Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

xJ&lan 1981. JÜEIUS 3., PÉNTEK Bnmät moszkvai süftöértekezlsíe űz enyh folyama'tát Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a szovjet vezetők kíséretében a moszkvai repülőtéren. Brandt mellett, balról: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, balra tőle: Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára. A kép jobb oldalán Andrej Gromiko külügyminiszter A KÉST XXXV. ÜLÉSSZAKA iFenntartani Moszkvai megbeszélésein mindenekelőtt arról győződött meg — s hazatérve erről tájé­koztatja a bonni kormányt is —, hogy a szovjet vezetők a béke megőrzéséről, leszerelési szándékaikról és tárgyalási készségükről beszélve őszin­tén is gondolják e törekvései­ket — jelentette ki Willy Brandt, az SPD elnöke csü­törtöki moszkvai sajtóértekez­letén. összegezve a tárgyalá­sokat, amelyeken mindenek­előtt a háború elkerülésének módozatairól volt szó, Brandt hangsúlyozta azt a mindkét fél által vallott nézetet, amely szerint az enyhülés folyamatát fenn kell tártani, s ennek ér­dekében a leszerelés irányá­ban konkrét lépéseket kell tenni. Az SPD elnöke szólt arról, hogy tájékozódó jellegű útján nagyon őszinte válaszokat ka­pott, s a megbeszélésekre a bizalom légköre volt jellem­ző, ami a jelenlegi nehéz hely­zetben létfontosságú kérdé­sek megvitatásához elenged­hetetlen feltétel. Brandt egy kérdésre vála­szolva kifejtette: a szovjet részről most elhangzottak kö­zül a legjelentősebbnek a tár­gyalási készségről mondotta­kat tartja. Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjében nagyon egyértelműen szögezte le, mi az, amit a Szovjetunió tehet, s mi az, amit a másik féltől a Varsóiban csütörtökön dél­előtt megkezdte kétnaposra tervezett, főként gazdasági kér­désekkel foglalkozó ülését a lengyel parlament. A képvise­lők első olvasásban meghall­gatták, majd megvitatták az idei népgazdasági, valamint a költségvetési terv módosításá­ról szóló törvénytervezeteket, továbbá a gazdasági válságból való kijutás kormányprogram­ját. Ugyancsak első olvasásban tárgyalta a szejm az állami vállalatok munkásönigazjgatá- sáról és az állami vállalatok­ról szóló törvénytervezeteket. Első napirendi pontként Zbigniew Madej miniszterel­nök-helyettes, a tervbizottság elnöke a kormány nevében három tervezetet terjesztett elő: az idei népgazdasági terv módosításáról, a költségvetési terv megváltoztatásáról, vala­mint a gazdasági válságból való kiútról. Mint elmondta, az idei népgazdasági és\költ- ségvetési terv tavaly ősszel készült el első változatában (ami jelenleg is érvényben van), ám „akkor még nem lehetett átlátni a válság mé­reteit”. Ami a válságból való kiút programját illeti, ez intézke­dések széles körét tartalmaz­za a mezőgazdasági termelés előmozdítására, a termények jobb felhasználására, a nyers­anyagokkal való ésszerű gaz­dálkodásra, az infláció meg­fékezésére, a piaci egyensúly Továbbra sem ismeretes, hogy a törvényhozási válasz­tások után melyik párt kép­viselője alakít kormányt Iz­raelben, de valószínű, hogy ismét Menahem Begin. Az AP hírügynökség úgy tudja, hogy a 48 parlamenti helyet szerzett Likud-tömb ve­zetője, Begin miniszterelnök a Nemzeti Vallási Párton (NÉP) kívül az Ágúdat Israel (Iz­raeli Egyesülés), szélsőségesen ortodox vallási párt támoga­tására is számíthat a 120 fős parlamentben. E két pártösz- szesen 11 parlamenti helyhez jutott a választásokon. Ha Be- ginnek sikerül további egy­két kis független pártot ma­ga mellé állítani, megszerez­heti a kormányalakításhoz szükséges 61 fős parlamenti többséget. A 49 parlamenti helyhez ju­tott Munkapárt vezetője, Si­közép-hatótávolságú rakéták­ról folytatandó tárgyalások vonatkozásában elvár. Brandt, s az SPD elnökhelyettese, Hans-Jürgen Wischnewski egyúttal körvonalazta a nyu­gatnémet szociáldemokraták álláspontját. Ennek lényege, hogy a lehető legalacsonyabb küszöbön kell megvalósítani a hozzávetőleges egyensúlyt. A szovjet javaslatok, ezen belül a moratórium tekinteté­ben Brandt „újonnan kapott információkról” beszélt, ame­lyek birtokában a morató­rium kérdését Bonn ismét megvitatja majd. Az enyhüléssel kapcsolatos teendők Brandt szerint úgy helyreállítására, a költségve­tési eszközökkel való takaré­koskodásra. Made j végezetül elmondta: megfelelő társadalmi aktivi­tással, munkával, a mezőgaz­daságban 2—3, az iparban 3— 4 év alatt lehet elérni a vál­ság előtti szintet. A nemzeti jövedelem esetében ez az idő­szak öt évre becsülhető. A Kajhan című iráni lap szerint az Iszlám Köztársasá­gi Párt székháza ellen vasár­nap elkövetett merénylettel összefüggésben letartóztatták a Mudzsahedin Khalk elneve­zésű baloldali iszlám szervezet ötven tagját. A letartóztatás­ról először Mohammad Dzsa- vad Bahonar, az Iszlám Köz- társasági Párt új vezetője szá­molt be szerdai sajtóértekez­letén. Bahonar újságíróknak elmondotta: az iráni kor­mány olyan dokumentumok­nak jutott birtokába, amelyek azt bizonyítják, hogy a Mud­zsahedin Khalk szervezet tagjai és amerikai ügynökök helyezték el az Iszlám Köz- társasági Párt székházában azt a pokolgépet, amely az iráni vezetés 74 tagjának oltotta ki az életét. mon Peresz kénytelen volt mérsékelni kezdeti derűlátá­sát, miután ismeretessé vált, hogy az NRP elvi együttmű­ködési megállapodásra jutott a lakúddal. Magánbeszélge­téseken munkapárti képvise­lők azt mondták, hogy nincs reményük kormányalakítás­ra, de nyilvánosan még nem ismerték be vereségüket. MOSZKVÁBAN befejezte munkáját a szovjet—lengyel tudományos-műszaki együtt­működési állandó albizottság 21. ülése. DR. HETÉN YI ISTVÁN pénzügyminiszter küldöttség élén csütörtök délelőtt Belg- rádba érkezett a magyar—ju­foglalhatók össze, hogy foly­tatni kell, amit „a hetvenes években elkezdtünk.” Brandt megismételte, amit már pohárköszöntőjében is hangsúlyozott: nem szabad so­ká várakoztatni a világot az amerikai és a szovjet vezető találkozójával, a tárgyalási fo­lyamat beindításával. Lengyelországgal kapcsolat­ban Brandt — egy kérdésre válaszolva — kifejtette, hogy a szovjet értékelést meghall­gatva „különösebb aggodalom nélkül” utazik haza. Mint hozzáfűzte, a maga részéről érthetőnek tartja, hogy a len­gyelországi események bizo­nyos vonásai bírálatot válta­nak ki szovjet részről. Brandt szólt arról is, hogy tárgyalásai alapján jó lehető­séget lát az NSZK és a Szov­jetunió közötti kapcsolatok további kedvező alakulására. E tekintetben — mondotta — az NSZK-ban sokat várnak Leonyid Brezsnyev ősszel sor­ra kerülő bonni látogatásától. ★ Csütörtökön Moszkvából ha­zautazott Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet vendéget a repülőtéren Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke búcsúztatta. Csütörtökön délelőtt mint­egy harminc iráni megszállta Irán párizsi konzulátusát, hogy így tiltaikozzék a leg­utóbbi iráni kivégzések ellen. Barcelona Gázrobbanás Hatalmas erejű gázrobbanás történt csütörtökön este Bar­celona legsűrűbben lakott ne­gyedében. Egy gázgyár rob­bant fel, de a katalán fővá­ros lakosai azt hitték, hogy földrengés van és pániksze­rűen az üvegtörmelékekkel bo­rított utcákra menekültek. Az áldozatok számáról késő estig nem adtak ki hivatalos jelentést, valószínű azonban, hogy igen. sokan meghaltak vagy megsebesültek, illetve a romok között rekedtek. A Clinico kórház — amelynek egyik szárnyát sebtében ki­ürítették a robbanás sebesült-; jeinek fogadására — már magtelt, és az újabb sebesül­teket a mentők már egy má­sik kórházba szállítják. A tartomány polgári kor­mányzója és Barcelona pol­gármestere a baleset helyszí­nére sietett, később csatlako­zott hozzájuk Jordi Pujol, a generalitas (a katalán önkor­mányzat) elnöke is. goszláv gazdasági együttmű­ködési kormányközi bizottság ülésére. A BELGRÁDI „Május 25.” Múzeumban csütörtökön meg­nyílt Joszip Broz Tito fegy­vergyűjteményének kiállítá­sa. (Folytatás az 1. oldalról.) működés további tökéletesítése. A XXXVI. ülésszak előkészí­tése, előzetes napirendje. A napirend első és második pont­járól Andrej Lukanov, a bol­gár minisztertanács elnökhe­lyettese, a KGST Végrehajtó Bizottság elnöke, a negyedik napirendi pontról Gurij Mar­csuk, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke, az ötödik napirendi pontról Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára terjesztett elő beszámolót A napirend har­madik pontját a tanács pén­teki ülésén vitatják meg. A komplex program teljesí­tésének menetéről a tanács ülésszaka elé terjesztett beszá­moló* áttekintést adott a tag­államok 1971—1980. évi gaz­dasági fejlődéséről, értékel­te a komplex program meg­valósítását következtetéseket és ajánlásokat tartalmazott a további együttműködésre. A többi között megállapította, Lázár György: Lázár György bevezetőjé­ben tolmácsolta az MSZMP KB-nak és a Magyar Népköz- társaság kormányának az ülés­szak résztvevőihez intézett üd­vözletét, majd így folytatta: Tisztelt elvtársak! Tanács­kozásunk olyan időszakban ült össze, amikor kommunis­ta és munkáspártjaink, orszá­gaink többségében már meg­tartották soros kongresszusu­kat, s azok meghatározták a szocialista építés következő évekre szóló feladatait. E nemzetközileg fontos esemé­nyek közül is megkülönbözte­tett figyelemben részesítette a világ az SZKP történelmi jelentőségű XXVI. kongresz- szusát. • Hazánk gazdasági helyze­téről. terveinkről szólva a kö­vetkező tájékoztatást adha­tom önöknek. Az elmúlt év­ben fejeztük be ötödik ötéves tervünket. Noha a tervben ki­tűzött feladatok egy részét nem sikerült teljesíteni, a nemzeti jövedelem öt év alatt 17 százalékkal emelkedett, s ezt megbecsülést érdemlő eredménynek tartjuk, mert azok a kedvezőtlen világpia­ci hatások, amelyekről a vég­rehajtó bizottság jelentése szól — adottságainknál fogva —. népgazdaságunkban foko­zott mértékben jelentkeznek. Pártunk Központi Bizottsá­ga 1978-ban mélyreható elem­zés után, nagy fontosságú ha­tározatban jelölte ki az egyen­súly helyreállításának felada­tait. Pártunk 1980. márciusá­ban megtartott XII. kongresz- szusa jóváhagyta és megerősí­tette az 1978-ban kialakított gazdaságpolitika irányvona­lát. Programunk feszes és szigo­rú. Nemcsak azért, mert az intenzív fejlődési szakasz kö­vetelményei önmagukban vé­ve is szigorúak, hanem azért is. mert miközben a dolgozók­tól az élet minden területén jobb minőségű munkát és na­gyobb teljesítményt kérünk, ennek ellenében nem ígér­hetünk többet, mint hogy meg­őrizzük és- megszilárdítjuk a már elért életszínvonalat és megteremtjük egy későbbi gyorsabb fejlődés lehetőségét. Tervünk végrehajtásának másik nélkülözhetetlen felté­tele a KGST-országokkal, ezen belül a Szovjetunióval folyta­tott tervszerű, a kölcsönös elő­nyökre épített, internaciona­lista együttműködés bővíté­se. Napirendünkhöz kapcsolód­va, külön is szeretném ki­emelni a következőket: elő­ször: stratégiai fontosságú feladatnak tartjuk, hogy hosz- szú távra és biztonságosan megoldjuk a fűtőanyag-, ener­gia- és nyersanyagellátást, új energiafajták és nyersanyag- források felkutatásával segít­sük elő jövő fejlődésünk meg­alapozását. Ugyanakkor a ter­melőkapacitások bővítésével hogy a KGST-tagállamok együttes nemzeti jövedelmé­nek és ipari termelésének nö­vekedési üteme csaknem két­szerié magasabb volt, minta fejlett tőkés országoké. A tudományos-műszaki együttműködés tökéletesítésé­ről előterjesztett beszámotló a többi között megjelöli a fő fel­adatokat is. Ezek között sze­repel például a nyersanyagok és az energia ésszerű felhasz­nálása, a gyártási technológiák korszerűsítése, az alkatrész- gyártás és az elektronikai ipar fejlesztése, az automatizálas bővítése, a mezőgazdasági ho­zamok és az élelmiszeripart termelés növelése, az ezekhez szükséges kutatások, fejlesz­tési feladatok továbbfejleszté­se. Ezután megkezdődött a na­pirenden szereplő kérdések megtárgyalása, amelyben a küldöttségek vezetői szólal­tak fel. Az első felszólaló Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke volt. egyenrangú feladatnak tart­juk, hogy közös munkával mi­előbb megteremtsük azokat a Nyikolaj Tyiäonov: A délelőtti ülésen szólalt fel Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. Az elmúlt évek kézzelfogha­tóan bizonyították, hogy ami­kor 10 évvel ezelőtt elfogad­tuk a szocialista gazdasági integráció komplex programját helyes, eredményeket hozó út­ra léptünk. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban a gazdasági együtt­működés kérdéseivel foglalko­zott, hangsúlyozva, a tagálla­mok együttműködése kedvező és mindenekelőtt szilárd ala­pot teremtett minden egyes ország szociális és gazdasági fejlődéséhez, fontos tényezője lett összefogásunknak. Az in­tegrációs kapcsolatok megha­tározó szerepet töltenek be például abban, hogy a KGST országait ellássák kőolajjal és olajtermékekkel, földgázzal, vasérccel, színesfémekkel, mű­trágyával, fűrészáruval, cellu­lózzal, azbeszttel és más nyersanyagokkal. Ennek kö­vetkeztében jelentős mérték­ben sikerült enyhíteni azt a kedvezőtlen hatást, amelyet a világméretű energetikai és nyersanyagválság gyakorolt a testvéri országok gazdaságára. Azoknak a nehézségeknek ellenére, amelyeket a terme­lés feltételeinek megnehezülé­se okoz, a Szovjetunió ener­giahordozóinak exportja a KGST tagállamaiba, fajlagos fűtőanyagra számítva, a je­lenlegi ötéves terv időszaká­ban az előző öt évhez képest 20 százalékkal növekszik. A Szovjetunió a testvérországok­nak a világpiaci árnál jelen­tősen alacsonyabb áron szállít fűtőanyagot és nyersanyagot. Néhány megállapodásunk olyan termelési komplexumok létrehozását irányozza elő, amelyek méreteket és műszaki színvonalukat tekintve példa nélkül állóak a világon. Ismeretes, hogy az általános gazdasági szerkezetet lehetet­len gyökeresen egy- vagy akár két ötéves tervidőszak alatt megváltoztatni. Éppen ezért szükséges halaszthatatlanul meghatározni, hogy milyen cé­lokat tűzünk ki a következő öt évre, milyeneket a követ­kező évtizedre és milyen célo­kat szabunk meg hosszabb távra. A nyolcvanas évek gazda­sági problémáinak megoldásá­ra alkalmas új szemlélet ku­tatása a jelenlegi ülésszakon kétségkívül hozzájárul ahhoz, hogy előkészítsük a KGST­műszaki és közgazdasági fel­tételeket, amelyek lehetővé te­szik a rendelkezésre állő ener­giaforrások racionálisabb ki­használását. Másodszor: a szakosítás és a kooperáció elmélyítésével az egyes országok adottságai­ra alapozva és közös munká­val lehetővé kell tennünk, hogy meggyorsuljon a feldol­gozó iparok termelésének kor­szerűsítése. Harmadszor: halaszthatat­lannak tartjuk a mezőgazda­sági és az élelmiszeripari ter­melés nagyobb mértékű növe­lésének megalapozását.'­Most, amikor az intenzív fejlődési szakasz követelmé­nyei kerültek előtérbe, a ko­rábbinál is nagyobb fontossá­ga van annak, hogy megújít­suk és a célokkal jól össze­hangoljuk a végrehajtás esz­közeit. Ebből kiindulva to­vább kell fejleszteni a gazda­ságpolitikai konzultációkat, és a tervkoordináció rendszerét is. A komplex program jóvá­hagyása óta eltelt tíz év ered­ményei — a tőkés gazdasági válság tükrében — még vilá­gosabbá teszik, még inkább igazolják, milyen hatalmas eret jelent szocialista gazda­ságaink számára, s milyen vonzó példát mutat a világ­nak a KGST keretében foly­tatott gazdasági együttműkö­dés. országok legfelsőbb párt- és állami szintű gazdasági' ta­nácskozását, amelynek cél­szerűségéről szó volt a test­vérpártok kongresszusain. A szocializmus már több mint hárofh évtizede világ- rendszer. Ez alatt az idő alatt minden testvérországban sok tapasztalatot halmoztak fel a gazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése terén. A kollektív tapaszta­lat tanulmányozása és fel- használása az egész közösség társadalmi-gazdasági haladá­sát meggyorsító anyagi erővé válhat. A fejlődő országok felvetet­ték az új nemzetközi gazda.- sági rend jelszavát. A szocia­lista közösség ma nem egy­szerűen támogatja a felszaba­dult államok igazságos köve­teléseit, hanem új alapot is igyekszik találni a fejlett és a fejlődő országok gazdasági kapcsolataihoz. Három olyan fejlődő ország, amely a szo­cializmus építésének útját vá­lasztotta — Mongólia. Kuba és Vietnam —, a KGST tag­ja lett. Minden eszközzel fejlesz­tik a KGST-országok gazda­sági kapcsolataikat Laosszal, Kambodzsával, Afganisztán­nal, a Jemeni NDK-val, An­golával, Etiópiával és Mozam- bikkal. A szocialista közösség minden fejlődő országhoz fű­ződő kapcsolataiban igyekszik megteremteni a fettételeket ahhoz, hogy ezek a gazdasá­gok önállóan fejlődjenek. A KGST-országok a szo­cialista rendszer és az új tí­pusú nemzetközi kapcsolatok vitathatatlan fölényének biz­tos tudatában léptek a nyolc­vanas évekbe. •k Az ülésszakon résztvevő de­legációk csütörtökön megko- szórúzták Georgi Dimitrov mauzóleumát. A magyar kül­döttség koszorúját Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, a magyar küldöttség ve­zetője helyezte el. A magyar küldöttség Lázár György vezetésével a csütör­töki ülés szünetében megte­kintette azt a fotókiállítást, amely a komplex program végrehajtása első évtizedének eredménji-eit mutatja be. Fel­keresték a tagállamok elektro­nikai innrát szemléltető fény- képk.i állítást is. Este a ma- Pvar küldöttség részt vett az ülésszak résztvevőinek tiszte­letére rendezett hangverse­nyen. A lengyel parlament ülése A költségvetés módosítása Tömeges letartóztatások Iránban Khomeini éles vádjai Megnőttek Bogin esélyei CSAK RÖVIDEN... Összefogással enyhítettük a tőkés gazdaság hatásait I I Előrehaladásunk leltétek a szorosabb együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents