszú távú népgazdasági érdekek következetes érvényesítését értjük, csakúgy, mint azt a kérdést, hogy egy adott térségben az egyensúlyt a vízigény-szabályozás vagy a vízikészletnövekedés eszközeivel tartsuk-e fenn. Komplex vízgazdálkodási kérdés a felszín alatti vizeikkel való gazdálkodás rendjének és gyakorlatának megjavítása is. Intő példa, hogy az ország 1100 vízmüvéből már 71-nek a vízminősége nem felel meg a szabvány előírásainak vagy hogy a talajvízre telepített kutak kilencven százaléka nitrátszennyezett. Hasonlóan fontos az is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését. a vízrendezést és meliorációt a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerekkel ' összhangban valósítsuk meg. A vízgyűjtők viszonyainak átfogó ismerete nélkül ez lehetetlen, ezért is tartjuk fontosnak a folyamatban levő keretterv átdolgozását, aminek fő célja, hogy a komplex vízgazdálkodási munka gazdasági, műszaki hidrológiai alapjait térségi szemlélettel biztosítsa. • Az ENSZ az 1983-as éveket nemzetközi ivóvízellátás! és közegészségügyi évtizeddé nyilvánította, Magyar- ország mit tud tenni ennek sikeréért? — Anyagi lehetőségeinkkel összhangban elsősorban szellemi erőforrásainkat tudjuk rendelkezésre bocsátani. figyelembe véve exportérdekeltségeinket A felhívással összhangban folytatjuk szakértőink küldését a fejlődő országiokiba, aktívan részt veszünk az oktatási programban. Az ivóvízellátás, szemnyvízielve- zietés és -tisztítás hazai fejlesztési programja lényegében egybeesik az ENSZ ajánlásaival, ugyanakkor célkitűzéseink összehangolása meglevő programi ainlkkal. jelentősen javíthatja a végrehajtás feltételeit. _E feladatok szervezésére, koordinálására magyar nemzeti bizottságot hoztunk létre. ______ R0 SZPRIM NÁNDOR S — A népgazdaság összes beruházásaiból a vízgazdálkodás 54-57 milliárd forinttal részesedik, hat száza-' lékkai többel, mint az elmúlt tervidőszakban. Beruházásaink túlnyomó részére mintegy 42-45 milliárd forintot fordítunk, a többi pénzit a nagyiberuházások előkészítésére, a mezőgazdasági vízszolgáltatásra és egyéb célokra használjuk fel. A tervidőszak végére a lakások mintegy 60 százaléka részesül közműves vízellátásban, de a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya is eléri a 37 százalékot. A vízellátásit, szennyvízelvezetést és -tisztítást elsősorban Budapesten, az ipari központokban, a megyeszékhelyeken és a városokban, valamint a vízhiányos területeken fejlesztjük. A Balatonra és közvetlen térségére 4,2 milliárd forintot szánunk. Kiemelkedik ebből a Kis-Balaiton helyreállításának első üteme, de jelentősek azok a munkák -is. melyek a tó vizének további tehermentesítését eredményezik. Az ár- és belvízkárok elleni védekezés további ütemes, rangsorolt kiépítése és erősítése, illetve eszközeinek korszerűsítése. Elsősorban a tiszai és a Kőrös-völgyi gátakat erősítjük. A vízrendezés nagy hányad; Békés, C songra d. Szolnok, Borsod Szabolcs megyék területére összpontosítjuk. Vízrendezési programunk összhangban van a ma már térségi rendszerben megvalósuló meliorációs tervekkel, ezáltal jól szolgálja a föld védelmét, termőképességének fokozását. Az öntözőfőművek fejlesztése viszonylag szerényebb mértékű, a fő feladat a meglevő kapacitások hatékony és rendszeres kihasználása. • Milyen fö területekre keli összpontosítani az erőket, az eszközöket? — A fejlesztőmunkát megalapozó információs rendszer, a víz- és energiatakarékos vízgazdálkodási techno, lógiák. a méglevő létesítmények fenntartási, karbantartási módszereinek fejlesztésére, valamint az ipar- szerű vízét ítési módszerek szervezésére és bevezetésére. Bár ezek a témák elsősorban műszaka jellegűek, azt a célt szolgálják, hogy javuljon a vízgazdálkodás általános hatékonysága és szervezettsége, ezért valamennyi kutatott témánkat _ következetesen alá kell rendelni^ általános gazdaságpolitikai törekvéseink szolgálatának. A legfontosabb témákra rendelkezésre álló központi keretekkel való gazdálkodásba beNyár Öreg ház Kiss 'Attila rajza .Mekkora dombokat lehetne emelni 5 és fél millió pár poliuretán talpból és 12 millió pár műanyag sarokból? Feltehetően cifra képet mutatna egyetlen halomba hordva 1 millió 200 ezer vödör is. És, hogy négy és fél ezer tonnából hány kilométer hosszú polietilén cső készülhet? Költői ez utóbbi kérdés is. Hiszen, ma már a szűk, 43 milliméteres átmérőjűtől a vastag, 400 milliméteresekig minden, méretűt előállítanak, az igények szerint. A számokat a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat idei termelési tervéből jegyeztem ki, s hadd álljon itt még két sokat mondó adat: 1981-ben már csaknem 15 ezer tonna alapanyagot dolgoznak föl a solymáriak; éves árbevételük pedig meghaladja az 1 milliárd 460 millió forintot. Szigorúbb ellenőrzés Ismét egy kérdés: mibe kerülhet napjainkban 15 ezer tonna anyag? A válasz — kissé leegyeszerűsített- nek tűnhet, de ne terheljük egymást számokkal —: a vállalat összes termelési költségének tetemes hányadát teszi 'ki a beszerzett és feldolBodnár Ede linómetszete gozott anyagok értéke. Kézenfekvő: nem mindegy tehát a PEMÜ-nek, honnan jut alapanyaghoz, kitől mennyiért vásárolhat. Egész gazdálkodásának és nyereségességének kulcskérdése ez. Ugyanakkor nem húzódhatnak „elefánitcsonttorony- ba” sem, figyelembe kell venniük a népgazdaság anyagi helyzetét, érdekeit is. Természetesen, még ha akarnák, sem tehetnének másként. Mert soha annyira meg nem szigorították kormányszinten a tőkés importot, mint idén. Mindezt helyzetelemezésként mondja el Cs. Horváth István, a PEMÜ kereskedelmi és anyagellátási főosztályának a vezetője. Mert, állítja, a vállalat már évek óta különféle erőfeszítéseket tesz, hogy ahol lehet, hazaival cseréljék föl a külföldit. S hogy «mennyire nem sikertelen a törekvésük, igyekezetük, jelzi: tavaly 2 millió 200 ezer dollárt takarítottak meg, azaz 74 millió forint értékű, korábban tőkés országból vásárolt anyagot pótoltak hazaiakkal. Húszmillió dollárban Nemcsak ezt az egy útját találta azonban meg a PEMÜ a népgazdasági egyensúly helyreállításának' segítéséhez, a saját közreműködéséhez. Egy sor olyan, félkész- és késztermék gyártására álltak át — folyamatosan —, amelyek régebben csak nyugati szállítóktól jutottak az országba. A számok nem tévesek: 20 millió dollár értékű importpótló műanyag félkész- és késztermék került ki a vállalat üzemeiből tavaly — több mint 646 millió forint értékben. A főként olasz importot helyettesítő poliuretán-talpak például önmagukban csaknem 288 milliót értek. Minden típus gyártása során hulladék is keletkezik. Több vagy kevesebb, hol, miként próbálják csökkenteni. A műanyag-feldolgozó ipar nagy teljesítményű, automata gépsorain nemigen szabályozható a keletkező veszteség mennyisége. Ám az N már a szakembereken múlik, mennyi marad végül hulladékként. A Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál o hulladék visszadolgozása már tavaly meghaladta az 1100 tonnát. Polietilénből 1 például 410, pvc- ből pedig 452 tonna hulladék újbóli felhasználásának találták meg a módját A vevőkhöz igazodva Tovább törik természetesen fejüket a vállalat vezetői, mert az idei föladataik sem könnyűek. Az , import-megtakarítás, illetve hazaival való pótlása pedig nem pusztán szándék, elhatározás kérdése. Ta-- valy például, amikor felmérték, hogy mennyi gázcsövet kell gyártaniuk, csalódással tapasztalhatták, csökkent partnereik érdeklődése. Az igényekhez igazodva' tehát 2900 tonna alacsony nyomású polietilén beszerzését tervezték. Közben azonban kiderült, hogy vevőik _ mégis erőteljesen növelik a gázcsőfektetési programjaikat, amibőj az következett, hogy a PEMÜ anyagszükséglete is nőtt — 4200 tonnára, a számított helyett. Oj termékük, egyike a tavaszi BNV-n is nagy sikert aratott kis méretű műanyag flakon. Ezek készítéséhez szintén csak tőkés pvc-granulátumot használhatnak föl. Egyelőre. Tervbe vették ugyanis egy olyan új berendezés vásárlását, amelyen majd hazai anyagból készülhet a termék. A tőkés import alapanyagok drágulási folyamata feltehetően nem lassul 1981-ben sem, erre nem számíthatnak Solymáron. Számíthatnak viszont javuló hazai partnerkapcsolatokra, az eddig1 kialakítottakon kívül. Tavaly írtak alá együttműködési szerződést a Borsodi, valamint a Tiszai Vegyi Kombináttal. Mégpedig olyan műszaki fejlesztések közös kidolgozásába, amelyek importmegtakarítást eredményezhetnek — hosszabb távon. így ugyanis lehetővé válik az igények és az érdekek összehangolása. Foglalkozik azonban a PEMÜ vezetése egy gazdasági társulás létrehozásának gondolatával is. Ebben a* GT- ben — célja új, importhelyettesítő és jól exportálható műanyagcikkek gyártása lesz! — a részt vevő BVK, TVK és a PEMÜ az induló tőke arányában részesülne a haszonból. Versenyképesebben Hasznot remél és további előrelépést a Pest megyei Műanyagipari Vállalat egy másik gazdálkodási társulástól is, amelyben a Külkereskedelmi Bank lesz a partnerük. A tárgyalás alapja, hogy a vállalat a banktól kapott kölcsönből vásárol importgépeket, s azokkal regenerálja majd a nagy tömegű hazai mű- anyagfeldolgozó-ipari hulladékot. S ha már a hulladék ismét szóba került: még eigy vállalkozást nagyon fontosnak tart a főosztályvezető. Kizárólag az import hulladékok újrafeldolgozására és értékesítésére kötött a PEMÜ — idén márciusban — egy amerikai céggel hosszú lejáratú együttmködési szerződést. (A közös érdekeltségű társaságban részt vesz az INTERAG RT is.) Ennek értelmében a solymáriaknak lehetőségük lesz, hogy a hulladékból teljes értékű alapanyagot állítsanak elő. S miután a ’ világpiaci árnál sokkal olcsóbb' termékek készülhet-, nek így, jelentősen megnő a cikkek’ versenyképessége. Azáltal pedig, hogy jónevű, ismert külföldi cégekkel lépnek szövetségre, valószínűleg számottevően bővülnek majd piaci lehetőségeik. Azaz a népgazdaságnak is hasznos mértékben emelkedhet a vállalat tőkés exportja. DODÖ GYÖRGYI i Külföldi helyeit hazaiból Kockázat nélkül nincs siker
