Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

x/limív 1981. JÜLIUS 29., SZERDA Háromszáz esztendős Vázlatkönyv Művészettörténeti szenzáció­nak számító alkotás került elő Baranyában: egy háromszáz esztendős vázlatkönyv, ame­lyet az egyik falusi plébánián őriztek eddig. A könyvsze- rűen bekötött mappa 237 raj­zot tartalmaz, osztrák meste­rek munkáit. Rendkívüli ér­tékére való tekintettel a map­pát a pécsi püspöki könyvtár­ban helyezték el. Felfedezője, Boros László művészettörté­net-kutató barokk szoborter­veknek véli a rajzokat, ame­lyeket minden bizonnyal egy osztrák szobrászműhelyben készítettek, s ezek alapján fa­ragták ki a szobrokat. Boros László a stílusjegyek alapján Felső-Ausztriába helyezi az egykori műhelyt. A szignált és datált rajzok a XVII. század második felében keletkeztek. Mesemondó az óvodában Fábián Agostonnó Győrfi Mária mesemondó, a népművészet mestere, dajkaként flolgozik. A kakasdi óvodában naponta mesél a gyerekeknek NAGYOBB FIGYELEM A BEJÁRÓ MUNKÁSOKRA Kutatás és gyűjtőmunka A HAZAFIAS NÉPFRONT KULTURÁLIS FELADATTERVÉBŐL A népfrontmozgalom a jö­vőben is részt vállal a kor­szerű műveltség, a szocialista kultúra terjesztésében, az élet­mód formálásában, a társa­dalmi csoportok életvitelének alakításában. E törekvésre fi­gyelemmel vette számba a kö­zelmúltban a HNF Országos Titkársága azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a közműve­lődés fejlesztésében, a politi­kai ismeretterjesztésben értek el az elmúlt évek során, fő­ként a közművelődési törvény megszületése óta eltelt fél év­tizedben. Különösen az olvasómozga­lom, valamint a honismereti kutató és gyűjtőmunka szer­vezésével segített hozzá sok­ezreket a mozgalom önmaguk szüntelen szellemi gyarapítá­sához. A helyi népfrontbizottságok a jövőben több figyelmet kí­vánnak fordítani a , bejáró munkásokra, nem feledkezve MOZIMŰSOR JÜLIUS 30-TÓL AUGUSZTUS 5-IG ABONY 30—31: Kamaszok* 1— 2: A hét különleges megbízott 3— 4: A királyi biztos szeretője** BUDAKESZI, Kertmozi 30—31: Keresztül a nagy vízválasztón 2— 3: Bosszúvágy** 4— 5: Kaliforniai lakosztály* BUDAÖRS 30— 2: Bátorság, fussunk! 3— 4: Languszta reggelire* CEGLÉD, Szabadság 30— 5: Nevem: Senki CEGLÉD, Kamara 30— 2: Don Juan I—II. 30— 5: A szállást kérő róka 3— 5: A végrehajtó DABAS 30—31: Kramer kontra, Kramer* 1— 2: Kojak Budapesten 3— 4: Piedone Egyiptomban DUNAHARASZTI 30—31: Mindhalálig zene** 1— 2: Tigriscsapáson 3— 4: Sivatagi show DUNAKESZI, Vörös Csillag 30—31: Méreggel* 1— 2: Nuki majom kalandjai (du.) Revans* (este) 3— 4: Kicsi a kocsi, de erős DUNAKESZI, József Attila 30: Tipriscsapáson 2: Tecumseh 3: Az utolsó valcer (du.) A nő illata** (este) ÉRD 30—31: Mérkőzés** 2: A rézhegyek királynője (du.) Férfiak póráz nélkül** (este) 3— 4: Bátorság, fussunk!* FÓT 30—31: A XX. század kalózai 1— 2: Túl a félelmen** 3— 4: A fekete kard románca** GÖDÖLLŐ 30— 2: Az Olsen-banda boldogul 3— 5: Blöff (du.) Fogadó az örök világossághoz* (este) GYAl 30— 2: Piedone Egyiotomban 3— 4: Üzenet az űrből LEÁNYFALU, Kertmozi 30— 31: Languszta reggelire* 1— 2: Modern Robinson és családja 3— 4: Pantaleon és a hölgyvendégek*** MONOR 31— 2: A királyi biztos szeretője** 1— 2: A Csendes-óceán kalózai (du.) 3— 4: Robinson Crusoe (du.) 3— 5: Pokoli torony I—II.* MONOR. Kertmozi 31— 2: Pantaleon és a hölgyvendégek*** NAGYKATA 30—31: Vágta* 1— 2: A vadnyugat hőskora I—II. 3— 4: Zsarutörténet* NAGYKÖRÖS, Arany János 30—31: A játékszer** 1— 2: Kamaszok* 3— 5: Zsarutörténet* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 30—31: Szerelmesfilm 30— 2: Ordasok között 1— 2: Veri az ördög a feleségét 3— 5: A Csendes-óceán kalózai (du ) A hét különleges megbízott (este) PILISVÖROSVAR 30— 2: Piedone Egyiptomban 3— 4: Az emberevő medve POMAZ 30—31: Tiltott terület 1— 2: Languszta reggelire* 3— 4: Hárem a sivatagban RÁCKEVE 30—31: Sivatagi show 1— 2: Sheila meghalt és New Yorkban él* 3— 4: Mindhalálig zene** SZENTENDRE 30— 2: Blöff (du.) Fogadó az örök világossághoz* (este) 3— 5: Az Olsen-banda boldogul SZIGETSZENTMIKLÓS 30—31: Sheila meghalt és New Yorkban él* 1— 2: Sivatagi show (du.) Mindhalálig zene** (este) 3— 4: Szenzáció! (du.) Pugacsov I—II.* (este) TÁPIÓSZELE 30—31: Zsarutőrténet* 1— 2: A pogány madonna 3— 4: A repülés megszállottjai I—II. VÁC, Kultúr 30— 2: A nagy zsákmány 3— 5: Osceola (du.) A játékszer** (este) VAC, Madách Imié 31: Hét tonna dollár** 1: Won Ton Ton, Hollywood megmentője VECSÉS, Kertmozi 30— 31: A keselyű három napja** 2— 3: Az első kísértés** 4— 5: Ned Kelly* VECSÉS 31— 2: Ripacsok* 1— 2: Koldus és királyfi (du.) 3— 4: Dugó, a csodacsatár 3— 5: Sheila meghalt és New Yorkban él** • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. , •• Csak 16 éven felülieknek. •••Csak 18 éven felülieknek. meg róluk, amikor a lakóhelyi közéleti kérdések kerülnek na­pirendre. A városokban pedig — a szakszervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve —a munkásszállások sokszínűbb, gazdagabb kulturális életének kialakításához járulnak hozzá. A program fontos része az aprófalvak — hagyományok­ban gazdag, ám az utóbbi években terét vesztett — kö­zösségi művelődési lehetőségei­nek a kibontakoztatása, a vá­rosok új lakótelepein pedig a kulturált közösségi együttlét feltételeinek megteremtése. Nemzeti kultúránk, történel- | mi önismeretünk gyarapításá­nak, a szocialista tudatformá­lásnak változatlanul fontos fó­rumaként segíti az olvasómoz­galmi és honismereti munkát, elsősorban az abban részt ve­vők körének kiszélesítését, és a tartalmi továbbfejlesztést tűz­ve célul. E mozgalmak rendez­vényeit kívánják felhasználni az anyanyelvi műveltség tuda­tosabb terjesztésére is, csat­lakozva más szervek ilyen irá­nyú kezdeményezéseihez. így például a szakmunkásképző in­tézetek most induló Ismerd meg anyanyelvedet akcióját támogatja a népfront. Közmű­velődési tevékenységében több figyelmet fordít a vizuális ízlés fejlesztésére; ennek újszerű formájaként vetődött fel az ötlet: a könyvtárak, művelődé­si központok adjanak otthont látvány táboroknak, amelyek a képzőművészet, a film, a tele­vízió, a formatervezett ipar­cikkek özönében segítenének eligazodni. A MILICISTA HALALA Ahol el kellene kezdenünk AMATŐR FOTÓSOK ZSÁMBÉKON Mit jelent a ma embere szá­mára a fotó? Lehet-e a fény­képezés egyenrangú művészet a festészettel vagy a grafiká­val? Ezek a kérdések újra és újra elhangzanak manapság, mégpedig nem is valamilyen szűkkörű vitán, hanem spon­tán beszélgetések közben, a legkülönbözőbb társadalmi ré­tegekhez tartozó emberek szá­jából. S ez a mondat már fe­lel is az első kérdésre, s előle­gezi talán a másodikra adha­tó választ. Hadd szóljon azon­ban ezekről az összefüggések­ről nálam illetékesebb, mégpe­dig Bauer György fotóesztéta. „Amikor Capa képe megjelent — nyilatkozta egyszer —, ri­port, tudósítás volt az embe­riséget foglalkoztató, pillanat­nyi eseményről. Amikor évek múltán bekerült az albumába A milicista halála címen, ak­kor már művészi-világnézeti állásfoglalás volt az emberi­ségnek minden pillanatban ér­vényes ügye mellett. Sok fo­tónak van ilyen kettős éle­te .. Miint hétköznapi információ­hordozó és mint művészeti ág. egyaránt egyre fontosabb tehát a fotó. Világméretű elismerte­tésében — érdemes megjegyez­ni — nagy szerepük van a magvar származású fotóművé­szeknek: az említett Bobért Capa mellett például Andre Kertésznek. Brassóinak vagy az ezen a területen is jelentős művet produkáló Moholy-Nagy Lászlónak. Számos probléma Ezek után paradox dolog azt említem, hogy éppen nálunk igen sok a megválaszolatlan kérdés a fotózással, a fotómű­vészettel kapcsolatban. Meg­oldatlan a képzés, számos prob­lémát vet fel a szervezeti élet, a művészeti ág legszélesebb körökben való népszerűsítése, a fényképezésnek, mint vizuá­lis nevelési eszköznek az alkal­mazása. Ugyanakkor az élet- színvonal emelkedésével egyre többen vesznek kezükbe olcsó — s egyre többen, mintegy státusszimbólumként, drágább — gépet, hogy megörökítsék a család, a baráti kör fontosnak vált pillanatait. Az ellentmondásokat érzik a vizuális nevelés Pest megyei szakemberei is, évekkel ezelőtt megfogalmazták, hogy a fotó­művészeti kultúra népszerűsí­tésében alapvető szerepet ját­szanak a megyében működő fotóklubok és szakkörök, hogy miunkájuk összefogása, irányí­tása alapvető feladat. — Mintegy másfél évvel ez­előtt jött létre a Pest megyei Fotó Szakbizottság — mondja Teknős Erzsébet, a váci Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont vizuális előadója, a szak­bizottság vezetője. — A váci Dunakanyar Fotoklubra, mint bázisra támaszkodunk és az a célunk, hogy segítsük a fotó­szakkörök és klubok vezetői­nek és tagjainak szakmai irá­nyítását, továbbképzését, mód­szertani munkáját. A szakbizottság egyelőre csu­pán három embert jelent: Tek­nős Erzsébet mellett Hangai Lászlót, a Pest megyei Műve­lődési Központ főelőadóját és Kocsis István fotóművészt, a Dunakanyar Fotóklub vezető­jét. Hogy a bizottsági tagok számát nehezen növelhetik, ab­ban éppen a művelődési há­zakban működő fotószakkörök tisztázatlan helyzete, a leg­több körvezető társadalmi stá­tusa, a megyében levő nagy távolságok a ludasak. Minden­esetre már az elmúlt évben gazdag programot dolgozott ki a bizottság, amely a különböző pályázatok, előadások meghir­detése, rendezése mellett ma­gába foglalta a nyári bentla­kásos tábor megtervezését is. Komplex tábor Tavaly nyáron Vácott került sor az első bentlakásos nyári táborra. A tapasztalatok iga­zolták a várakozást: szükség van erre a nyári, intenzív kép­zést biztosító találkozásra. Ép­pen ezért az idén is összehív­ták egy hétre a megye fotó­sait. Zsámbékon, a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár komplex táborában vett részt az a mintegy tucat­nyi amatőr, aki egyszerre kí­vánt ismerkedni a fotóművé­szet alapjaival, a megyében dolgozó társakkal, s az egy­mástól tanulható gyakorlati fo­gásokkal. A komplex tábort záró be­szélgetésen inkább a komple­xitást jelentő más csoportok tagjai, a szakképzetlen népmű­velők, gyerrnékkönyvtárosok vettek részt. Kevés néptáncos, színjátszó és fotós volt ott, s ez a tény azt jelezte, hogy a fent említett háromféle szán­dék megvalósításához viszony­lag kevésnek bizonyult a tá­borozás időtartama. Ezt a ceg­lédi Kaczur Pál — ő kivétele­sen részt vett a táborozáson — így fogalmazta meg: az egy hét kevés volt ahhoz, hogy ál­talános művelődéspolitikai elő­adásokat is hallgassanak és gyakorlati munkát és végezze­nek. A jövőben olyan táborra lenne inkább szükség, ahol a fotósok az amatőrfilmesekkel, esetleg más, de művészeti jel­legű csoportokkal dolgozhatná­nak együtt. A komplexnek ne­vezett táborban a szakképzet­len népművelőknek kitűnő al­kalmuk lett volna például ar­ra, hogy a gyakorlatban Ismer­kedjenek a kiállításrendezés­sel, de nem hogy nem segi­R ADIOFIGYELO KOPOGTATÓ. Perjés Klá­ra szerkesztő és kollégái, a Falurádió majd teljes ripor­tergárdája érdekes vállalko­zásba kezdett: a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen — egy hatvanas évek derekán — tanulmányait végzett teljes évfolyamának néhány képvi­selőjéhez kopogtatott be. Az ötletet az egykori évfo­lyamtitkár, dr. Tóth Tibor minden egykori évfolyamtár­sának — csaknem másfélszá- zan jártak ebbe az évfolyam­ba — jól szerkesztett kérdő­ívet küldött, melynek kérdé­seiből és a reájuk adott vá­laszokból kirajzolódik a mai agrárértelmiség derékhadának, a harmincöt—negyven éves, életük és pályájuk delelőjén lévő nemzedékének a pályán -• rendszerint öt-hat vagy még több mezőgazdasági kis- és nagyüzemben, szövetkezet­ben és állami gazdaságban — szerzett tapasztalatai. Kendőzetlenül írták le mondták el a szakmáról al­kotott véleményüket, önma­gukról. kollégáikról és mun­kahelyi vezetőikről alkotott — sajnos zömében kedvezőtlen véleményüket. A velük folyta­tott beszélgetésekből élesen kirajzolódik a mai mezőgaz­daság szakemberhelyzete. Hallhattunk sikeres pályák­ról, melyek töretlenül íveltek fölfelé a munka és szerencse jótékony találkozásának ered­ményeként, beszélt egy másik évfolyamtag, a váci szárma­zású Gergely András, aki épp az erkölcsi megbecsülés hiánya okán döntött úgy, hogy megteremtve egy példásan szervezett magángazdaságot, bebizonyitja, mire képes a jó szakember, tudásának birtoká­ban. Nem elkeseredett. ellen­kezőleg elégedett, mert bizo­nyított, önmagának és a szak­mának is, az ő magángazda­ságában minden a helyén van. Igaz, megfeszített munka árán. Ezt a munkaintenzitást, szakmaszeretetei jó iskolában tanulta, két állami gazdaság — egyikként épp a monorit említette — két kiváló szak­embere mellett, akiktől oly sokat sajátított el a szakma gyakorlatából, és tanult meg ember- és természetismeret­ből, hogy több mint egy év­tized után is a legnagyobb elismerés hangján kell szól­nia róluk. Elszomorító és megdöbben­tő volt hallgatni a fiatalon .leszázalékolt Antal Györgyöt, a gödi Dunamenti Tsz nyug­díjas agrármérnökét, aki az egyetemről kikerülve, oly nagy reményekkel kezdett a szakmának. Hogy ily korán belerokkant, nemcsak és nem elsősorban magának köszönhe­ti, sokkal inkább a mérték­telenül reárakott terheknek s mint az gyakorta lenni szo­kott, az oktalan gáncsosko- dásnak. kerékkötésnek. Most ír, sakkozik, és készül — mert reméli és bízik benne — a rehabilitációra, mely után va­lahol méigscsak teljes értékű emberként alkothat. Siker és kudarc — ellen­pólusok. Közöttük számtalan pont, melyen ennek a száznál több embernek az élete ma elhelyezhető. Ebből a Kopog­tatóból — és persze a felmé­résből — kitűnt, jobban kel­lene vigyázni magukra — és reájuk, hogy kevesebb ku­darcra és sokkal sokkal több szakmai, emberi tartást erő­sítő sikerre emlékezzenek mondjuk újabb tíz esztendő múlva. B. H. tettek Gink Károly fotóművész tárlatának rendezésében, na- nem jó néhányan meg sem néz­ték a kiállítást. Beszélgetés a laborban Ügy tűnik — a tábor-záró beszélgetés alatt is a fotóla­borban dolgozó társak szavai­ból az rajzolódik ki —, nogy az a bizonyos komplexitás nem a legjobban sikerült. Az ifjú­ság lett volna a közösséget szervező fogalom — ez azon­ban inkább csak abban való­sult meg, hogy a táborozok nagy része fiatal volt. A gon­dokat az okozhatta, hogy a fo­tósok munkáját nem a hóna­pokkal ezelőtt kidolgozott program alapján szervezhették: — hiszen egy ideig arról volt szó, hogy nem is lesz tábor. Ami volt azonban, így is kedvező fogadtatásra talált. Kedvezőre és — ami még fon­tosabb — kritikus, az elhang­zott szavak mögött a lényeget kereső fogadtatásra. Gajzágó Jolán például a szakmai elő­adások magas színvonalát em­lítette vonzerőként — olyan neves szakemberekét, . mint Bauer György, vagy éppen Hermann István filozófus, aki a fotográfia, a film és a fes­tészet kapcsolatáról beszélt, kü- lön-külön kevés fotószakkor láthat vendégül. A dabasi Ju­hász Sándor is osztotta ezt a véleményt, néhány dologgal azonban elégedetlen volt. — Én nem jártam a tavalyi táborban — mondta —, igy nincs összehasonlítási alapom. Az előadások magas színvona­la mellett azonban arról a ket­tősségről is szólni kell, ami a fotómozgalmat jellemzi. A szakkörök általában tanítanak, a fotóklubok már alkotni en­gednek, ösztönöznek. Én az utóbbihoz vártam segítséget. Az egy hét alatt azonban csak addig a pontiig jutottunk a munkában, ahol el kellene kez­denünk. Továbblépés és koncepció Nem félek attól, hogy erről a bizonyos pontról a tábor vé­geztével nem jutnak tovább a megye amatőr fotósai. Már csak azárt sem, mert a fotószakbi­zottság tagjai rendelkeznek az­zal a szaktudással, azzal a kon­cepcióval, amely elősegítheti a továbblépést. A komplex tá­bor vezetői is észlelték a hiá­nyosságokat, nincs hát akadá­lya annak, hogy az idei ta­pasztalatokból okulva úgy szervezzék a csoportok mun­káját, hogy az valóban alkotó jellegű, közös tevékenység le­gyen, P. Szabó Ernő Nyit a Planetárium Több műsor Augusztus 3-án, hétfőn is­mét megnyitja kapuit a csil­lagos ég színháza, a TIT bu­dapesti Planetáriuma. A ha­gyományokat követve, s az életkori sajátosságok, a spe­ciális igények szerint az új évadban is több műsort állí­tanak össze a csillagász szak­emberek: a felnőttek, a diá­kok és a hazánkba látogató külföldiek részére kínálnak megfelelő választékot. A felnőttek olyan nagy si­kerű témák közül válogathat­nak, mint a világmindenség megértését segítő. Életünk és a csillagászat című program, az anyag fejlődéstörténetét nyomon követő, Helyünk a világegyetemben című mű­sor, s a régi népek életét, örömét, bánatát a csillagké­pek, a hozzájuk kapcsolódó mesék, mondák, hiedelmek felidézésével felelevenítő elő­adás. A tanulók — a tananyag­hoz kapcsolódóan — planetá- riumi műszerek közvetítésé­vel az időmérés alapjául szol­gáló égi mozgásokat, az is­métlődő csillagászati jelen­ségeket tanulmányozhatják a Naptárunk története című műsorban. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents