Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

JPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. JÜLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Az utolsó faktorokon vágják a gabonát Újra dolgoznak a szárítók A munka egy pillanatra sem szünetel N ehéz úgy cselekedni napról napra egy kö­zösségen belül, hogy az mindenkinek tessék, mert hiszen hajiunk arra, amit szálkaként s geren­daként szokás emlegetni, azaz a magunk túl- s a má­sok leértékelésére. Megle­het persze, a szálkás gú- nyorosság mögött az irigy­ség lapul, mivel fullánkos szavaink céltáblája vala­mi olyat tud, tesz, amilyet mi nem, nélkülözve hozzá a bátorságot vagy a képes­séget. E kétlábú, mozgó céltáblák egyikét úgy is­merhettem meg, hogy a végszerelde üzemvezetőjé­vel beszélgettünk az anyag- ellátás buktatóiról, a fe­gyelem megkövetelésének vélt és valódi akadályai­ról, amikor ránk nyitották az irodának csak jóaka­rattal nevezhető szobács- ka ajtaját. Az üzemvezető lehunyta a szemét, s szin­te elfeledkezve rólam, só­hajtva azt kérdezte, már megint milyen zűr van, Bá­tor Benő?! A negyven év körüli fér­fi különösebben nem iz­gatta magát sem az ide­gen jelenléte, sem a furcsa név miatt; előbbi nem volt fontos, utóbbit megszokhat­ta. Rákezdte, s mondta a magáét, megint nincs föl­készítve alkatrész a szere­lőszalag tálkáiba, három pneumatikus szerszám nem működik, holott ő már két napja megmondta, gon­doskodni kell a műszerész helyettesítéséről... Az üzemvezető elnézést kért, siet vissza, mondta, s tá­vozott. Fél órát vártam rá. Addig volt időm töprenge­ni, vajon mikor, kicsodák, miért ragasztották embe­rünkre a Bátor Benő csúf­nevet, mert abban, hogy nem ez a becsületes pol­gári neve, egy pillanatig sem kételkedtem. Az üzem­vezető visszatérte után még több okom teremtődött a morfondírozásra, mert pap­rikavörös volt az arca a méregtől; fölhúzták. Bá­tor Benő is, meg a műve­zetője szintén, aki tényleg nem gondoskodott a pneu­matikus szerszámok mel­lé műszerészről, ' de hát akkor is ... S ömlött be­lőle a panasz, elsősorban Benőre, aki ugyan a vég­szerelésnek a három leg­jobb munkása közé tarto­zik, de soha semmit nem hagy szó nélkül, kritizál, javasol, magyarán mondva, az embernek az idegeire megy, s nemcsak a főnök­ségnek, hanem társai né­melyikének is az idegeire, mert azok számára sincs pardon. S a csúf név? Külön tör­ténet. Akkor kapta, akkortól ragadt raj­ta, amikor fölállt a mun­kásgyűlésen, s tömör mon­datokkal elsorolta, miért maradt el a tervteljesítés-' sei a végszerelde, s ha eze­ken a miérteken nem vál­toztatnak, akkor nem lesz másként a következő ti­zenkét hónapban sem. Képzelheti — bökött fe­lém a hangsúly kedvéért az üzemvezető —, egye­nest a vezérigazgatónak cí­mezte a fölszólítást, aki ott ült az elnökségben a meg­hívott vendégekkel... El­képzelem. S ahogy elkép­zelem egyre barátságo­sabb arccal áll előttem ez a Bátor Benő. Sok társa van. s öröm, hogy ennyien vállalják a korántsem hálás szerepet, még akkor is, ha siker és kudarc egyaránt kijut ne­kik, hiszen némelyek tény­leg nem szeretik azokat az embereket, akik az ide­geikre mennek; igazat be­szélnek, a dolgokat a ne­vükön nevezik. Örökös elé­gedetlenek lennének, nem értik meg a nehézségeket?! Illúziókat kergetnek? Vagy egyszerűen nem hajlandó beletörődni abba, hogy va­lami gyatrábban menjen, mint ahogyan mehetne? Az utóbbi kérdésben ben­ne a felelet, hiszen ponto­san erről, egy magatartás- módról van szó. Bátor Be­nő, s a hozzá hasonlók ma­gatartása az, ami nélkül egyetlen termelői szervezet — de bátran tágíthatjuk a kört, egyetlen közösség — sem létezhet, mert bí­rálataik és javaslataik cé­lok és lehetőségek, fel­adatok és feltételek viszo­nyát, arányát világítják meg, azaz a ténylegesen el­értet az elérhetővel szem­besítik. I gényesek környezetük­kel szemben, de "úgy, hogy elsősorban a ma­guk tetteinek mércéje ma­gas, azaz nemcsak a kriti­kához értenek, hanem — és elsősorban — a munká­hoz is, s éppen ezért tud­ják kitapintani a fájó pon­tokat, s azt is, ezekre mi lehet a gyógyír. Nyugta­lanságuk nem egyéni in­díttatású, hiszen az ese­tek túlnyomó részében ők a gondokkal — éppen tu­dásuknál, rátermettsé­güknél fogva — úgy-ahogy megbirkóznak. Társaikért, a közössé­gért, a kollektív célok el­érhetőségéért emelnek te­hát szót, s bár az érettle- nebbje, a kényelmesebb je, az óvatossabbja gyorsan köszörülni kezdi rajtuk a nyelvét, ők ezzel nem so­kat vesződnek. Nem tap­sokért nyílik szóra szájuk, ám a csúfolódás sem sze­gi kedvüket. Nem, mert egész egyszerűen nem ké­pesek és nem is akarnak másként élni, dolgozni, részt venni a közös felada­tok végrehajtásában, mint tudatosan cselekvőén, cé­lokat, s az odaérkezés útját egybevetve, ha kell, akkor bírálva, máskor javaslato­kat téve. Természetes moz­gásterük, cselekvési köze­gük az, ami másoknak fur­csaság, ok a meghökkenés­re, olykor a csúfolódásra is. Szó sincs arról, hogy bá­tornak tartanák magukat, s hivalkodóan mutogatnák — tagadhatatlanul létező, s ezért figyelmet érdem­lő — sebeiket. „A becsü­letesen dolgozó többség igazságérzete is azt köve­teli, hogy aki nem telje­síti vállalt kötelezettségét, megsérti a munkafegyel­met, az eddiginél nagyobb mértékben érezze ennek hátrányait”. Az idézet az . MSZMP Központi Bizottsá­ga 1978. április 19—20-i ülésének határozatából va­ló, amikor a testület mér­leget készített a XI. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásáról. Azóta lezaj­lott a XII. kongresszus is, azóta eltelt több, mint há­rom esztendő. S mégis, azt kell mondanunk, a hátrá­nyok éreztetése változat­lanul kívánalom csupán. Pedig a jó ügyet nem le­het fél kézzel, felületes szóval, cselekvéssel szol­gálni; két kéz kell ahhoz, s olyan szó, aminek a va­lóság adja a meggyőző erőt. Mészáros Ottó Ma 3. oldal: Tájjellegű ízekkel, illatokkal Amikor a pénztáros fizet 4. oldal: Most már minden rendben? Zene, tánc, játék - együtt 6. oldal: Beszámoló a Budapest Nagydíjról 7. oldal: Postabontás 8. oldal: Lebukott az ékszertolvaj Az idén különösen tréfás kedvében levő időjárás úgy látszik még az aratás utolsó napjaira is tartogatott megle­petést a szántóföldeken tény­kedőknek. Megint beborult, megint esett — nőtt a gabona nedvességtartalma, újult erő­vel fogták munkába a szárító­kat ... A megye legtöbb gazdaságá­ban már valóban az utolsó hektárokat vágják a kenyér- gabonából a falánk kombáj­nok. S mind több helyről je­lentik: a mai nappal befejez­tük a búza aratását. Ami per­sze nem jelenti azt, hogy most már eljött a tétlenkedés ideje, hiszen a szalmabetakarítás, a műtrágyázás, a tarlóhántás ép­pen elég munkát ad a gazda­ságokban. így a fóti Béke Tsz- ben is, ahol július 22 óta — ek­korra vágták le az 1174 hek­tárt a kombájnok — csak rö­vid pihenőre álltak meg a gé­pek egy gyors karbantartás erejéig. Sok helyütt az utolsó szállít­mányokat indítják útnak a malmokba, vagy a felvásárló­helyekre ... Karsay István, a Budapesti és a Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari 'Vállalat kereskeäelmi igazga­tóhelyettese a legfrissebb ada­tokról adott tájékoztatást: — 170 ezer 600 tonna gabo­nát vásároltunk fel eddig, eb­ből étkezési 155 ezer 963 ton­na volt. Megjelent már a mal­mokban, felvásárlóhelyeken a javító minőségű búza, ebből A ráckevei Aranykalász Tsz bábolnai iker szárítóberendezése ezekben a napokban mintegy 16 százalék nedvességtartalmú gabonát szárít rendkívül gazdaságosan. A titok nyitja: olaj helyett gázzal üzemel, ezért a költségek 6» százalékát takaríthatják meg vele. Bozsán Péter felvétele Pest megyeiek a hídátépítésnél Az erőpróbát kiállták Sikerük újítás révén a megtakarítás — Erőpróba ez a javából — mondta Rajó László, a Pest megyei Közúti Építőipari Vál­lalat gépész-üzemmérnöke má­jus végén, amikor az Arpád- híd munkálatairól érdeklőd­tünk. ígéretük szerint június 30-ra adták át a Flórián téri vezetéket. Az erőpróbát kiállták. Far­kas Endre főépítésvezető tá­jékoztatása szerint megtörtént a 900 kilométernyi vezeték át­adása minden munkálatot el­végeztek a terv szerint, mara­déktalanul. Hogy ez hogyan sikerült? A vállalat két mun­katársa. Rajó László és Cseh Lajos egy újításával. Ennek lényege: egy alagútrendszert kellett volna megkerülni a le­fektetett csövekkel, de helyet­te védőcsőbe húzott felszíni vezetékkel lerövidítették ezt a bonyolultabb, hosszabb utat. így egyrészt időt takarítottak meg, spróroltak a drága anyag­gal is: 150 folyóméternyi sza­kasszal kevesebb vezetékre volt szükség. A két szakembernek még ar­ra is volt gondja, hogy a Fló­rián téren nemrégen telepített fenyősort is óvja. Ma is ott díszeleghetnek teljes pompá­jukban. Jelenleg befejezéséhez köze­ledik az Árpád-hídi 600 milli­méteres vezeték átadása is, melyet — Farkas Endre fő­építésvezető ígérete szerint — határidő előtt, szeptember 30-a helyett augusztus 15-én adnak át. így azután még augusztus elején hozzáfognak a pesti ol­dalon a 600-as és 700-as ki­váltó vezeték építéséhez is. 2370 tonna érkezett eddig. Rozsból 3544 tonnát adtak át a szövetkezetek. 32 400 tonna búza bértárolására vállalkoz­tak a gazdaságok. Sajnos, az időjárás miatt ismét üzemel­nek a szárítók. Ide a főváros­ba a letkési gazdaság hordja a termést. A búza nedvesség- tartalma magas — 17,6—17,8 százalék. Előreláthatólag a jö­vő héten csinálnak kasszát a termelők, ekkor derül ki vég­legesen, legfőbb kenyérgabo­nánkból még mennyit kínál­nak felvásárlásra... A megyei tapasztalatokat húzta alá a vállalat váci kör­zeti üzemének vezetője is tájé­koztatásában. A váci, a gödöl­lői és a szentendrei járás szö­vetkezeteiből, állami gazdasá­gaiból eddig 44 000 tonna étke­zési búzát vettek át. A szent­endrei felvásárlóhelyre a tahi- tótfalui Kék Duna Tsz-ből vit­tek 700 tonna javító minőségű — tehát különlegesen jó — ét­kezési búzát. Az utóbbi napok­ban a szobi raktárba már ned­vesebb gabona érkezett, még szerencse, hogy a felvásárlási dömping idején alacsony ned­vességtartalmú búzákat szállí­tottak a gazdaságok. A hátra­levő napokon mintegy 400—500 tonna búzára számítanak a térségben, de még ezzel együtt is elmaradnak a tervezett és szerződött mennyiségtől. Mintegy hatezer tonna búzá­ra vettek igénybe bértárolást a három járás szövetkezeteiből. Most kezdődött a tavaszi árpa betakarítása a térség gazdasá­gaiban, mintegy 2370 tonna sörárpát várnak a 24 tsz-bőL G. M. Uj kirendeltség és tároló Vácott Az áru nulla fok hőmérsékleten A legkorszerűbb berendezésekkel felszerelve A Pest megyei Zöldért váci kirendeltségéhez harmincöt település — köztük két város — tartozik. Tizenhét saját boltjuk van, s augusztus köze­pe táján nyitják Márianoszt- rán a tizennyolcadikat. (Ezt különben a szobi tanács épí­tette. s a Zöldértnek kell be­rendeznie és természetesen üzemeltetnie.) A kirendeltség épületét már Frissen tartja a tejet A Mezőgép Vállalat szakipari vállalata élelmiszeripari gépeket és berendezéseket gyárt. Fontos termékük az úgynevezett tej- hűtőcsalád. Ezekből háromszáztól tizenkétezer literig külön­böző nagyságúakat készítenek. Termékeiket a falusi begyűjtő állomásoktól a nagy tejtermelő gazdaságokig egyaránt hasz­nálják régen kinőtték. Tulajdonkép­pen soha sem volt ideális hely számukra, hiszen az épület műemlék jellegű, s ezért át­alakítás, korszerűsítés szóba sem jöhetett. Hűtőkamra pél­dául nem volt, s így a romlan­dó árut nem tudták elhelyez­ni. Még ennél is több gondot okozott a rakodás. Egyszerre csak két teherautót fogadhat­tak, s gépesítésre nem volt módjuk. S ilyen körülmények között kellett évente mintegy 1800 tonna árut tárolniuk, s szezonban havonta 800 tonnát fogadniuk, kiadniuk. Az új kirendeltséget és tá­rolót a Gödöllői úton — a vá­ciak által Csatamezöként is­mert területen — egy éve kezdte építeni a Váci Magas­építő Közös Vállalat. Az épí­tők kifogástalan munkát vé­geztek— mondta róluk Vadász György kirendeltség-vezető. S ráadásul gyorsan is dol­goztak, a kirendeltség ugyanis már költözhet az új helyre. A hét végére ezzel is végeznek. A ki rendeltség-vezető büsz­kén mutatta meg az új léte­sítményt. A berendezéssel együtt 26 millió forintba ke­rült, s van itt minden, ami napjainkban egy korszerű Zöl- dért-kirendeltséghez, ' raktár­hoz, tárolóhoz kell. A zöldség­raktár például 800 négyzetmé­teres, amihez két 100 tonnás hűtőrész kapcsolódik. A hű­tőkben nulla fokig tudják a levegő hőmérsékletét csökken­teni. Mosoda is tartozik hozzá, amibe csak beöntik a sáros répát, gyökeret, zellert, s em­beri kéz közbeavatkozása nél­kül tisztán jön ki. Modern elektromos bolgár targoncáik vannak, s eggyel- eggyel egy-egy teherautót ne­gyedóra alatt lepakolnak. Többféle hatalmas mérleg, s köztük egy húsztonnás híd­mérleg, amely Vácott állítólag jelenleg a legnagyobb. Hat darab burgonya tárolót (de másra is használható) úgynevezett 6-szor 300' tonnás hajót alakítottak ki. Természe­tesen ezeket is gépesítették. Egy holland gyártmányú —... Herkules — gép berakja és négy méter magasságig eliga­zítja a burgonyát, egy másik pedig a tél végén, a tavasszal, tehát a tárolási időszak végén felszedi és zsákokba pakolja. Sz. P. KOZELET Dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyettes elnöke bú­csúlátogatáson fogadta dr. Na- sir Batayneh-et, a Jordán Hasemita Királyság rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vetét, aki végleg elutazott Bu­dapestről. Rácz Sándorral, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­val, a KB osztályvezetőjével az élen magyar párt- és kor­mányküldöttség vett részt a nicaraguai forradalom győzel­me 2. és a sandinista front megalakulása 20. évfordulójá­nak ünnepségein. A delegá­ció tegnap hazaérkezett Ni­caraguából. I Érezze

Next

/
Thumbnails
Contents