Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
Építőtáborban A nyári munka hozadéka Kimondatlan tanulságok 11,1 it ér a diákok nyári mun- kája? Évről évre olvashatjuk az összegezést: eny- nyi és ennyi millió forintot. Nélkülük jóval kevesebb gyümölcs, zöldség kerülne a piacra, a konzervgyárakba, lassabban épülne út és vasút. A nyári szakmai gyakorlatnak is kiszámítható a pénzbeni értéke, sejthető az is, hogy miként kamatoznak majd a gyakorlati ismeretek néhány évvel később az igazi munkahelyeken. Föltételezve persze, hogy a diákok érdemes munkát folytatnak, folytathatnak. Többnyire nem tőlük függ, hogy milyen feladatok várják őket. Bár akad példa arra is, hogy a táborozok mindent fontosabbnak Vélnek a munkánál és rosszul értelmezett vagány- ságból, a hecc kedvéért többet ártanak, mint használnak. De ez_a ritka kivétel. Maradjunk az általános gyakorlatinál: a diák értelmes, hasznos munkát kap, jól dolgozik, értéket produkál. Mit kap cserébe? Némi fizetséget csupán? Már a kezdet kezdetén, az első építőtáborok szervezésekor nevelési célokról is szó esett, hogy a munkára nevelés, a fizikai munka megbecsülésének eszköze lehet a tábor. A Hanságot lecsapolni, árkot ásni, csatornát építeni kemény fizikai munka volt, különösen annak, aki csákányt, ásót, lapátot nem próbált korábban. Ott az iskolaitól eltérő értékrend alakult ki. Másból feleltünk nap nap után, mások lettek irányadók, hangadók, mint az iskolában. Valami keveset felfogtunk abból, amit oly gyakran emlegettek a felnőttek, hogy ugyanis az életben nem egészen az iskolával azonos mércével mérnek majd. Hogy az irodalom, a matematika, a történelem és a többi tantárgy tudása fontos ugyan, diáknak a legfontosabb, de azért más is van. Másfajta teljesítmény. Amihez a puszta fizikai erőn kívül szellemiekre is szükség van. Brigádok versengtek, s közben közösséggé formálódtak. Egymásra utalt brigádtagok közösségévé. Jól tudom persze, hogy másként is történhet. A jobban dolgozót is illethetik stréber jelzővel, ahogy az iskolában a jobban tanulót. De azért a józan ész, az egészséges gondolkodás mégiscsak arra késztet, hogy a nagyobb teljesítményt becsüljük. Ezért is fontos, hogy legyen mit megoldani, hogy legyen mérhető teljesítmény. Ha a feladat mindössze a jelenlét, s a megbízás annyi, hogy a diákok ne zavarják a felnőttek tevékenységét, akkor a cél, a munkára nevelés, a munka megbecsülése semmivé foszlik. Nincs szándékomban eltúlozni a nyári építőtáborok, a szakmai gyakorlatok jelentőségét. A tizenéves korban szerzett tapasztalatok örökér- vényüek. Csak a kezdetet jelentik, ami azután módosul az igazi munkahelyeken. Ám alábecsülni sem szabad a nyári élményeket. A gyümölcsszedő, az utat építő diák fejében nyilván megfordul, hogy amit csinál, annak hasznát látja az ország. Ha nem csinálná, valamivel szegényebbek lennénk. A diák a keresetével, a társadalom a gyümölcs, az út, stb. értékével. És ez az érték sokak munkájának eredménye. Alapigazság, amit nem nehéz megtanulni, akár tanári magyarázatból megérteni. Tapasztalni, átélni viszont csak úgy lehet, ha próbáljuk is, ha részt veszünk az értékek létrehozásában. Az is nyilvánvaló, az is lehet akár iskolai lecke, hogy a társadalmi munkamegosztásban mindenkinek megvan a maga helye, a maga részfeladata. A nyári munka mindössze visszaigazolja, bizonyítja a tétel igazságát. A nyári munka végeztével a diák egészen mást mond, szerencsére esze ágában sincs elméletieskedni. Jól éreztük magunkat, dolgoztunk is, meg is fizették, szórakoztunk is, van néhány új ismerősöm, barátom — normális körülmények között eny- nyi a véleménye. De nem árt tudnunk, hogy ebben a véleményben ezért általánosabb tanulságok is rejlenek — kimondatlanul. M. D. Vasadi erdészeké Az átlagot meghaladó ütemben A nyitott műhelyben dolgozók közül leginkább a növénytermesztők munkájáról esik szó, pedig rendszerint hasonlóképp mostoha körülmények között végzik munkájukat az erdészeti ágazatban tevékenykedők is. A vasadi Kossuth Szakszövetkezetben tavaly, főleg az év elején sok bírálat érte az erdei munkásokat, akik végül is megelégelve a kritikát, tennivalóik jó minőségben és határidőre történő elvégzésével kivívták a korábban elégedetlen gazdasági vezetés elismerését. Talán innen a tervezők bátorsága: elhatározták ugyanis, hogy az idén az erdészet termelését a szövetkezeti átlagot meghaladó ütemben növelik. A szakszövetkezetben ebben az esztendőben 17 ’ hektáron újítják fel az erdőt, 24 hektáron pedig új telepítés . dacol majd az időjárással ősztől. Péteri A vendég: Feleki Kamill A népszerű színész-komikus Feleki Kamill lép pódiumra augusztus elsején, szombaton este nyolc órakor a péteri művelődési házban. Jegyek a művelődési ház .irodájában válthatók. Művelődés és sport Otthon legyen a szálló Javuló körülmények, kevesebb lakó Az utóbbi öt évben 21 ezerrel csökkent a munkás- szállókon , élők száma. Ebben a tendenciában a területfejlesztés, a lakásépítés és a közlekedés korszerűsítésének hatásai, valamint a lakóhelyhez közeli munkavállalásra törekvés erősödése fejeződik ki. Mindez azonban korántsem csökkenti a munkás- szállások szerepét a foglalkoztatás területi egyensúlyának megteremtésében és a vállalati munkaerő-gazdálkodásban. ★ Hazánkban jelenleg csaknem 120 ezer ember él családtagjától időszakosan távol — munkásszállókon, amelyek ma már nemcsak lakhelyül szolgálnak, hanem ki kell elégíteniük a dolgozók művelődési, egészségügyi és sportolási igényeit is. Az 1976-os kormányhatározat óta ebben is előrehaladás történt. A nagyobb szállóknak szinte mindegyikében meleg ételhez jutnak a munkából érkezők. Az állandó szállók saját konyhái 82 ezer személyre főznek. A művelődési lehetőségek is bővültek. Jelenleg 530 ezer kötetes könyvállományból válogathatnak a dolgozók, és 100 állandó szállóra 139 társalgó, klubhelyiség jut. A kétségtelen fejlődés mellett azonban még mindig nem kielégítő a közművelődés tervezése, területi összehangolása, és továbbra is kevés a közművelődési szakember a munkásszállókon. A szálláslakóknak egyre nagyobb az igényük a testmozgásra, sportolásra. Sok helyütt — szűkös helybeli sportszervekkel vagy társadalmi szervekkel összefogva — szerveznek közös tömegsportrendezvényeket. A szállókon a közösségi szellem erősödését jelzi, hogy ma már a legtöbb helyen önkormányzati &erv működik. A szállásbizottság tevékenysége kielégítő, de több segítségre szorulnak, elsősorban a vállalatok szakszervezeti és gazdasági vezetésétől. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1981. JÚLIUS 29., SZERDA Elhagyott értékek a határban A föld most is azé, aki megműveli Körülbelül Péter-Páltól számítva ilyenkor a nagy nyári kampánymunka, majd az őszi termésbeérés idején a mező- gazdaság sokak számára egyet jelent a gabonatermesztéssel, a betakarítással. Természetes is, hogy megkülönböztetett figyelem irányul a közös gazdaságokban zajló munkára, termőföldjeik hozamára. Pedig egész esztendőben kihasználatlan, műveletlenül maradó területek is jócskán akadnak, sőt évről évre gyarapodnak. Ez a tény már önmagában ellentétes a népgazdaság fejlődése által a mezőgazdasági termeléssel szembeni, egyre növekvő igényekkel, mivel azokat csak úgy lehet maradéktalanul kielégíteni, ha minden hasznosítható területet megművelnek. A parlag sorsa Sima István, a járási hivatal termeiéseiiátasi es ielúgye- leti osztáiyanaa vezetője: — A. mezőgazdasági rendeltetésű föide.c védelméről egy húszéves törvény rendelkezni. Készben előírja az állami tulajdonban levő földek nyilvántartását, részben pedig meghatározza a földhasználód feladatait. A járás számos településén azért tapasztalható a tanácsi kezelésben levő mezőgazdasági földterületek növekedése, mert a megöregedett, elhalt gazdák örökösei már nem akarnak szőlőtermesztéssel, kertészkedéssel foglalkozni, inkább lemondanak a földről. A szokásos járási ellenőrző határszemlén megállapítottuk, hogy a parlagon maradt területek hasznosítása a gombai közös tanács számára okozza a legtöbb gondot. — Bényén például 17, Gombán 55, Pilisen ugyanakkor csak 31 hektárnyi műveletlenül hagyott földet találtunk. Gombán és környékén ráadásul szétszórtan helyezkednek el ezek a parcellák, a tartós használatba vételre is kevés az igénylő. — Pedig a kezelésünkben levő terület a múlt esztendő végén és az év elején több mint 76 hektárral csökkent. Ennyit adtunk át ugyanis nagyüzemi művelésre a helyi Fáy András és a monori Kossuth Termelőszövetkezetnek. Benyó Pál tanácselnök az összes adatot emlékezetében tartja, hiszen a közelmúltban Kézbesítők között A postakocsi hajnalban indul Harmincnyolc éve — egy helyen A szomszédokat ébresztő zajjal, zörgéssel gurul Üllőn a postahivatal kiskocsija hajnalban a kapu elé. Ott tíz, főként nőkből álló csapat várja a postaküldeményeket szállító autót. A levélkézbesítés ugyanis összehangolt csapatmunka — állítják a kézbesítők. Alig múlik el négy óra, hangos pálinkás jó reggelt üdvözléssel stoppol a megrakott kocsi, nyílik a széles ajtó, gyorsan repülnek a súlyos új- ságkötegek, csomagok a kiskocsira, a sűrűszövésű lezárt postazsák mellé. Gyors adminisztráció, máris porol az autó Monur relé. o Az újságkötegek a levélkézbesítők szűk helységének fakkokra osztott asztalára kerülnek, ahol területekre osztják, majd a kitömött öblös táskák a kerékpárok első kereke fölé erősített csomagtartókra nehezednek és megkezdődik az első kerülő. Persze, a hótulsó csomagtartó sem marad üresen. Hat óra tájt a község lakóinak levéltartójában már ott a friss hírekkel a festékszagú újság, pedig majdnem kétezer lappéldányt hoz az autó, hét közepétől azonban a mennyiség megduplázódik. Szabó László hivatalvezető is koránkelő ember, hét óra előtt már nyitja a postazsákot. Igaz megszokhatta már, hiszen harmincnyolc éve szolgálja a pos- 'tát. A zsákok tartalma 500—600 közönséges levél, 100 körülbelül ajánlott, a pénzesutalványok száma is e körül mozog, érkeznek csomagküldemények is. A hivatalvezető különböző nyilvántartásokat vezet, beír, összead, területekre osztja az utalványokat. Nyolc óra tájt, amikor a kézbesítők visszaérkeznek már az utalványok mellett ott a pénz is, csupán az átvételt kell az aláírással igazolni, hogy kezdetét vehesse a nemkevesbé fárasztó második „kanyar”. sokszor életfontosságú közleményeket azonnal kézbesíteni kell. A hivatalvezető közben a tanács illetékesével tárgyal, konzultál, 8—10 olyan küldemény is érkezik, amelyen helytelen a cím, ismeretlen a címzett. Közös fejtörés alapján azonban legtöbbször az ismeretlen ismerőssé válik és a küldemény kézbesíthető. Három után már a szállingózó kézbesítők előtt rendeződnek a kézbesítést igazoló szelvények. A főpénztáros ellenőriz, átvesz, aláír, s a kézbesítők otthon fáradtan kezdhetik a második műszakot. e o A külön kis helységben a telefonos már táviratokat diktál, táviratokat vesz, naponta körülbelül húsz alkalommal. A sárga kismotoron a táviratkihordó már indul is, a A kora hajnaltól késő délutánig tartó tevékenységet panasz nem érheti, a hivatal elnőiesedett húsztagú szocialista brigádja vállalta ugyanis a nélkülözhetetlen szolgáltatás hibátlan, kifogástalan végzését, ezzel is elősegítve a posta jó hírnevét. K. S. végrehajtó bizottsági ülésen is tárgyalták a témát, de egyébként sem telik el nap úgy, hogy valamilyen formában ne kerülne terítékre a földkérdés ... A lehetőségek — A megyei intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően rendszeresen tartunk na- társzemléket. Az idei tavaszi, majd az ellenőrző hatarszem- le között eltelt időben újabb tizenöt parcellát hagytak műveletlenül a tulajdonosaik. Ilyenkor mi felszólítjuk őket a művelési kötelezettségük teljesítésére, s ha annak nem tesznek eleget, akkor intézkedünk az állami tulajdonba vételről... — ... vagyis a tanács magára vállalja a mezőgazdasági művelésre alkalmas földek hasznosításának gondját. Milyen eszközei vannak a megoldásához? — Egy korábbi végrehajtó bizottsági határozatunk értelmében arra törekszünk, hogy az állami tulajdonba vétellel, valamint az önkéntes földcserék szorgalmazásával nagyüzemi művelésre alkalmas táblákat alakítsunk ki, s azokat át tudjuk adni valamelyik közös gazdaságnak. Egy másik lehetőség, hogy olyan magán- személyeknek adjuk tartós használatba az elhagyott parcellákat, akik gondoskodnak a megművelésükről. Eddig ösz- szesen több mint 33 hektár talált így új gazdára, főleg Gombán, a tetei részen, és Bényén. A gombai közös tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén szóba került, hogy a tanács feladatai közé tartozik az ingatlanok rendeltetésszerű használatának ellenőrzése is. Erre még úgy- ahogy alkalmasak a határszemlék. A már említett, húsz évvel ezelőtt született törvény azonban előírja azt is, hogy a termőtalaj megóvása érdekében alkalmazni kell a termő- képességet fokozó, a talaj gazdaságos kihasználását garantáló növények forgójának a kialakítását. A termelőszövetkezet vagy az állami gazdaság földjein ez természetszerűen és önérdekből biztosítva van, ám a többi felhasználó ilyen tevékenységének ellenőrzésére és értékelésére a tanácsnak sem embere, sem lehetősége nincsen. Folytatni kell A vitában került szóba az, hogy ha nagy nehézségek árán sikerül is az egybefüggő, nagyüzemi művelésre felkínálható táblák kialakítása, a közös gazdaságok sem feltétlenül lelkesednek az ajánlatért. Az évek vagy néha több mint egy évtizede elhagyott fás, cserjés parcellák újbóli művelés alá vonása ugyanis a hektáronként nyújtott 10 ezer forint körüli állami támogatás ellenére — ráfizetéses. Arról nem is beszélve, mekkora feszültségeket okoz a táblásítás olyan területeken is, ahol mondjuk, egy-egy dűlőnek már kevesebb mint felét művelik, tehát jogszerű az egész terület állami tulajdon-. ba vétele. Az önkéntes föld- j cserék, illetve az egyszeri kártalanítás körüli elkerülhetetlen viták is a tanács tekintélyét csorbítják. A feladat végrehajtását, bármennyire hálátlan szerepet is ró esetenként a tanácsra, folytatni kell. Elvégre közérdek, hogy a közös kincsünknek számító föld bennünket — közvetve vagy közvetlenül —, ellátásunkat szolgálja’ s ne az enyészeté legyen. Vereszki János Százhatvan embernek Csúcs a konyhában Egy forró nap délidejében jártunk a Monori Állami Gazdaság gombai kerületének központjában. Az irodaépület földszintjéről ínycsiklandozó illat áradt. Az ebédlőben már friss vízzel töltött kancsök sorakoztak az asztalokon, hogy társaságukba kerüljenek hamarosan a teli tányérok is. Zöldségleves, pörkölt tarhonyával és uborkasalátával — ez volt az ebéd aznap, osztatlan sikert aratva. Mint Petrik Margit konyhavezetőtől megtudtuk, a nyári időszak nekik is csúcsmunkát jelent. Máskor hatvan emberre főznek, most azonban, a betakarítás kezdete Péter László felvétele óta akad olyan hét is, hogy százhatvan munkást kell ellátniuk bőséges, ízletes ennivalóval. Szemök Páíné és Gyenes Istvánná (képünkön) szorgos segítői a fiatal szakácsnak, Sáránszki Mihálynak. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett édes- anyárfk, id. Mészáros Györgyné temetésén Monoron megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, részvétükkel osztoztak fájdalmunkban. A gyászoló család. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) **• 4
