Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

Rákosmezeje Tsz Nyári üdültetés A Rákosmezeje Tsz ezen a nyáron is gondoskodik a dol­gozók és családtagjaik nyári üdültetéséről. A közös gazda­ság tagjai és alkalmazottai, Harkányban, Hajdúszoboszlón tölthetnek egy-egy hetet tur­nusonként. A KISZ-bizottság a SIOTOUR-nál ötszobás ma­gánlakást bérelt június 1-től szeptember 1-ig. Ott egyszer­re tízen üdülhetnek szintén egyhetes turnusokban. A tsz- dolgozók gyermekei a kápta­lanfüredi úttörőtáborban tölt- rietnek bizonyára emlékezetes napokat. Megszépülő tantermek A vecsési általános iskolák is megszépülnek a nyári szün­időben. Kimeszelik a tanter­meket, a külső falakat vakol­ják, a 2. számú intézményben pedig megépül a téglakerítés is. A Parkszínpadon Egzotikus táncok A pilisi Móricz Zsigmond művelődési ház az elkövetke­ző kát szombaton színházlá­togatást szervez a Budai Park­színpad előadásaira. Július 3- án a mexikói, egy héttel ké­sőbb a tahiti táncegyüttes mű­sorát tekintik meg a résztve­vők. MQNORI KJÍYHa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖ N K SADÁSA XXIXÍ. ÉVFOLYAM, 153. SZÍÁM 1981. JÜLIUS 2., CSÜTÖRTÖK A feladatokkal növő felelősség A közművelődésben dolgozók helyzetéről Az MSZMP KB 1974. márciusi közművelődési ha­tározata és az azt követő alsóbb szintű párthatároza­tok, valamint az államigaz­gatásban megjelent rende­letek, utasítások és a köz- művelődési törvény kap­csán jelentősen megnőttek a közművelődési dolgozók feladatai, ezzel párhuzamo­san nőtt a felelősségük is. A Közalkalmazottak Szak- szervezete monori 'járási bi­zottsága legutóbbi ülésén Lász­ló Jánosnak, a járási hivatal osztályvezetőjének előterjesz­tésében foglalkozott a közmű­velődésben dolgozók élet- és Levelest ódánkból Segítséggel, biztató szóval r Érettségiztek a felnőtt diákok Ünnepség volt a napokban a péceii Ráday Pál Gimná­zium maglódi kihelyezett tago­zatán. A június 1-én kezdődő érettségi vizsgákon 30 hallgató tett bizonyságot tudásáról, fel- készültségéről. Amikor 1977 szeptemberé­ben elkezdtük gimnáziu­mi tanulmányainkat, igen nagy volt az érdeklődés, több mint hetvenen jelentkez­tünk a levelező tagozatra. Az első év végére a létszám je­lentősen csökkent, a kitartób­bakból viszont igen jó kol­lektíva alakult. A gyorsan el­szánó négy évet mindvégig a szorgalmas tanulás és egy­más segítése jellemezte. Nem volt könnyű ez a négy év, de éreztük a segítséget, a bizta­tást tanáraink részéről. Na­gyon sokszor segítettek a vizsgadrukk leküzdésében kér­déseikkel, nyugtató szavaik­kal. A tanulók nagy része — Idősebbek és fiatalabbak egy­aránt — becsületbeli ügynek tartották a tanulást, a vizsgák­ra való felkészülést. Ügy éreztük, hogy ezzel tartozunk az anyaiskolának, a péceii Ráday Pál Gimnázium igaz­gatójának és tanári testületé­nek, akik lehetőséget adtak a továbbtanulásra és tanácsaik­kal segítették azt. A maglódi nagyközségi tanácsnak és a pártbizottságnak, amelynek vezetői személyes közbenjá­rásukkal elősegítették a tago­zat megindulását és nem utol­sósorban a maglódi általános iskola igazgatójának, tanári testületének, akik a napi fá­radságos munkájuk után vál­lalták a felnőttoktatást is. Lelkes és lelkiismeretes mun­kájuknak köszönhető, hogy átalakult szemléletünk, gya­rapodott tudásunk, és újra diákok lehettünk felnőtt fej­jel. A négy év elteltével tudás­ban és élményben gazdagab­bak lettünk. Most már raj­tunk múlik, hogy ezt a tudást a gyakorlati életben is hasz­nosítsuk. Az osztálytársak lelkiismeretességét ismerve bízom benne, hogy ez megva­lósul. Maglód életében jelentős esemény volt az a nap, ami­kor a dolgozók gimnáziuma levelező tagozatának 30. vég­zős hallgatója kézhez kapta az érettségi bizonyítványt. Hűlik 'Pálné érettségizett hallgató munkakörülményeinek alaku­lásával. A beszámoló részletesen szólt arról, hogy szűkebb pát­riánkban az intézményi háló­zat kiépített, tizenkét művelő­dési ház, ugyanennyi könyv­tár és öt klubkönyvtár nil a lakosság rendelkezésére. Kizáró ok Sajnos, a művelődési ottho­nom kialakításánál a nagyte­rem szemlélet, volt a domináns, így természetesen kevés a kis­csoportos foglalkozásokra, klubszerű összeiövetelekre al­kalmas helyiség. Az elmúlt években több intézményben végeztek felújítást, korszerűsí­tést. Szinte teljesen új az ecse- ri, szebb és otthonosabb lett a vecsési, a gyömrői, a pilisi és a sülysápi rpűvelődési ház. Na­gyon rossz az állaga a monori járási művelődési háznak, bel­ső elosztása is kedvezőtlen, mi­vel a nagytermen kívül mind­össze egy 30 személy befoga­dására alkalmas - helyiségük van. Ugyancsak szűk az üllői intézmény, amelyben állandó jelleggel az öregek napközi otthona működik. Maglódon egyetlen nagyterem jelenti a művelődési házat, az iroda hol a tűzoltószertárban, hol a ta­nácsnál van elhelyezve... Évek óta megoldatlan a csévharaszti klubkönyvtár helyzeté. Talán ebben az évben változik a helyzet, 350 forin­tot kívánnak fordítani felújí­tására. A könyvtárak alapterülete sehol sem felel meg a köve­telményeknek, de az átlagos­nál is rosszabb a helyzet a já­rási székhelyen és a vecsési könyvtárban. A körülmények A fenti okok megszüntetésé­re törekedve minden erejüket összeszedve, a társadalmi se­gítséget igénybe véve új könv- vesházat alakítottak ki Üllőn. Pilisen és Gyomron, bővítették az ecseri, a nyáregyházi és a sülysápi intézményt. örvendetesen javultak a sze­mélyi feltételek, állapította meg a beszámoló. Jelenleg va­Már sok a hiányzó A napló mégis megőrzi a nevüket Hol vagytok, ti régi osztálytársak? Negyvenhat nevet olvasnak fel a találkozón az osztály­könyvből, a jelenlétet igazoló felelet azonban csak tizenegy­szer hangzott el. Széthullott ez az osztály, mint a kőre ejtett üvegpohár, igaz, tagjai a ve­csési polgári iskolában több mint ötven éve kapták meg a bizonyítványt. Közben volt egy borzalmakkal teli világháború is. amelynek 50 millió áldo­zata között ott van az osztály 11 halottja is. Persze, azóta is fogytak, szóródtak, mint várépítéskor a kisgyerekek kezéből a száraz­homok. Kik a temetőbe, kik idegen országokba, rájuk néma felállással, fejet hajtva emlé­keztek. Dobos József, aki a ritka ta­lálkozót szervezte Üllőn — el­mondta, hogy ez volt a vecsé­si polgári iskolának az első végzős osztálya. A nem min­dennapos eseményen bizony csendes, halk volt a hang, amely utat keres, utat talál a több mint fél évszázad emlékei­nek útvesztőiben. — Soraink ugyan megfogy-, tak, a tenniakarás, az alkotás­vágy azonban töretlen — han- göztatta a Ceglédi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat Hat­háza boltjának nyugdíjas üz­letvezetője, aki még ma is a vállalat szakszervezeti bizott­ságának tagja. Surányi Nándor Vecsésen különleges szőlőfajtákkal teli mlntakertjében tevékenykedik, Kosztán Istvánnak Bényén megerőltető, fárasztó mezőgaz­dasági munkával telnek a nap­jai. A nyugdíjas osztálytársak a régi munkahelyekre is rend­szeresen visszajárnak, olyan szívesen látott vendégek, akik, ha a szükség úgy kívánja, a munkapad, a gépek mellé is beállnak, s a teljesítmények­kel még mindig nem vallanak szégyent. Ott vannak a köz­ségek társadami szerveiben, nemcsak részt vesznek, tesznek is, mint annak idején, azokban a nehéz napokban, amikor ala­kult, formálódott a tudat, te­remtődni kezdett a fejlettebb közösségi élet. Példát mutattak hűségről, áldozatvállalásról. Még az ÁFÉSZ Napsugár ét­termének a zenekara is olyan halkan játszott, inkább sejteni lehetett csupán, hogy a szám a könnyeket csalogató: Ballag már a vén diák... Amikor azonban vidámabbra vált a ze­ne, a lábak már az asztal alatt verték a taktust, hetven felé már botladozik a lépés, táncra már nem is vállalkozik. Nem is illenék talán: a fa­kuló emlékek bensőséges ün­nepe ez az ötvenkét éves ta­lálkozó. 1984-ben vajon ott lesznek-e valamennyien? lamennyi intézményi vezetői állás betöltött, csak egy előadói státus van üresen Pilisen. A közművelődési intézmé­nyek 41 szakalkalmazottal, 6 gazdasági vezetővel, 24 kisegí­tővel és egy gépkocsivezetővel látják el feladatukat. Rajtuk kívül száztizenhárom részfog­lalkozású tevékenykedik az in­tézményekben, akik a külön­böző csoportokat, szakköröket vezetik. Kiveszik részüket a közéleti tevékenységből is. Munkájuk elismeréseként többen minisz­teri kitüntetésben részesültek az elmúlt években. Az anyagi elismerés kifejezésre jutott az 1977. évi bérrendezéssel és a tavalyi bérmódosítás lehetősé­gével. A kiemelkedő munkát végző dolgozókat a helyi ta­nácsok rendszeresen pénzjuta­lomban részesítik. A szakalkalmazottak többsé­gének megfelelő a lakáshelyze­te, hatan élnek szolgálati la­kásban. A könyvbarát bizottságok és a társadalmi vezetőségek nem mindenütt igazi segítői a mun­kának. Ennek elsődleges oka, hogy a bizottsági tagok szemé­lye gyakran változik. így ér­demi munkát nem tudnak vé­gezni. Hosszú távra Összefoglalva megállapítha­tó, nogy a közművelődési dol­gozók meglehetősen nehéz tár­gyi feltételek mellett végzik felelősségteljes munkájukat. A helyi tanácsok a lehetőségek­hez képest erőfeszítéseket tet­tek a dolgozók anyagi, erköl­csi megbecsülésére, muúkakö rülmények javítására. A beve­zetőben említett párthatáro zatok hosszú távra megható rázták a teendőket, annak szel­lemében kell a jövőben is dől gozni, s az eddiginél jobban segíteni a közművelődésben dolgozók mindennapi munká­ját. G. J Kitüntetések az évfordulón Példája követésre méltó Százhatvanhárom évvel ez­előtt született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Lapunk más helyén beszá­molunk az ebből az alkalom­ból adott elismerésekről. A járás egészségügyi dolgo­zói részére ünnepséget tartot­tak az évforduló alkalmából a járási művelődési ház nagy­termében. Részt vett a meg­emlékezésen Tóthné Fiel Ma­riann, a járási pártbizottság osztályvezetője és Bánföldi Györgyné, a Vöröskereszt já­rási vezetőségének titkára. Dr. Erdős Ervin, a járási hivatal elnökhelyettese emlé­kezett meg a neves orvospro­fesszor munkásságáról. El­mondta, hogy Semmelweis példaképül állhat a mai or­vosok és egészségügyi dolgo­zók előtt is. — Szűkebb pátriánkban öt­százharminc egészségügyi dol­gozó végzi felelősségteljes, ne­héz munkáját — mondta dr. Erdős Ervin —, többségük lelkiismeretesen, nagy hozzá­értéssel látja el feladatát. Nyolcvan orvos — közöttük 39 körzeti és hét gyermek- szakorvos —, gondoskodik a betegellátásról. Egy körzeti orvosra 2 ezer 760 lakos jut, s ez megfelel az országos át­lagnak. Kiemelkedő jelentőségű volt az új monori járási rendelő- intézet átadása, az intézet ma­gas színvonalon látja el fel­adatát. Kedvezően alakult a táppénzes helyzet az utóbbi két évben a járásban, de ezen a területen további erőfeszíté­sekre van szükség. Az alapellátás nem mond­ható el ugyan az egységes kórházi háttér megteremtésé­ről. Ezen a területen égetően szükséges az előbbrelépés. A megemlékezés után dr. Bihari Ágnes, a járási hivatal megbízott egészségügyi osz­tályvezetője kitüntetéseket, jutalmakat adott át. Simó Jánosné pilisi körze'< védőnő a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben ré­szesült. Többen kapták meg az öt-, tíz-, tizenöt és húsz­éves törzsgárdajelvényt. Hu­szonöt éves tevékenységéért részesült elismerésben Csoltkó Endréné és Halmi Györgyné monori, valamint Varga Gá- borné üllői körzeti védőnő. Harmincéves törzsgárdajel­vényt és jutalmat kapott dr. Marjai Viktor Nyáregyháza község körzeti orvosa. Többen — orvosok, gondo­zók, védőnők —, pénzjutalmat vehettek át. Dr. Temesvári Imre, az or­vosegészségügyi dolgozók já­rási szakszervezetének sport­felelőse a ceglédi megyei sportnapról adott tájékoztatót, megemlítve azt, hogy a mono­ri járás csapata a harmadik helyet szerezte meg a kilenc járás és a városok versengé­sében. A Sem.melweis-nap baráti beszélgetéssel zárult. A körzeti döntőbe jutottak Helytálltak az önkéntesek Tíz tűzoltóraj képviseli járásunkat A gödöllői megyei tűzoltó­verseny után véglegessé vált, hogy járásunkat Szombathe­lyen július 3-án, 4-én és 5-én tíz csapat képviseli az orszá­gos elődöntőn. A helyzet ér­tékeléséhez el kell hogy mond­juk: olyan még nem volt, hogy két felnőtt- és nyolc ifjúsági csapat jusson el a körzeti dön­tőre, ahonnan továbbléphetnek az augusztusban megrendezen­dő szolnoki országos döntőre. * Járásunk nagy sikere ez, a szakmai felkészülés, a jó hoz­záállás, a vizesgyakorlat és az elméleti anyag kiváló elsajá1 tításának olyan példája, ami­hez hasonló még nem fordult elő, hiszen öt évvel ezelőtt az almásfüzítői nagy versenyen csak - három járásbeli csapát indult, s köztük a mostani tíz­ből csak a monori-erdei. ök állhatták — a 400-as kismo- torfecskendő-szerelésben — rajthoz. laggyári készülődés Az előző szezon nemrégiben ért véget, az újrakezdésre azonban még várniuk kell a Vetőmagtermeltető- és Érté­kesítő Vállalat monori terüle­ti központjában, Illetve a magtisztító üzemben dolgo­zóknak. Természetesen ezek a hónapok sem tétlenséggel tel­nek. A laboratórium vezetője, Szépvölgyi Józsefné például ezt az időszakot használja fel a nyersáru objektív átvételét szolgáló üzemkísérletek elvég­zésére. Dolgoznak a karbantartók is. Pete György lakatos és Tő- zsér János asztalos az MMT tisztítógépet újítják fel. Nyilas Ilona felvételei Többször számot adtunk már az évről évre megrendezett já­rási tűzoltóversenyekről, érté­kelve eredményeiket, többnyi­re dicsérve helytállásukat, fel- készültségüket. Ugyanakkor nem hallgattuk el azt sem, hogy sokkal fegyelmezetteb­ben, szakmai munkájukat to­vább javítva, műszaki felsze­relésüket pótolva kell tovább­lépniük, hogy a régi hagyo­mányokat ápolva, a járás te­kintélyét öregbítve — hatéko­nyabbá váljon a községekben a megelőző, mentő tűzvédelem, minél aktívabbak, hozzáértőb­bek legyenek az önkéntes tűz­oltók egy-egy tűz megfékezé­sében, a kár elhárításában. A gödöllői megyei tűzoltó­verseny igazolta az elváráso­kat és reálisan szelektálta a körzeti verseny résztvevőit, akik magasabb szinten képvi­selni hivatottak járásunkat. Ezek a rajok a következők: férfi 400-as kismotorfecskendő szerelésben; a Monori Állami Gazdaság gombai kerülete, nőiben: Monori-erdő községi csapata. Az ifjúságiak közül a 400-as- ban: Vasad fiú- és leánycsa- pata, Nyáregyháza Danuvia leány- és a MEZŐGÉP Válla­lat fiúcsapata. 800-as kismo- torfecskendő-szerelésben Ve- csés leánycsapata és a Monor- vidérA ÁFÉSZ üllői leánycsa­pata, Monori-erdő és a vecsési Ferihegy Tsz üllői kerületének fiúcsapata. Ök képviselik tehát járásun­kat három napon keresztül Szombathelyen, mindenki sa­ját felszerelésével, önállóan ... Fülöp József őrnagy, járási tűzoltóparancsnok, aki vezetője lesz a kis csapatnak — el­mondta: jó helyezést, becsüle­tes helytállást vár a csapatok­tól, már ez is nagy siker lenne. Ezért a hátralévő időben fo­kozni kell a felkészülést, minél jobban el kell sajátítani a gya­korlatokat, nagy gondot kell fordítani az elméleti tudás megszilárdítására. Nagy feladat vár ezért a he­lyi tűzoltóparancsnokokra, vál­lalati vezetőkre, tisztségvise­lőkre. Felhívta a figyelmet a ruházat előírásaira. Kizárják a versenyből azt a csapatot, amely nem rendelkezik előírt formaruhával. Ha a kereske­delemben nem lehet beszerez­ni, egészítsék ki öltözékeiket, segítsék _ ki egymást. Ez is alapfeltétele a versenykiírás­nak. « H. J. ISSN IM.n.ri Hírlap) l '

Next

/
Thumbnails
Contents