Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1981. JÜLIUS 2., CSÜTÖRTÖK Amikor a nyári nagykőrösi piacok rendkívül gazdag zöld­ség- és gyümölcs választékát és a Nagykőrös és Vidéke Aj ész felvásárló telepein a nagy ter­ménybevitelt látjuk, elismerés­sel kell rágondolni, hogy eb­ben közel másfélezer nagykő­rösi zárt, hétvégi és kiskertes termelő munkája, vasszorgal- ma és nemes versengése tükrö­ződik. Ezek sorában a paraszt- emberek mellett ott, vannak a EGY-EGY értékes valódi bőr vagy szőrme nagy kincs. Valóságos reneszánszát éli a vadászat és a szőrme, bőrki­készítés iránti érdeklődés. A híres, neves ősi körösi tí- márság egyetlen megmenekí­tett műemléke a Ceglédi úti tímárműhely, az úgynevezett „Tímárház”. munkások, kisiparosok, keres­kedők, tanárok, tanítók, tiszt­viselők, ügyvédek, orvosok s egyéb szabad foglalkozásúak, akik szabad idejükben boldo­gan kapcsolódnak be a szá­mukra pihentető munkába. És akiknek még nincs ilyen kis­kertje, az igyekszik szerezni, mivel most is osztanak a nagy­üzemi gazdálkodásra kevésbé alkalmas földterületeket. Öröm nézni a fejlődő teme­megfizethetetlenül drága vise­letnek. Érthető az érdeklődés iránta. A KÉSZÜLŐ tímármúzeum nemcsak értékes ipartörténeti emlék, hanem az emberi szor­galomnak, kitartásnak is szép jelképe lesz. Molnár Elckné töhegyi, bokrosi, hosszúháti, bánomi és a többi zárt és hét­végi kerteket, melyekben kuta­kat fúrnak, házikókat építe­nek. szőlőt, gyümölcsöst, zöld­ségest telepítenek, s sokan már komoly terméseredményeket érnek el. A legmegbecsülendőb- bek, a bánomi gyenge homo­kon produkált eredmények, melyek azt bizonyítják, hogy nincs gyenge rossz föld, csak gyenge gazda. Huszonkét szőlőfajta Egy bánomi mintazártkertet látogattunk meg a napokban, melyet Nagy Balázs és felesége .művel. A férj a konzervgyár lakatosüzemének megbecsült csoportvezetője, akinek már 44 évi ipari munka áll a háta mögött, s felesége az egykori Dózsa Tsz nyugdíjasa, a szö­vetkezet gyümölcs- és zöldség- árudáját évtizedekig vezette.. A zártkertben szőlőt ültettek és fóliás kertészetet rendeztek be. Mintaszerűen kezelt, kor- donos szőlőjükben 22-féle sző­lő terem, közte a Gloria Hun­gária. a Narancsízű. az lrsay Olivér, a Favorit s a többi új­donság. Nagy Balázs a szőlő­fajták közül a Zalagyöngyét és a Pannónia kincsét becsüli leg­többre. Öntözni kell Fóliás kertészetükben az idén - először tavaszi salátát termesztettek, majd uborkát palántáztak, mely már szépen terem. Több fóliaágyban pe­dig érik a paradicsom, s sze­dik a szép tompa és hegyes paprikát, a piacra és az Áfész- telepre viszik. A szép burgo­nyatábla mellett kardvirágot és krizantémot is nevelnek, i Mint mondják, a homokon a termelés sikerének a titka a talajerő kellő biztosítása, s ha nem esik az eső, éjjel-nap­pal öntözni kell. . Munkájuk könnyítésére szorgalmazzák a villanyhálózat kiépítését. Kopa László Új gépek Rövidesen befejezik az In­formációtechnikai Vállalat nagykőrösi szervizében a for- gácsolóüzem gépeinek telepí­tését. A helyükre került gépek­kel már a szervizeléshez szük­séges különböző irodagépek al­katrészeit folyamatosan készí­tik. Barcza Zsolt felvétele Jó tudni Vigyázni keli a termésre A városi tűzoltóparancsnok­ság felhívja a szülők figyel­mét, hogy a nyári szünidőben fokozottabb gonddal ügyelje­nek gyermekeikre, nehogy já­ték közben tüzet okozzanak. Felnőtteknek sem árt óvato­sabbnak lenni. Megkezdődött a szemestermények betakarítása, ezért az aratás időszakában a járművekből ne dobjanak ki égő gyufát, cigarettát. A mun­kahelyeken jó tudni, hogy ka­lászos terményektől csak 30 méter távolságon túl szabad dohányozni, tüzet rakni 100 méteren túl csak felügyelet mellett, szélcsendes időben szabad. A tűzrakás színhelyé­től való távozás előtt a tüzet gondosan el kell oltani, illetve le kell földelni. A magán- és háztáji gazda­ságokban szálas takarmányt éghető anyagú, illetve éghető tetőhéj azatú épülettől legalább 15 méterre, egyéb épülettől 8 méterre szabad elhelyezni. A kazal mérete legfeljebb 10-szer 6-szor 6 méteres lehet. Készül a borsókonzerv Ha zöldborsó érkezik a konzervgyár I-es üzemébe, azonnal megindulnak a gyártóvonalak. Képünkön: Szőke Sándorné kezeli a gépet, mely percenként 250 darab egy­kilós konzervdobozt tölt meg zsenge borsószemekkel. Varga Irén felvétele Emlékezzünk a tímárokra Beatrixtól a mai konyháig Kiskocsmák, fogadók, vendéglók Valaha több hasonló sorako­zott a városban, amint azt a lokálpatrióták mondják büsz­kén. A bőrösség emlékeit ke­resve az adólajstrom az 1928- as évben hét tímár adófize­tőt tüntet fel. A tímár, vagy bő­rös elnevezés mindig becses rangjelzést jelentett, mert azzá tették a mesterséget, hosszú évtizedeken át művelő’ ti mórcsaládok. A tímárság valaha igen elit szakma volt, mert egy jó tímár megkeresett annyit, mint egy polgármester. Nehéz volt a munkát hajnali háromkor, négykor kezdeni, emlékezik vissza az egyik ágasbogas tímárdinasztia sarja. A meszes műhelyben a bőr úgy beivódott az ember bőrébe, hogy nem lehetett kisi­kálni se. A meszes és a cser­zőkádak mellett ott állt a hosszú négy lábú pad, amely­re rádobták a bőrt és hosszú görbe késsel borotválták le a bőrről a szőrt. Meszezés, cser- zés. szőrtelenítés után a szá­rítóba vitték a bőrt. A kikészítés a bőrök minő­sége szerint különbözött. A talpnakvaló vastag bőrt néha fél évig is áztatták Kovács László és Dónáth Dénes, a tí­márszakma kiváló ismerői, de ma már csak emlékeikben él az. hogyan cserezték a bőrt egvkoron. Újabban hobbiból többen érdeklődnek a bőr- és szőrme kikészítés iránt, bújják a szak­könyveket. hog$ a mesterség titkait elsajátíthassák. A szép szőrme és a bőr ér­tékes dísze /a lakásnak, szinte EGYRE TÖBB SZÓ ESIK napjainkban a vendéglátásról. Szokásainkról már a közép­korból is maradtak fenn írá­sos emlékek. Mátyás király felesége, Beatrix révén abban az időben elsősorban az olasz konyha hatása volt befolyás­sal. A XVI—XVII. századi tö­rök hódoltság idején a három részre szakadt ország étkezési, főzési szokásai eltérő irány­ban fejlődtek. A török hatás­nak köszönhető egyes káposz­tás és rizses ételek, valamint a paprika és a kávé meghono­sodása. A XVIII—XIX. szá­zadban a bécsi, illetve azon keresztül a francia konyha hatása érvényesült egyre in­kább. Ételeink megőrizték a; eredeti, magyaros jelleget, de szokásaink hozzáformálták a nyugat-európai ízléshez. Mindez még nem a mai ér­telemben vett, széles tömegek részére szolgáló vendéglátást jelentette. Elsősorban a fő­úri vendégségek résztvevőit tüntette ki tudományával a magyar konyhaművészet. A török hódoltság megszű­nésével jelentek meg az első kávézók, majd kávéházak a forgalmasabb városokban és körülbelül erre az időszakra tehető a maihoz még sokban nem hasonló vendéglők ki­alakulása is. A falvakban — ha nem ne­vezhetjük is szorosabb érte­lemben vendéglátósnak — a szatócsbolt egyik sarkában el­helyezkedő ivóból fejlődtek ki a falusi kocsmák, elsősorban a forgalmasabb helyeken, főleg a templom közelében. Speciális fejlődési irányt képviseltek a forgalmasabb — elsősorban vásári — utak mentén és az útkereszteződé­sekben kialakult csárdák és fogadók. Először csak szerény ételt, a gazda borát, esetleg a lovak számára szénát kínált. Az utazó aludt, ahol tudott, az évszaktól függően, a padlá­son, a fészerben, vagy az is­tállóban. A későbbi fogadókat, már általában meleg étel és szálláslehetőség is jellemezte. Jelentős fogadók fejlődtek ki a postakocsi időszakában. A kis városok fogadói már va­lamivel reprezentatívabbak voltak, hiszen ott helyezték el a város előkelő vendégeit, igy az utas a szállás és ellátás alapján is mondott véleményt a városról. Ezekből alakultak ki a városokban a vendéglő- szálloda típusú üzletek. A CUKRÁSZDÁK a mes­terséggel együtt jöttek létre, a presszók, mulatók, bárok már — egy-két kivétellel — századunk termékei. A presz- szóhálózat sikeres pályát fu­tott be, háttérbe szorítva a cukrászdákat és kiskocsmá­kat. A vendéglátás koronája, az étterem, az 1800-as évek ele­jén alakult ki, főként a nagy­városokban, elsősorban Buda­pesten. Ezzel egy időben ho­nosodott meg az étlap szerin­ti étkezés is, bár az első írott étlapok, amelyeket a Magyar Vendéglátóipari Múzeum őriz, 1344-ből és 1846-ból valók. Ezek már viszonylag széles ételválasztékot mutatnak. Nagykőrösön a polgároso­dást megelőző időszakot a me­zővárosokra jellemző kiskocs­mák vezető szerepe jellemezte A polgárosodással együtt meg indult a vendéglátás fejlődése is. A századforduló táján má: működött fogadó és vendéglő a városban. A század elején cukrászdák, kávéház és kocs­ma — vendéglőhöz hasonk mulató — működéséről tu­dunk. Több utazási iroda :s alakult később, ajánlva a strandfürdő artézi vizét és a híres nagykőrösi gyümölcsöt A vendéglátásnak mély gyö­Alaposan felkészültek Megnyílnak az átvevőhelyek Az idei gyümölcs- és zöld­ségértékesítés kilátásairól ér­deklődtünk Vida Jánostól, az Áfész felvásárlási osztályának vezetőjétől. — A gyümölcs- és zöldség­értékesítés zavartalan, gördü­lékeny biztosítására minden lehető előkészületeket megtet­tünk — mondotta. — A gyá­rakkal, vállalatokkal, telepek­kel megkötöttük az átvételi szerződéseket, a szállításokhoz lekötöttük a csomagoló gön­gyölegeket és a fuvarokat. — Elsőnek a cseresznye fel­vásárlásával értünk el komo­lyabb forgalmat. A szamócá­ból főleg Nyársapáiról kap­tunk jelentősebb mennyisége­ket. Most mór napról napra több meggyet hoznak a ter­melők az új felvásárlótelep­re. Növekszik a patisszonát­vétel. Kezdik beszállítani a fóliás paradicsomot, melyet az uborka és a zöldpaprika, a gyü­mölcsökből a korai barack és a nyári alma követ. Július el­ső napjaiban megnyitjuk a Csokonai úti átvevőtelepet és ha a termésmennyiség szüksé­gessé teszi, felállítjuk a bok­rosi és pálfájai átvevőtelepet is. — Mint a tavasszal meg­mondtuk, minden átvételre al­kalmas, termelési szerződéssel lekötött gyümölcs- és zöldség­féleséget átveszünk. Kérjük a termelőket, vegyék figyelem­be, hogy a külföldi vásárlók, és a belföldi fogyasztók igé­nyei nagymértékben növeked­tek és csak válogatott, jó mi­nőségű, s az előírt méretek­nek megfelelő árut tudnak rendben átvenni, mert a kifo­gásolt gyümölcs- és zöldségfé­lét könnyen visszaküldik. A nyári almánál például a 60, a vajalmánál az 50, az arabics­ka körténél a 30 milliméter át­mérő az előírás, és a lápos- csövű babot nem veszi át a gyár. — Azt is tanácsoltuk ,a ter­melőknek, hogy szerződésre is elsősorban jól értékesíthető terményeket: főleg uborkát és fehér paprikát termeljenek. Szerződés nélkül pedig egyál­talán ne ültessenek paradicso­mot és paradicsompaprikát sem, melyeket szerződés nélkül csak az esetben tudunk majd felvásárolni, ha vevőt találunk rá. — Egyébként. a termelők szerint, a gyümölcsfélékből ál­talánosságban az idén is meg­lesz a közepes termés. Mi igyekezünk az elérhető átvé­teli árakat biztosítani, de a termelők ne egyeztessék a fel- vásárlási árakat a nagyváro- sokbeli fogyasztói árakkal. Ve­gyék figyelembe, hogy egy 40 mázsás fuvar szállítási költsé­ge 3—4 ezer forint, s ehhez jön még a göngyöleg és a rakodás sok költsége, s a nagy meleg­ben hamar bekövetkező gyü­mölcs- és zöldségromlás koc­kázata. K. L. Moziműsor Flórián kapitány I—II. Szí­nes NDK-kalandfilm. Előadás csak 6 órakor. A stúdióteremben Alim és szamara. Színes me­sefilm, fél 4-kor. Liliomfi. Színes magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor, Jó lövészeredmények A sportotthoni pincelőtéren rendezték az 1980/81-es kiírású Sportlövő MHSZ Kupaviadal kétnapos nyolcadik és egyben befejező fordulóját. Az MHSZ BKV (Budapest) Lövészklub, az MHSZ Szolnoki MÁV LK, az MHSZ Mátészalkai MOM LK és az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári LK sportolói ve­télkedtek. A hazaiak eredmé­nyei a következők voltak. Légpuska: Serdülő leány: Aranyos Nóra 40/234, fiú: Kő. sa Sándor 40/304. Ifjúsági leány: Papp Zsuzsa 40/335 (MHSZ bronzkoszorús ered­mény), fiú: Somodi Zsolt 40/368 (MHSZ aranykoszorús szint!). Junior női: Nagy Zsu­zsa 40/253, férfi: Rácz István 40/368 (ezüstkoszorús) és 60/515 (bronzkoszorús). Felnőtt női: Sipos Teréz 40/149, férfi: Gállos Sándor 40/359 (bronz­koszorús) és 60/542 (bronzko­szorús). Légpisztoly: Serdülő leány: Aranyos 40/221, fiú: Lukácsi László 40/336 (ezüstkoszorús). kerei vannak hazánkban. Ko­runk vendéglátásának problé­mái részint egy fejlődési irányvonal töréséből adódnak, részint a jelenlegi szabályzók adta lehetőségekből. A felsza­badulást követő időszakban a vendéglátást új talajon, új irányba kezdtük építeni. Az új vendéglátás mennyire jó? A vendégek véleménye nem mindig egybehangzó, és bi­zony akad jócskán kritizálni való. A szabályzók a szocialis­ta vendéglátást igyekeznek formálni. Mennyire sikerűi ? Egy biztos, hogy a szép, az új, a korszerű igen drága és nem mindig gazdaságos. VAROSUNK vendéglá­tása az elmúlt tíz évben jelentős mértékben fejlődök. Nemcsak a felújított egységek sora, hanem a forgalom össze­tételének változása is jelzi ezt. Az italforgalom rovására nőtt az ételfogyasztás és az utóbbi néhány évben az üdí­tőital-fogyasztás növekedése is számottevő. A fejlődés kitapintható, kü önösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy vendéglátásunk az évről évre gyarapodó idegen- forgalmat is egyre inkább ké­pes lesz ellátni. Ez pedig, fi­gyelembe véve városunk adottságait. nem mellékes szempont. Vendéglátásunk — bár még gonddal küzd — megalapozhatja jövőjét. Gulyás Sándor Ifjúsági leány: Jakab Judit 40/285, fiú: Farkas Zoltán 40/367 (aranykoszorús 1) és Ma­rik György 40/269 (versenyen kívül). Junior női: Fricska Éva 40/131, férfi: Rácz 40/367 (ezüstkoszorús) és 60/542 (bronzkoszorús). Felnőtt női: Sipos 40/290, férfi: Gállos 40/383 (aranykoszorús!) és 60/568 (ezüstkoszorús). A konzervgyáriak igen jól zárták a kemény feladatokat adó kupavetélkedőt. A piszto- lyosok +14, a puskások +9 pontot szereztek (ezzel legjobb teljesítményüket nyújtották) a befejező fordulóban. ★ A Nagykőrös és Vidéke Áfész dolgozóinak hagyomá­nyos kispuskás lövészversenyét az MHSZ tormási lőterén ren­dezték. Tizenhét dolgozó ve­télkedett. Sorrendben harmad­szor Zentai Balázs bizonyult a legjobbnak — ezúttal 20/154— gyei, Szabó Endre lett a má­sodik 20/152-vel, a harmadik helyen teljes holtversenyben Tornyi Béla és Cseszek József végzett 20/148-cal. Sporttáborőzók' városunkban A Kinizsi elnökének tájé­koztatása szerint több egyesü­let sportolói edzőtáboroznak a nyár folyamán Nagykőrösön. A Kinizsi létesítményeit (Sportotthon, Kinizsi-sportte­lep), valamint az Ifjúsági­sporttelepet használják a fia­talok. Június 29-től július 8-ig 50 Pest megyei serdülő és út­törő birkózó (ők a Toldiban edzenek) készül közösen. A Csepel SC sportiskolásai há­rom turnusban jönnek: június 29-től július 10-ig 80 vívó (if­júsági-serdülő fiú és leány), július 13-tól 24-ig 140 vívó, valamint serdülő és úttörő lab­darúgók, július 24-től augusz­tus 7-ig 120 atléta, serdülő és ifjúsági labdarúgók, férfi-női ifjúsági és serdülő kézilabdá- sok edzőtáboroznak városunk­ban. A Dunaújvárosi Kohász labdarúgó sportiskolásai 2X160 fővel: június 27-től július 11-ig, július 13-tól 25-ig készülnek Nagykőrösön az őszi felada­tokra. Augusztus 10-től 22-ig 80 ifjúsági válogatott vívó is lesz a konzervgyári építőtá­borban, akik délutánonként kedvelt sportágukkal foglal­koznak majd. MAI SPORTMŰSOR Sakk Zánka: a XVII. nyári úttörő­olimpia országos döntője. s. z. ISSN UI3S-710« (Nagykrtrftti Hírlap) J \ A kiskertek haszna Növekszik a kistermelők lábra Kutat fúrnak, házat építenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents