Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

1981. JÜLIÜS 9., CSÜTÖRTÖK xMttm M1-es főútvonal Az országhatár és Győr között Az 1-es számú főútvonal újabb szakaszainak korszerű­sítése fejeződött be Győr és az országhatár között. Az öt- tevényi átkelő szakaszon több mint két kilométer hosszú­ságban mindkét oldalon sá­vot építettek a lassú jármű­veknek, a teljes autópályát megerősítették és autóbusz- megállóhelyeket alakítottak ki. A következő évben a Mo­sonmagyaróvárra bevezető és a Győrből kivezető szakaszon végeznek korszerűsítéseket és mindkét helyen forgalmi cso­mópontot alakítanak ki. Ezzel befejeződik az 1-es számú fő­útvonal Győr és az országha­tár közötti szakaszának korsze­rűsítése. Nagy erőkkel dolgoznak a Hegyeshalmot elkerülő fél- autópálya építésén is. A hat kilométeres új szakasz Levél­nél csatlakozik majd a jelen­legi 1-es úthoz. Ez az út a későbbiek során kiépülő autó­pálya része lesz, de addig is jelentősen meggyorsítja az országhatár megközelítését, a Bécs felől gépkocsival hazánk­ba érkezők közlekedését. Konzerv lesz a meggyből Rövidesen befejezik a meggy feldolgozását a Dunakeszi Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyárban. Felvételünkön: ügyes kezű asszonyok állnak a szalag mellett, válogatják és készítik elő konzerválásra az érett meggyszemeket. Barcza Zsolt felvétele Vállalat, társaság, kooperádó Egyedül nehezebben megy | Egyedül nem megy vagy legalábbis sokkal nehe- I zebben mint összefogva. E látszólag magától értetődő I igazságra az utóbbi esztendőkben egyre inkább rájönnek | a szövetkezetek. Igaz, együttműködésüket korábban a I Tepi gazdálkodási formák beidegződésén túl a szabályo- = zók is akadályozták, s ezek korlátáit még ma sem min- 1 dig könnyű áttörni. Mégis — mint arról Bernáth Tibor, e a K1SZÖV elnöke tájékoztatott —, egyre több az új kezdeményezés. Minőségi S-mode/l Jó néhány éves kapcsolat Van több megyei ipari szövet­kezet és az ugyancsak ezen a területen működő vállalatok között. Bérmunkaszerződés vagy egyedi megrendelés alap­ján alkatrészeket, részegysége­ket készítenek a nagyüzemek­nek. A tervek szerint a követ­kező ötéves tervben az ilyen jellegű együttműködések érté­ke mintegy egyharmadával nő, eléri az ötmilliárd forintot. Ahhoz, hogy a korábbinál is rugalmasabb, gyümölcsözőbb legyen a kapcsolat, meg kell találni azokat a formákat, amelyek az ipari szövetkezetek számára az eddigieknél biz­tonságosabbá teszi ezt a fajta kooperációt. A KISZÖV és a MÉSZÖV közötti kapcsolatokra eddig el­sősorban az volt a jellemző, hogy szövetkezetpolitikai ta­pasztalataikat cserélték ki, kö_ zös sport- és kulturális progra­mokat szerveztek. Biztató, hogy tavaly már olyan együtt­működési formát találtak, ami­nek a vásárlók, a fogyasztók látják hasznát. Az együttmű­ködési szerződés értelmében az ipari szövetkezetek — min­denekelőtt Pest megye és a főváros ellátása érdekében — számos hiánycikk gyártását kezdték meg. illetve kezdik el. A háziipari és ruhaipari szö­vetkezetek a Scala-Coop áru­házlánccal együttműködve hoz"' zákezdtek az úgynevezett S- modellek gyártásához. Az 50— 100-as tételben készülő női ru­hák, blúzok és egyéb divatcik­kek különlegesen jó anyagból, minőségi munkával készülnek, így a szövetkezetek árbevétele, nyeresége is magasabb. Töb­bek között a vecsési, a gödöl­lői és a pilisi ruhaipari szövet­kezet kapott ilyen megrendelé­seket. Szakosodó építők Mint arról korábban már hírt adtunk, megalakult a Pest megyei Építőipari Szerve­zetek Társasága. Ebben ál­lami és tanácsi vállalatok, il­letve szövetkezetek vesznek részt. Igyekeznek a rendelke­zésükre álló géooarkot a lehe­tő legjobban kihasználni, egy­mást műszaki, technológiai ta­nácsokkal segíteni. Az építő­ipari szövetkezetek közül ez­után csak a budai járási, a Eredményhirdetés a jövő év áprilisában Megingott az elefántcsonttorony? Hogy a kutatómunkában is takarékoskodjunk Ki tudná számontartani, milyen gyakran és főként jogosan vetik a tudományos kutatás szemére —■ a kétségtelen erőfeszí­tések ellenére — még mindig túlságosan távol van a gyakor­lattól, nem az élet, a hétköznapok által felvetett témákban ku­tat, nem ezekre a kérdésekre igyekszik használható választ adni. De megkapja a magáét a gyakorlat is. Amely olykor va­lóban nehézkesen, öregurasan fogadja az új módszereket. Gyakran évek telnek el, amíg egy-egy új eljárás polgárjogot nyer a termelésben, a gazdálkodásban. Pedig a tét nagy: mil­lió avagy milliárd forintban kifejezhető gyarapodása népgaz­daságunknak. Ezért nem mindegy tehát, hogy mennyi az át­futási idő, milyen a kapcsolat a kutatás és az ennek ered­ményeit jól-rosszul hasznosító termelő üzemek, gazdasági egysé­gek között. Anélkül, hogy túlzásokba esnénk, megállapíthat­juk, ez az együttműködés cseppet sem ideális, lehet javítani rajta! Mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt másfél esz­tendő tapasztalata! szentendrei, a monori és a gö­döllői építőipari szövetkezet foglalkozik lakásépítéssel. Ér­den most próbálják ki az úgy­nevezett linzer technológiát, amellyel 3—5 hónap alatt ké­szülnek el a családi házak, il­letve az egyemeletes lakások­ból álló telepek. A többi szö­vetkezet pedig felújításra sza­kosodik. Tovább fejlesztik a lakásszerviz társaságot, mely­nek most 17 tagja van. A Termelőszövetkezetek Pest megyei. Területi Szövetsége, il­letve a Kisipari Szövetkezetek Szövetsége közreműködésével felmérik, hogy az eltérő szabá­lyozás és a nem mindig azo­nos érdekek ellenére hol ala­kítható ki gyümölcsöző együtt­működés, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek között. Hogy lehet közös nevezőt talál­ni, arra példa a kemencei Ve­gyesipari Szövetkezet, vala­mint a kemence-bernecebará- ti, a perőcsényi és a letkési tsz most alakuló faipari, gaz­dasági társasága. A cél; a társaság segítségével fejleszte­ni a szövetkezeti erdőgazdál­kodást és feldolgozva nagyobb haszonnal értékesíteni a ter­mékeket. Hogy ebben minden résztvevő érdekelt legyen, ter­melésük arányában részesed­nek majd a közös haszonból. Egyszerűbb alapokon nyug­szik, mégis gyümölcsöző, hogy több ruhaipari szövetkezet és tsz-varroda készít a níegyében közösen termékeket. Stílbútor sorozatban A közgazdászok szerint ipari fejlődésünk egyik gátja, hogy hiányoznak a rugalmas, jól felszerelt, alkalmazkodni tudó középüzemek. Ennek a szerep­nek elsősorban az ipari szövet­kezetek, illetve ezek társulá­sai felelhetnek meg. Ezt fel­mérve, Pest megyében több ilyen kooperáló közös vállala­tot, illetve közös irodát hoznak létre. Az elsők; a TEXELEKTRO kezdeményezésére tavaly lét­rejött Export-marketing Társa­ság vagy hasonló céllal műkö­dő, a könnyűipari szövetkeze­tek érdekeit képviselő PÉXI. A közeljövőben alakul meg öt szövetkezet együttműködé­sével a stílbútorokat készítő és exportáló Bútoripari Társa­ság. A tervek szerint a kemen­céi vegyesipari, a pomázi fa­ipari, az oszódi Ferromechani­ka Szövetkezet, a Monori Ke­fegyár, valamint a Nagykun­sági Erdő és Fafeldolgozó Gaz­daság nagykőrösi telepe készí­ti az alkatrészeket, a ceglédi Stílus és a visegrádi faipari szövetkezet pedig összeszerel­né az értékes bútorokat. Ez a fajta munkamegosztás az elő­zetes számítások szerint nem­csak a népgazdaság, hanem a résztvevők számára is jelentős, haszonnal jár. Talán még az idén megala­kul az ipari szövetkezetek mű­szaki irodája, amelyet a ké­sőbbiekben szeretnének közös vállalattá fejleszteni. Feladata lenne az ipari szövetkezetek számára előkészíteni az új ter­mékek gyártását, beszerezni a szükséges szerszámokat, fel-, mérni a piacokat. A szervezet közreműködne a műszaki jel­legű beruházások kivitelezésé­ben, megszervezésében. Cs. A. Volt egyszer egy felhívás Munkaverseny a kutatóinté­zetekben? Első hallásra leg­alább olyan merész vállalko­zásnak tűnik, mint szitával vi­zet hordani a sivatagba! Hisz a tudomány elefántcsonttor­nyába bezárkózott kutatók, kutatóintézetek — legalább is a fáma szerint — nehezen haj­lanak az egymással való ver­sengésre, együttműködésre. Vagy mégsem? A cáfolatot az adja, hogy volt egyszer egy felhívás. Mégpedig a Debrece­ni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézetének Marx Károly szocialista bri­gádja fordult a társintézmé­nyek brigádjaihoz, hogy az MSZMP XII. kongresszusának tiszteletére tegyenek vállalá­sokat, amelyekkel meggyorsít­hatják a tudományos kutatá­si eredmények gyakorlati al­kalmazását, tegyék lehetővé olyan új módszerek, eljárások kidolgozását, amelyek a mező- gazdaságban és az élelmiszer- iparban a hatékonyabb, gaz­daságosabb termelést segítik. Egy év - egymillión! — A felhíváshoz 23 Intéz­mény 93 brigádja csatlakozott —j, mondja a MÉM Műszaki Intézetében dr. Mélykúti Csd- ba tudományos osztályvezető, a dr. Rázsó Imre szocialista brigád vezetője. — Köztük ter­mészetesen mi is. Azoknak lett igazuk, akik a módszer sikeré­ben bíztak. Egy esztendő múl­tán. a végső számadásnál ki­derült: 183 publikáció. 205 elő­adás, 282 bemutató jelezte, hogy igencsak komolyan vet­ték a brigádok a kezdeménye­zést. Ezekből az írott, hallott, látott anyagokból mintegy 30 ezer mezőgazdasági szakember profitálhatott. Olyanok, akik a gyakorlatban dolgoznak. Nincs a mezőgazdasági ter­melésnek olyan ágazata, amely ne nyert volna a tudomány művelőinek versenyéből. A nö­vénytermesztésben új techno­lógiák, új fajták segítik a hatékonyság növelését, az ál­lattenyésztésben és a kerté­szetekben az energiatakarékos eljárások bevezetésére, kidol­gozására irányuló kutatásokat kell említenünk. A gödöllőiek például a nagy teljesítményű traktorokra és magajáró gé­pekre kidolgozott, műszaki diagnosztikával bővített kar­bantartási technológiák beve­zetésével, valamint a szakosí­tott szarvasmarha, és sertés­telepek technológiai és épület- gépészeti berendezései karban­tartásának új módszereivel vettek részt a pályázaton. Mégpedig nem is akármilyen eredménnyel; a gépesítési ága­zatban az első helyet szerez­ték meg. — Természetesen valamemy- nyi brigád számára fontos volt a siker, azt hiszem — folytatja dr. Mélykúti Csaba —, mégis az a legfontosabb, hogy több mint 1 milliárd forint hasznot hoztak a népgazdaságnak a versenyben szereplők produk­tumai, s az eddig elért ered­mények továbbiuialkalmazásá- val a VI.- > ötéves tervben to­vábbi 3—4 milliárd -forint meg­takarítás érhető el. Ez pedig már elég tetemes summa ah­hoz, hogy a tavaly elkezdett mozgalmat tovább folytassuk .. Gödöllőn a vándorbot Így aztán az időn. a verseny folytatására, a gödöllői brigád adott ki felhívást. -Csatát nyert tehát az új módszer, megingott a tudományos kutatások ele­fántcsonttornya ? — Azért a dolog nem ilyen egyszerű — mond ellent dr. Mélykúti Csaba. — Most lát­juk csak. hogy mennyi ellen­állással kell megküzdeni, ami­dkor mi fogjuk össze a ver­senyt, mi vagyunk a szerve­zők, a bonyolítók. Nehezen oldódik az intézetek korábbi elzártsága, igyekszünk kiszűr­ni a párhuzamos kutatásokat, ahol lehet, több intézet bri­gádjainak bevonásával úgyne­vezett komplex brigádokat ho­zunk létre! Hogy a kutatómun­kában is takarékoskodjunk az energiákkal, az erők összpon­tosításával meggyorsítsuk az eredmények elérését. Hazud­nék. ha azt állítanám, minde­nütt egyforma a lelkesedés. Bi­zony akadt olyan intézmény is, ahol. köszönték szépen, de nem kértek a mi versenyünk­ből, ahol még a brigádmozga­lom is ismeretlen... Pedig ha csak az érdekes­ség kedvéért megemlítünk né­hány témát, amelyben a bri­gádok kutatnak, azonnal nyil­vánvaló lesz. húsba, pontosab­ban forintba vágó kérdések­ről van szó! A diétás tejter­mékek technológiájának ki­dolgozása a kullancsencefali- tisz elleni küzdelem, a kopol- tyúnekrózis ellenszerének fel­fedezése hosszú ideje tartó fej­fájástól kímélné meg a szak­embereket, a nagyközönséget. Ki figyel oda Éppen e tényezők alapján azt kell mondanunk, nem egy a sok közül ez az újkeletű brt- gádmozgalom. Tényező, amely- lyel számolni kell. Mégis úgy tűnik, azok, akiknek mindez érdeke is, nem kísérik kellő figyelemmel, támogatással j., a mozgalmat» Az újbóli felhívás végére nem véletlenül került a finoman csomagolt kérés, az ágazati szakszervezetek, s a MÉM illetékesei kísérjék na­gyobb figyelemmel, s ha tehe­tik segítsék fokozottabban e mozgalom eredményeit, fejlő­dését, adjanak nagyobb .nyil­vánossá got a nyilvánvaló' si­kereknek. Annál is inkább, mert a verseny folytatódik. Eredményhirdetés: jövő év áp­rilisában ! Gáspár Mária y I t i Jó ide betérni Izek és árak a Hangulatban szerte sem valami rózsás. Hé­gi gazdájuknak nem volt pén­ze a felújításra, a vendéglátó vállalatoknál pedig az érde­keltség hiányzott. A szerződé­ses üzemeltetéstől ennek a gondnak a megoldását is vár­ják. S nem hiába, mert pél­dául a makkosmáriait is mint­ha kicserélték volna. Lukács Tamás és Sárközi Gyula kita­pétázta az éttermet, kicsem- pézte és kimeszelte a kony­hát. befestette az asztalokat és a székeket. Egy éjszakára a szállás 50 forintba kerül. Ez nem sok. Az étkezés viszont már drágább. A rántott májat 34. a rántott bordát 36, a specialitásukat, a makkos szeletet 41 forintért adják. — Kik járnak ide? — A törzsvendégek a kör­nyékbeli üdülőtelkek tulajdo­nosaiból kerülnek ki — mond­ta Sárközi Gyula. — Télen ők nemigen jönnek ki!... — Hát, az még rejtély, hogy télen milyen lesz a forgal­munk. Reméljük, hogy azok akik síelni jönnek a Norma­fához. bennünket is felkeres­nek.“ Sok függ az időjárástól. Ha kirándulóidő van, akkor minden rendben. De ha esik az eső. akkor senki vagy csak egv-két ember vetődik ei ide. Szobát telefonon ié rendel­hetnek. De ezt sem nagyon tudják. Mint ahogy azt sem, hogy egyáltalán hol van. Bu­dakeszin át vezet az út. de még Budakeszin is csak hosz- szas kérde7Ősködés után talál­tunk rá. Az útbaigazító táb­lákkal és a reklámmal minden­esetre a tulajdonos Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat­tal együtt az üzemelők többet törődhetnének... Szente Pá) Hanna takarító pedig a követ­kezőképpen fogalmazott: — A munka több, de a fizetés is. Én örülök, hogy itt dolgozom. — Sikerült az ételforgalmat növelni? — kérdeztem Nagy Lajostól. — Igen, a duplájára. — Megkötné újra a szerző­dést? — Az eredeti feltételek mel­lett igen. — Sok gondja van az áru- beszerzéssel ? — Van, de ez nem ért meg­lepetésként. Most jöttem pél­dául Kőbányáról, s így lett sör is. Másként nem boldogulnék, csak úgy, ahogy a Csináld ma­gad mozgalom megkívánja. Sok az utánjárás, sok a mun­ka. de érdekes, és meg is éri. Egy egészen más típusú ven­déglátóipari egység a makkos- máriai vendéglő és üdülőház. illetve a makkosmáriai turis­taház — ahogy azt többen is­merik. Bár — Sárközi Gyula szerint —. aki Lukács Tamás­sal közösen kötött szerződést az üzemeltetésre — nem isme­rik elegen. Egy II, osztályú étteremből, három — összesen 20 ágyas — faházból és három kétágyas szobából áll az egység. Szün­napot nem tartanak és télen- nyáron nyitva vannak. Reklám is kellsne A turistaházak többségének állapota köztudottan nemcsak Pest megyében, hanem ország­széljenek inkább a törzsven­dégek. A söntésrészben az ajtó mel. letti asztalnál két idős férfi iszogatott, őket szólítottam meg. — Amióta szerződéses az üz­let, tisztább és rendesebb — mondta az idős Lipuiczky Ist­ván, aki a vendéglővel szem­ben levő házban lakik. Ott is született, régi ismerős itt. — Előzékenyebb lett a ki­szolgálás. Figyelmesebbek hoz­zánk — tette hozzá Mitlik Já­nos, aki talán már nem az első fröccsöt itta, vagy a természe­te ilyen, de szívesen tréfál­kozott. — Tudja, bennünket itt már leltári tárgynak tekin­tenek — mondta. — Én egyéb, ként sokfelé jártam, most is járok, de csak az itteni fröcs- csöt szeretem. Meg aztán, ha esetleg nagyritkán elvétem a mértéket, akkor innét hazase­gítenek ... — mondja némi öngúnnyal, kisvártatva pedig hozzáteszi: — Amióta a Lajo- sék főznek, jó az étel. ízletes és az ára is elfogadható. Nagyobb forgalom Vajon a személyzetet ho­gyan érintette a gebines üzlet átváltozása szerződésessé? Bana Jenöné pultos alapfizeté­se például korábban 1300 fo­rint volt, most 2000. A jutalék is több. mivel nagyobb a for­galom. Wichmanné Tóth Ju­Dunakeszin, a Szent István utcában a cégtábla a régi: Hangulat vendéglő. S ugyan­csak a régi táblán a figyelem­felkeltő szöveg: üdítők, pa­lackozott italok, hideg-me­leg ételek. Mellettük azonban egy új tábla azt hirdeti, hogy ez szerződéses üzlet. Vezetője: Nagy Lajos. A Hangulat vendéglő április óta üzemel ebben az új formá­ban. Vezetője viszont a régi. A szerződés aláírásakor azt mondta: elsősorban áz ételvá­laszték bővítését tervezi. A kedves vendégek keresik a halételeket, s ezután majd többféléből is válaszhatnak. HáromféIs leves Nos, amikor nemrégiben ott jártunk, ebédidőben leves­ből három, köretből négy, sa­látából három, tésztából nyolc, előételből négy, halételből há­rom, kész ételből kettő, fris- sensültből tizenegy féle szere­pelt az étlapon. A választék tehát kifogástalan! S az ár? A tejfeles bableves -6,50. a fa­lusi húsleves 8,30, a pontyha­lászlé 39 forint 90 fillér. A legdrágább étel — gombával töltött borda pirított burgo­nyával — 40 forint 80 fillér. S a vendégek mindezt higié­nikus. a hely nevéhez illő hangulatos környezetben kap­ják. Jóllehet a vendéglő III. osztályú, mégis patyolattiszták voltak a térítők, s az asztalok­ra még virág is került. De be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents