Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

Válasz a kérdésekre A fiatalok céljai, lehetőségei A minap azon merengtem egy írásomban, hogy a nagykő­rösi fiatalok, elsősorban a mű­szaki szakmákat kitanultak, tehát termelő üzemben dolgo­zók, bizony olykor boldogtala­nok. Mert nem kapnak a tu­dásukhoz illő munkát, nem osztanak rájuk emberi tartá­sukat serkentő felelősséget. Va­lójában nem érzik szabadnak magukat munkahelyükön. Cse­lekvési lehetőségeik korláto­zottak, nem bizonyíthatnak, tehát nincs előrejutási lehető­ségük, jövőjük. Általánosság­ban úgymond, a szabadság hiá­nyával küszködnek. Igyekez­tem ennek az érzésnek az okait röviden érinteni, de in­kább azt fejtegettem, vélvén, hogy ezzel segíthetek legin­kább, hogy mi a szabadság, mint a boldogság és a boldo­gulás feltétele. Hamis fogalmak Azóta ismerőseim tekinté­lyes hányada sült bolondnak titulált, mások helyeseltek, is­mét mások pedig kérdeztek. Nos, ez utóbbiaknak szeret­nék válaszolni. Először is, miért kanyarítot- tam el a munkahelyi boldog­talanság témájának boncolgatá­sát filozófiai igényű, de mert ennyire futotta erőmből, egy­általán nem filozófiai szintű fejtegetések felé. Egyszerűen azért, mert az összefüggést két­ségbevonhatatlannak láttam, akárcsak ma is. Ugyanakkor a marxista szabadságfoga­lom kellő ismerete hiányá­nak veszélyes következményei is lehetnek. Voltaképpen ezért ragadott meg a téma. Arról van szó, hogy aki boldogtalan, mert cselekvéseiben — ezúttal a munkahelyén — nem érzi magát szabadnak, könnyen al­kot magának hamis fogalmat a szabadságról. Pontosabban idealista elképzeléseket gyárt, s ennek megfelelően társadal­munk szempontjából nemkí­vánatos magatartást vesz fel. Mérhető teljesítmény Akkor is idéztem a japán marxista filozófust, Oanagiaa Kendzurót most is hozzá for­dulok. segítségért. Azt írja a témát elemző művében, hogy az idealisták „Az igazi em­beri szabadságot aDDan lat­ja«;, hogy a szellem olyan sza­badságra tesz szert, amely mellett az ember nemcsak a természeti és társadalmi kör­nyezetnek, hanem saját fizikai és anyagi szükségleteinek sem rendeli magát alá.” E nézet­ből, melynek esetleges kialaku­lásától félek, befelé fordulás, a társadalmi problémák irán­ti érzéketlenség, munka helyett pedig egyszerű hivatalba járás következik. Az ilyen „fejlődés” társadal­munkban senKinek sem érde­ke. Tisztáznunk kell tehát, hogy mi is a szabadság. A témaválasztásról ennyit. Mások azt firtatták, hogy nem értettem-e félre a helyze­tet. Nem lehetséges-e az, hogy a fiatalok boldogtalansága egyáltalán pem cselekvéseik helyi korlátáiból fakad, ha­nem alacsony jövedelmükből. Bizony, ez lehetséges. A KISZ városi küldöttgyűlésén volt is szó erről. Az egyik hozzászóló elmond­ta, hogy üzeme kitanítja a szakmunkásokat, akik viszont két-három év múlva elmen­nek több pénzért máshová dol­gozni, mert úgymond a pénz hiányzik a boldogulásukhoz. Nemrégiben pedig a televízió egyik műsorában volt szó ar­ról, hogy az általam is emle­getett gazdaságtörténeti okok miatt a munkahelyek jelentős hányada még ma is fél attól, ha alkalmazottaik túlságosan sokat keresnek. Pedig ésszerű, hogy a tudást jól megfizetni igen jó befektetés. Nos a lényeg az, hogy ami­kor a fiatalok munkahelyi boldogulásának korlátáiról szóltam, beleértettem a mon­datokba a kereseti lehetőségek korlátáit is. Elméletileg ugyanis a teljesítmény és a jövedelem összefügg. A jövedelemmel kapcsolatos gondoknak, miként az előbb az elméletgyártásnak, ismét csak a következményei a figye­lemre méltóbbak. Tudniillik, aki keveset keres, az igyekszik a munkahelyén kívül megta­lálni a módját a pénzszerzés­nek. Ez persze fáradságos do­log, aminek az folyománya, hogy csökken a munkahelyi tel­jesítménye a vállalkozónak, ott nehézségei támadnak, s boldogtalansága fokozódik. A munkahelyen kívüli és munkaidő utáni pénzkeresés persze egyáltalán nem elítélen­dő. Sőt, gyakorivá válásához esetenként komoly népgazdasá­gi érdekek fűződnek. Gondol­junk csak a kiskertekre, vagy a másodállású kisiparosok szolgáltatásaira! Mindazonáltal a túlzások, és csak azok, ezen a téren is oda vezethetnek, mint a már emlegetett elmélet­gyártás. Befelé fordulást, a társadalmi problémák iránti érzéketlenséget, egyszerű hiva­talba járást, tehát nem kívána­tos magatartási formák kiala­kulását eredményezhetik. Menjünk azonban tovább. Sokan kérdezték, hogy miért gondolom azt, hogy a szabad­ság arányos a felelősségválla­lással. Az emberek ugyanis, állítólag ez a nagykőrösi ta­pasztalat, éppen azáltal kere­sik boldogságukat, éppen ak­kor érzik magukat szabadnak, amikor megszabadulnak a fele­lősség terhétől. Sokan inkább elmennek valahová kevesebb pénzért dolgozni, csakhogy megszabaduljanak a felelős­ségtől. Szervezeti hiba Nos, tény, hogy én is isme­rek ilyen embereket. Ezzel kapcsolatban, bátran állítha­tom, hogy ez a magatartás már következmény. Hátteré­ben' nem a boldogság keresé­se, hanem a boldogtalanság­tól való menekülés áll. Az ilyen ember nem a fe­lelősség vállalásától menekül, hanem attól a helyzettől, melyben cselekvési szabadsága valamiféle helyi szervezeti hi­ba miatt nem áll arányban felelősségével. Az idézett ará­nyossági tétel igazságát esze­rint nincs okunk kétségbe vonni. Fel kell ismerni Végezetül azoknak válaszo­lok, akik azt kérdezték tő­lem, hogy miéit nem vertem el a port a pénzt hajszoló, a csak az anyagi boldogulásra figyelő if jakon. Szívesen meg­tettem volna, mert nekem sem tetsző magatartás ez. Kü­lönösen nem, ha a pénzszer­zés minden mást megelőző céllá válik. És hát, ahogy va­lamelyik klasszikusunk írta egyik regényében, a milliomos sem tud egy-két szelet ka­rajnál többet megenni ebéd­re. Mégsem szidtam az anyagi­lag gyarapodni vágyókat úgy általánosságban, mert azt hiszem, hogy ez a vágy telje­sen természetes és nem ellen­kezik társadalmi berendezke­désünkkel. Mindenki szeret­ne többet keresni. Munkával persze. Csakhogy ezt a társa­dalmilag hasznos, munkát meg is kell találni. Fel kell ismer­ni azokat a törvényeket^ me­lyek szabályoznak, de ame­lyek szabadságot is adnak. Máskülönben Lenin azt mond­ta, hogy az emberi célok az objektív világból születnek. Béküljünk hát meg céljaink­kal. Farkas Péter Jogi tanácsadás Ma, szerdán délután 4 órakor ingyenes jogi tanács­adás lesz a Hazafias Nép­front városi irodájában, a Dalmady Győző utca 5. szám alatt. Kocséri kínálat Szűkös hely, bö választék Sokan éltek a kedvezménnyel Azt gondolná az ember, hogy nyáron kevésbé forgal­masak a Tüzép-talepak. Pe­dig pontosan az ellenkezőjé­ről győződik mag, aki meg­fordul egy-egy ilyen helyen. Sokan gondolnak a tálra, fű­tőolajat, szenet vagy tűzifát visznek haza a kamrákba. S még többen megjelennek ak­kor, ha kedvezményes akció kapcsán szerezhetik be a té­lire valót. Kocséron a kedvezményes tüzelővásárlási akció idején 1500 mázsa hazai brikett fo­gyott el, június végén. Viszik a tüzelőolajat is, eddig 21 ezer liter került a vásárlók kan­náiba. A Tüzep-telep vezető­je szerint ez a június volt az elmúlt öt év alatt a legmoz­galmasabb hónap: egymillió forintos bevételre tettek szert. Az év végére elérik a tizen­két millió rforintos forgalmat. Több mint húsz évig ve­zette a kocséri építő- és tü­zelőanyagtelepet Berente Má­té és felesége. Miután Nagy­kőrösre költöztek, új vezető vette át az áfész telepét, Bá­lint György személyében. — Hetedik éve dolgozom Kocséron. Nemrég elvégez­tem Budapesten a telepveze­tői tanfolyamot. Április elseje óta vagyok ebben a beosz­tásban. Eleinte a szállítással voltak gondok, de ma már minden zökkenőmentesen zaj­lik. Most várjuk a színes, mintás padlóburkoló lapokat és csempéket is kapunk. Ed­dig a legtöbb problémánk a másszel volt. Mivel elég szű­kös a telep területe, oltott meszet nem tudunk árulni. — Aki ide jön vásárolni, ritkán távozik üres kézzel... — Ez igaz, mert gyakran a környező településekről is a kocséri telepet keresik fel. Nagykőrösről, Tiszakécskéröl, Lászlófalváról jönnek át Ko- csárra, amit az ottani Tüzápen nem tudnak beszerezni, ná­lunk általában megkapják. Például nálunk ezentúl lehet kapni fenyő fűrészelt árut, áll­ványfát és fűrészelt gerendát is. Vasárukat is adhatok, bs- tonacélt, vasbetonféléket, hor­ganyzott és fekete csöveket. Sok kisiparos felkeres ben­nünket, a kocséri mesterek gondjai is enyhültek. — Kocsér községfejlesztési terveiben szerepel, hogy a Tüzép-telep helyére ABC- áruházat építenek. Hová köl­tözködnek majd? — Három év múlva kerül sor a költözködésre, a Petőfi Tsz kertészetének bekötőútja mellé. Bizony, ez eléggé tá­vol esik a központtól. Min­denkinek hosszabb utat kell majd megtennie, akár, ha egy kanna olajért keres fel ben­nünket. Borzák Tibor Kertbarátok klubja A kertbarátok klubja augusztus 2-án és 3-án két­napos kirándulást rendez Debrecenbe. Jelentkezés és részletes tájékoztatás ma, jú­lius 29-én szerdán este 7 órakor lesz, az Arany János Művelődési Központban. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 176. SZ/lM 1981. JULIUS 29., SZERDA Át kell-e majd menni Ceglédre? A szülő nők érdekeit védik Az utóbbi napokban, futó­tűzként terjedt el a hír vá­rosunkban, mely szerint a kórház szülészeti osztálya, egyesek1 szerint végérvényesen, mások szerint csak augusztus­ra, bezárja kapuit. Szerkesz­tőségünket is felkereste több, szülés előtt álló kismama, mondván, hogy városunkban akarnak szülni. Semmi ked­vük Cegléden világra hozni gyermeküket, mert az oda­utazás, például éjnek évad­ján felettébb bonyodalmas. Egyetlen orvos Nos, a kismamák kérésére utánajártunk a hírnek. Ép­pen akkor, amikor a városi tanács illetékes szakigazgatá­si osztálya szerkesztőségünket kereste, mert szükségesnek vélte a lakosság tájékoztatá­sát. Végeredményben a legille­tékesebbtől, Káló József ta­nácselnök-helyettestől kaptuk meg a szükséges felvilágosí­tást. Eszerint a helyzet a követ­kező. Az Egyesített Gyógyító és Megelőző Intézet szülészeti és nőgyógyászati osztályán az utóbbi hónapokban, az orvosok száma erősen megcsappant. Az osztályt a korábbi főor­vos nyugdíjba vonulása óta Ceglédről átjáró orvos vezet­te. A létszámhiány okozta gondok megszűnésére csak szeptember elején lehet szá­mítani. Ekkor valamennyi ál­láshelyre érkezik orvos, az ellátás tehát zavartalan lesz. — Az osztály felszámolásá­ról tehát szó sincs. Augusztus­ban viszont még csak egyet­len orvosa lesz az osztálynak. A városi tanács és az egész­ségügyi szakigazgatás vezetői­nek tehát most arra kérdésre kell megtalálniuk a választ, hogy rábízható-e egyetlen or­vosra egy szülészeti-nőgyógyá­szati kórházi osztály vala­mennyi feladatának megoldá­sa. Idedg-órádg, néhány napig talán igen, de egy egész hó­napon keresztül ez már veszé­lyes volna. Még akkor is, ha az orvos, mondjuk, elvállalja ezt a feladatot. Még ilyen esetben sem lehet egy em­bert 30 napon keresztül éj­jel-nappal szolgálatra kötelez­ni. De még ennél is fontosabb körülmény, s a szülő nők ér­deke is az, hogy több orvos, Forgalmas vásár Keresett jószág a kecske A vasárnapi országos vásá­ron csak a szarvasmarha- és a lóvásári felhajtás nem érte el a legutóbbi vásárét. Sertést sokat hoztak a vásárra, a gya­logvásár is forgalmas volt. A sertésvásáron a 6—7 hetes választási malac ára 800 fo­rintnál kezdődött, s a 9—10 hetesé elérte az 1300 forintot. Az 50 kilós süldőt 2600 fo­rintért árulták, a 90 kilósért pedig kilónként 35 forintot kértek. Anyasertést kettőt láttunk, az egyik vemhes koca 7500 forintért kelt el. A sertéstenyésztők panaszkodtak, hogy kevés malac kelt el. A szarvasmarha-vásáron a jól tejelő borjas tehénért megadták a 25 ezer forintot. A gyengébb, idősebb tehenek ára 15 ezer forintnál kezdő­dött. A tejes bikaborjakat az Állatforgalm'i és Húsipari Vál­lalat kilóra 50—55 forintért vásárolta. Az üszőborjakat 35—36 forintjával vették. A lóvásáron csak kisebb forga­lom alakult ki. A jobb igásló 35—40 ezer forintért kelt el. Nyugdíjasoknak való kocsilo­vat 15 ezer forint körül lehe­tett venni. Féléves kiscsikó 6 ezer, az éves 14—18 ezer fo­rint volt. A kecskét most is keresték, de csak néhányan árultak. Az éves növendék kecskéket 1200 forintért árulták. A teje­lő anyakecskét 2500—3000 fo­rintra tartották. Szüretre való, mintegy 30 kilós bárányokat is árultak, átlagosan 1500 forin­tért. Az anyabirkának 2500 fo­rint volt az ára. Habár az idén gyengébbek a szüreti kilátások, a vásárra eljött két vidéki kádármester­nél, többen nézegették az el­adó hordókat. Az 56 literes akácba hordóért 1600, 110 li­teres töigyfahordóért 2600 fo­rintot kértek, de nem láttunk egyet sem elkelni. Kopa László a kollektív bölcsesség, az összegzett szaktudás óvja éle­tüket, egészségüket és persze gyermekükét Beázott tető Mindent egybevetve, akibe csak egy csöppnyi felelősség- érzet szzorult, nem dönthet úgy, hogy az elvárhatónál és a megszokottnál kedvezőtle­nebb körülmények közé kény­szeríti a szülő nőket. Nem dönthet tehát úgy, hogy egy hónapon keresztül egyetlen orvossal működteti a szülé­szeti-nőgyógyászati osztályt. E döntést nem befolyásolhatja még az sem, hogy a szülő nők, a dolog természeténél fogva teljesen jogosan ragasz­kodnak a megszokott orvos­hoz és helyhez. — A döntés tehát az, hogy augusztus 1-től augusztus 31- ig a szülészeti osztály zárva lesz. Ugyanebben az időszak­ban azonban zavartalanul megtartja az egyetlen orvos a nőgyógyászati rendeléseket, folytatja a terhes-tanácsadást. Szóval csak szülni, vagy egyéb műtétek elvégzésére kell majd Ceglédre utazni. Senki sem tagadja, hogy ez a megoldás bizonyos . kényel­metlenséggel jár együtt, s ta­lán jobb lett volna, ha sike­rül egy hónapra Nagykőrösre hívni néhány orvost. Sajnos, ilyen vállalkozó kedvű orvo­sok nem akadtak. Szerencsére minden rosszban van valami jó. Ezt az előttünk álló egy hónapot fel lehet használni arra, hogy a városi tanács rendbe hozassa a szü­lészeti osztály épületét. Javí­tanivaló sajnos bőven akad. E munkálatok, például a beázott tető megjavítása, melyek nem tűrnek halasztást, felettébb za­varnák a szülészeti osztály működését. Viszont a nőgyó­gyászati szakrendelés megtar­tását. nem akadályozzák. A mentők feladata Mindent egybe vetve, a vá­ros egészségügyi szakigazga­tásának vezetői megértést kérnek attól a húsz-harminc kismamától, aki augusztusra várja gyermekét. Az előzőek­ben ismertetett döntés, eset­leges kellemetlenségeivel együtt is a kismamák érde­keit szolgálja, életét és egész­ségét védi. Az egészségügyi szakigazga­tás külön intézkedett arról, hogy a mentek számítsanak ebben az időszakban a szülő nők Ceglédre történő szállítá­sára. Természetbarátok találkozója Szekszárdi élmények A közalkalmazott termé­szetbarátok idei kétnapos, or­szágos találkozóját Tolna me­gyében tartották. Nagykőrös­ről 13 tanácsi és ide tartozó intézményi dolgozó, valamint családtagjaik — zömmel a Pedagógus SE természetjáró szakosztályának tagjai — vet­tek részt a nagyszabású meg­mozduláson. Az 1800 résztvevőt Szek- szárdon és a Tolna megyei székhely ötven kilométeres körzetében szállásolták el. Ün­nepség, városnézés, sárközi folklór műsor bővítette a résztvevők ismereteit. Másnap a többféle ajánlott program­ból a nagykőrösiek 20 kilo­méteres túrára mentek s a szőlőhegyen át a Haramia-for­rásig jutottak. A decsi táj­házban megnézték a kiál­lított népművészeti tárgyakat és halászati eszközöket. Ha­zafelé jövet Baján fürödtek a Sugovicában, s élményekkel gazdagodva tértek haza. A Pedagógus SE természet­járói augusztusban kül- és belföldi túrára is mennek. A HÓDGÉP Kupáért Hódmezővásárhelyen. a HÖDGÉP Kupa sportlövő ver­senyen a rendező klubon kí­vül fővárosi (BKV, Ikarus), szegedi, kecskeméti és szol­noki ellenfelekkel versenyez­tek az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári Lövészklub sportolói. A körösiek csak egyéni kategóriában indul­tak és csak a f-éfti számok­ban. Eredményeik a követke­zők voltak. Légpuska. Serdülők: Pantó László 40/298, Kosa Sándor 40/240. Ifjúsági: Somodi Zsolt 40/363 (MHSZ ezüstkoszorús szintű eredmény). Junior: Rácz István 40/306. Légpisztoly. Ifjúsági: Ko­vács Dénes 40/327. Felnőtt: Gállos Sándor 50/544 (MHSZ bronzkoszorús szint). ★ A Szentendrén megrende­zett Pest megyei szövetségi, nyílt sportlövő bajnokságon a megyénkbelieken (Honvéd Kossuth KFSE—Szentendre, Dunai Kőolaj—Százhalombat­ta, MHSZ Nagykőrösi Kon­zervgyári Lövészklub, Gö­döllő) kívül még négy fő­városi és két vidéki egyesü­let versenyzői vettek részt, a minősítési lehetőség miatt. Minden kategóriában népes mezőnyök vetélkedtek. A tíz körösi sportoló a következő eredményeket érte el. Légpuska, 40 lövés. Serdü­lő fiúk: Herpai Tibor 282, Pantó László 273, Kosa Sán­dor 247 köregység. Ifjúsági férfi: Somodi Zsolt 346 (MHSZ bronzkoszorús szintű ered­mény). Ifjúsági nők Papp Zsuzsanna 345 kör (MHS ezüstkoszorús). Légpisztoly. Serdülő fiúk: Farkas Zoltán 40/350 (bronz-; koszorús), Kovács Dénes 40/330, Lukácsi László 40/308. Junior férfi: Rácz István 60/507. Felnőtt férfiaknál Gál­los Sándor 60/541-es, MHSZ bronzkoszorús szintű ered­ménnyel a harmadik helyen végzett. Kisöbű sportpuska, 3x40 lövés: 3. Gállos 120/1072. Mozgássérültek sportja Augusztus 20—21—22-én Szombathelyen rendezik a mozgássérültek nemzetköz, autós ügyességi versenyét, amelyen nagykörösiek is in­dulnak. S. Z. Moziműsor Zugügyvéd zavarban. Szí­nes, szinkronizált olasz bűn­ügyi film, 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Sivatagi show. Színes ame­rikai természetfilm, fél 4-kor. Mackenna aranya. Színes amerikai westernfilm, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi I

Next

/
Thumbnails
Contents