Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-28 / 175. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1981. JÚLIUS 28., KEDD Bővítik a gumiüzemet Fejlesztések a Petőfi Tsz-ben Tavaly ilyenkor bizony nem volt valami jó hangulatban Kovács László, a kartald Petőfi Tsz elnöke, amikor az állattenyésztés helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről beszélgettünk. Panaszkodott, hogy sehogy sem tudnak előbbre lépni, ha nem kapnak bizonyos segítséget. Elavultak épületeik, a fejő- és tejkezelő gépek, s például a tej termelésben dolgozók munkakörülményei sem a legjobbak. Azóta valamelyest változott a helyzet, igaz, nem ment minden, mint a karikacsapás, de mostanra már inkább elét- gedettek lehetnek. Az első félévi istállóátlag húsz százalékkal haladta meg a tavalyit. Gond a bérezés — Nemcsak a technikai feltételeken javítottunk, hiszen teljesen kicseréltük a fejőgéprendszert, a tejhűtőket, hanem a takarmány minőségén is javítottunk — mondja az elnök. — Ám legalább ilyen örvendetes, hogy a közvetlen szakmai vezetésen, a tehenészetben dolgozók munkáján is sikerült javítani. Szó se róla, gondok azért akadnak, például az állattenyésztésben dolgozók bérezésével. A mi szövetkezetünk bérszínvonala A szebb gyümölcsért Tárolási tanfolyam Egy tanfolyamot hirdettek és négyet kell indítani. Meglepően nagy az érdeklődés a SZÖVOSZ, a TOT és a Kertészeti Egyetem gyümölcstárolási tanfolyama iránt. Mivel magyarázható ez? Erről beszélgettünk Szamosközi Lászlóval, a SZÖVOSZ főosztályvezető-helyettesével és dr. Sass Pál kandidátussal, a Kertészeti Egyetem tudományos főmunkatársával. — A jó tárolással a gyümölcs aromáját, vitamintartalmát, minden belső értékét, sőt az áru eredeti szépségét is megőrizhetjük. Az egyik célunk, hogy elterjesszük azokat a korszerű módszereket, amelyekkel megőrizhető a termeléssel, tárolással foglalkozó gyakorlati szakemberek mellett a kereskedelmi raktárakban, tárolókban dolgozó szakemberek is jelentkezhettek. így a termelés és a keressse- delem dolgozóinak alkalmuk van megismerkedni egymás feladataival, gondjaival, erő-' södihetnek kapcsolataik, szorosabbá válhat az együttműködés. Talán ez is hozzájárult, hogy a vártnál nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a tanfolyam iránt. Kedvező feltételek A nagyüzemi tárolásra azért van szükség, mert csak az üzemi tárolókban lehet azokat a feltételeket — állandó hőmérsékletet, páratartalmat, széndioxid és oxigén-koncentrációt, valamint egyéb körülményeket — kialakítani, melyekkel megőrizhetjük a gyümölcs teljes értékét Az így tárolt alma például még márciusban is a szeptemberi friss gyümölcs béltartalma értékét adja. — A hűtőházakbam azonban még mindig sok a veszteség és többek közt ezért is drága a tárolás. A veszteségek több tényezőre vezethetők vissza. Az áru termelésének technológiája, a művelésmód, a gyümölcsfa koronaformája, a talaj tápanyag-ellátottsága, víz- háztartása mind meghatározói a gyümölcs értékének. — A legdöntőbb viszont a szüret ideje. Nálunk például a jonatán alma szüretlehetősá- ge — a tartós tárolás szempontjából — 7-10 nap. Ha ezt az optimális időszakot nem használják ki, s később viszik tárolóba a jonatánt, az minden tíznapos késésért 8-10 százalékos romlással fizet. — Szeptember—október hónapban sok ezer vagon almát szállítunk külföldre. A gazdaságoknak erre összpontosul a figyelme, ezért kevesebb gondot fordítanak arra, hogy a többi alma időben a tárolóba kerüljön. Ezen a gyakorlaton változtatni kellene, hiszen a minőség megóvása ezt követelné meg. Korszerű ismeret A hibás, romlott áruért a termelő és a kereskedő egyaránt felelős. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azaz jobb árut termeljünk, illetve a termék minőséget megőrizzük, együtt kell dolgoznunk. Talán ez a tanfolyam, is elősegíti ezt. A termelő és a kereskedelem szakembered itt együtt sajátíthatják el a legkorszerűbb ismereteket. S hogy nekünk, fogyasztók'; nak má haszna származik ebből a tanfolyamból? Remélhetőleg előbb-utóbb — talán már jövő ilyenkor is — szebb lesz az alma az üzletben, és tar- tósabb az éléskamráiban. havi 3 ezer 960 forint. Igenám, de ezzel nehezen gazdálkodunk. Hovatovább képtelenek leszünk az asszonyokat megtartani a fejőgépek mellett, mart bizony vannak olyan fővárosi cégek, takarító részlegek, amelyekkel nehéz akom- kurrencia. Exportnövelő hitel A kartali szövetkezetben az idén jelentésien növelik a kiegészítő tevékenységet. Sort kerítenek a gumiüzem bővítésére, amelyhez célgépeket vásárolnak. Különféle egészségügyi árukat, köztük például gumipelenkákat is gyártanak majd, valamint a vér- nyomásmérő műszer gumiszerelvényeit. A szövetkezet idei fejlesztési lehetősége mintegy 12 millió forint, amihez jön további négymilliós exportnövelő hitel. Tizenkét milliót gépek vásárlására költöttek, illetve költenek. Már aratásra megérkezett a négy darab E—516-os, NDK-gyártmányú gabonakombájn, és hat IFA- teher-gépkocsit is vásárolnak, ugyanígy négy személyszállító mikrobusz is gyarapítja járműparkjukat. Egy Rába- traktort is vásárolnak a pénzből, s régi terv teljesült a 800 ezer forintos új, n,aigy teljesítményű markológép megvételével. Gyarapodó géppark Az említett négymillió forintot használják a gumiüzem bővítésére, ahol a gépek száma is gyarapszik, de az épületet is bővítemiük kell. Jut még pénzük, mintegy 1—1,5 millió forint az állattartó-telepek útjainak, tereinek burkolására is. F. I. Fát ültető taraiak Jó a kapcsolat a túrái nagyközségi tanács és a Buda-vi déki Állami Erdőgazdaság között. Az utóbbinak köszönhető. hogy két év alatt csaknem kétezer akác, illetve hegyijuhar facsemetét ültethettek el az általános iskolások és a helyi termelőszövetkezet dolgozói társadalmi munkában a sportpályán, a piactér, vala mint az iskola udvarán. Az erdőgazdaság ugyanis térítés mentesen adta részükre a facsemetéket. TR1-TON Átszervezés, költözés Űj helyre, a Pesti útra költözik az idén a péceli TR1 TON Ipari Szövetkezet központja, s ugyancsak az év vé' géig hajtják végre a konfekcióüzem rekonstrukcióját és a játékgyártó részleg munkájának átszervezését. Az Elektromos Művek gödöllői kirendeltségének dolgozói megtisztítják és kijavitják a megrongálódott lámpatesteket Gödöllőn az Ady Endre sétányon. Barcza Zsolt felvétele Építőtáborban A nyári munka hozadéka Családi házak panelből Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Fővárosi Tanács és az OTP a magánerős lakásépítés támogatásának jegyében elhatározta, hogy mintalakótelepeit létesít Budapesten a paneles, tehát házgyári építésmóddal kivitelezett családi házakból. A Fővárosi Tanács a XI. kerületben a Beregszászi út és az Eper utca közötti területet jelölte ki a mintalakótelep építésére, amelyben valamennyi házgyárral rendelkező ÉVM-vállalat és a Budapesti Lakásépítő Vállalat is részt vesz saját alkotásaival. A vidéki vállalatok az elmúlt években már több biztató kezdeményezéssel bizonyították, hogy a paneles technológia a családiház-épí- tésben is versenyképes lehet a többi építési eljárással. Különösen biztatóak ebben a Békés megyei árvíz pusztításait követő újjáépítés során szerzett tapasztalatok, a néhány hét alatt felépített paneles családi házak. ízléses környezeta 1 a-kít.ásra is alka;- masnak bizonyultak. A mintatelepen családi házakat, ikeirházákat, és kétszintes sorházakat építenek fel; együttesen 13—14-féle típust mutatnak be. Az épületekben 40—50 kisebb-nagyobb lakást alakítanak ki, s a legkisebbnek az alapterülete 50, a legnagyobbé 100 négyzetméter lesz. A mintaházak építői tulajdonképpen versenyeznek egymással a gyors, gazdaságos és esztétikus megoldások bemutatásával. Az ország szeme előtt vizsgáznak a legcélszerűbb lakásbeosztás megtervezésével, az anyag- és energia- takarékos szerkezetek beépítésével is. Városi moziműsor Kóma. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. Csak 16 éven felülieknek, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap, I Harmincéves fészekrakók Az építkezők nem sokat pihennek Kétszázezret adott az OTP is A többit meg összerobotoltuk Keményen, sokszor elkesere detten, néha talán egymás szidva, sűrű káromkodásol közepette, de most már látszik, szép lesz a ház. A m házunk. Makádi István elégedet embernek látszik. — Sokat gondolkodtunk azon, hogy elmegyünk a faluból. Be is adtuk a lakásigénylésünket Gödöllőn. Vannak ott barátaink. Egyszer az egyik ház kilencedik emeletén vendégeskedtünk. Űgj éreztem, nem kapok levegőt Itt a kert, az udvar, a virágos utca, a sok-sok gyerekkori cimbora, a jóbarátok, c rokonok. Mindkét szomszédban Makádiak laknak, az utca túloldalán lévő két házban szintén. — Ha befejezem Gödöllőn a munkám, gépkocsivezető vagyok a MÉM Műszaki Intézetben, sietek haza. Nincs kedvem beülni egy füstös kocsmába. Körbenézem a most még üres szobákat. Tervezzük a feleségemmel, hová mit teszünk. S ha mindenünk meglesz, akkor vár bennünket a kert, ahová én gyümölcsfákat ültetek, a feleségem pedig sok-sok színes virágot. A gyümölcs is, a virág is, akár ez a ház, munkából fakad. Faluszéli villák Makádi István komolysága lem lep meg. A falvak szóéin épülő villák tulajdonosai lozzá hasonló korú, hasonló gondolkodású harmincévesek. összefogással, kemény mun- cával otthont teremtő komoly unberek. Fercsik Mihály |V/| it ér a diákok nyári mun- kája? Évről évre olvashatjuk az összegezést: eny- nyi és ennyi millió forintot. Nélkülük jóval kevesebb gyümölcs, zöldség kerülne a piacra, a konzervgyárakba, lassabban épülne út és vasút. A nyári szakmai gyakorlatnak is kiszámítható a pénzbeni értéke, sejthető az is, hogy miként kamatoznak majd a gyakorlati ismeretek néhány évvel később az igazi munkahelyeken. Föltételezve persze, hogy a diákok érdemes munkát folytatnak, folytathatnak. Többnyire nem tőlük függ, hogy milyen feladatok várják őket. Bár akad példa arra is, hogy a táborozok mindent fontosabbnak vélnek a munkánál és rosszul értelmezett vagány- ságból, a hecc kedvéért többet ártanak, mint használnak. De ez a ritka kivétel. Maradjunk az általános gyakorlatnál: a diák értelmes, hasznos munkát kap, jól dolgozik, értéket produkál. Mit kap cserébe? Némi fizetséget csupán? Már a kezdet kezdetén, az első építőtáborok szervezésekor nevelési célokról is szó esett, hogy a munkára nevelés, a fizikai munka megbecsülésének eszköze lehet a tábor. A Hanságot lecsapolni, árkot ásni, csatornát építeni kemény fizikai munka volt, különösen annak, aki csákányt, ásót, lapátot nem próbált korábban. Ott az iskolaitól eltérő értékrend alakult ki. Másból feleltünk nap nap után, mások lettek irányadók, hangadók, mint az iskolában. Valami keveset felfogtunk abból, amit oly gyakran emlegettek a felnőttek, hogy ugyanis az életben nem egészen az iskolával azonos mércével mérnek majd. Hogy az irodalom, a matematika, a történelem és a többi tantárgy tudása fontos ugyan, diáknak a legfontosabb, de azért más is van. Másfajta teljesítmény. Amihez a puszta fizikai erőn kívül szellemiekre is szükség van. Brigádok versengtek, s közben közösséggé formálódtak. Egymásra utalt brigádtagok közösségévé. Jól tudom persze, hogy másként is történhet. A jobban dolgozót is illethetik stréber jelzővel, ahogy az iskolában a jobban tanulót. De azért a józan ész, az egészséges gondolkodás mégiscsak arra késztet, hogy a nagyobb teljesítményt becsüljük. Ezért is fontos, hogy legyen mit megoldani, hogy legyen mérhető teljesítmény. Ha a feladat mindössze a jelenlét, s . a megbízás annyi, hogy a diákok ne zavarják a felnőttek tevékenységét, akkor a cél, a munkára nevelés, a munka megbecsülése semmivé foszlik. Nincs szándékomban eltúlozni a nyári építőtáborok, a szakmai gyakorlatok jelentőségét. A tizenéves korban szerzett tapasztalatok örökér- vényűek. Csak a kezdetet jelentik, ami azután módosul az igazi munkahelyeken. Ám alábecsülni sem szabad a nyári élményeket. A gyümölcsszedő, az utat építő diák fejében nyilván megfordul, hogy amit csinál, annak hasznát látja az ország. Ha nem csinálná, valamivel szegényebbek lennénk. A diák a keresetével, a társadalom a gyümölcs, az út. stb. értékével. És ez az érték sokak munkájának eredménye. Alapigazság, amit nem nehéz megtanulni, akár tanári magyarázatból megérteni. Tapasztalni, átélni viszont csak úgy lehet, ha próbáljuk is, ha részt veszünk az értékek létrehozásában. Az is nyilvánvaló, az is lehet akár iskolai lecke, hogy a társadalmi munkamegosztásban mindenkinek megvan a maga helye, a maga részfeladata. A nyári munka mindössze visszaigazolja, bizonyítja a tétel igazságát. A nyári munka végeztével a diák egészen mást mond, szerencsére esze ágában sincs elméletieskedni. Jól éreztük magunkat, dolgoztunk is, meg is fizették, szórakoztunk is, van néhány új ismerősöm, barátom — normális körülmények között eny- nyi a véleménye. De nem árt tudnunk, hogy ebben a véleményben azért általánosabb tanulságok is rejlenek — kimondatlanul. M. D. Tisztítják a lámpákat felépüljön ez a négyszobás, fürdőszobás, garázsos, központi fűtéssel felszerelt családi ház. — Meg kell hagyni — vetem közbe évődve —, elég gyorsan beérett a munka gyümölcse! — De hogyan? Nekünk, a feleségemmel együtt évek óta nincs szabadnapunk. Nincs a szülőknek, de még a nagyszülőknek sem. Nem ismerjük a pihenés, az üdülés örömeit. Az apósom, Káré Sándor kőműves, amióta az építkezést elkezdtük, minden szombat, vasárnap itt dolgozik, nekünk hajt. Tavaly nyáron ő is, meg én is egy hónap fizetés nélküli szabadságot vettünk ki. Kőművesmunkáért én egy fillért ki nem fizettem. De nem fizettem a segédmunkáért sem! Az álész is segített — Amikor hire ment, hogy építkezem, szólt ez is, az is: szívesen jönnek, ha kell. Így ástuk ki az alapot, így kevertük a maltert. Sokat segített a feleségem munkahelye, a túrái Galgavidéke Áfész is. Soha nem tagadták meg tőlünk a kedvezményes szállítást biztosító C-menetle- . velet. — A vasbetonszerelési mun- i kákát a nagybátyám, Makádi < Mihály végezte Az ingyen- 1 munkák összege biztosan meg- < közelíti a kétszázezer forintot. faanyagot, a tetőgerendát, az ajtókat, ablakkereteket, azaz megvennénk, ha lehetne kapni. Legtöbbször nem lehet. Amikor tégla kéne, az hiánycikk, amikor cement, az tűnik el. A szabadság — Csempéért, csapért, radiátorért az egész járást, meg a fél Budapestet bejárhatja az ember. Idemegy, odamegy, elkölt egy kis vagyont az utazásra, a várakozásra. Hazamenni nem érdemes, hasonló sorstársakkal, akik szintén csövet, tetőcserepet, csapot akarnak venni, beül valahová. Ott is lecsúszik az ember torkán jó néhány tégla vagy cserép. És ez a sok sorbanállás! Tavaly tavasszal, mikor nekilódult az építkezés, sokszor már hajnali négy-öt órakor ott álltunk a TÜZÉP előtt. Előttem tíz ember, mögöttem is már vagy száz. Kényesek a mesterek is. Nagy a kereslet. Makádi István megtörli izzadt homlokát. — Nekem valamivel köny- nyebb volt. A telket a nagyszülőktől kaptam. Három éve fogtunk neki az építkezéshez. Tíz éve, amikor megnősültem, már akkor úgy számolgattuk a menyasszonytánc pénzét, hogy ebből mennyi építőanyagra telik. Aztán jött a két év katonáskodás. Leszerelés után elkezdődött a hajtás és ez ma is tart, hogy Egyforma házak sorakoznak százszámra, ezerszámra az országutak mellett. Zömök, kétablakos, sátortetős házak. Egyik rózsaszínben virít, másik sárgában van, amelyikről hiányzik még a külső vakolat, csak a nyers tégla látszik. Mostanában már törik az egyhangúságot ásító falukép. Alpesi tetős, kétszintes villák emelkednek nem is annyira a régi falu közepén, hanem inkább a falvak szélén, ahová az életet kezdők húzzák fel saját otthonuk megálmodott házának falát. Nincs olyan község, amelynek utcáit járva nem látnánk a boldog fészekrakás sürgőforgó tevékenységét. Üj házat épít, akinek ép a keze, a lába, mert senki nem vállalja a mással lakás kényszerű egyetértését. Saját erő és kölcsön Makádi István harmincegy éves fiatalember a zsámboki főutcán építkezik. Mondják, amikorra beköltözhet otthonába, megér az új ház egymilliót is. — Ha mindenért fizetni kellett volna, már közel járnánk ehhez az összeghez — vallja az építkező. — A legtöbben viszont úgy vagyunk, hogy apránként rakjuk össze a pénzt a telekre. Veszünk valami kevés építőanyagot, megkezdjük az építkezést, s erre már ad kölcsönt az OTP. A kölcsönökből megvesszük a
