Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
Vízben ázik a Remix Vállalat üdülője Megsínylette a szőlő az áradást Vízállás, 1981. Július 27. Nagy nyüzsgés a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeleti irodáján; ki telefonon ad utasításokat, ki grafikonokat készít, ki pedig a tetőzés várható hatásait mérlegelik. Minden információ ide fut be, éjjel-nappal követik az eseményeket. Mielőtt az igazgatóság autóján sl szokásos szemlére indulnánk, Hrehuss Györgyöt, az árvízvédelmi osztály vezetőjét kérdezzük a pillanatnyi helyzetről : A befektetés haszna — Ismert tény, hogy az árhulláim Bécsnél 23-án .tetőzött, 738 centiméterrel az osztrák területeken heves vízjáték — gyors vízszintváltozás — volt tapasztalható, de a magyar területeken ez már lecsii.apo- dott. Szerencsére az árhullám viszonylag alacsony vízállásra jött, így a budapesti tetőzés hétfőn csak 696 .centiméter volt. Tudvalévőén a Duna medencéje itt a legszűkebb, s ez azt jelenti, hogy Budapest alatt sem fog már emelkedni a vízszint. A mi szempontunkból ez nem volt árvíz, s ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben több mint 340 millió forintot költöttünk az árvízvédelmi töltések kiépítésére. Nem is volt szükség nagyobb fokú védekezésre, csak a gátőrök tartottak állandó figyelő szolgálatot, mi ügyeletet és csak néhány helyen — például Érden, Gödön — kellett szivattyúzni. Ezért árvízi károkról sem beszélhetünk, ugyanis csak az tekinthető annak, ha a víz töltéssel védett területeken rombol. Katona Kálmán, a Budapesttől északra fekvő területek ár- vízvédelmi előadója elvesztett egy fogadást. Az áradás tetőpontját legalább 714 centiméterre saccolta. Nem sokat tévedett. Már a 2. számú út mellett — Vác felé tartva — mutatja a Fővárosi Vízművek kútjait, amelyek legtöbbje vízben áll. Az úton egyébként — amely egyben a főváros gátja is — nagy a forgalom. Néhol pecáznak az útpadka mellett. A táiékeitatás elmaradt A váci komp előtt hosszúhosszú autósor. A víz a rakpartot mossa, a gyerekek vidáman bicikliznek benne. Akárcsak a másik oldalon, a Pokol csárda előtt. A komp ugyanis már a nagy kikötőben áll, a kicsit — az alacsonyabban fekvőt — megközelíteni sem lehet. (A cikk elkészülte után tudtuk meg, hogy ezt a kompot is leállították. Várhatóan a hét végén indul újra.) Előbb a Szentendrei-sziget hosszanti gátján autózunk végig, megnézzük a három hete végzett csőáthúzás munkálatait — ezen a csövön kapja majd Vác a vizet —, azután a keresztgáton át irány Tahi- tótfalu. Egy ra kon c á tlankod ó zsilipnél tanácskoznak a szakemberek. A leányfalui kempingben nagy a vidámság. Keleti Márta, a Dunatours előadója mosolyogva mutatja a külföldieket, akik székekből összerakott tutajokon élvezik az új játékot. A kiköltöztetett papszigeti kemping előtt nagy a tumultus. A bejárati hídon kötésig ér a víz, ismét csak a gyerekek nagy örömére. A külföldi autósok viszont bosz- szankodnak, a szűk úton forgolódnak a lakókocsikkal, mert sajnos, senkinek nem jutott eszébe táblát rakni a főútra; a kemping zárva. A készültséget fekUják — Ez az amit nem tekinthetünk árvízi kárnak — mondja Katona Kálmán. — A Szentendrei út a Duna természetes gátja, aki tehát a víz és az út között építkezik, a saját kockázatára teszi. Mindig figyelmeztetjük az építőket, hogy cölöpökre építsék a házat, de hiába. Láttunk tehát vízben házakat, sőt kukoricatáblákat is. De most szerencsére csak az árterületeken. Az igazgatóság ma délután szünteti meg a készültségi ügyeletet. Kolossá Tamás Nyár a püspökhatvani dombokon Báláznak, tárcsázzák a tarlót — Rosszkor jöttem? — nyitok be a püspökhatvani Galga- völgye Tsz-ben dr. Angyal Vendel termelési elnökhelyetteshez. Előtte papírok, füzeteik, vége-hossza nincs számsorokkal, kollégái arcáról első pillantásra leolvasható: komoly témákról folyhatott eddig a szó... — A lehető legrosszabbkor — nyugtat meg azonnal. — Tudja, kicsit összejöttek a dolgok, persze azért, mert nyűgös vagyok, még beszélgethetünk. Miközben sorra bemutatja munkatársait, az ISV (Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat) szaktanácsadóját, végül magunkra maradunk, s ekkor némi magyarázattal is szolgál — miért e borongós hangulat az elnökhelyettesi szoba tájékán. Kidőlt az 516-os — Július 3-án vágtak először búzába kombájnjaink. A négy E—516-os, a négy E—512. es, és a három SZK—4-es jól rajtolt: hét nap alatt hétszáz hektárról takarították be a kenyérnekvalót. Aztán, ha minden jól megy, miért ne jönne közbe valami? Az egyik, még garanciális E—516-os kidőlt a sorból. Az Agroker és a GBBR azonban elutasította garanciaigényünket! Az azonnali motorcsere helyett most legkevesebb hat napra kiesik a masina a munkából. Kell ennél nagyobb bosszúság? — kérdi és állítja egyszerre reménytelen hangsúllyal. Jól szervezetten vághattak neki a nyári nagy munkának, a gépek, a szállítás mégis alaposan megizzasztja az idén a püspökhatvaniakat. Nemcsak a rakoncátlan kombájn, hanem az IFA-k is bőven adnak okot a fejfájásra. S bár az elsőbbség az aratásé, szállítóeszközre, járműveikre a gazdaság más területein, más munkákhoz is nagy szükség van. — Egymás után jönnek a műtrágyás vagonok, ki kell rakodni, a háztáji uborkát is ezekben a napokban vásároljuk fel. Rekordtermést produkált belőle ez az egyébként nem túl hálás Galga-vidéki föld. Az uborkahegyek sem jutnak el a saját lábukon a dunakeszi konzervgyárba ... Idegesítő, állandó feszültséget teremtő helyzet ez az alkatrészhiány, s a megoldás? Hát, megy a koldulás a szomszédos gazdaságok között: egyszer egy gömbcsuklóért, máskor másért megyünk hozzájuk, vagy jönnek hozzánk! Persze a kölcsön kapott alkatrész is visz- szajár... Még a lazítok is? Ha számba kellene venni, egyidőben milyen munkák is folynak a gazdaságban, bizony hosszú sor kerekedne belőle. Dr. Angyal Vendel is csak a legfontosabbakat (vajha lehet-e rangsort felállítani?) említi. A kombájnok nyomában folyik a bálázás, a műtrágyázás, a tarlótárcsázás. Másodvetésként 100 hektáron rozs. 100 hektáron az ócsai tsz ajánlására cirok került a földbe. Az-ócsai technológia sze-| rint végzett munka meghozza i gyümölcsét — a biztató kelés jó termést ígér, s ez a takar- 1 mányhelyzet javítását. Ugyancsak a kétezer szarvasmarha ellátásában segít a csodanövény, a tyfon. Bár a megkülönböztetett figyelem az aratást kísérte, egyéb tennivalóikról sem felejtkeztek meg. A tervszerű munka a gazdaság minden területén megköveteli a helytállást ... — Nos, ezzel nincs baj — jelenti ki határozottan az elnökhelyettes. — Nem csácsmunka ma már az aratás, de talán a kenyér miatt mindenkit intenzívebb, lelkiismeretesebb ténykedésre sarkall, még azokat is, akik év közben szívesen lazítottak egy kicsit. Vállalják, ha kell, az éjszakai műszakot, most jött be a lucerna harmadik kaszálása, bedolgoznak a fogatosok, az állattenyésztők is — csakhogy meg lehessen idejében csinálni. Az acsaiak 16 tagú önkéntes brigádja gépkocsikkal hordja be a tarlókról a bálaszalmát, s kazalba rakja. Hiába no, nem bírják az IFA-k. És megint a gépkocsi... Hiszen most folyik a tehenészeti telep 40 milliós rekonstrukciója, sürgető munka a silóterek betonozása, épül a Galgagyörköt és a galambosi telepet összekötő 2,5 kilométeres út. A kivágott bokrok, fák elszállítása is igényli a négykerekű segítőtársat... Tartani az előnyt — Soha ilyen korán nem kezdtük az aratást, mint az idén. Egy jól kialakult vetési módszer eredményeként a gondok ellenére, úgy érzem, jól szervezetten haladunk a munkákkal. Java része, persze a kombájnokon ülőknek, a szántóföldeken ténykedőknek jut, de azért az sem kis dolog, hogy a folyamatos betakarítás feltételeit nekünk kell megteremteni. Ez az igazi idegpróba heteken át — fejtegeti dr. Angyal Vendel. S bár összességében a növénytermesztés hozza majd a tervezett árbevételt, sajnos, voltak csalódások. Ősszel idejében, jó minőségben elvetettük a gabonát, s egész tavaszig kecsegtető termést ígért, most jó ha a 36—36,5 mázsa átlag meglesz hektáronként. Jelentősek a vadkárok is, szerencsére az a hír járja, hogy elkerítik a rezervátumot... Most a legfőbb jelszó: Tartani az előnyt! Ami nem lesz könnyű! A 150 hektárra a szerves trágyát most azonnal, menetrendszerűen kell kijuttatniok: a 12— 13 aranykoronás földeken ez létkérdés! S ott van még a 120 hektár cukorrépa. Szeptember 13—16 között, a ma még mélyzöld takarójú dombokon beköszönt a fagy... — Termelési kapcsolatot tartunk egy szlovák gazdasággal. Nekik korszerű betakarító- gépeik vannak, amikkel nálunk betakarítják majd a termést. Sőt további nyereség, hogy még a takarmányozásban értékes répafejet is hasznosítani tudjuk. De ez még odébb van! — fejezi be dr. Angyal Vendel. — Látja, ha így jól belegondolok, a sok-sok tennivaló eltörpíti a bajokat, meg aztán úgy is megoldjuk őket sorra... Nem is jött olyan rosszkor! Gáspár Mária A sertéstenyésztés technológiája Olcsón, kevés energiával Az állattartás gazdaságosságának fokozására energiatakarékos technológiát és olcsó istállótípust fejlesztett ki partnereinek az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. Jelenleg 25 üzemben már az új típusú istállóban tartják a sertést. Az eredmények kedvezőek; az egy kilogramm hús előállítására fordított közvetlen energia- költségek átlagban három forinttal csökkentek, vagyis háromnegyed részük megtakarítható. Az energiaárak növekedése szükségessé tette a nagyüzemi sertéstartás technológiai rendszerének felülvizsgálatát. A tervezőknek olyan ésszerű megoldásokat kellett keresniük, amelyekkel továbbra is kifizetődő a nagyüzemi sertéstartás. Az új technológia kialakítói a korábbinál körültekintőbben vették figyelembe az állat biológiai adottságait. Bebizonyosodott, hogy a sertés csupán növendékkorban, a 30 kilogrammos súly eléréséig igényli a fűtött istállót, márpedig eddig a hizlaldát, ahol a korosabb állatokat is tartják, fűtötték, lényegében feleslegesen. Az ISV — ahová a nagyüzemi sertéstartók kétharmada tartozik — új típusú hizlalóistállójában már nincs fűtés, s a drága szellőztető berendezések felszerelésére sincs szükség. Az új teleptípus építése feleannyiba kerül, mint a régebbié, négyzetméterenként 3500 forintba. Az új technológia bevezetésével a már meglévő, a kívántnál nagyobb komfortot adó költséges hizlalóistállók sem vesznek kárba. Ezeket ellető- és nevelőistállóvá alakítják át. Ily módon az állomány létszáma is növelhető, hiszen viszonylag kis költséggel, olcsó hizlalda építésével egészíthetik ki a sertéstelepeket. Hat hónap mérlege Állják a vevők ostromát Reggel még szokásos forgalom a váci réven Gödnél működik a szivattyú Bozsán Péter—Halmágyi Péter felvételei Távirati stílusban foglalja össze Tóth Jenő, az őrboty- tyáni Il-es téglagyár vezetője az elmúlt időszak eredményeit: — 108,5 százalékos tervteljesítés az év első félévében. A minőség, a selejt aránya is úgy alakult, ahogy erre a korábbiakban számítottunk. Rendelkezésünkre áll a megfelelő létszámú munkaerő, ezért mondhatjuk: ütemesen, kapkodás nélkül, nyugodt tempóban dolgozhatunk. Pedig igencsak szorongat minket az építkezni vágyók népes serege, a főszezont jelentő nyári hónapokban megszaporodtak a megrendelések. Ügy tűnik, egyre többen adják fejüket családi ház építésére. A téglagyár teljes termelési kapacitását fölvevő váci és gödöllői járásban az őrboty- tyániak minden igyekezete ellenére szinte sorban állnak az építkezni vágyók. Ezekben a napokban 2—3 hetes előjegyzéssel tudják csak kielégíteni az igényeket, de állják a rohamot. A helytállás elsősorban a szocialista brigádok érdeme, mint ahogy az a tény is, hogy a termelés során az energiafelhasználás jóval az előirányzott alatt marad. Házi újításokkal és némi spórolással sikerült elérniük, a vállalatnak és a népgazdaságnak egyaránt jelentős megtakarítást. A vevők ostroma nem lazított a munkafegyelmen és a munkavédelmi előírások betartásán sem. Minden bizonynyal ez az oka, hogy az első félévben egyetlen baleset történt csak a téglagyárban, amely 12 kiesett munkanapot jelentett mindössze. K n Vízi őrjárat a Dunakanyarban
